Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-13 / 311. szám
é DUN ANTOLI NAPLÓ 1974. november 13. Diplomamunkák Négy év lepergett: az akkori gólyák most első fecskék, az idén kapnak először diplomát a Marx Károly Közgazdaság- j tudományi Egyetem pécsi kihelyezett nappali tagozatának hallgatói. Sok-sok tanulás és szakmai gyakorlat, kollokviumok és szigorlatok sora vezetett az államvizsgáig, majd a diplomáig, amelyet most pénteken kapnak kézhez a végzősök. Igen, szakmai gyakorlatot is emlitettünk, a hallgatók az utolsó két évben minden nyáron kimentek az „Életbe”, szakmai gyakorlatot töltöttek a vállalatoknál. Az ott szerzett tapasztalatok felhasználásával, a téma elméleti tanulmányozásával és soksok elemzéssel készült el a szakdolgozat, amelyet az államvizsgán sikeresen meg is védtek. A diplomamunkák, amelyek most előttünk vannak, némi betekintést nyújtanak, mivé is értek fiatal közgazdászaink. Lehet, megállapításaik, javaslataik szakmai szempontból olykor vitathatók, de nem is ez a lényeg, hanem a munka és az igyekezet, amellyel a mindennapok gazdaságát foglalkoztató kérdésekhez hozzányúltak. A gondolatok még csiszolódhatnak, gazdagodhatnak, hiszen a szakdolgozat doktori disszertációnak, további kutatásoknak lehet kiinduló alapja. Ennek is, annak is a gazdaság látja hasznát, A diplomamunkákat, amelyekből az alábbi válogatást közöljük, dr. Hoóz István, a tagozat vezetője és a két tanszék vezetője, dr. Komjáti Zoltán és dr. Zeller Gyula bocsátotta rendelkezésünkre. Marketing a Centrumban Marketing tevékenység a Centrum Áruház Országos Vállalat pécsi önálló egységében ez a címe Hrubi László piac- szervezési szakos hallgató diplomamunkájának. Fejezetei e'é- re mottókat választott, íme az elsőé: Azt kell mondanunk, hogy a magas fogyasztás a mai világban és társadalomban (a műszaki-technikai forradalom idején, a tudományos kutatás példátlan ütemű fejlődésének évtizedeiben) éppúgy az alapvető emberi jogok közé tartozik, mint a művelődéshez vagy az egészséghez való jog. (Dr. Bognár József.) íme, a dolgozat befejező sorai: Lehetne még vég nélkül sorolni a feladatokat, de úgy érzem, e vázlatos összefoglalás elégséges ahhoz, hogy a legfontosabb teendőt — immáron sokadszor — összefoglalóan kiemeljem: intenzív piacpolitikát kell folytatni, s ez ama változó piaci helyzet felvetette szükség- szerűség, amelyhez a vezetésnek alkalmazkodnia kell! A Konzum Aruház egy újfajta piaci helyzettel megteremti a fejlettebb kiskereskedelem megvalósításának szükégességét. Amelyik fél nem tudja ezt a vevőknek nyújtani, az lemarad a versenyben. A Centrum Áruház jelen objektív körülmények között nagyon nehezen tudja. Sürgető szükséglet az új áruház építése. „A város .centrumában Centrum Áruház.” Ez a je!en!dejű sloqan a jövőidőben inkább kérdőmondat! A szarvasmarhaágazat az Új Barázdában Balogh Rózsa tervező-elemző szakos hallgató a szarvasmarha ágazat gazdálkodását elemezte a Mohácsi Új, Barázda TérA orgóesxköi-ffeilesités »robrémái Kővári János tervező-elemző szakos hallgató diplomamunkájának címe: A forgóeszközfejlesztések néhány problémája az iparvállalatoknál. A hely, ahonnan tapasztalatait szerezte, a Pécsi Kesztyűgyár. íme, egy megállapítás a Következtetések, javaslatok című fejezetből: A vállalatok közti erőviszonyok — amelyek qyakran nem a hatékony gazdálkodás eredményeképpen alakulnak ki — alapvetően meghatározzák a készlettartás helyét és arányait. Nálunk a piaci viszonyoknak megfelelően a monopolhelyzetben lévő és a szállító vállalatok érvényesíthetik akaratukat. Ennek eredményeképpen a készlettartás terheit elsősorban a gyengébb pozícióban lévő vállalatok viselik. A jelenlegi szabályozás a forgóeszközök növekedésének következményeit kizárólag azzal a vállalattal szemben érvényesíti, amelyiknél a mérés időpontjában a növekmény kimutatható. Nem teszi lehetővé a vállalatok közös érdekeltségének kialakítását, pediq a népgazdasági szintű