Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-31 / 299. szám
i __________ DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1974.október31. ' MTITHIIMII IMI 1 imnnniin mi ■ ........................... ............................................................................................................................................................... ........... ............................................- - i ------------ ■ i r — ........................................................................— " — S zép tárgyak, szép fotók címmel kiállítást rendezett o Pécsi famis Pannonius Múzeum Rákóczi úti kiállító termében. Az ott lévő értékes tárgyakból mutatunk be néhányat olvasóinknak. 1. Horváth János mohácsi fazekas kezenyomát őrzi az 1954-bsn készült korsója, készítője abban az évben kapta meg a Népművészet mestere címet. 2. A múlt században készült a képen látható kékfestő-dúc, mellyel napjainkban is dolgozik még Bánó Zoltán pécsi kékfestő. 3. 1827-ben készítette ezt a kancsót Banthler Ferenc pécsi városi rézműves. 4. Cseréptál 1780-ból, a díszítéséből következtetni lehet: pecsváradi fazekasmester készítette. _ Szokolai felvételei — Tudományos szenzáció a mohácsi csatatéren Megtalálták Föld helyét Egymillió jugoszláv látogató hazánkban 350 százalékkal emelkedett a Jugoszláviába utazó magyar turisták száma ÖCiAOútuÁ. á<zlíattc{Á------sasasar A Magyar Horgász című újság a pogányi 20 holdas halastó jelentőségéről ír. Ez a tp a baranyai horgászok kedvelt kirándulóhelye. Holdanként 558 kilogramm hal várja a Pécs környéki halászokat. Legtöbb a ponty, de megtalálható az amur és a compó is. A ragadozó halak szaporítására is nagy erőfeszítéseket tesznek. El szeretnék érni, hogy 1976- ra a máris kitűnő pontyozó- v’z igen jó süllős és csukás víz legyen. Ennek érdekében a természetes szaporulaton kívül évenként 50 ezer zsenge csukaivadékot helyeznek ki. A süllő törzsállománya 141 kilogramm. 1975-ben már keszegezni is lehet a tóban, mert az egyesület a Balatoni Halgazdaságtól évenként 20 db vegyes keszegfészket (göndér és dé- vér) szerez be. Az igen intenzíven telepített tó vízének laboratóriumi vizsgálata is minden várakozást felülmúl. * A Magyar Képes Ojság Zágrábban megjelenő október 15-i száma arról számol be, hogy nemrég magyar Dedagóqus-küldöttség járt Jugoszláviában, majd a pél- monostori pedagógusok képviselői viszonozták a látogatást. Az évekkel ezelőtt kezdődött kapcsolatról nagy elismeréssel szól a riporter, mint írja, minden esetben gazdag ismeretekkel tértek haza. Legutóbb a Magyar Pedagógiai Társa- sóq pécs-baranyai tagozata látta vendégül a jugoszláv küldöttséget. * A Beremendi Cementgyár születésnapjáról emlékezik meg a Magyar Hírlap október 27-i száma. Sikeres, de nem gondnélküli ez a születésnap. 1972-ben 161 500 tonna cementet gyártottak Beremenden. Idén eddig 665 ezer tonnát termeltek, jövőre a névleges kapacitás egymillió 25 ezer tonna. A rohamos teljesítménynövekedés szépségfoltja, hogy az értékes mezőgazdasági övezetbe telepített gyár, — szennyezésével károkat okoz a kultúrában. Az NSZK-ban azonban már tervezik azokat az elektrofiltereket, amelvek 1975 első felében megoldják a BCM legfontosabb gondjait * A Könyvtáros című folyóiratban olvastuk, hogy a pécsi járásban már évek óta megrendezik az ifjúsági könyvhetet. Idén az ünnepi megnvitót a községi KISZ- vezetók, könyvtárosok és művelődési otthon iqazgatók részvételével a dömörkapui turistahóznál rendezték. Lipöczki József T udományos szenzá- * dót ígérnek a mohácsi csatával kapcsolatos legújabb kutatások. Alig néhány