Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-12 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXI. évfolyam, 280. szám 1974. október 12., szombat Ara: 80 fillér .......... A z MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Előnyős a vállalatnak, hátrányns a népgazdaságnak A eépgazdasagot a vállala­tok alkotják, a népgaz­daság erősödésének, fej­lődésének az az alapja, hogy a vállalatok a termelésben, a gazdálkodásban lépésről-lépés- r* előrehaladnak. A fejlődésnek ez az egybeesése koránt sem jelenti azt, hogy a gazdálkodás hétköznapjait a tökéletes har­mónia, a népgazdasági és a vállalati érdekek zavartalan összhangja jellemzi. Ilyesmire törekedni remény­telen vállalkozás lenne. Egye­bek között azért is, mert a népgazdasági érdek ritkán fo­galmazható meg „vegytiszta”, pontosan körülírt formában, ugyanakkor a vállalati érdek követelményei konkrétek: az ár­bevétel, a nyereség, az érde­keltségi alapok, a személyi jö­vedelem növelése, fejlesztési lehetőség. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a nép- gazdasági érdek gyűjtőfogalom, amelybe tucatjával lehet jogo­san besorolni azokat a célo­kat, érdekeket, követelménye­ket, — pl. az élő- és holtmun- ko hatékonyabb felhasználása, gyorsabb műszaki fejlődés, gazdaságosabb termelési és exportstruktúra, stabil és folya­matosan javuló minőség stb. stb, —, amelyeknek követése, kielégítése vitathatatlanul nép­gazdasági-társadalmi érdek. Az érdekek — s ezek teljes sora: az egyéni, a vállalati, az ágazati és a népgazdasági ér­dekek — közelítésében, össze­hangolásában a reális célunk; amit elérhetünk, csak az lehet, hogy azok külön-külön és együt­tesen jó irányban hassanak. Más kérdés, hogy az érdekek különbözősége, ütköztetése nem juthat a tartós szembeállás ál­lapotába, helyzetébe, ennek közvetlen veszélyét o kormány­zatnak idejében fel kell ismer­nie, ki kell küszöbölnie. Néhány évvel korábban a munkaerőgazdáikodós kérdé­sében és gyakorlatában került szembe a népgazdasági és vál­lalati érdek s ez mindaddig kárt okozott — a munka termelé­kenysége stagnált, nőtt a fluk­tuáció és a munkaerőhiány —, amig a megfelelőbb bérszabá­lyozás nem enyhítette az érde­kek szembenállását. Az utóbbi egy—másfél esztendőben ismét létrejött a gazdasági életben egy olyan — nevezzük érdek­szféra, amelynél a vállalat és a népgazdaság érdeke eltávolo­dott egymástól. Csak a vitathatatlan tényekre utalunk: az elmúlt évben és részben még az idei esztendő felében is az anyagok és ener­gia-hordozók tőkés piaci árai példátlan mértékben emelked­tek, a korábbi árarányok felbo­rultak, újak jöttek létre. Számos okból s mindenekelőtt c belső árszínvonal védelme érdekében a tőkés piacokról felénk höm­pölygő árhullámot — költségve­tési támogatással — a hatá­ron megfékeztük. Csakhogy en­nek következtében az érintett termékek — az ásványolaj, a nyersbőr, a gyapjú, a szinteti­kus szálak, o különféle vegy­ipari alapanyagok — hazai fel­használói szószoros értelemben elszigetelődtek a külső piacok­tól: gazdálkodási döntéseiket — az energio és az anyag fel­használását, értékesítési politi­kájukat — a vállalati — való­jában irreális és torz — költ­ségviszonyok, gazdaságossági szempontok szerint alakították. A költségvetési támogatással alacsony áron kapott import­anyagok — s általában az alapanyagok stabil hazai ár­szintje — növelte a vállalatok exportképességéi Aligha vélet­len, hogy az elmúlt évben tőkés