optimális készletállomány csak az egymással kapcsolatban lévő vállalatok összehangolt cselekvése révén alakulhat ki. Az egyik bíráló a Kesztyűgyár osztályvezetőle, a másik a tagozat oktató/a. A bírálatokban ilyen összegezéseket olvashatunk. A szerző igen komoly munka árán kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ami széleskörű ismeretekről és igen jó felkészültségről, tájékozottságról tanúskodik ... Ez a munka például állhat a jövendő végzős hallgatók előtt. Piacszegmentáció versenypiacon Termelési módszerek a mezőgazdaságban A ZsoSnay-gyár értékesítési rendszere Varga Péter tervező-elemző szakos hallgató szakdolgozatában a mezőgazdaság műszaki fejlesztésével, termelési rendszereivel, ezen belül pedig a CPS kukoricatermesztési rendszerrel foglalkozik a boksái Ezüstkalász Termelőszövetkezetben, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. A CPS előnyeit taglalva ezt írja: A rendszer előnye, hogy nagyobb anyagi befektetés nélkül fejlett technika és technológia birtokába jut a gazdaság, nem kell megvásárolnia a gépeket. A bérleti díjat a költség terhére lehet elszámolni, ezzel felszabadul kb. 5,5 milliós amortizáció, amiből a termelőszövetkezet meg tudja teremteni a műszaki feltételek egy részét. Megmarad a saját erő, a fejlesztési alap, amelyet szintén kiegészítő beruházásokra fordíthat. Az egyik bíróié, g budapesti anyaegyetem tanárának megállapításai: A szerző Igen aktuális, ugyanakkor kevésbé kidolgozott téma tanulmányozására vállalkozott... A dolgozatnak igen értékes része az a fejezet, Kertészné Bittó Róza piac- szervezési szakos hallgató a Zsolnay Porcelángyárban talált témát, a gyár értékesítési rendszerét elemezte. Javaslatot is tesz az értékesítési tevékenység bővítésére. Egy részlet: A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere a Zsolnay-gyárra vonatkozóan is lehetővé tenné, sőt megkövetelné, hogy az értékesítés mind jobban előtérbe kerüljön, fontos szerepet kapjon a gazdálkodás rendszerében, feladata ne csak a bonyolítási tevékenység legyen. Az értékesítési tevékenység bővítése azért is szükséges, mert amikor az értékesítés feladatát a népgazdasági elvárásoknak megfelelően határoztuk meg, világosan kitűnt, hogy az értékesítés hosz- szú távon fontos szerepet játszik az optimális eredmény realizálásában, valamint a társadalmi szükséglet kielégítésében. Az értékesítés folyamatát a következő tevékenységekkel látom szükségesnek kibővíteni: tervezés, marketing tevékenység, elemzés. Az egyik bíráló, a gyár igazgatója szerint a dolgozatíró feladatát teljesítette, dolgozatában bebizonyította, az egyetemen tanultakat a gyakorlatban hasznosítani tudja. A másik bíráló, a tanszékvezető értékelése h hasonló: A jelölt témaválasztása és a téma megközelítése jónak mondható. A Porcelángyár helyzete és értékesítési problémái a jövőben feltétlenül intenzívebb szervezőtevékerrységet igényelnek és ehhez a dolgozat segítséget nyújthat Az értékesítés és a marketing szervezése amely egy konkrét üzemi példa alapján a termelési rendszer vállalati bevezetésének közgazdasági kérdéseivel foglalkozik.„ Nagy Mária tervező-elemző szakos hallgató témája: Az érdekeltség néhány kérdése a belkereskedelemben. Ahonnan pedig tapasztalatait szerezte: a BARÁNYAKER Vállalat. A bér- szabályozást illetően többok között ezt javasolja: A termelékenységi mutatónak eddig alkalmazott egyenrangú szerepét több ok miatt Is elhanyagolhatónak tartom a kereskedelemben. A kiskereskedelem- oen, de még a nagykereskedelemben sincs tulajdonképpen „termelékenységi mutató”. A termelékenységi mutatóban sok tényező tükröződik, ami az iparban mért termelékenységi mutatóban nincs meg. Az ún. kereskedelmi termelékenységi mutató fokozására nincs lehetőség, a technikai eszközölt bővítésével, Érdekes párhuzam: hasonló témát választott Horváth Ágota piacszervezési szakos hallgató, mint Kertészné Bittó Róza, a mutató műszaki emelkedésében inkább