Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-09 / 277. szám

6 DUNÄNTOLI NAPLÓ 1974. október 9. Áz olvasó nMemlnyz A protokoll mindenek felett? Egy jelenséget szeretnék szó­vá tenni, mely legutóbb o Du­nántúli Naplóban ötlött a sze­membe, de korántsem csak erre o lapra jellemző. A szeptember 29-i, vasárnapi számban jelent meg egy rövid cikk „Tizenöt éves a MÉV rádió- szakköre” címmel. Alcíme: „Ki­tüntetések, jutalmak a jubileum alkalmából”. Ezek után azt várhatnánk, hogy a jó munkát végzett tagok közül Jegalább néhánynak a ne­vét olvashatjuk. Tévedtünk; ezek a nevek hiányoznak, csak az ünnepségen megjelent — szám szerint hét — vendég neve szere­pel. Úgy hiszem, sem az olvasót, sem az illusztris vendégeket, ve­zetőket nem elégíti ki az ilyen módon hiányos felsorolás. Közismert az, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem sok hallgatója fejt ki áldozatos tevé­kenységet munkás származású diákok támogatásában. Ez ugyanúgy kiterjed az egyetemi felvételre való előkészítésre, mint a sikeres felvételit tett diákok to­vábbi segítésére. Éppen ezért volt furcsa az a múlt évi híradás, amely a rádióban is elhangzott és a központi lapokban is helyet kapott. Ez ugyanis szintén az el­ismerések átadásáról szólott, ám hiába kerestük benne a jutal- mazottak nevét, helyettük csak a megjelent vezetők nevét talál­tuk. Ügy vélem, a közélet, sőt egyszerűen hétköznapjaink de­mokratizmusának fejlesztése iránt méltán hangoztatott igény megkívánja, hogy ez a gyakor­lat megváltozzon. Meggyőződé­sem: ezt elsősorban azok a ve­zetők támogatnák, akiknek a neve nem hiányzik az ilyen hír­adásokból. dr. Upor Endre Mazsola a ián n /# A Dunántúli Napló korábbi számában a fenti címmel be­keretezett hír jelent meg, ame­lyet néhány adattal szeretnék kiegészíteni. A mazsola fa tudományos ne­ve Havériia Dulcis. Tehát nem „govenia”. Hoven Dávid amsz­terdami szenátor hozta be Európába Kínából. Innét a Ho- vénia jelző, a Dulcis „édes”-l jelent. Magyar nevét helyesen a kínai megnevezés alapján Turmezei János ev. nyug. lel­kész (ma Nagykanizsán lakik) adta meg. Ugyancsak ő kapott Kínából 1 kilogramm magot, de mert jólelkűen szétosztotta az erdészeteknek, alig maradt be'nle mutatónak 3—4 fa. Te­hát mégis vannak magyaror­szágcm valódi mazsolafák (kb. 18 évesek), melyek virágoznak, de némely arborétumban idő­sebb is akad. Ami a mazsolát illeti, az nem a termése, hanem a virágzat elágazódásánál megduzzadt virágszár, mely édes mazsola ízű. Tény, hogy a kínaiak tész­tába használják, mint mi a mazsolát, de bort is készítenek belőle. Legérdekesebb azon­ban, hogy ez a bor reuma el­leni gyógyszer, tehát nagyon értékes. Virágjának nektártar­talma a mi akácunknak a négy­szerese. Mégsem számíthatunk komoly elterjesztésére, mert a kinevelése igen nehézkes. Ptacsek Jenő Mohács, Molnár u. 9. „Az előzésről (( A Dunántúli Napló szeptem­ber 21-i számában a fenti cím­mel megjelent cikket nagyon hasznosnak találtam. Szerzője részletesen taglalja a közleke­dés egyik legveszedelmesebb műveletének — az előzésnek — a KRESZ által szigorúan elő­írt feltételeit. Többek között azt, hogy az előzni szándékozó sza­bad kilátása biztosítva legyen, r.e akadályozza a szembelévő forgalmat, továbbá a visszapil­lantó tükörből köteles meggyő­ződni arról, hogy járművének előzésébe nem kezdett-e bele más jármű stb. De van egy olyan fejezete is a cikknek, amelyben a szerző arról ír, hogy az irányváltozta­tás KRESZ által szigorúan elő­írt egyik követelményének nem tesz, vagy helytelenül tesz ele­get a gépjármű vezetője. Pél­dául jelzi ugyan az irányváltoz­tatást, de azzal egyidőben már meg is kezdi az előzést Illetékes