Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-06 / 274. szám
Á Pécs városi Pártbizottság közművelődési feladatterve A Pécs városi Pártbizottság pénteki ülésén intézkedési tervet fogadott el az MSZMP KB ez év márciusi, a közművelődés fejlesztéséről szóló határozat végrehajtására. Az intézkedési terv — amelyet a Megyei Pártbizottság június 3-án elfogadott feladatterve alapján terjesztettek elő — első részében a közművelődés korszerűsítésével, tartalmának javításával foglalkozik. Az intézkedési terv mindenekelőtt leszögezi: a közművelődés legfontosabb feladata, hogy mind nagyobb tömegekhez juttassa el az emberiség haladó szellemű értékeit; népszerűsítse a szocialista szellemű kulturális alkotásokat, segítse elő a dolgozók sokoldalú nevelését, járuljon hozzá a szocialista életforma kialakításához. Mindennek az érdekében különös hangsúlyt kap a vezetők felelőssége, s a munkahelyi vezetők személyes példamutatása. ösztönözniük kell dolgozóikat a tervszerű művelődésre, a szabad idő céltudatos, kulturált eltöltésére. Természetszerűen mindenkor kiemelt politikai feladatnak tekintve a munkások művelődését szolgáló helyi formák, akciók, mozgalmak kezdeményezését és a szocialista brigádok kulturális vállalásainak megtervezését, teljesítését és ellenőrzését. Politikai munka A közművelődés — mint politikai munka — szocialista esz- meiségű nevelőmunkát feltételez, középpontjában azzal a politikai nevelőmunkával, amelynek fő célja a párt politikájának megértetése, elfogadtatása. Ebben méltán számítunk a párt- szervezetek, a párttagság nagyobb aktivitására. A jövőben többet és tervszerűbben kell foglalkozni a szocialista erkölcs kérdéseivel, alapvető normáinak tudatosításával. A közművelődésnek elő kell segíteni a termelési kultúra fejlesztését is. Nem nélkülözhető itt az a törekvés, hogy az üzemek, termelő egységek a gazdasági tervezőmunkával együtt alakítsák ki a szakmai képzés, továbbképzés, valamint az ismeretterjesztés arányait Kiemelt szerephez juthatnak ebben az összehangolt tervezőmunkában a közművelődési intézmények műszaki, technikai, közgazdasági klubjai, szakkörei. Hasonló támogatást igényel a közművelődéstől az általános műveltség emelése, az intézményes felnőtt- oktatás, pontosabban felnőttnevelés. Pécset területi kulturális-művészeti központnak ismerik, intézményei és sokágú művészeti tevékenysége révén. Ezzel kapcsolatban: pártunk művészetpo- Btikájának egyik alapvető célFejleszteni kell Pécséit a kulturális intézmények hálózatát ja, hogy a szocialista eszmeisé- gű alkotásokkal minél nagyobb tömegek találkozzanak. Ebben — mint az intézkedési terv egyik pontja kiemeli —, javítani kell az alkotók és a művek közönségkapcsolatát A feladat a közművelődési intézményekre és a művészeti szövetségek pécsi szervezeteire hárul. A fenti cél érdekében |neg kell gyorsítani a Pécsi Műv.észklub építését, és kimunkálásra várnak a Művészetek Háza létesítésének programja, tárgyi és személyi feltételei is. Továbbra is követendő út helyes törekvés a Pécsi Nemzeti Színházban a szocialista eszmeiségű új magyar drámák színpadra állítása. Hasonlóképpen folytatásra, gazdagításra érdemesek a város irodalmi és zenei életének jól bevált formái (Jelenkor-estek, Ifjúsági és felnőtt koncertek. Zenélő udvarok, Téttyei esték stb.); pódiumot adva a legjobb amatőregyütteseknek is. Fontos tényező a művészetre nevelésben a múzeumi értékek és az élő, helyi képzőművészet kapcsolata, erősítve ebben o múzeum irányító szerepét Az öntevékeny művészeti mozgalom szerepe a közművelődésben ezután se csökken. Nevelő ereje a munkás-diák-értei miségi fiatalok együttes, közhasznú művészetkedvelő munkájában, a művészetek megismerésében és közvetlen nevelőhatásában rejlik; abban, hogy