Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-09 / 277. szám
DUNÁMTÓL! NAPLÓ 3 m «»S6W«. A művelődés anyagi alapjai (3.) Interjú a TOT elnökhelyettesével ügy tapasztattuk, falun ma is a termelőszövetkezetek birtokában van a kultúrára fordítható pénzösszegek legnagyobb hányada. Jól működő tsz-ek esetében ez az állami költségvetésnek többszörösei... Innen adódik. hogy a legtöbb helyen —• az öregek napjától a télapó ünnepségig — ad hoc módon a .Jcérnj kell rá a tsz- től..." gyakorlata atralkodó ma is. A másik probléma: a termelőüzemek gyakran nem előre megtervezett és bizony nem mindig valóban kulturális célokra fordítják az arra szánt pénzösszegeket Ez részben a tsz-ek döntési jogából — amit nem lehet elvitatni tőlük —■ részben szemléled okokból, részben pedig egy szubjektív körülményből adódik. Ma már nincs „tiszta tsz-község”, vagyis a lakosság 40—60 százaléka Sorozatunkban a kultúra anyagi bázisának lehetőségeivel és problémáival foglalkoztunk, különös tekintettel a többszektorú közművelődés helyi közös alapjának megteremtésére, ennek lehetőségeire. nem a tsz-ben dolgozik. Ezek a vállalatok, üzemek nem „szállnak be" a közös kasszába. Számos vita, konfliktus forrása ez, miközben sok irányban, kellő eredmények nélkül csordogálnak el a kultúra anyagi erőforrásai. Meg kellene teremteni a kulturális élet közös anyagi alapjait. Mit lehet itt tenni? Erről kértünk interjút Moharos Józseftől, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökhelyettesétől Határozzuk meg az igényeket! ■— Hozzávetőleg milyen határok között mozog a tsz-ek kulturális alapjai — Az 1973. évi zárszámadások adatai szerint 135 millió forintot, átlagosan tsz-en;ként 61 000 forintot fordítanak kulturális célokra. Igen jelentősek a szóródások. Vannak tsz-ek, ahol a kulturális alap felhasználása meghaladja a 200 000 forintot, de néhány, pénzügyi problémákkal küzdő szövetkezet — erre fordítható jövedelemfedezet hiánya miatt — egyáltalán nem tud kulturális alapot képezni. — Korábban a MÉM, a TOT és az MM közős megállapodásra jutott a tsz-ek kulturális alapjának felhasználásával kapcsolatban. — A szövetkezeti törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet a következő előírást tartalmazza: „A kulturális alapból kell teljesíteni az oktatási, a közművelődési és a sportcélú kiadásokat... *• Az alapképzés nagyságrendjével foglalkozó MÉM-rendelet előírja, hogy a szövetkezetek kiadásaiknak megfelelő nagyságrendben képezzék kulturális alapjukat. Ennek az alapnak a felhasználása jelenleg három országos főhatóság (Oktatási Minisztérium, Kulturális Minisztérium és az Országos Testnevelési és Sporthivatal) felügyelete aló tartozik. Érthetően minden főhatóság azt szeretné, ha az ősz- szegek fölhasználásánál az irányításuk alá tartozó terület előtérbe kerülne. Ugyonakkor konkrétan a szövetkezeti kulturális alapokkal kapcsolatos igényeket pontosan a mai napig sem határozta meg senki. Ennek az ar előnye, hogy a szövetkezetek maguk dönthetnek a jövedelmükből képezett alapok nagyságrendjében, a felhasználás céljait illetően. Hátránya viszont, hogy e döntéseket utólagosan különböző állami szervek — célszerűségi szempontból is, és a felhasználási jogcímeket illetően is — bírálják. — Mi a TOT véleménye errrőif — A TOT elnöksége 1968 májusában kiadott felhívásában többek közt