tükröződik az árszínvonal alakulása (ez nem jelent termelékenységváltozást), valamint a forgalom belső struktúrájának változása, valamint számtalan egyéb tényező is, mely alatt például a leterheltség és az intenzitás növekszik, ami egy bizonyos szint elérése után már nem mondható pozitív jelenségnek. Idézetek a bírálatokból: Megfelelő kritikai érzékkel dolgozta lel a jelenleg érvényes szabályzók indokoltan megváltoztatandó és továbbfejlesztendő részié-. rüieteit... Kritikai elemzései az érvényben levő szabályozó rendszerrel kapcsolatban helytállóak, megalapozottak, a továbbfejlesztésre tett javaslatok újszerűnk,. mindketten ugyanazon a helyen, a Zsolnay Porcelángyárban töltötték nyári szakmai gyakorlatukat. Egy javaslat A vállalat értékesítési és marketing tevékenységének szervezése ci- wü szakdolgozatból: Az értékesítési munka továbbfejlesztésének másik iránya a gyár kifelé Irányuló tevékenységének, a piac alakulására gyakorolt befolyásának fejlesztése. Ide sorolható a reklám- és propagandatevékenység, ami nemcsak a vállalat termékeinek megismertetését segíti elő, hanem a gyár hírnevének növelését is. Kezdetben a kereskedelmi osztállyal és a különböző bel- és külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve folyatná tevékenységét az értékesítési osztály, a későbbiekben pedig önállóan is. A reklámcélok érdekében hatékonyan felhasználható a gyár saját boltja, kiállításokon, vásárokon való részvétel. A bírálók ugyanazok. A gyár igazgatója: Jók és hasznosi'ha- tók az értékesítési munka javítását szolgáló javaslatok. Különösen az elméleti alapon kimunkált alternativ javaslatok lehetnek majd hasznosak a gyakorlati megvalósításban. A tanszékvezető bírálata ezzel összecsengí Érdekeltség a belkereskedelembe melőszövetkezetben. Idézet az összefoglaló értékelésből: A gazdaság helyesen ismerte fel a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének szükségességét és aktívan kapcsolódott be a szarvasmarha programba. Véleményem szerint ez a fejlesztési koncepció — több pozitívuma mellett — sok esetben hátrányos helyzetbe sodorta á gazdaságot. Gondolok itt a túlzott mértékű tehénselejtezésre, a későbbiek során pedig az alacsony termelőképességű állomány beállítására ... A költségek csökkentése és a hozamok növelése terén akad még tennivaló, de remélhetően a tenyésztői munka komolyabb beindításával, az állomány megfelelő szelekciójának elvégzésével ezen a téren Is javulás fog bekövetkezni és néhány éven belül a szarvasmarhe ágazat állami támogatás nélkül is jövedelmezővé válik. Részletek a bírálatból: A jelölt már hosszabb Ideje tart kapcsolatot a vizsgált mezőgazdasági üzemmel és így annak szervezeti rendszerét, az alkalmazott termelési eljárásokat, üzemi problémákat, fejlesztési elképzeléseket jól ismeri... A dolgozat egyik legjobban sikerült része az „összefoglaló értékelés, amelyben összeioglolja a tsz-ról és ezen belül a szarvasmarha ágazatról szerzett tapasztalatait és lettárja a gazdálkodás pozitív és negatív tapasztalatait ... Külön érdeme, hogy önálló következtetések levonására tud és mer vállalkoz- «1 Ez a témája Lengyel Emőke piacszervezési szakos hallgató szakdolgozatának. Bevezetőjében ezt írja: A dolgozat témájának kiválasztásakor az vezetett, hogy olyan problémát vizsgáljak és elemezzek, amely közvetlenül — a magyar gazdaság-' mai fejlettségi szintjén — jól felhasználható a vállalati gyakorlatban. Lengyel Emőke a Pécsi Kesztyűgyárban szerzett tapasztalatai alapján a munkavédelmi kesztyűk piacát vette ncgyító alá. Javaslatai közül idézünk: A munkavédelmi kesztyű folyamatos termelésének biztosítósára célszerű lenne <j vállalatnál profilírozni egy kisebb üzemet és felszerelni g munka- védelmi kesztyű gyártására legalkalmasabb gépekkel. Erre ezért is szükséq lenne, mert szemben a divatkesztyűvel, a Ugyancsak a Pécsi Kesztyűgyárban töltötte nyári szakmai gyakorlatát és itt választott témát — A vállalatok