Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-01 / 269. szám
6 DUNANTOL! NAPLÓ 1974. tMőber 1. Bárdos Lajos 75 esztendős Négy évtizedes kapcsolat Péccsel Az „Éneklő Magyarország' vezéregyénisége X. Tenlces-túra 700 résztvevő Tisztelgés a bolgár hősök emlékművénél Vasárnap reggel mintegy 700 baranyai fiatal gyűlt össze a siklósi sportpályán, a X. Tenkes-tűra nyitóünnepségére. A hagyományos találkozót minden évben a magyar és a bolgár fegyveres erők napja, valamint a siklósi járás felszabadulásának évfordulója alkalmából rendezik meg. A jubileumi eseményen képviseltették magukot a párt-, állami és társadalmi szervek, és elküldte képviselőit a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség is. Megjelent a fiatalok körében Todor Ivanov Dacsev vezérőrnagy, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövetségének katonai és légügyi attaséja is. A siklósi úttörőzenekar zeneszóval fogadta a fiatalokat, akik előtt dr. Abel ■László ezredes, a Határőrség politikai csoportfőnöke mondott ünnepi beszédet A fegyveres erők köszöntését tolmácsolva nyitotta meg a X. Tenkes-túrát Rövid beszédben mondott népe nevében köszönetét Dacsev őrnagy a baranyai fiatalságnak, amiért évről évre ily módon is megemlékeznek a környéken elesett bolgár hősökről. A meghívott vendégek ezután megkoszorúzták a harkányi bolgár hősi emlékművet, megtekintették a befejezés előtt álló dfáva- szabolcsi hidat, majd látogatást tettek a Beremendi Cmentműben. Eközben útnak indult már ; a túrán résztvevő 62 csapat, | hogy a kijelölt 8 kilométeres j útvonalon leküzdje a 10 aka- I dályt - ezek között szellemi vetélkedő, lövészet, gránátdobás, főző- és karikatúraverseny volt —, érjen célhoz. A versenyt a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi telepének KISZ-csapata nyerte meg: díjuk egy magnetofon és a vándorserleg volt. A második díjat — egy lemezjátszót - a Határőrség csapata nyerte el. A harmadik helyen az oldi KlSZ-szerve- zet csapata végzett. Az MHSZ különdíját a MÉV csapata nyerte el. A vasárnap délutáni programban műrepülő és ejtőernyős bemutató szerepelt, este pedig tábortűz volt. A X. Tenkes-túra hétfői proqramját elmosta az eső. Sellyéről, Villányból, Szigetvárról és Siklósról közel 600 fiatal gyűlt össze a rossz idő ellenére. Ök a kultúrházban baráti találkozót tartottak és szellemi vetélkedőn mérték össze tudásukat „Énekeljetek szabadon és szárnyaién I Diadalmasan szálljon az ének az elérhető rokoncsillagokig .. (Pákolitz István: Énekeljetek!) A 20. század küszöbén, 1899. október 1-én született Olyan mester keze alatt érett zeneszerzővé, mint Kodály Zoltán, s vált Bartók és Kodály kórusainak tudós elemzőjévé, tanítójává, szuggesztív erejű dirigensévé, az „Éneklő Magyarország” egyik vezéregyéniségévé. Ez a nagy cél vezette el 1934-ben, első alkalommal Pécsre. Magával hozta az Éneklő Ifjúság mozgalmának gondolatát, melyhez Pécs — Agócsy László lelkes vezetésével.