Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-30 / 298. szám

< DUNANTOll NAPLÓ 1974. október 30. Miért nem működik a KISZ a Baranya megye; Cipész Szövetkezetnél? ■ ■ Üzemi négyszög helyett háromszög — A Baranya megyei Cipész Szövetkezetnél a szövetkezet vezetői nem biztosítják a KISZ- szervezet működéséhez szüksé­ges alapvető feltételeket Az egy évvel ezelőtt 27 taggal megalakult alapszervezetben ma már csak heten vannak, de gyakorlatilag nem létezik a KISZ. Pedig az ifjúsági törvény és az azt követő ágazati vég­rehajtási utasítások rendeleti­leg előírják minden vezető szá­mára, milyen feladataik, tenni­valóik vannak az ifjúság neve­lésével, jogainak biztosításával kapcsolatban. Ezért a KISZ Pécs városi Bizottsága megbíz­ta a KISZÖV rétegtanócsót, hogy indítson vizsgálatot a szövetkezetnél, s arról a végre­hajtó bizottságnak számoljon be — mondja Lukács László, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára. Arra voltam kíváncsi: hogyan működik az üzemi négyszög? Kérik-e a fiatalok véleményét — legalább az őket is érintő kérdésekben — a gazdasági vezetők, beleszólhat-e a KISZ az üzem életébe? Aztán kide­rült: az üzemi négyszög néhol csak háromszög, sőt „két- szög”... — Engem még semmilyen szövetkezeti vezetőségi tanács­kozásra, értekezletre nem hív­tak meg KISZ-vezetői minősé­gemben — mondja Novák Má­ria, a Baranya megyei Cipész Szövetkezet KISZ-titkára. De nemhogy ilyesmire, még a szö­vetkezeti ifjúsági parlamentre sem kaptam meghívót. Éppen hathetes KISZ-iskolán voltam, s nekem nem is szóltak a parla­mentről. Tény, hogy a parla­ment nemcsak a KISZ-tagok ügye, hisz nem KISZ-parlament, hanem ifjúsági parlament, de a KISZ-titkárnak azért ott lett volna a helye. De tán jobb is, hogy nem vettem részt, mert ahoay elmondták, mindenre ha­sonlított az összejövetel, csak parlamentre nem. Nem készült jegyzőkönyv, nem készült ezt követően elnöki végrehajtási utasítás. Legalábbis én még nem láttam. De folytathatnám a sort. Ná­lunk a KISZ-szel és általában a fiatalok problémáival nem nagyon törődik a vezetőség. Sőt. Amikor a helyettesem, An­tal Erzsi, elment egy értekezlet­re a KISZ-bizottságra, az elnök utána küldte a párttitkárt, hogy ne értekezzen, azonnal jöjjön vissza dolgozni ... Szóval, jó­formán nem is funkcionál a KISZ, mert nincs lehetősége rá. Pedig nem kérünk sokat. Pél­dául: a szövetkezetben nagyon sok a bejáró fiatal, akinek jó­val műszakkezdés előtt jön a vonata, vagy műszak után ké­sőn indul, ezért szeretnénk egy kis helyiséget, ahol legalább ilyenkor meghúzhatnánk ma­gunkat egy rádió, néhány új­ság társaságában. De erről szó sem lehet Nekem már elment a kedvem az egésztől.,. — Nem Is találok Jelzőket, olyan csapnivaló volt az ifjú­sági parlament a szövetkezet­nél — meséli Kránicz László, aki a KISZÖV ifjúságpolitikai bizottságának tagjaként vett részt az eseményen. — Néhá­nyon tudtak róla, hogy lesz parlament, de a többség csak akkor értesült, amikor műszak­váltáskor bejött az elnök és mondta, hogy megtartják a parlamentet Olyan érzésem volt mintha egy rögtönzött ter­melési értekezleten lennék, egy rossz brigádgyűlésen. Az egyik műszak érkezett, a másik el­menni készülődött, azok is ott voltak, akiknek nem sok közük volt az ifjúsági parlamenthez. Nem is nagyon kérdeztek a fia­talok, az egész talán fél óráig tartott. A KlSZ-titkár nem is volt ott a parlamenten. Tudo­másom szerint jegyzőkönyv nem készült, az elnöki végrehajtási Utasítást nem látta még senki, s a küldöttet sem a parlamen­ten, hanem utána választották. Volt vagy nem volt parlament? A fiatalok sem hibátlanok A törvény a f/szegény,f vállalatokra is vonatkozik S ez a parlamenten kívül vá­lasztott küldött képviselte Bara­nyát a könnyűipari ágazati parlamenten Martfűn. A Városi KISZ-Bizottság meg­bízásából Tóth László, a KI­SZÖV