javasolta a szövetkezeteknek, hogy „törődjenek a tagok, családtagok oktatásával és kulturális nevelésével, szervezzenek e célból tapasztalat- cseréket, adományozzanak társadalmi tanulmányi ösztöndíjakat„ szervezzenek kirándulásokat, üzem- és színházlátogatásokat stbJavasolta továbbá a TOT elnökség© a szövetkezetek és az érdekelt helyi szervek közötti kulturális együttműködést, művelődési intézmények közös létesítését és működtetését is arányos tehervállalás mellett A TÖT elnökségének ez a felhívása ma is helyes és időtálló, A sportcélokkal azonban ki kell egészíteni. — A szövetkezetek döntési jogát természetesen nem vitatjuk. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a TOT elnökség javaslata nem jut kellő érvényre a kulturális alapok rendeltetésszerű felhasználását illetően. Hogyan lehetne itt szemléletbeli változást elérni a tsz-ek vezetőinéli — Necsak a tsz-veretők szemléletéről beszéljünk I... Ebben a kérdésben akkor juthatunk előbbre. Ha nemcsak náluk, hanem minden érdekeltnél sikerül elérni a szemléletváltozást. Hg mindenki, a tanács, a tsz és a többi termelőüzem Is elismeri, hogy van üzemj érdek és — van közös érdek: a falu előbbrelépése, a történelmi hátrány leküzdése. A Központi Bizottság közművelődési határozata mindenkinek feladta ezt a leckét.. „ Veszélyesnek tartom csak az anyagi eszközök összevonásáról beszélni, ha a miértje kimarad... Ezt nem mérlegelik kellően. A régi értelemben vett népművelés leszűkült néhány formára és- eszközre. (Kultúrház. tánecsoport, színjátszók stb.) Igazolódott, hogy ez ma már nem megy.-"Most szerintem az összes kulturális igényt — az ismeretterjesztéstől az oktatáson át a turizmusig — „egy kalapba" kellene beletenni s abból kialakulhatna az illető faluban a közművelődés fejlesztésének a koncepciója. Persze, ehhez mindegyik szerv és üzem nyúljon bele a zsebébe ... Irreális lenne a falu művelődését egyedül a tsz-ekre alapozni. Más oldalról: általában, ha valahol gyenge a kultúrpolitikai kezdeményezés, ott hiányzik a Helyi elképzelés. Tehát nem az anyag; feltételek az elsődlegesek. Koncepció legyen és ezt támasszák alá az összehangolt anyagi eszközök. Abban egyetértünk, hogy a közös célra közösen áldozzunk. Csak ez nem kap elég hangsúlyt Valószínű, hogy rendelet ezután se lesz a kulturális alapok fel- használásának mikéntjére. Ezt a továbbiakban is a TÖT irányelveivel szeretnénk megoldani. van. A közművelődés fejlesztésének állami programja meghatározott ütemezésben kerül a kormány elé, ezt készíti elő a TOT és a szaktárcák megelőző tanácskozása^ is. 1975 közepéig a legalapvetőbb kérdések eldőlnek. s a kormány állásfoglalása után a TOT is abban a helyzetben lesz, hogy részletes irányelveket adhat közre a kulturális alapok további fel- használására vonatkozóan. Az anyagi és szellemi erők összefogása össztársadalmi ügy: minden tárca érdekelt benne, meghatározva mik a teendők külön-külön, és mik együtt. Wallinger Endre Gyarapodik a faragó- művészek tábora A régi nyelvtanórák helyett Új tankönyv pécsi szerzők tollából Az ötödik dél-dunántúli népművészeti hét keretében kedden Kaposvárott, a Somogyi Képtárban megnyitották az idős Kapoli Antal országos faragópályázatra érkezett művekből rendezett kiállítást, A bemutatott alkotások azt bizonyítják, hogy a népművészet, a faragást művelő és értők tábora