tagjait aktív művelődésre serkenti, bemutatóival pedig a közönség szocialista művészeti nevelését szolgálja. Családközelhen A szabad idő ma még nem mindenki számára jelent hasznos, célszerű elfoglaltságot, illetve kulturált szórakozást A közművelődésnek az a feladata, hogy a maga eszközeivel —■ programajánlásokkal, propagandájának gyarapításával — „csaladközelbe" vigye a művelődés-szórakozás lehetőségeit Bővítésre szorul a város környékén levő üdülőövezet kulturális ellátása, a pihenő- és kultúr- parkok övezete, ahol az alapvető kereskedelmi és kommunális ellátáson túl könyv- és folyóiratkölcsönzés, árusítás, társasjátékok, szabadtéri kiállítások tehetnék változatossá a szabad idő eltöltését Ezen kívül fokozatos nevelőmunkával elő kell segíteni, hogy szabad idejükben az emberek aktív közéleti tevékenységet végezzenek. Ezzel kapcsolatban a közművelődési intézményekben a klubok tölthetnek be fontos közéleti fórum szerepret Új művelődési központot A továbbiakban a közművelő- dési intézményhálózat fejlesztésével, tárgyi és személyi feltételeinek javításával foglalkozik az előterjesztés. Megállapítva: Pécs kulturális intézményhálózat fejlesztése elodázhatatlan feladat Addig is azonban, amíg ezek megvalósulhatnak, az üzemi fenntartású intézményeknek többet kell foglalkozniuk a lakóterületek kulturális ellátásával. A területi művelődési otthonoknak pedig —• különös tekintettel a munkáskultúra feladataira —, szorosabb kapcsolatot kell keresniük a körzetükben levő üzemekkel. Helyes lenne megvizsgálni annak a lehetőségeit is, hogy ahol feltételek megvannak hozzá, a művelődési otthonokat közös fenntartásba vegyék. Erősíteni kellene a többszektorú közművelődés társadalmi bázisát és mozgalmi jellegét is. Az üzemek lehetőségeik szerint fejlesszék tovább kulturális alapjukat, a szakszervezetek pedig fokozottabban ellenőrizzék ennek rendeletszerű felhasználását Általában erőteljesebben Jusson érvényre városszerte a különböző anyagi erőforrások koncentrációja — ahogyan a Központi Bizottság határozata is utal erre. Ezek a feladatok kétségtelenül egy korszerűen épített és berendezett művelődési központot kívánnak meg Pécsett. Ezzel kapcsolatban a városi tanács vezetőinek feladata az, hogy gondoskodjanak a város távlati fejlesztési tervének megfelelő, a közművelődés feladatainak megoldására alkalmas intézményfejlesztési terv elkészítéséről, s arról is, hogy e terv megvalósítása az ötödik ötéves tervben megkezdődjék. Az intézményhálózat fejlesztési tervében kiemelt szerepet kell biztosítani egy művelődési központ, egy „A” típiisú könyvtár és a sportuszoda megépítésének Rövidesen elkészül a pécsi ifjúsági ház. A Városi Tanács VB művelődési osztálya a Városi KISZ Bizottsággal egyetértésben alakítsa ki az épülő ifjúsági ház működési körét, kulturális arculatát — szögezi le a Városi Párt- bizottság közművelődési intézkedési terve. A főhivatású és társadalmi munkás népművelők erkölcsi és anyagi megbecsülésének javítása érdekében célszerű lenne a — „Pedagógus munkáért” plakett mintájára — „A közművelődésért” plakettet és vele pénzjutalmat alapítani. Az előterjesztés harmadik része a közművelődés irányításával és ellenőrzésével foglalkozik. Hangsúlyozva, hogy a köz- művelődés szakmai irányítása elsősorban állami feladat Ebben fokozottabban érvényre kell juttatni az eszmei-politikai követelményeket Fokozatosan meg kell valósítani a többszektorú közművelődés egységes állami felügyeletét, amely a tartalmi munkára és a gazdálkodásra egyaránt kiterjed. Javítani kell a módszertani segítést is, tervszerűbben kiterjesztve a városra is a megyei népművelési tanácsadó munkáját A pártszervezetek felelőssége Végűi a párt- és tömegsrerve- zetek feladataival foglalkozva az