nappal ezelőtt dr. Szakoly Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa előadásában hangzott el, hogy mekkora előrelépést jelentene, ha megtalálnák az egykori Földvárat, melyet a korabeli szemtanú, Brodarics István oly gyakran említ. Nos, a Földvár előkerült, helyét csaknem teljes bizonyossággal sikerült körülhatáromi. Kiss Béla, mohácsi helytörténész csaknem egy évtizedes kutatás után megtalálta Földvárat. Segítőtársa az a Szűcs József volt, akinek információi és helyismerete alapján került elő többek között az avarkori temető, Altinum, Lajmér falu, Bácsfalu temetője és a Papp László által feltárt tömegsír is. Kiss Béla Földvárral kapcsolatos tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémián is igen figyelemre méltónak tartották a további kutatások szempontjából. Ez alkalommal kértünk tájékoztatást Kiss Bélától. Ki tévedett? — A Földvár tehát megvan. Milyen akadályai voltak, hogy ezidáig nem kerülhetett elő? — A kutatók számára Brodarics István tudósítása a leghitelesebb és a legmegbízhatóbb a mohácsi csatáról. Való igaz, hogy joggal hihetünk is neki. Ennek ellenére mégis ő vezette félre a történészeket több mint négyszáz évig, bár akarata ellenére. A baj ugyanis az volt, Brodaricsot szósze- rint értelmezték és a terepet alig, vagy csak nagyon felületesen ismerték a kutatók. Egyébként a szószerinti értelmezésnek „esett áldozatul" két kiváló tudós is, Gyalókay Jenő és Papp László. Az ő kutatásaikat pedig tekintélytisztelet miatt sem merték kétségbe vonni. — Miben tévedett a két kutató? — Nézzük csak meg, hogy mit is ír egész pontosan Brodarics: „... Velünk szemben hosz- szan elnyúló domb állott, olyat.- formán, mint egy színház, s e mögött volt a császár tábora, a domb lábánál pedig egy közepes falu, Földvár volt a neve..." Gyalókay Jenő sem hihette ezt túl sokáig, hiszen ez esetben megmagyarázhatatlan lenne Brodarics további megállapítása: „... mikor a csata már vége leié járt, tele volt ellenséges katonasággal, főképp janicsárokkal, kik a falu kunyhói mögötti teret teljesen ellepték, s ezek között volt, mint azt később megtudtuk, a szultán is." Elképzelhetetlen ugyanis, hogy ilyen szűk helyen csaknem tízezer ember elférjen. így aztán ó a saját elképzeléseinek megfelelően valamelyest északabbra tette a domb lábaitól Földvárat, sajnos nem a tényleges helyére. Papp Lász.ó is nagyon rövid időn belül kétségbe vonta Brodarics szavait Szerinte a Földvárnak tartott község nem más mint Merse település, amely valóban közvetlenül a domb lábainál helyezkedett el. Ásatásait is e téves hiedelemben kezdte meg. Honnan nézte? — Végül is hihetünk Broda- ricsnak? — Igen, csupán szavait nem szabad direkt módon értelmezni, mert ő egy optikai csalódás alapján tájékoztatott félre. Több ezer méteres távolságból ugyanis szinte lehetetlen megállapítani, hogy a távoli település egy mégtávolibb dombhoz milyen messze van. Természetes, hogy úgy látszik, mintha a tövében feküdne. Nyilván Brodarics is először távolból tette a mór idézett megállapítását, de amint közeledett, már észrevehette, hogy a falu mögött jelentős tér húzódik, hiszen itt jónéhány ezer ember helyezkedett el. így tehát egészen bizonyos, hogy Földvár a dombtól távolabbra esett, a domb lábainál lévő település pedig nem más mint Merse község. — Miként sikerült a gyakorlatban is megtalálni Földvár helyét? — Miután elméletben már bizonyítottnak láttam, hogy Földvár nem lehet azonos Mer- sével, mind gyakrabban jártam ki Szűcs Józsefiéi a terepre. Több mint tíz évvel ezelőtt, mikor még Papp László itt végezte ásatásait, készült egy légifelvétel, amelyen az