nőtt, gazdagodott, színesedéit. A faragó népművészet virágzását nemcsak a díszítő jellegű alkotások tükrözik, értékes használati tárgyak is szerepelnek a kiállításon, a tárlat érdekességei közé tartoznak a Baranya megyei busófejek. Két esztendővel megelőzve az Akadémia készülő nagy Nyelvművelő kódexét, a napokban megjelenik a Pécsi Tanárképző Főiskola két oktatójának, dr. Rónai Béla főiskolai tanár és dr. Kerekes László főiskolai docens könyve, Nyelvművelés és beszédtechnika címmel. A szerzőpár közös munkája valamennyi tanárképző főiskolának tankönyve lesz. A maga nemében úttörő értékű könyv jellemzője, hogy nyelvművelésen nemcsak a nyelvhelyességi gondokat érti. Ebbe a fogalomba beletartozik Korszerű mezőgazdasági szakközépiskola Mohácson Dunántúl szakem központja , Hol és hogyan lehet eredményes középfokú mezőgazdasági szakembereket képezni és miként válhat vonzóbbá ez a pólya? A sok lehetséges megoldás közül csupán az egyik, de talán leglényegesebb: megfelelő adottságú intézet, ahol korszerű körülmények s eszközök várnak tanárt, diákot egyaránt. Országos viszonylatban is jelentős szakemberképző központtá válhat a jövőben a mohácsi dr. Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola, amelynek a napokban készült el új, központi épülete. A tulajdonképpeni végső átadásig pedig még a berendezések felszerelése és néhány szakipari munka van hátra. — Miért volt szükség az új intézetre, s mi tette indokolttá a több mint 10 millió forint értékű beruházás megkezdését? — kérdeztük Málik Lászlót, a szakközépiskola igazgatóhelyettesét — Néhány számadattal kezdeném, amely mmderrt elánil. iskolánk évente csaknem 300 szakembert bocsát ki. A tanuló létszám pedig, beleértve a le- velezősöket is, több mint 500, de ugyancsak az intézetben bonyolódik le a technikus vizsgára való előkészítés és a mérnök-vezető továbbképzés, ösz- szességében tehát 700 embert foglalkoztat az iskola. Az eddigi körülményekről csupán any- nyit, hogy az oktatási feladatot a város egymástól távoleső, négy különböző pontján kellett megoldanunk. A nehézségek ellenére is eredményes munkát végeztünk, hogy csak egy legutóbbi adatot említsek: 19 to- vábbtahulásra jelentkezett hallgató közül tizenhetet vettek fel a különböző felsőoktatási intézményekre. Ügy hiszem, hogy az elmondottakból is kitűnik: intézetünk mindenképpen megérdemelte a kulturáltabb körülményeket. Az új iskolaépület a város központjától nem messze, a Tompa Mihály utcában épült fel, kapcsolódva egy régebbi, ugyancsak oktatási célokat szolgáló házsorhoz. ÉpítészetiTöbb mint tízmilló forintos beruházás Kabinetrendszerü oktatás Üvegkamrák a kísérletezéshez Tizenegyezer kötetes könyvtár leg és vórosképíleg is hatásosan illik a környezetbe a kétszintes, csiszolt műmárvánnyal borított csupa üveg épület, melynek hasonmása talán a Meteorológiai Intézet új. Tatabánya téri előrejelző állomása. A légiesen könnyű szerkezet már semmiképpen sem a hagyományos, waskosfalú iskolát sugallja. A belépőt hatalmas méretű aula fogadja, amelyről egy bumerángra emlékeztető lépcsősor fut a galériára. A tetőzeten tíz, áttetsző műanyagkupolón ót szóródik be a természetes fény, akár késő délutánig is. A falak és pillérek színes műkőborítósa is a természetes fényhatás érvényesülését segíti. Az egyik iskola olyan, mint a másik — adódik a gondolat. Hiszen