— azonnal csatlakozott, mielőtt az ország többi városa lassan-lassan ráeszmélt és kapcsolódott volna a zenei megújulásnak e mozgalmához. A pécsi éneklő ifjúság számára született meg később a „Daloló tavasz", dr. Vargha Károly szövegére. S miközben Bárdos Lajos a Zeneművészeti Főiskola tanára lett, vezényelte a Cecília-, a Palestrina- és a Budapesti Kórust, megalapította a „Magyar Kórus" vállalatot, Péccsel, a pécsi zenei élet irányítóival való kapcsolata is tovább gazdagodott, gyümölcsözőbbé vált. Pécsett is sorra felcsendültek legismertebb kompozíciói, a népszerű „Kicsinyek Kórusa" 1938- ból, az 1940-ben magya- népi dallamra és szövegre írott „Dana-dana", valamint az 1941- bő1 való „Magas a rutala", mely a magyar népdal őshazai meseképeit, kicsattanó vidámságát tükrözi. Ö maga is gyakran jött Pécsre — talán legtöbbet épp ebbe a vidéki városba látogatott. 1942-ben az Angster orgonagyár 75 éves jubileumára érkezett, 1948-ban a Pécsi Dalárda 100 éves ünnepségén volt jelen. Gyakran és szívesen vett részt a Pécs által oly nagyszerűen kezdeményezett, nagy sikerrel ismétlődően megrendezett Kamarakórus-fesztiválon. Az elmúlt 40 esztendő alatt sokszor tartott Pécsett előadásokat népzenéről, új magyar zenéről, régi muzsikáról és szerzőkről, különböző énekoktatói, karvezetői problémákról. Ez a kapcsolat az utóbbi 10— 12 évben különösen intenzívvé vált a Nevelők Háza Kamarakórusának meghívására. A baráti kör tagjai számára felejthetetlen élményt jelentett egy- egy Bárdos Lajos vezette prónc, vagy amikor a londoni BBC versenyére készülő Kamarakórussal a „Szeged felől" című népdalszvitjét vette át két próbán, aminek az lett az eredménye, hogy a nemzetközi mezőnyben nagyszerűen megállta a helyét ez a — Dobos László és Tillai Aurél vezette — kicsiny, de remekül szereplő kórus. A Tanárképző Főiskola nagy kórusának a Kosztolányi szövegére írt „Ünnepi ódá"-1 tanította be, azóta is szívesen gondol e kitűnő ifjúsági együttesre, mint ahogy azokra a kórusokra is, amelyek 1963-ban szerzői esten szólaltatták meg műveit Pécsett és Komlón, ahoi Tóth Ferenc lelkes vezénylésére mindig szeretettel emlékezik. A „Baranyai vasárnap" című népdalszvitjét az Antal György vezette Liszt Ferenc kórus mutatta be, a 70. születésnap alkalmából pedig 8 felnőtt kórus tisztelte meg azzal, hogy Bárdos-műveket énekelt. Kitűnő munkatársra is talált Pécsett — dr. Vargha Károly személyében, aki többek között a „Régi magyar táncdal"-hoz, a külföldön J. Paix orgonakönyvében fennmaradt „ungaresca" variációs feldolgozásához írt szöveget. Dr. Vargha Károlytól való az 1958-ban komponált „Fújd a sípof" verse, és azért is értékes munkatársnak tartja őt Bárdos Lajos, mert idegennyel- vü műveket, régi madrigálokat pompásan fordít magyarra. Pó- kolitz István költővel való közeli és bensőséges kapcsolatára is j szívesen emlékezik Bárdos La- t jós, aki megzenésítette Pákolitz ! gyönyörű, szinte ódaszerű, ze- j néiől szóló költeményét, az „Enekeljetek!"-et, valamint az emberi sorssal csodálatos költői mélységgel foglalkozó költeményét, a „Jövő emberéhez" címűt, } amit most már elég sokfelé énekelnek az országban. Csöndes pécsi szállodai szobákban, vagy még inkább egy- egy mecseki sétán támadt első zenei gondolataiból is születtek zeneművek, melyek még szorosabbra fonták azt a na- gyon-nagyon kedves köteléket, ami Bárdos Lajost Pécshez fűzi. Azokhoz, akik 75. születésnapján tisztelettel és szeretettel köszöntik őt! Dr. Nádor Tamás Marcus Aurelius bronzszobra a Janus Pannonius Múzeumban A Kárpát-medence egyik legszebb római kori lelete került elő a közelmúltban Dunaszek- csőn, a várheqy tetején víztároló építése