általam is feltételezett Földvár helyén egy erős elszíneződés volt látható. Érre felhívtam a kitűnő tudós figyelmét is, aki egyetértett velem, azonban az ásatások már a vége felé jártak, s ő maga is igen beteg volt Mint ismeretes rövidesen meg is halt. A mélyszántás utáni elszíneződés helyén azután szdjjjjcűan cserépdarab és más reléit került felszínre, egyértelműen a koraBonanya fúvószenekari hanglemez látott napvilágot az elmúlt napokban. A kis alakú, 33-as fordulatú, sztereo hanglemezen a pécsi Ércbányász Fúvószenekar négy repertoár-darabját rögzítette a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat a MÉV megbízásából. A zenekart Apáthy Árpád vezényli. A lemez a) oldalán Erkel Ferenc Fegyvertánca hallható a Dózsa György c. operából és Julius Fucsik Firenzei indulója. A b) oldalon Kodály: Háry János c. szvitjéből A császári Bábeli település nyomaira utalva. Egyébként, hogy mennyire érdemes figyelembe venni a helybeliek közléseit, arra jó példa egy jugoszláviai eset Ott ugyanis nemrégiben így került elő a török forrásokban oly gyakran emlegetett Puszu Ke- leszeszi (Les Templom) romja. A buziglicai erdőben a környék lakosai találták meg. Neve talán onnan eredhet, hogy a török itt határozhatta el azt a cselvetést, melyet oly gyakran kétségbe vonnak. — Sikerűlt-e elfogadható magyarázatot adni arra, hogy Brodarics miért nem említi a Borza-patakot? — Sok kutató egyszerű fele- dékenységnek tartja. Ez azonban elképzelhetetlen, hiszen a Borzának is jócskán meg kellett duzzadnia a felhőszakadáskor. Hogy nem említi, ar-a csak egy a magyarázata: nem is került az útjukba. Vagyis, a csata területe másutt volt, mint azt mi eddig tudtuk. Hol vannak a tömegsírok? — Mennyiben segítheti a további kutatásokat a Földvár megtalálása? — Talán sikerülne behatárolni a keresett tömegsírokat, kiásni az egykori ágyúállásokat Sokan ugyanis úgy vélik, ezekbe temethették az elesetteket Bár ezzel kapcsolatban az utóbbi idők elgondolkodtató leletanyagot szolgáltattak. A már Jugoszláviához tartozó területen ugyanis a térképek egy tavat jeleznek, neve Szelsz- ka Bara. A valóságban azonban nem létezik, teljesen kiszáradt, s egy jó részét mezőgazdasági művelésre fogták. A traktorosok többször figyelmesek lettek arra, hogy az eke csontokat hoz felszínre. Nem elképzelhetetlen, hogy ide temettek az elesetteket Egyébként kutatásaim teljes és részletes anyagát a csata évfordulójára megjelenő évkönyv sokkal bővebben tartalmazza majd. var bevonulása és Gershwin Három dala (Farkas Antal hangszerelése) szólal meg. A lemez nemcsak technikailag, hanem zeneileg is kitűnő. Rendkívül tisztán, kiegyenlítetten és stílusos előadásban hangzanak fel a számok. A baranyai, de az országos fúvószenekari mozgalom is büszke lehet erre a kis lemezre, mert ilyet — tudtommal — még magyar öntevékeny fúvószenekar nem produkált «Váma*J Budvón, a festői montenegrói tengerpart üdülővárosában több napon keresztül tanácskoztak a magyar—jugoszláv idegenforgalmi szervek és vállalatok képviselői a két ország közötti turizmus alakulásáról, jelenlegi helyzetéről, jövőjéről. Siklós, Portorozs, Szeged után negyedik alkalommal minden eddiginél nagyobb létszámú delegáció vett részt a találkozón, melyben az utazási vállalatokat és idegenforgalmi hivatalokat o legmagasabb szintű vezetők képviselték. Nagy forgalom, passzív bevétel Nagy forgalom — passzív bevétel volt a jellemzője az elmúlt évnek a két ország idegenforgalmában — állapította meq a tájékoztatójában B u- d a i András or ÓIT főtitkára. Magyarországot közel egymillió jugoszláv állampolgár kereste fel, okik közül 425 