mi izgalmas lehet egy osztálytermekre tagolt épületben. Hogy mégis van, ezt Málik László kalauzolása során tapasztalhattuk: — Talán ott tehene kezdenünk, hogy o diák belép az intézetbe. Hova tegye a kabátját? Itt a fiúkat, lányokat öltözők, ruhatárak várják. Menjünk tovább, az alsó szinten, ahoi a tanári klubszoba, az igazgatóság, a gondnokság és a 11 ezer kötetes szabadpolcos rendszerű könyvtár kapott még helyet, az egyik oldalon. Ezekkel szemben pedig a kabinetek, mert a jövőben az oktatás kabinetrendszerben történik. Erre található a biológiai terem, speciális kísérleti asztalokkal, szertárral egybeépített tanári szobával. Egyébként minden kabinethez külön szertár és tanári szoba is tartozik. Ugyancsak itt található még a növénytermesztési és a kémiai előadó. — Ez utóbbi, az egyik végében elkülönített üvegkaliíkával, inkább egy zenei stúdióra hasonlít . A kormány olé korúi a kérdés — Irányelvek eddig & voltak— A szociális és kulturális alapok felhasználásának ellenőrzése tanácsi feladat Sok faluban azonban a tanácsi vezető maga sem látja eléggé világosan, mit és hogyan kell ellenőriznie a tsz-ben... Kétségtelen pl. hogy nagy költségkihatású külföldi kirándulásoknál például voltak torzulások, de ezek elenyészőek. — Készüt-e valamilyen irányain' a különválasztott kulturális alapok megtervezése és főbb, azaz rendeltetésszerű felhasználása céljából? — Igen, készül, de ezt több fontos tárgyalás előzi meg a TOT és a három országos fó- hatósáq között. Tisztáznunk kell mindhárom szaktárcával: mit várnak a tsz-ektől a kulturális alap terhére. Országos áttekintés szükséges abban is, hogy külön alap legyen oktatási, köz- művelődési és sportcélokra, vagy legyen egy alap a fel- használás meghatározott elveivel. Ez a munka folyamatban — Igen, efobevt az üvegketrecben hajtja végre a tanár a kémiai kísérleteket, a diákokra teljesen veszélytelenül, mert :tt elszívóberendezés cseréli a levegőt Létesítettünk ezenkívül még egy mérőkamrát is, mert az ártalmas vegyszerek ma már a mezőgazdaság nélkülözhetetlen kellékei s a tanulóknak ezeket is meg kell ismerniök. Az emeleten ismét kabinetek: az állattenyésztő szaktantárgy számára, a matematikának, az audiovizuális nyelvoktatásnak, a történelemnek, valamint a géptannak, a fizikának és a műszaki rajznak. Itt helyezkedik még el az iskola KISZ-klubja és a fotólaboratórium is. S a kényelem teteje: a szaktantermek között automata telefonösszeköttetés működik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium anyagi támogatásával felépült új intézet kivitelezését kifogástalan minőségiben a mohácsi Űj Barázda Termelőszövetkezet építőbrigádja végezte, A tízmillió forintos építési költségen felül több mint másfél millióba kerültek a beépített bútorok és további 200 ezerbe pedig az egyéb berendezési tárgyak. És ez meg nem minden ... — Valóban, a kővetkező feladat az újhoz kapcsolódó régi épület teljes felújítása, illetve ebben egy 150 fős étkezde kialakítása. Ezenkívül rendeznünk kell a környezetet is parkosítással, járdaépítéssel — mondja Malik László. a szerkesztéstan, vagyis az írásban, illetve szóval elmondott gondolat megszerkesztése, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a stilisztika és a beszédtechnika is. Ezek közül talán a szerkesztés a legfontosabb, hiszen a mindennapi életben igen sok