válaszol mm „Öröm és aggodalom Itt kérdezném meg, hogy a cikk szerzője véletlenül vagy szándékosan hagyta-e ki az előzésnél gyakorta tapasztal­ható kürtjelzés veszélyességétí E veszély abból adódik, hogy az előzendő járművezető meg­hallva a háta mögötti kürtjel­zést, azonmód fokozza a sebes­séget, $ ezzel megkezdődik a kettőjük közötti versengés, ami elvonja a figyelmüket a szem­bejövő járművekről. Itt kell megjegyeznem azt is, hogy egyes tehergépkocsi-vezetők a kürtjelzés hallatára szándéko­san akadályozzák az előzést. Jó lenne, ha az említett fe­gyelmezetlenségekre is kiter­jedne a KRESZ szigora. Grüli Ignác Pécs, Fürst S. u. 2. SE É l, unfy\ÍÁJÁáiM így is lehetne... Személyvonattal utaztam szeptember 5-én Sásdtól Gyé­kényesig. Megszoktuk, hogy a szerelvények utazó személyzete — különösen a mi vidékeinken — unottan látják el szolgála­tukat. Jól tudom, hogy jórészt az utazó közönség viselkedése, magatartása tette ilyenné eze­ket a dolgozókat. Az említett napon igen meg­lepődtem azon, hogy az a sző­ke jegyvizsgálónő ellátta szol­gálatát. Nem tett semmi külö­nöset, a kötelességét teljesítet­te, amikor a nyitva hagyott aj­tót, ablakot sorra becsukta, ál­lomások előtt hangosan jelezte, hogy milyen állomáshoz érke­zünk. A felületes utast, aki je­gyét nem írta alá vagy mást vétett, emberségesen, de hatá- rozottan figyelmeztette, hogy a hiányosságot szüntesse meg. Egyforma udvarias volt min- * denkihez. Ugyanezt tapasztal­tam a Dombóvár felé induló személyvonatnál. Ott egy szim­patikus fiatal kalauz utasította rendre a vonat mellett szalad­gáló fiatalokat. Szeretném a két jegyvizsgá­lót megdicsérni korrekt, követ­kezetes, határozott, kulturált viselkedésük elismeréséül. Bardczy Béla nyugdíjas, Szombathely Árnyékok a Nap utcában a i? A Dunántúli Napló szeptem­ber 25-i számában a fenti cím­mel megjelent cikk nyomán sze­retnénk megjegyezni, hogy a Nap utca „árnyékai”, a köze­lében lévő Gergely utcában már sok évvel előbb jelentkez­tek. Nálunk nemhogy a gépko­csik, de — járda híján — már a gyalogosok is csak „nemi manőverezéssel” tudnak felka­paszkodni az utca kétharma­dáig. A másik hasonlóság az, hogy a tanácsi ígéretekből ná­lunk sem volt hiány. A Gergely utca lakói is meg­értik a nehézségeket, s ezért a kérésünk is csak a legele­mibb szükségletek kielégítésé­re szorítkozik. Mindenekelőtt arra, hogy még a tél beállta előtt készítsék el a járdánkat. legalább az egyik oldalon. (Kb. 120 méterről van szó.) Kérjük továbbá, hogy az úttest két ol­dalán biztosítsák a csapadék­víz elvezetését, és intézkedjék a tanács, hogy egyes lakók ne az utca közepére hordják ki a házi építkezések törmelékét, szemetét A II. kerületi Tanácsi Hivatal műszaki osztályán ismerik eze­ket a problémákat, s már ad­tak is ki rendelkezéseket a Pé­csi Kertészeti és Parképítő Vál­lalatnak, továbbá az Áramszol­gáltató és a Köztisztasági Vál­lalatnak is. Kérdésünk: mikor hajtják végre? Ró ez József Gergely utca 14., a 46. sz. lakóbizottság elnöke Ni fesz, ha a mentő nem tud bejönni?... A Dunántúli Napló szeptem­ber 11-i számában a pécsi Ka­linin úti lakók intézték a fenti kérdést az illetékesekhez. Nos, a mi problémánk sem kevésbé súlyos. Mecseknádasd és öbánya között még 1973 tavaszán el­kezdték egy kb. 3 és fél—4 kilo­méteres útszakasz építését. A kezdet nagyon biztató volt. A helyszínen dolgozó 10—15 föld­gép egy hónap alatt el is vé­gezte az út alapozását, aztán a gépek lassacskán elfogytak és a munka különböző okok miatt abbamaradt. Időnként ugyan megjelent egy gép és fel is túrta a letaposott utat, majd később egy kotró is előkerült, hogy hellyel-közzel kiássa az útszéli árkot Egy telet