rétegtanácsának titkára végzi a szövetkezetnél a vizsgá­latot: — A' parlamentről készült jegyzőkönyvet mi sem láttuk, s elnöki végrehajtás — melyben megszabnák felelősre, határ­időre szólóan az ifjúságpolitikai munkát — sem létezik. Szóval a szövetkezet vezetősége alap­vető mulasztásokat követett el. De a fiatalok sem elég szerve­zettek, nem elég agilisak. Ha nincs helyiségük, miért nem jöt­tek ide a KISZÖV-be — mint más szövetkezeti KlSZ-szerveze- tek —, hogy itt tartsanak ösz- szejövetelt? Aztán: a VILLGÉP kiszesei meghívták őket ifjúsági klubjukba, jöjjenek bármikor, szórakozzanak, művelődjenek együtt. Két-három alkalom után elmaradtak a cipész fiatalok. Mit mond Fekete Alajos, a szövetkezet elnöke? — Tavaly alakult meg nálunk a KISZ. Mindenképpen létre akartuk hozni, de nagyon ne­hezen ment. Először 14 fiatalt sikerült „beszervezni", később huszonheten lettek. Alapvető hiba volt, hogy nem ismertük eléggé a fiatalokat, de ők sem ismerték egymást, mert — ezt ma már lehet látni — nem a legalkalmasabbakat választot­ták meg tisztségviselőknek. 1971-ben szanálás előtt állt a szövetkezet. Egy kis helyiség­ben tizenheten dolgoztunk, any- nyira szegények voltunk. Ké­sőbb megvettük a jelenlegi Szabadság úti telepünket, úgy, hogy még nem tudtuk, miből fizetjük ki a felét 72-ben az­tán erősödni kezdtünk, kifizet­tük a telepünket, s az 1971-es egy dolgozóra eső 19 500 forin­tos éves bérrel szemben most 23 000 forintra emeltük a bér- színvonalat. De ahhoz, hogy ez a szövetkezet így kilábalt a bajból, nagyon sokat kellett és kell dolgozni, fiatalnak, öreg­nek egyaránt. Hogy egyáltalán létezni tudjunk, nálunk minde- nekfelett és első a munka. Tes­sék elhinni, ahhoz, hogy nyújtani tudjunk a fiataloknak, előbb termelni kell, mégpedig sokat. — De a Lobbi szövetkezethez képest ma ~ is szegények va­gyunk. Emiatt viszont nagy az elvándorlás, főként a fiatalok körében. Egy-két forint különb­ségért elmennek, de csak az­után, hogy nálunk megtanulták a szakmát... — Visszatérve a fiatalok és a KISZ panaszaira: szerintem az ifjúsági parlament szabályszerű volt és jegyzőkönyv is készült. (Bár a jegyzőkönyvet, és a vég­rehajtási utasítást sem a vizs­gálóbizottság, sem az újságíró nem látta — a szerk.). De men­jünk sorban: a KISZ-tagok megfogyatkozásának oka az anyagi helyzet Mi nem tudunk többet fizetni, ezért — a lelke­sedésre, az öntudatra is számí­tunk. De ismétlem: a fiatalok nem a legjobb vezetőket vá­lasztották maguk között. A KISZ gazdasági felelőse például szü­lési szabadságon van, s május óta nem hozták el a KISZ-bi- zottságról a tagbélyegeket Nem akadt sénki ... A KlSZ-tit­kár helyettesét valóban vissza­hívattam a KISZ-bizottsági ta­nácskozásról, mert nélkülözhe­tetlen a munkában. Olyan elő­készítő munkát végez, hogy ha kiesik a termelésből, munka nélkül maradhat másnap 60— 70 ember a siklósi és a mohá­csi részlegünknél. Ez nagy luxus lenne, ezért mást ajánlottam helyette elküldeni. — Helyiséget nem tudunk adni, higgye el, nincs miből. De szerintem nem is ez a prob­léma. Nem elég lelkesek, nem elég rátermettek a fiataljaink a KISZ-életre. Szerintem el kell múlni néhány évnek, mire any- nyira megerősödünk, hogy nyúj­tani is tudjunk. Mit fűzhet mindehhez az új­ságíró? Kinek van igaza? Hogy az ifjúsági törvény a „szegény" vállalatokat. szövetkezeteket stb. is kötelezi az ifjúságpoliti­ka végrehajtására — tény. S hogy a Cipész Szövetkezetnél a vezetőség nem tesz ennek ma­radéktalanul eleget, az is tény. De vajon a fiatalok a helyzet magaslatán állnak...? Panics György Színvonalasabb szakmunkásképzést Továbbképző központ Esztergomban Az állami oktatásról szóló párthatározat alapvető feladat­ként szabja meg a szakmun­kásképzés tartalmi, tárgyi és személyi feltételeinek a fejlesz­tését. Ezt szolgálja az a tovább­képző központ is, amelyet ked­den