árucsereforgalmunk is kiviteli többlettel zárult E szerint sokan azt hihetnék, hogy a hazai árak eltérítése a világpiaci áraktól, végeredményben — az export dinamikus fejlődése ré­vén — egyértelműen népgazda­sági érdeket szolgált. Sajnos, o kiviteli többlet miatti örömbe üröm is vegyült, mert az a kül­kereskedelmi cserearány romlá­sa közepette jött létre, s ami jó volt a vállalatoknak — nyere­séget, sőt gyakran többlet- nyereséget szereztek — az a népgazdaságnak sok esetben veszteséget okozott, az állami költségvetésben többletkiadás­sal járt A cserearány romlásából — s ez a folyamat 1974 első felé­ben is folytatódott — származó veszteség egyik összetevője az, hogy o tőkés piacokra kerülő termékeink árszínvonala koránt­sem emelkedett olyan mérték­ben, mint ugyanezen országok­ból importált termékek ára. De része van a veszteségben an­nak is, hogy o belső piaci ár­szintből adódó jobb verseny­helyzetben az exportáló válla­latok nem kényszerülnek áraik kívánatos és lehetséges mértékű emelésére, többnyire megelé­gednek a sóját — torz — kal­kulációjuk szerint mutatkozó vállalati nyereséggel, a jelenlegi ár- és költség­viszonyok közepette a vállalati és népgazdasá­gi érdek nemcsak a külkeres­kedelmi kivitel esetében távo­lodhat el egymástól, hanem a termelés és a gazdálkodás egészében is, és a szükséges intézkedések elmulasztása ese­tén összhatásában konzerválva egy olyan termelési, felhaszná­lási és fogyasztási struktúrát a népgazdaságban, amely továb­bi és még nagyobb vesztesé­geket okozno. így tehát o ter­melői árrendszerünk küszöbön- álló részleges módosításának, a világpiaci árváltozások érvénye­sítésének, a költségvetési ter­hek, ártámogatások csökken­tése nem egyedüli indítéka, ha­nem — s ez az alapvető — a népgazdasági és vállalati érdek és nézőpont újbóli egybehan­golása, közelítése a gazdasági tevékenység hasznosságának megítélésében, mérésében. S minthogy a részleges árrende­zéshez egyéb — vállalati gaz­dálkodásra ható — változások is társulnak, az új esztendőre való vállalati felkészülést ezúttal nemcsak a megszokott módon — rendelésállomány, anyag és kapacitás, szállitóvevő-kapcso- latok stb. — kell biztosítani; célszerű és indokolt előzetesen elemezni a költségek nagysá­gának és összetételének vár­ható alakulását, azokat az ár- és egyéb feltételeket, amelyek közepette o jövőben boldogul­tok, gazdálkodtok kell a vál­lalatoknak. t Caramvólgyi István Konzultatív találkozót tartanak Varsóban az európai kommunista ós munkáspártok A lengyel Egyesült Munkás­párt és az Olasz KommunTsta Párt, tekintettel arra, hogy több testvérpárt szorgalmazta az eu­rópai kommunista és munkás­pártok konferenciájának össze­hívását, közösen kezdeményez- | ték e probléma megvitatására konzultatív találkozó megtartó- j sót E kezdeményezést 28 párt tá­mogatja. A konzultatív találko­zó október 16-án kezdődik Var­sóban. A találkozón a kommunistája munkáspártok európai tanács­kozásának összehívását vitatják meg. Minden percet ki kell használni a kukorica betakarításánál. Nem tűr halasztást a betakarítás Rendkívüli intézkedések a termés megmentésére Kijevben pénteken magyar j mezőgazdasági és élelmiszer- i ipari kiállítás kezdődött a HUNGEXPO külkereskedel­mi vállalat szervezésében. A nagyszabású árubemutatót dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter nyitotta meg. Az Uk­rán SZSZK kormánya nevé­ben I. D. Sztyepanyenko mi­niszterelnök-helyettes üdvö­zölte o megjelent vendége­ket. Az ünnepélyes megnyitón I ugyancsak ott volt Rapoi ! Gyula, hazánk rendkívüli és meghatalmazott moszkvai I nagykövete. Ukrán részről : i megjelent az ukrán kormány ) ; több tagja. Nyújtott műszakban, vasárnap is a földeken — Segítenek a diákok Veszélyben a termés, értéke­ink megmentése társadalmi ügy. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében kialakult rendkívü­li helyzet rendkívüli intézkedé­seket követel, A létfontosságú feladatokat október 10-i ülé­sén határozatban rögzítette a kormány. Az ebből adódó ten­nivalókat tegnap délután vi­tatta meq a Baranya megyei Mezőgazdasági Operatív bizott­ság, . . Megyénkben jelenleg 2 mil­liárd forint értékű termény van még a földeken, betakarítás-a, szállításra vár 160 ezer vagon termény. Nemcsak a roppant mennyiségű áru megmentése sürgető, a jövő évi termést megalapozó szántás, vetés ta- lajmunkók jó minőségű elvég­zése is. Ahol a talaj megen­gedte, tegnap már teljes erő­vel dolgoztak a földeken me­gyénk mezőgazdasági nagyüze­meiben. Amint azt az operatív bizottság ülésén dr. Földvári Já­nos, a Megyei Tanács elnök- helyettese hangsúlyozta: még ennél is több kell, „teljes moz­gósítás'1. A gazdaságok első­sorban saját erejükre támasz­kodva, a tartalékokat felhasz­nálva, gondos, pontos, fegyel­mezett szervező munkával igye­kezzenek minden percet, lehe­tőséget kihasználni. A betakarí­tás menetét úgy irányítsák, a sorrendiséget aszerint állapit­Leonyid Brezsnyev Kisinyovban Kitüntették a Moidavai Szovjet Szocialista Köztársaságot A szovjet gozdasóg idősze'ű feladatairól, a következő, tize­dik ötéves terv központi célkitű­zéseiről beszélt pénteken Kisi­nyovban, a Moldovai SZSZK fő­városában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságo főtitkára. Brezsnyev kijelentet­te, hogy a tizedik szovjet ötéves terv központi feladata a terme­lés minőségi oldalának javítá­sa, a termelés hatékonyságának további növelése lesz a szovjet emberek életszínvonalának to­vábbi emelése nevében. A szovjet Moldova és a Mol­dovai Kommunista Párt fenn­állásának gtvenedik évfordulója alkalmából rendezett kisinyovi ünnepséget pénteken délelőtt Ivan Bogyul, a köztá. saság kommunista pártja központi bi­zottságának első titkára nyitot­ta meg. Bogyul meleg szeretet­tel üdvözölte Leonyid Brezsnye- vef, Vlagyimir Scserbickijt, Pjotr Maserovot, Sarai Rasidovot és Mihail Szolomencevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­jait, valamint Moszkva és Le- ningrád városok delegációit, a szövetségi szovjet köztársaságok küldöttségeit, élükön a köztár­saságok kommunista pártjainak első titkáraival, íevgenyij Tya- zselnyikovot, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első titká rát, a Moldovai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a köztáfsaság legfelsőbb taná­csának tagjait. Külön köszöntötte a köztár­saság pártszervezetének vezető­je Leonyid Brezsnyevet. az SZKP KB főtitkárát, oki a ha­leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára beszédet mondott Kisinyov­ban, a moldovai ünnepségen, ború utáni években Kisinyovban töltött be felelős pártmegbíza­tást. Bogyul megnyitó szavai u'án Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra lépett a szónoki emelvényre. Brezsnyev közel másfélórás be­szédet mondott, melynek nagy részét belpolitikai, főként gaz­dasági problémáknak szentelte. Beszédének befejeztével az SZKP KB főtitkára