viszonylag szerencsé­sen átvészeltünk, mert „csupán” egy asszony törte el a lábát Éj­jel találtak ró és vonszolták el térdigéró sárban a legközelebbi orvoshoz, jelenleg is betegállo­mányban van. Egyébként való­ban szerencsénk, hogy olyan or­vosunk van, aki nem törődve a nehézségekkel, gumicsizmában dagasztja idáig a sarat Ha a szükség úgy kívánja. Aki még nem látta, talán el képzelni sem tudja, hogy mit kell kiállnia armak a kb. 50—60 em­bernek, aki innen jár dolgozni. Reklamációnkra azt a választ kap­ták, hogy még ez évben kőbo­rítással és egy réteg bitumennel látják el az utat. Ma már októ­ber közepe van, vagyis néhány hét választ el csak az év végé­től, mégsem történt semmi. Hely­zetünk egyre kilátástalanabb, amelyen már csak a haladékta­lan intézkedés segíthet Haklílc Mátyás Óbánya »f Lapunk szeptember 11-1 szá­mában a fenti címmel megje­lent levél aláírója megkérdez­te, hogy mikor állítják üzembe azt a tüzelőolaj tartályt, amely már augusztus óta ott hever a Nyíl utca és az Aradi vértanúk útja sarkán. Kérdésére uz ÁFOR vezetői az alábbi választ adták. — A vállalatunk által még augusztusban odaszállított dup- lafalú tartály üzembeállítására a kezelőépület elhelyezése után kerül sor. Nos, a kezelőépület már a helyszínen van, a szere­lését rövid időn belül befeje­zik, és október 15. után minden bizonnyal meg is kezdik a tü­zelőolaj árusítást. Ezzel kb. egyidőben kerül sor az Ágoston téri tüzelőolaj tartály üzembe­helyezésére is. Kővári Ede, az AFOR mecsekalja' kirendeltségének vezető,e Cikkünk nyomában Lapunk szeptember ft-l szá­mában a fenti címmel másod­ízben foglalkoztunk a kismé'y- völgyi lakók postai kézbesítés­sel kapcsolatos problémáival. Erre azért került sor, mert a még augusztus 14-án megjelent panaszos levélre nem kaptunk kielégítő válása a Postaigazga­tóságtól. Válasslevelük szerint: „a lakosságot képviselő tanáar- tag által javasolt hely, egyrészt a kismélyvölgyi úttorkolat szűk keresztmetszete, másrészt a szemben lévő vizesárok miatt nem alkalmas a levélszekrény, sor elhelyezésére”. — Mos, ez­zel egyúttal ki is merítették a helybeli megoldás más lehető, ségeít. E cikkünkre azóta újabb és kedvezőbb választ kap­tunk a Postaigazgatóságtól. Közölték, hogy a kismélyvöl- gyieket képviselő lakóbizottsó- gi taggal ismételt helyszíni szemlét tartottak, melynek ered­ményeként megnyugtató meg­oldást találtak. „Miután a Kismélyvölgyi utat iesalakozták, s ezzel a gépkocsik számára is járha­tóvá telték, így az út szélén lévő közterületen 30 család igényeit szolgáló hat levél- szekrényt építettünk. A szep­tember 11-i cikk megjelené­sének napján már a tartóáll­ványt is elhelyeztük és azóta „Magyarázkodás helyett“ Megkérdeztük: ^ maradtak el a temetések? Erdős István és Kovács János szigetvári lakosok az alábbi levelet küldték szerkesztőségünknek. „A felháborodástól alig tudunk szavakat találni arra az enyhén szólva is kegyeletsértő cselekedetre, ami szeptember 4-én történt Szigetváron. Ezen a napon délután két temetést tűztek ki 15 órára, amelyen a gyászoló családokon kívül igen sok rokon és ismerős is megjelent. A szakadó esőben délután 3-tól 5 óráig vártuk halottaink ideszállítását, mígnem a sö­tétedés és a szűnni nem akaró eső miatt szétszéledt, illetve hazautazott a vidékről érkezett gyászoló közönség. Ügy érezzük jogos a kérdésünk: ki a felelős ezért a példátlan mulasztásért? Véleményünk szerint mindenekelőtt a Temetkezési Vállalat, de nem kevésbé a Szigetvári Tanács illetékesei is, akik megengedték, hogy városunkból elvigyék a halottszállító járművet és Poesről intézzék, illetve bonyolít­sák le a város halottainak ideszállítását A bennünket és