nyitottak meg Esztergom­ban a szakmunkástanuló isko­lák vezetői számára. Ez az or­szágban az első olyan központi vezetőképző iskola, ahol a hall­gatók középfokú oktatási intéz­mények vezetői. A kővetkező négy évben mint­egy ezer igazgatót, igazgatóhe­lyettest, kollégiumi vezetőt, il­letve iövendő vezetőket képez­nek ki. Many Imre munkaügyi minisz­terhelyettes megnyitójában hanqsúlyozta, a szakmunkás- képzés színvonalának emelése megköveteli, hogy elsőként az iskolák vezetőit vértezzék fel olyan korszerű politikai, vezetői és pedagógiai ismeretekkel, amelyekkel úgy tudják irányíta­ni az oktatást, hogy a jövő szakmunkás nemzedéke minden tekintetben meg tudjon felelni feladatainak. A továbbképző központ meg­nyitásával egyidejűleg ünnepé­lyesen megnyitották az első tan­folyamot is. A bevezető elő­adást Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár tartot­ta. Versenyszerűen sportolni nem szükséges, de a testmozgás szükséges. A legnagyobb sport­siker az, ha valakiből egészsé­ges ember lesz. Ha érmet is nyer, csúcsokat ér el — annál jobb. Arról nem is beszélve, noay tömegsport nélkül élspor­tot elképzelni nem lehet. Sze­rencsére tudják ezt azok is, akiknek „hivatalból" tudniok kell. Az ifjúság egészségének és a tömegsport kiszélesítésének érdekében az Oktatási Minisz­térium, az OTSH és a KISZ új formát dolgozott ki a középis­kolás fiatalok sportolására. Természetes, hogy a középis­kolában változtattak az eddigi gyakorlaton, hiszen ezek az in­tézmények tömörítik a fiatalság zömét Az új rendszer lényege, hogy az 1974'75-ös tanévtől lét­re kell hozni az iskolai diák- sportköröket Ezekben verseny­zési alkalmat kell biztosítani az iskolán kívüli sportkörben nem versenyző diákoknak, tanrend­be iktatott tömegsport-órákat kell tartani. Az iskola legjobb sportolóinak országos szintig felmenőén versenyzési lehetősé­get nyújt, — úgynevezett kupa­rendszerű versenyek formájában — függetlenül attól, hogy a diák igazolt sportoló, avagy nem. Lehetővé teszi, hogy az is­kolai sportkörökben feltűnt te­hetségek a tanév végén Iskolán kívüli sportkörökben kamatoz­Tegnap tartották meg a Művészeti Gimnáziumban az ifjúsági parlament ülését Több mint 1700 pécsi és ba­ranyai fiatal váltott eddig fél­áru színházbérletet a Pécsi Nemzeti Színház 1974—75-ös évadjára. Közel négyszer annyi­an, mint az elmúlt évadban. Akkor 2000 utalványból mind­össze 478-at használtaik fel. Az idei jó eredmény az elosztás­ban és a beváltásban résztvevő szervek — a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a Baranya megyei és Pécs vá­rosi KISZ Bizottság, valamint a Pécsi Nemzeti Színház — jól összehangolt munkájának kö­szönhető. Az Állami Ifjúsáqi Bizottság az 1974—75-ös évadra közel 10 millió forint támogatást irányzott elő arra, hogy előse­gítse a keresettel nem rendel­kező és pályakezdő fiatalok kedvezményes színház- és hangversenylátogatását. Kü­lönböző bérlet- és jegyutalvá­nyokat bocsátott ki. Ereket a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya és a Bara­nya megyei KISZ Bizottsáq kö­zösen osztotta szét oz igény­lőknek. Sajnos olyan nagy ok­tatási intézmény, mint a Pé­csi Orvostudományi Egyetem, ismételt felhívásra sem jelent­kezett a kedvezményt biztosító utalványokért. örvendetes azonbcto az« hogy olyan fclu­1700 színházbérlet 300 hangversenybérlet bele Is bekapcsolódtok ez ak­cióba, amelyeknek munkásfia­taljai korábban nem voltok rendszeres színház- és hang­versenylátogatók. JPI. 508-as Ipari Szakmunkásképző Intézet, Kertészeti és Parképítő Válla­lat, ViHamosgépjavító Szövet­kezet.) Sok színházbérletet vál­tottak q Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat ifjúsági szocialista bri­gádjainak tagjai is. A tavalyi 100 százalékos be­váltási arány eredményeként az idén mér 500 hangverseny- bérletet válthattak féláron a fiatal