intézkedési terv kiemeli, hogy az ebben foglaltaknak megfelelően a pártszervezetek következetesen éljenek a közművelődési pártmegbízatások adásának és a vezetők beszámoltatásénak jogával. Legyenek kezdeményezői a közművelődés helyi fejlesztésének, a tárgyi és személyi feltételek javításának. Az alapszervezetek éves terveiben szerepeltessék a közművetődés fejlesztésének pártellenőrzését „Bezzeg" városok H osszú évekig a Somos-fiúk voltak nálunk a „bezzeg” gyerekek. Intőt hoztam jó tanítóimtól: bezzeg, a Somos, mondták feddő hangú szüleim, az jó gyerek. Elégtelenre feleltem: bezzeg a Somos... Elcsavarogtam a vasárnapi miséről és szurokfeketén tértem haza valahonnan a külvárosból: az ütlegeket a „bezzeg a Somos" kísérte. Ez mindig is divat volt. Most is az. És újabban felfedeztem a „bezzeg” városokat is. Minden más magyar város az. Televízió mutatja, hogy Miskolcon felépült ez, meg az: a pécsi néző felsóhajt: bezzeg . . . Szegeden újabb szökó- kutat adtak át: bezzeg. Szombathely: bezzeg. Ezért örvendtem különösen, amikor megtudtam, hogy nemrég Városszépészeti és Műemléki Albizottság alakult Pécsett — most aztán senki nem állíthatja, hogy keveset törődnek városunk képével, hanem számosán — építőművészek, a kultúra más területén tevékenykedő emberek, műszakiak — tűznek majd maguk elé konkrét feladatokat. Hanem — felmerülnek sorban a gondolatok, és igen nehéz logikai sorrendet is lelni közöttük. Városszépészettel foglalkozó bizottság — vajon mi lesz a feladata? Kizárólagosan az esztétikai szempontok vezérlik majd ennek a bizottságnak a tevékenységét, vagy pedig — nem árt, ha jó is az, ami szép jelszóval — a funkció kérdései is foglalkoztatják? Kezdjük el sorjában: szép-e Pécs városa? Tizenkét esztendeje, hogy a vonat ablakából megpillantottam Pécset, elszoruló torokkal, mint afféle bevándorló, néztem a hegyet ostromlo apró bálicsi házakat, aztan illendően megbámultam a dzsámikat, a Dómot, s azt mondtam magamban: szép. Tizenkét esztendeje sokminden változott, születtek ragyogó és hajmeresztő tervek, kipusztítottak ölestörzsű fákat, birtokba vettek és leaszfaltoztak nagy zöld foltokat. A „tükék” mindent szóvá tettek a fórumokon, ágáltak és intézkedtek — szerették és szeretik ma is ezt a várost Mert szép. Gazdag és változatos a műemlékekben. Barokk emlékei kirívóan szépek. Műemléki együttesek teszik hangulatossá utcáit, várfalon belüli belvárosa védett terület... _ Egyszóval, az első kérdésié egyértelmű a felelet Szép ez a város és az emberek jól is érzik magukat egy szép városban. Csakugyan? E zt már nem lehet olyan egyértelműen kijelenteni. Bizony, vannak olyan jelenségek, amelyek megkeserítik a szájízt és sokat levonnak a múlandó szépség értékeiből. Például! hosszú évekig kell várni egy-egy műemlékház helyreállítására. Ott volt a Kórház téri Korona szálló, a város legszebb barokk háza, amelynek tatarozása félbemaradt; $ csak évek múlva folytatódott Hiányzik az egyidejűség — ha helyrehoztak, megszépítettek egy sor házat nemsokára ott éktelenkedik e!őtte az árok, a törmelékkúpok halmaza, a csíkos deszkák erdeje... Csúfítja a képet az őrökké leszakadó úttest, a megroggyanó házak körül elkerített felvonulási terület A szép Saliai utca házainak alja egy-egy esp után koszos, hiszen az ott vágtató gépkocsik felfröccsentik a latyakot a falakra. Az új városrészek füves területei kietlenek. A játszóterek sivárak. Kevés az oly kedves színfoltot adó szökőkút. Egy-egy intézmény kerítéssel ék- teleníti el a városképet. A város széle meglehetősen heterogén külsőt mutat: a szanálások nem érintenek mindent, a régi és az új épületek között nincsen finom átmenet Szanálást említettem — máris javasolnék valamit a szépészeti bizottságnak. A Nagy Jenő utcában áll