családunkat ért nagy megrázkódtatás után kérjük, sőt követeljük, hogy a súlyos mulasztást elköve­tővel, vagy elkövetőkkel szemben járjanak el példamutató szi­gorral.” Noha a levél írói a felelősség kérdésében esők másod­sorban marasztalták el a szigetvári Városi Tanács illetéke­seit, mégis az ö válaszukkal kezdjük, hogy már e sorok ele­jén tisztázzunk egy félreértést Amint mondották, egyideig valóban volt szállító jármüve a városnak, de ami az igénybevételét illeti, ehhez nagyon kevés köze volt a Városi Tanácsnak. Csupán annyi, hogy par­koló helyei biztosított a gépkocsinak, amely a Baranya me­gyei Temetkezési Vállalat tulajdona. Hat hónappal ezelőtt azért került vissza Pécsre, mert Szigetváron nem találtak gép­kocsivezetőt, aki elvállalta volna e megbízatást Ezért a Te­metkezési Vállalat azt a kényszerű megoldást választotta, hogy szigetvári fiókvezetője révén bonyolítják le a szállításo­kat Eszerint rájuk hárul hát a felelősség is, amelyről Vörös Károly, a vállalat igazgatója így nyilatkozott — Kétségtelen, hogy nekünk is nagy problémát jelent a szigetvári szállítás megoldatlansága, de ez esetben ennek úgyszólván semmi köze sincs a történtekhez. Ugyanis az esetet személyesen kivizsgáltam, és megállapítottam, hogy mind a szigetvári fiókunknál, mind pedig a központunk ügyeletén is mulasztást követtek el az igénylés feladásának, illetve átvéte­lének pontatlanságával. Ezért a felelős személyeket felelős­ségre vontam. Ezen túlmenően valamennyi megyei fiókveze­tőnk figyelmét külön is felhívtam a jövőbeni gépkocsi igé­nyek pontosabb nyilvántartására, s az ezzel kapcsolatos ügye­leti naplók egyeztetésére, hogy hasonló esetek többé ne for­dulhassanak elő. — Végezetül mind a magam, mind a vállalat nevében Is őszinte sajnálkozásomat fejezem ki a történtekért. Jogi tanácsadó T. N. által eltartott szemét? meghalt, jelenleg az eltartott főbérleti lakásában lakik. Kér­dése: jogosult-« az eltartott la­kásárai Az 1/1971. (TI. S.) Komi. sz. r. 81. §-a értelmében az elhalt bérlő el­tartója is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a) a tartási szerződés jóváhagyá­sától a bérlő haláláig legolább hat hónap eltelt és az eltartó b) a bérlő halálakor — legalább hat hónapja, állandó jelleggel — a lakásban lakott, továbbá c) a tartási kötelezettségét telj», sítette. a kézbesítés is megindult“. Ami pedig az új kézbesí­tési rendszert illeti — írják — nincs ok a bizalmatlan­ságra: ,A gépkocsival tör­ténő kézbesítés — amellett, hogy menetrendszerinti pon­tossággal érkezik — lehető­vé teszi őzt is, hogy a cso­magküldeményeket díjmente­sen átadja a címzetteknek, s egyúttal ellássa a csomag- felvételeket is.” Ezzel minden korábbinál sokoldalúbb szol­gáltatást végző helyi posta- hivatalokhoz jutottak a kül­területek lakói. Az eddigi ta­pasztalat országszerte azt mutatja, hogy a kézbesítés új rendszerét — arrielvnek lényeges elemeit külföldi példák nyomán dolgozta ki a Magyar Posta — még azok is megkedvelték, akik az üzembe állítása előtt a leg­nagyobb ellenzői voltak Túl korai volna még el­mondani ugyanezt a kismély- völgyiekről, hiszen egyelőre méq csak az ismerkedésnél tartanak. A szeptemberre ese­dékes nyugdíjfizetésről idő­ben megkapták az értesítést, ami szerint 24-én délután fél 3-ra átvehetik a kézbesítőtől. Elmentek, sorban álltak érte a levélszekrényeknél, amíg jó félórás késéssel megérkezett a posta gépkocsija, — Megérkezett, de a pénz helyett csak magyarázkodást kaptunk <i kézbesítőtől — pa­naszolta Baranyai Adóm. — Mentegetőzésképpen azt monda, hogy idefelé jövet a daindoli kifizetőhelyen any- nyi nyugdíjas megrohanta, hogy elfogyott a pénze. Hasonló bosszúsággal járt a rádió és tv számlák „be­fizetése”. Ez úgy történt, hogy az ígért helyszíni in- kasszálás helyett a hagyomá­nyos nyom'atványt kapták, amelyben értesítették az elő­fizetőt, hogy „számláját az 1-es számú postahivatalban szeptember 28-ia személye­sen, vagy a hivatalhoz cím­zett postautalványon befizet­heti.” A „bemutalfcozásrőP' And- rássy Gyula, a Postahivatal felügyelője így vélekedett: .