felolvasta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendeletét arról, hogy o Moldovai Szovjet Szo­cialista Köztársaságot o forra­dalmi mozgalomban, az októ­beri forradalom győzelméért ví­vott harcban tanúsított érde­mekért, o Szovjetunió megszi­lárdításában, az ország ellen­ségeivel vívott küzdelemben, valamint a békéi építömunitá­ban szerzett érdemeiért az Ok­tóberi Forradalom Érdemrend­del tüntetik ki, fennállásának félévszázados jubileuma alkal­mából. Brezsnyev személyesen tűzte fel az érdemrendet a köz­társaság zászlajára. Az SZKP KB főtitkárának nagy érdeklődéssel kísért be­széde után ivan Bogyul, a Mol­dovai Kommunista Párt KB e!sö titkára tartotta meg ünnepi be­számolóját, melyben részletesen foglalkozott a közel négymillió lakosú európai szovjet köztár­saság eredményeivel, s különö­sen kiemelte azokat a sikere­ket, melyeket a szovjet Moldova a mezőgazdasági termelés kon­centrációjában és szakosításá­ban ért el, példát mutatva ezen a területen a többi szovjet köz­társaságnak is. sók meg, melyik növény „kénye­sebb", milyen termés van na­gyobb veszélyben. Igen súlyos a helyzet a sik­lós—villányi, valamint a pécsi szőlőkben, o kertészetekben, gyümölcsösökben. Ugyanakkor nem tűr halasztást a cukorrépa betakarítása, o Kaposvári Cu­korgyár ugyani* csökkentett ka­pacitással termel az akadozó szállítások miatt. A szokottnál lényegesen több cukorrépa sze­déséről és szállításáról van szó, hiszen hektáronként 100 má­zsával termett több, mint ta­valy. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek ez évre tervezett árbevételének 4Ö szá­zaléka „még a határiján van". Nehezíti a helyzetet, hogy a MÁV-nál is most van oz őszi szállítási csúcs. Más esztendőkben is. s most fokozotton segítségre szorulnak a terményeiket betakarító mező­gazdasági üzemek, az egyén és a közérdek egyaránt ezt diktál­ja. A Megyei Tanács elnöke felhatalmazást kopott orra, hogy az általános iskolák fel- sótagozatos diákjaitól az egye­temistákig — legfeljebb 15 napra — mozgósítsa g diáko­kat, igényt tarthasson a fiata­lok munkájára. A kisdiákok, gimnazisták, szakmunkástanu­lók és egyetemistáit munkáját természetesen megfizetik o gaz­daságok. Országosan több mint félezer teherautót ad o hon- j védséq a betakarítás meggyor- ; sítására, s ezekből a járművek­ből jut Baranyába is. Mód van j arra, hogy ahol o legkritiku­sabb o helyzet kotonákat „ves­senek be” a szedésnél, rako­dásnál, szállításnál. A honvé­delmi miniszter olyan parancsot adott, hogy szombat-vasárnap további alakulatok segíthetnek a termés megmentésében. Bíz­va abban, hogy a szövetkeze- i tek, állomi gazdaságok példa­mutatóan szervezik meq a fel­adatok elvégzését, Baranyában i egyelőre nem vonják be a va­sárnapi munkába az ipari üze- I mek dolgozóit. A tsz szövetségek, járási hi­I vatalok, a Megyei Tanács me­zőgazdasági szakigazgatási szerveinek dolgozói teljes ap­parátussal azon fáradoznak, hogy ahol lehet, ,ma és hol­nap is dolgozzanak a gépek, emberek. Egyidejűleg intézked­nek, hogy a szárítók, raktárak stb. fogadják a beszállított ter­ményt. Hétfőre pontosan felmé­rik^ hol von szükség segítségre, élőmunkára, szállítóeszközre, hogy a helyzet pontos ismere­tében intézkedhessenek. Oda irányítják a munkaerőt, szük- séq esetén különböző vállala­tok, szervek szállítóeszközeit, ahol igénybevételük égetően in­dokolt. w. M, i Magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás Kijevben

Next

/
Thumbnails
Contents