közben. A Janus Pannonius Múzeum régészei nyomban a helyszínre mentek, és megkezdték a leletmentést. A törmelékből egy életnagyságúnál nagyobb méretű, bronz szo- botportrét emeltek ki. Miután megtisztították a valósággal rá- kövült törmeléktől, megkezdték ! a lelet azonosítását. Első látás- 1 ra is szembetűnőek voltak a i római kori filozófusportrék stílusjegyei. Kiderült, hogy a szinte teljesen sértetlen szobor Marcus Aurelius — 161-től 180- ig uralkodó — római császárt ábrázolja, akit a világirodalom és a filozófia történet elsősorban Elmélkedései révén, a sztoikus bölcselet utolsó nagy képviselőjeként tart számon. Dunaszekcső kincsei Dunaszekcsőről, mint az eqyik legrégibb római kori lelőhelyről emlékezik meg a kutatás- történet. Tudott dolog az Is, hogy a Duna partján — a folyó áradása után — a leszakadó domboldalakból évszázadok óta római kori cserepeket, pénzérméket mos ki a víz. Du- naszekcsőn a római védelmi vonal, a limes egyik főerőssége magasodott a víz fölé. és állt ellent a túloldalról támadó barbár népeknek. A települést a római kori Lugióval először Ka- tanchich Péter azonosította 1792-ben. Később ezen a kutatók vitáztak. A vitát Wosinszky Mór, Tolna megye kitűnő, múlt századbeli régésze döntötte el. Állítását két fontos római birodalmi utitérképpel, az Itinerári- um Antoniana-val és a Tabula Peutingeriana-va! támasztotta alá. Marcus Aurelius, akinek uralkodása alatt a római birodalom súlyos megpróbáltatásokon ment át — q folytonos háborúk, természeti csapások következtében — hadat viselt a Duna és Rajna mentén támadó barbár néptörzsekkel is. Ezidő- tájt erősítette meg, és építtette át a dunaszekesői erődöt, Lu- giót is. Lugió különleges erősségét növelte a vele egyvonal- ban fekvő sziget is, amelyet szintén katonai objektum védett. Alacsony vízállás mellett ma is jól láthatók a szigeten a korabeli Contra Flarentia romjai. A filozófus-császár portréja restaurálatlan állapotban, ahogyan a múzeumba beszállították. Fotó: Nádor Katalin Dunaszekcső történelmi település voltát — a bionzkortól napjainkig — régészeti leletek bizonyítják. Ami a pusztítást illeti, minden korszakváltás rombolással és újjáépítéssel járt együtt. Az építőkövek, használati tárgyak szétszóródtak, ritkán maradtak eredeti helyükön. Csak érdekességként említjük meg, hogy a helyi termelőszövetkezet présházának a falában is találtak a régészek befalazott római kori követ. Csodával határos módon Hogy a Marcus Aurelius szó- bor hogy került Dunaszekcsőre, egészen pontosan nem lehet tudni. Tény az, hogy a katonai erődítményekben kitették a mindenkori császár portréját. Magának a császárnak a környezetében elsősorban istenszobrok voltak. A szekcsői lelet épenma- radása szinte a csodával határos, szerencsés véletlennek köszönhető. Annak nevezetesen, hogy idejekorán föld alá került, vagyis még az elkészülte utáni időkben eltűnt o későbbi rombolók kezeügyéből. A szobor, amely a pécsi Ja- nus Pannonius Múzeum tulajdona, nem provinciális munka. Elsőrangú művész alkotása. A császárt, mint a többi róla készült portrék, filozófusként ábrázolja. Az Európg Könyvkiadó idei könyvhétre megjelentetett Marcus Aurelius Elmélkedései című kötetének olvasói is nyilván első látásra ráismernek a filozófus-császár klasszikus idő- telen arcára, és fölfogják — korunknak is üzenő — távolba vesző tekintetét Az antoniusi gyűrűs frizura, a bajusz és a szakái! részletekbe menő mesteri kidolqozottsága, a kompozíció és az arc kifejező ereje együttesen a korabeli bronz- ’ szobrászat kiemelkedő alkotá- [ sóvá teszik a leletet. Hasonló J szintű és művészileg is ilyen ér- I tékű római kori alkotás ezideig ; nem került múzeumainkba. Felbecsülhetetlen értékű lelet A szakértők véleménye szerint a „szekcsői’’ Marcus Aurelius az olaszországi és a világ egyéb nagy múzeumaiban látható — ilyen jellegű — portrékkal egyenrangú, sőt g legkvalitáso- sabb szobrok egyike, A lelet restaurálását a napokban megkezdték. Mihelyt a munka befejeződik, a múzeum régészeti osztályán kiállítják a portrét, hogy g nagyközönség is megismerkedhessen ezzel e páratlan értékű, magas művészi színvonalú alkotással. Bebesi Károly SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Szunyt. MOZI Park: A mesterdetektív (f4, 6, f$>) Petőfi: A mesterdetektív: (4, f7, 9) Kossuth: Három mogyoró Hamupipőkének (f3, f5) Álmodó ifjúság (f7. »> Fekete Gyémánt: Egy bolond Párizsban (6). Jószerencsét: Francia kapcsolat (5, 7). Rákóczi: A tábornok állva alszik (5, 7). Kodály K. O.: Keresztesek I—II. (6). Május 1.: Azon az éjszakán (fő). Boly: A játékos (8). Harkány: Merénylők (7). Komló, Május 1.: Elza kölykei (4, 6, 8), Komló, Zrínyi: Oázis (4, 6). Mohács: A legutolsó nap (6, 8). Pécsvárad; Egy kis hely a nap alatt (7). Sely- lye: Koncert szólópisztolyra (7). Siklós: Alfredo, Alfredo (7). Szigetvár: Ordasok között (6). Istenmezején 1972—73-ban (8). RÁDIÓ KOSSUTH RÁDIÓ 4.25—7.59: Jó reggelt! A Kossuth rádió reggeli műsora. 7.45: Orvosok a mikrofon előtt- 8.00: Hírek. Időjárás; 8,05: Műsorismertetése 8,15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.22: Slágermúzeum. 9.01; Harson a kürtszó. A Gyermekrádió műsora. 9.36: Cigánydalok, csárdások. 10.00: Hírek. Időjárás. 10.05: Iskolarádió. 10.35: Wolf Ferrari: Susanne titka. Egyfelvonásas opera. 11.22: Bramhs: C-moll zongoranégyes. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 12.30: Reklám. 12.35: Melódiákoktól. 13.58: Budapesti művészeti hetek. 14.47: Éneklő Ifjúság. 15.00: Hírek. Időjárás. 15.10: Operettrészletek. 15.48: Loránd István és Köves- dy János műveiből. 15.59: Hallgatóink figyelmébe. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Rácz Aladár Couper in-műveket cimbalmozik. 16.20: Elhangzott... 16.40: Melis György nótákat énekel. 17.05: Fiatalok stúdiója. 17.25: Indulók. 17.35: A szabolcsi gazdaság I. rész. 18.00: Ernest Ansermet vezényel. 18.30: A Szabócsalád. 19.00: Esti Krónika. 19.25: Sikerlista. —- 1974. szeptember. 21.00: Hírek. 21.03: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. 22.00: Hírek. Időjárás. Kb. 22.15: Sporthírek. 22.20: Az ankarai szín. I. rész. 22.30: Köny- nyűzene. '22.45: Fuvolaszó holdfény- ben. Versek. 23,00: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 24.00: Hírek. Időjárás. 0.10—0.25: Berki Géza gitározik. PETŐFI RÁDIÓ 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli i zenés műsora. Közben: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. 8.00: Hírek. Időjárás. 8.05: Csehszlovák művészek operafelvételeiből. 8.50: Nigériai népzene. Részletek az UNESCO afrikai sorozatából. 