— Az említett hibák a ta­pasztalatlanság következmé­nyei. Sajnos az történt, hogy az erre illetékes hivatalunk nem mérte fel pontosan a külterületi nyugdíjasok lét­számát, s így néhány tám­pontunkon, köztük a kismély­völgyi kifizetőhelyen valóban csak másnap kézbesítették a nyugdíjakat. Azóta pótoltuk ezt a mulasztást, tehát a jö­vőben már nem érheti ilyen kellemetlenség a nyugdíjaso­kat. Hasonlóképpen a rádió-, tv-előfizetőket sem, mert a következő hónapokban 5—15 között ugyancsak a helyszí­nen történik a díjbeszedés. A jövőre vonatkozóan el­mondotta, hogy „támpontjai­kon” tartalékszekrényeket is elhelyeznek, olyan esetekre, ha új lakók is igényelnék e szolgálta'ást. Végül hadd tolmácsoljunk egy üzenetet: a Posta igazgatóság mindent elkövet azért, hogy a kismélyvölgyi- ek, a szerrikútiak és a dain- doliak is megkedveljék a kéz­besítés új rendszerét. P. Cy. Abban ex evetben, ha olvasónknál ea most Ismertetett jogszabályi felté­telek fennállnak, akkor a lakásbél* lati szerződés folytatására jogosult lehet. Kérdéséből ne?« volt niegál lapít­ható, hogy a kérdéses lakás állami tulajdonban van-e, vagy pedig állam­polgár tulajdonát képezi. Ugyanis a most hivatkozott rendelet 81. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az állampolgár tulajdonában álló lakás esetében az eltartó a lakás- bérleti jogviszonyt a fentebb ismerte­tett feltételek fennállása esetén is csak akkor folytathatja, ha a bérbe­adó a tartási szerződés megkötésé* bez hozzájárult Ä most ismertetett rendelkezés —«■ 81. § (2) — azokra az esetekre r.em vonatkozik, amikor a tartási szerző­dést a rendelet hatálybalépése előtt — 1971. július 1. — kötötték. Abban az esetben, ha a tartási szerződés érvénytelen, vagy azt fel­bontják, illetve megszüntetik, akkor a bérleti jogviszony folytatása már kizárt. K. S.-ííé kei gyermekével jelen­leg gyermekgondozási segély­ben részesül. Kérdése: minden egyes gyerme­ke után külön jogosulf-e az 3Ö„— Ft-os kiegészítésre? Nemi A 32/1974. (VII. 15.) MT. ren­delet 3. §-a értelmében a gyermek­gondozási segélyre Jogosult anyának 1974. szeptember 1-től — a gyer­mekek számától függetlenül — havi 50,— forint kiegészítés jár. JL N. termelőszövetkezeti tagot baleset érte a természetbeni részesedésének hazaszállításá- val kapcsolatban. Kérdése: ez a balesete üzemi balesetnek számit-e és kérhet-e kártalanítást? A 6/1966. (XII. 24.) SZOT szabály­zat értelmében üzemi balesetnek mi­hősül az a baleset is, amely a ter­melőszövetkezeti tagot a) társadalmi munkája, b) a tagságnak az arra Illetékes szervek által irányított töniegmeginoz- dulásaiban (pl. május 1-i felvonulás) történt részvétele, c) a termelőszövetkezet valamely munkahelyén nem munkafelvétel (pl. közgyűlés, betegségi segély felvétele, természetbeni részesedés hazaszállí­tása) miatt szükségessé vált meg­jelenés közben vagy következtében éri. most ismertetettek alapján ol­vasónk terjessze elő a baleseti kár­talanítás iránti kérelmet a Társada­lombiztosítási Igazgatóságnál. A ké­relem alapján a szükséges eljárást lefolytatják és határozati lag értesítik a kártalanításra jogosultságról. A határozat a jogorvoslati utat is tar­talmazza. A nálunk elmondottak alapján baleseti kártalanításra jo­gosult,

Next

/
Thumbnails
Contents