000 volt a turista, vagyis az olyan látogató, aki legalább egy éjszakát töltött az országban, ez az 1972-es évhez viszonyítva 49 százalékos növekedést jelent A Jugoszláviába utazó magyar turisták száma 679 ezer volt, ami az 1972-es évhez képest 350 százalékos emelkedésnek felel meg. Vendégeink magyarországi tartózkodása 4,4 éjszaka, a magyaroké Jugoszláviában 6,5 éjszaka, így a jugoszláv turisták nálunk közel kétmillió éjszakát, a magyarok Jugoszláviában 4,3 millió éjszakát töltöttek. Ebből adódóan idegenforgalmi kiadásaink a bevételek közel négyszeresét tették ki 1973-ban. Figyelembe véve a két ország idegenforgalmi vonzóerőit fogadó képességeinek mennyiségét és színvonalát, Magyar- orszáq nem törekedhet kiegyenlített forgalomra, de azt el kellene érni, hogy az idegenforgalmi bevételek a forgalommal arányoson alakuljanak és ne okozzon qondot a két orszáq közötti fizetési mérleg egyensúlyának fenntartásával megbízott pénzügyi szerveinknek. Szemben a Jugoszláv turisták számának említett 49 százalékos és tartózkodási idejük 2,4- szeresére való növekedésével, idegenforqalmi kiadásaik Magyarországon az elmúlt évben 1972-höz viszonyítva 25 százalékkal nőttek. Az egv tartózkodási napra eső pénzkiadásuk 2 , dollár volt, az egy juqoszláv ; étkezésére eső pénzkiadás De- diq nem érte el a 4 dollárt. ! Ilyen körülmények között ava- | korlatilag a kötelező beváltás j jelenti összes idegenforgalmi bevételeinket, Ezzel szemben a magyar idegenforgalmi kiadások Jugoszláviában 1973-ban több mint háromszorosára nőttek az elmúlt évinek, vagyis a forgalommal arányosan nőttek. Ezt a lehetőséget elsősorban a magyar turisták valutaellátási mechanizmusa biztosította. Minden magyar turista évente 2000 dinárt kaphat, amiért 134 dollárt fizetünk. Ezt oz összeget még az üzemanyag költséggel meq is emeljük. Ez a dollár keret terheli a nyugati országokba való kiutazások devizakereteit. Hasonló jellegű utazási devizaellátmány-rendszer minden bizonnyal kedvező hatást gyakorolna a jugoszláv turisták magyarországi utazásaira és pénzköltésére is. A tanácskozás egyik célja volt a szervezett idegenforgalom növelésének keresése. A Magyarországra irányuló jugoszláv szervezett forgalom növelésének a lehetőségeit kell felkutatni, melyek azok a programok, amelyek vonzóak a jugoszláv turisták számára. Növelni kell a magyar propaganda hatékonyságát, bővíteni a határmenti megyék önállóságát, segíteni leleményességüket 20 millió dollár nyereség Az említett időszakban a Jugoszláv érkezések 33 százalékkal, a magyar kiutazások 92 százalékkal nőttek. Idegenforgalmi bevételeink 16 százalékkal emelkedtek, kiadásaink az elmúlt év áthúzódó elszámolásait is számítva, 4,4-szeresére emelkedtek. így éves szinten a kétoldalú turizmusban mintegy 20 milTió dolláros aktív jugoszláv egyenlegre lehet számítani, Ez az összeq a két ország fizetési mérlegében számottevő tétel és hosszabb távon veszélyeztetheti a kölcsönös turizmus egészséges tovább fejlődését. Az idegenforgalmi év értékelésén túl szó esett a szegedi konferencia meqállapodásai- nak végrehajtásáról, <s Magyar Autó Klub együttműködéséről a jugoszláv klubokkal. így a Magyar Autó Klub 300 Sf-ra szóló hitellevelet bocsát ki tagjai részére, amelyet a jugoszláviai szervizek elfogadnak ős a javításokat elvégzik. Ez a törekvés elősegíti a biztonságos utazást, tekintettel arra, hogy a turisták nagyrésze gépkocsival utazik. A határmenti területek idegenforgalmi szervei között a rendszeres információ és propaganda tevékenység kiépítése indokolt, Dr. Takács József Füzes János Az Ércbányász fúvószenekar hanglemeze * r *