leírt, vagy elmondott szöveg kerül a szemünk elé, amelyiknek — ahogy mondani szokták — se füle, se farka. A tankönyv bizonyos mértékig megtartotta a hagyományos nyelvtani felosztást, a nyelvi elemeket, amelyekkel szövegünket építjük, a hagyományos nyelvtan sorrendjében — tehát hangtani, szótani, mondattani jelenségként — fogták meg, hogy az olvasó i könnyebben tudjon eligazodni. De ezek után a szerzők abból indultak ki, hogy a társadalom mit vár minden egyes tagjától. Mindenki naponként óránként kerül olyan feladatok elé, amelyek beszédkészségét próbára teszik. Mindenkinek meg kell tanulnia tehát gondolatait és azok kifejezését — tehát a beszédművet — megszerkeszteni. Beszédpartnerünk, de különösen a mindent hallgató nagyobb tömeg — így a pedagógusra figyelő iskolai osztály is — megbocsátja a nyelvtani, vagy nyelvhelyességi botlásokat a félmondatokat, a hangnak, az orgánumnak a kibicsaklá- sát, ha érti a tiszta gondolatot sőt talán gyönyörködhet a gondolatok kristálytiszta logikájában. Az érintkezés fontos eszköze Az akusztikus nyelv, tehát a beszélt nyelv különös hongsúlyt kap dr. Rónoi Béla és dr. Kerekes László könyvében. Az utálta bi évtizedekben ugyanis a nyelv- használat eltolódott az írás irányába. Jellemző példa erre a koszorúzási ünnepségen három mondatos szövegét is gátlásos módon előre leíró, céduláról felolvasó ember. Hosszú idő kell ahhoz, hogy az ilyen társadalmi méretű bajokból kigyógyuljunk. A nyelv — mint az emberi érintkezés eszköze — közel sem egynemű, hanem több féle síkja van. Más beszédsíkon mozog a főiskolát, egyetemet végzett tanár és életkori sajátosságaiból következően más síkon a diák. Általában *az iskoláskorú gyermek stílusa sok vonatkozásban különbözik a felnőttek, köztük a pedagógusok nyelvétől és stílusától. Ha a pedagógus nem tud átváltani a gyerekek szintjére, abból súlyos oktatási-nevelési hiányosságok keletkeznek. Különösen, ha a kisdiák odahaza a tankönyvből próbálja megérteni azt, amit a számára nehézkes „magas” nyelven beszélő tanár nem tudott megértetni, s kiderül, hogy a könyv stílusszintje még a tanárénál is „magasabb". A kisdiák Hyenkor a tankönyv szövegét vagy értelem nélkül bemagolja, vagy mint reménytelen esettel, nem foglalkozik vele tovább. Ha pedig a tanár nem lát ezek mögé, akkor hajlamos a gyerekeket két csoportra osz- | tani: szorgalmasakra és his- | fákra I Beszédtechnika, hangtan, szótan A könyv a szerkesztés után a 1 beszédtechnikát tárgyalja, majd A teljes átadásra felszabadulásunk jövő évi évfordulóján kerül sor. Ekkor avatják fel az iskola névadója, dr. Marek József mellszobrát is. Az új lehetőség új terveket diktál. A szak- középiskola hatósugara eddig is már három megyére szóit, s a jövőben talán egész Dunántúlra . a kidolgozást, hangtan, szótan, mondattan egységében, a hangok, szavai és mondatok nyelv- helyességét, helyesírását, stilisztikáját. Tulajdonképpen a könyvnek ez a része jár — időben és egyelőre tartalom tekintetében is — az Akadémia nyelvművelő kódexe előtt Több mint ezer gyakorlat és feladat van a könyvben, s ez azért értékes, mert eddig olyan tankönyv nem is jelent meg, amely gyakorlatot, feladatot közölt volna. Tudniillik a korszerű, művelt nyelvhasználat, nem annyira ismeret, mint inkább készség dolga. S ezt segíti elő a könyvben lévő több ezer gyakorlat Földessy Dénes