dinamikus érdekeltsége — Pólyák Zoltán tervező-elemző szakos hallgató. Az év végi részesedés szerepét illetően egy vélemény a jelesre minősített dolgozatból: Nem értünk viszont egyet a bérek és a munkaviszonyban eltöltött idő arányában történő felosztásával. Ugyanis nem valószínű, hogy a dolgozók ennek függvényében járultak hozzá a vállalati eredményhez. A Kesztyűgyárban Is ilyen megoldást alkalmaznak, bár itt módosít a munkavédelmi kesztyű nem szezoncikk, egész évben folyamatosan termelhető és értékesíthető. A gyár ezt az üzemet akár betanítóműhelynek is használhatná. Az újonnan beindult bőrruházati üzemben keletkező hulladékbőr feldolgozását is ez a2: üzem végezhetné, s mivel a bőrruhára használt bőr vastagabb, mint a divatkesztyűk bőié, így a belőle készült munkavédelmi kesztyűk újabb területeken lehetnének alkalmazhatók. Részlet az egyik Uráli, a Kesztyűgyár igazgatójának értékeléséből: A piacszegmentá- dó elvi kifejtése mellett olyan témakört tárgyal és elemez sokoldalúan, amely a Kesztyűgyár egyik éppen napirenden levő gazdasági problémája. Ennélfogva számos hasznosítható gondolatot és javaslatot tártálMOZ oas rendszeren az. hogy a tőrz** gárdatagok 5 évenként Jubileumi jutalomban részesülnek. Helyesebb lenne csak a bérek arányában elvégezni a felosztást Bár ez Is megkérdőjelezhető, hogy a bérek kifejezik-e az elvégzett munka mennyiségét és minőségét, tehát a vállalati eredményhez való hozzájárulás mértékét A csak bérarányos felosztás mellett szól, hogy egyszerű és megszünteti a fiatalabb és az idősebb dolgozók közötti, az eltérő részesedésből fakadó konfliktusokat Ezzel még nem mondtuk azt hogy nem kell elismerésben részesíteni a tőrzs- gárdatagokat A vállalatnál eltöltött idő arányában természetesen Jutalmazni kell őket de az év végi részesedéstől függetlenül. Azért, hogy tudja a dolgozó. mit miért kapott Egy lehetséges megoldás például, hogy a dolgozó a vállalatnál ettöítőtt idő függvényében 5-10 évig plusz 1 heti, 10-15 és 15—20 évig plusz 2—3 heti fizetést kap év végén. Továbbá az 5., 10. stb. évfordulókon jubileumi tolómban részesítjük őket Az egyik bíráló Rt Is kesztyű- gyári voR, a másik tagozat egyik oktatója. Rövid részletek az értékelésből: A munkaerő átképzéssel foglalkozó fejezet megállaoltásal a jövőt Illetően meghatározó jelentőségűek le- hetnek a vállalat életében ... összességében sok önálló gondolatot tartalmazó, érett, színvonalas dolgozat A diplomamunkák aiapján összeállította: Miklóséért Zoltán, Az AGROKER vállalatok marketing tevékenysége Bártfay Mária piacszervezési szakos hallgató szakdolgozatának címe: A termelőeszköz-kereskedelem fejlődése, az AGROKER vállalatok marketing szemléletű tevékenységének érvényesülése a mezőgazdaság anyagiműszaki ellátásának területén. Részlet a dolgozatból: A gazdaságoknál nagy problémát jelent a műtrágya kezelés, tárolás, szállítás, de még a fel- használás Is. Egyes helyeken óriási mértékű a pazarlás: ötletszerűen hasrnáliók fel, vagy nagyon nagyvonalúan és kevésbé szakszerűen. Az előbb említett problémák megoldásában naav seqítséqet nyújthat az AGROKER vállalatok szakembere — a növényvédelmi szakfelügyelő. Már most meg kellene kezdeni annak a gandölataak m megismertetését, miszerint az ipar, a kereskedelem és az üzemek együttműködésével agrokémiai telepek, centrumok létrehozása válna szükségessé. Ezek az agrokémiai centrumok tulajdonképpen a szakmai szolgáltatás mellett a tárolást, kezelést, bizonyos fokig a műtrágya gra- nulálását is megoldanák. Az egyik bíráló, az AGROKER pécsi igazgatója többek között ezt írja: A szakdolgozat témaköre beillik azokba a gazdaság- politikai, közgazdasági problémákba, amelyek főleg az új gazdaságirányítás után az árupénzviszonyok, a piaci mechanizmusok elismerése (elfogadása) folytán alakulhattak ki és lettek hosszú vita tárgyai. A téma megválasztását éppen ezért igen wéletízűnek“ tar- to«—. A vállalatok dinamikus érdekeltsége ♦ s