9.00: Hírek. -9.03: Két zongoratrió. 9.53: Könyvek, tájak, emberek. 10.00: A zene hullámhosszán. Közben: 11.00— 11.05: Hírek. Időjárás. 12.00: Barokk muzsika. 12.50: Kínai népzene. 13.00: Hírek, időjárás. 13.03: Törvénykönyv. 13.20: Bartók-kórusok. 13.40: Barkácsolók ötperce. 13.45: Időjárás- és I, vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől hatig. \ .A Petőfi rádió zenés délutánja. 14.00: ; Tánczenei koktél. 14.45: Hírek. Kör- I zeti időjárás. 14.50: Népdalok. 15.45: j Humperdinck operáiból. 16.00: Köny- j nyűzenei Híradó. 16.30: Hírek. 16.33: j Műsorismertetés. 16.36: Csúcsforgalom. Közben: 17.30—17.33: Hírek. ; 18.10: A XX. Század Mítoszai. II, 18.35: Zenekari muzsika. 19.39: Shile Pesaróban, Székely Gabriella mű- j sora. 19.54: Jó estét, gyerekek. 20.00: Esti Krónika II. 20.25: Új könyvek. 20.28: Irodalmi évfordulónaptár. 20.53: A Rádió Dalszínháza. Lecocq: Angot asszony lánya. Operett. 22.35: Prokofjev: I. vonósnégyes. 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: Tannhäuser. Részletek Wagner operájából. 24.00— 0.10; Hírek. Időjárás. 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Iskola- rádió. 18.25: Magnósok figyelem. 19.10: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. 19.35: Kapcsoljuk s Zeneakadémia nagytermét. A Bartók vonósnégyes hangversenye. Kb. 21.25: Dzsessz- felvételeinkből. 21.37: Rádiószínház. Zeng a világ. Rádiójáték. 23.00— 23.15: Hírek. Időjárás. PÉCSI RADIO 17.30: Műsorismertetés, hírek. 17.35: Könnyűzene — változatokkal. 18.C0; Rét- és legelőgazdálkodás Dél- Dunántúlon. Hídvégi József riportja. 18.15: Takács Margit és Tornarvek Nándor énekel. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 18.45: A Les Dyjnns együttes és John Lennon felvételeiből. 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor. — Az ifjúsáej hullámhosszán. Zenés Ifjúsági műsor. — Hírek. 19.30: Német nyelvű műsor. — Hírek, események. A földekről jelentjük. — Újdonságok innen- onrvan. — Hallgatóink kérésére. 20.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 8.05—8.25; Matematika (ált. isk. 5. oszt.) 9.55—10.15; Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 10.15: Diákabrak (ism.) 11,05—12.15; Iskolatévé; Földrajz (ált.- tefcc 5, oszt.) 11.55—12.15: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5—6—7—8. oszt.) t3.35—13.55: Matematika (Lsm.) 15.23—15.45: Fizika (ism.) 16.25—16.45: Földrajz (ism.) 17.20—17.40: Osztályfőnöki óra 0*«.) 17.43: Műsorismertetés. 17.45: Hírek. 17.50; Több hús, több tej. 18.05: Új mederben. Riportfilm, 18.40: Játék a betűkkel. 19.05: Reklámműsor. 19.10: Esti mese. 19.30; Tv-h íradó. 20.00: Életrekelt magyar drámák a Nemzeti Színházban. Madách Imre: Mózes. Drámai költemény két részben. (14 éven felülieknek!) A Nemzeti Színház előadása, felvételről. 22.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Műsorismertetés. 20.01: Cigánygyerekek e családban.- 20.45: Dornburg kastélyai. NDK rő- vidfilm. 21-30—22.00: Slágerstúdió. Infcervízló* átvétel az NDK TV műsorából.. JUGOSZLÁV TV 16.25: Magyar nyelvű tv-napló. 17.25: Sportműsor. 20.00: Brüsszel: Kosárlabda: Európa—USA. 21.45: Egy seriff New Yorkban. Filmsorozat. 2. MŰSOR 20.00: Zenészek — humoros adás. 21.30: Dokumentumfilm. 21.55: Szóra» kozttstó-jenei adás. i Régészeti szenzáció Dunaszekcsőn