még egy nagy, árkádos ház', a Sopiana Gépgyárnak volt ott telepe. Mögötte botanikai ritkaságszámba menő fák nőnek, szép, nagy területen. A Stock-házzal együtt megmaradhatna t úgy hírlik, van is rá remény — el tudnék képzelni itt egy olyan eszpresszót, amelynek nagy kerthelységében színes ernyők alatt üldögélhetnék. Hiszen oly kevés a kellemes kerthelység Pécsett! Bezzeg, Szegeden lépten-nyomon találkozhatunk velük... (No, lóm, itt a „bezzeg” város.) Aztán ott vannak — ha valahol még megvannok — a régi dolgok. Hol van vajon a Korona szálló hajdani cégére? Miért ne ékeskedhetne az a Százéves borozó ajtaja fölött? Merre található meg az a Dózsa-szobor, amely a POTE elméleti tömbje előtti kertben állt akkor, amikor még nem volt elméleti tömb?... Miféle meggondolás késztette a köz- világítás parancsnokait, hogy a Dóm téren állt vas kandelábereket modern lámpásokra cseréljék? Mintha nem lehetne régi lámpavasra higanygőz-izzókat felaggatni. De épül a Megyeri Kertváros, majd a Siklósi új városrész. Azt állítottam, hogy egy szép városban biztosan jól is érzik magukat az ott lakók — ez itt egyenesen nem igaz. De sok gond kövezi egy új városrész megépítésének útját! Elsősorban a funkcióra gondolok. Többezer embert kiköltöztetnek q szép űj házakba, a telepre, ahol a legelső „kommunális” intézmény a kocsmahivatal, a gyermekorvosi rendelőért pedig közelharcot kell folytatni. Ott szerepel a tervekben persze, az is, de ez önmagában nem megnyugtató. Megoldatlan a közlekedés sok gondja, és mindezt azzal a korántsem felelősségteljes kijelentéssel lehet odázni, hogy örülhetünk, hogy megépült a lakótelep, szépek a házok, majd csak lesz valahogy. I gaz — úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett * volna. De — drámai a kérdés, ugye? — vajon miért nem lehet egy kicsit is ésszerűbben alakítani egy lakótelep életét? Tizenhat évvel ezelőtt Uránváros kialakításánál okulhattunk volna. De nem okultunk. Végül is pénzkérdés minden, ha több pénz van, több minden van, hamarabb kerülhet sor olyan intézkedésekre, amelyek a város széppé varázsolását célozzák. Mert nem tudom, hogy odahat-e az új bizottság: a város zöldterületeinek fenntartásához feltétlenül több pénz kelL Még ehhez a kevéshez sem adnak eleget Nem tudom, hogy megoldják-e a belváros közlekedését? Mert a belvárosi utcákon és tereken állomásozó tömérdek kocsi, autóbusz nem szép. Csak teher, az amúgy is túlterhelt tojáshéj-útburkolatokra. Nem tudom, előkeríti-e ez a bizottság az eltűnt szobrokat, cégéreket? És, amj a legfontosabb, lesz-e vajon e bizottságnak joga beleszólni a döntésekbe? A város ügyes-bajos dolgait a Tanács intézi. Ott döntenek minden fontos kérdésben. Ott szavaznak meg pénzösz- szegeket, fontossági sorrendet, ott állapítják meg, hogy mit is keli tenni legközelebb? A városszépészeti bizottság bizonyára javaslatokat tesz majd, amelyeket más testületek — a végrehajtó bizottság illetve tanács — vagy figyelembe vesz, vagy nem. Aszerint, hogy van-e rá pénz, vagy sem? C s én máris szomorú vagyok. Hallom továbbra is a " „bezzegeket”, próbálom alakítani az emberek közérzetét, keresem azt az embert, aki felelősséggel a vállán áll a viharokban — és tizenöt egymással vitatkozó embert, egy Újabb bizottságot lelek. Derűlátó vagyok, szomorúságom ellenére; és hiszem, hogy végül Is ió döntések fognak születni városunk szebbé tevésének ügyében, hinnem kell, hogy kevesebb lesz a tévedés — amelynek jogát mint minden ember, minden testület Is fenntarthatja — és előbb-utóbb rendeződik minden olyan apró gond is, amely nem sorsdöntő egy város életében, de nagymértékben befolyásolja az ott élő embecejc közérzetét Végül Is — erről van szó, nem? Kampfs Péter » RÉGI ÉS 01 "" !:|. Fotó: dr. Lajos László