zenebarátok. Több mint 300 el is kelt. Most már csők — a tavalyi nagysikerű soro­zathoz hasonló — orgona-zon- gorahartgversenyekre vásárol­hatnak bérletet a Filharmóniá­nál, Aki nem szánjq rá magót or­ra, hogy bérlettulajdonos le­gyen és valamennyi előadást megnézze, az összes hangver­senyt meghallgassa, az jegy- utalványok felhasználásával évközben is vehet magának kedvezményes óra jegyéé, Az Aflaml Ifjúság) Bizottság 7500 színházjegy-utalványt és 3000 hongversenyjegy-utolványt biz­tosított ez évben a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya útján a baranyai fia­taloknak. A színházjegy utal­vány 50 százalékos kedvezményt, a hang versenyjegy-utalvány pedig 10 forintos kedvezményt nyújt a felhasználóknak. A klu­bok, KISZ-szervezetek, taninté­zetek igényléseit a napokban bírálták el és hamarosan ki­küldik, hogy elsőként Illyés Gyula új drámójónok előadá­sára, vagy az Országos Rende­zi Iroda bolgár folklór műso­rára válthassák be.- ghl ­tathassák képességeiket. A program középpontjában az at­létika áll. Ez természetes, hi­szen ez a sportág igényli a leg­természetesebb mozgásfajtá­kat: futás, ugrás, dobás. Azon­kívül a magyar atlétika igen­csak rászorult az ilyen méretű tömegalap létrehozására. A kiadott útmutató részlet- kérdéseiben még bizonyára csi­szolódni fog, de alapja lehet a diáksport megújhodásának. Az intézkedéseket azonban élettel kell megtölteni. Körülnéztünk három pécsi középiskolában, hogy az „élettel feltöltés” mi­lyen is a valóságban. Csütörtök az atlétika napja A Komarov Gimnázium és Szakközépiskola testnevelés ta­gozatos intézmény, így létesít­ményekben és tapasztalatokban felette áll a többi középiskolá­nak, A gépezet már beindult. Csütörtök az atlétikai nap. A Tüzér utcai pályán rendezik meg az osztályok közötti csapatbaj­nokságokat, az iskolai pályákon folyik a kézi-, kosár-, röplabda- bajnokság, no és a kispályás focimérkőzések. A tél' időszak­ban színre lép az csztalitenisz, a sakk és a torna. Sajnos, az őszi rossz idő nehezíti a dolgot, meg kell küzdeniük az esővel is. Létesítményhelyzetük még jobb lesz, ha elkészül az új, nagyszerű tornacsarnok és a 300 méteres futópálya. — Szép számú tanulót sikerült megmozgatnunk, — mondta Kő­szegi Gábor testnevelő tanár. — Persze vannak még zökkenők. Azelőtt, amikor igazolt sporto­lók is indulhattak a házibainok- ságokon, köréjük könnyebben csoportosult egy-egy kosár-, kézi- vagy focicsapat. Tornáéra a folyosón? Az 508-as Szakmunkásképző Intézetben már nehezebben megy a dolog. Nem hanyag­ság vagy nemtörődömség miatt, hanem egyszerűen rosszabbak a feltételek. 7x13 méter „nagy” a tomahelyiség, az udvaron egy kosárlabdapálya és kézi- labdapálya van. A gyerekek mindössze 3 napot töltenek az intézetben — szakmánként mó- sik-másik három napot Szeren­cse, hogy az iskolában már évek óta folyik házibajnokság 8 sportágban a „legjobban sportoló osztály" címért, így a tömegsport-rendszer gerince adott Az útmutató előírja a szakmunkás-iskolákban az óra­közi testnevelés megszervezését is. Erről kérdeztük Keszthelyi Gyula testnevelő tanárt — Sajnos ez a dolog nehe­zen megy. A tornaterem kicsi és állandóan foglalt. Többszáz gyereket a folyosón tomásztcrt- ni pedig körülményes dolog. Ráadásul nálunk kabinetrend­szer van, tehát az óraközi szü­netet javarészt vándorlással töltik a gyerekek. Több a sakkozó, mint a futó... A Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola nagy sportha­gyományokkal rendelkezik. Ud­varán állandáan pattog a lab­da, több élsportoló kezdte itt pályafutását Ennek ellenére, létesítmény-hiánnyal küszköd­nek. Most a pincét próbálják birtokba venni. Asztalitenisz­termet akarnak itt kialakítani. A kondicionáló terembe éppen most vásároltak új erőgépeket kaptak súlyzókat. A gondok el­lenére jól sikerült az első isko­lai sportnap, igaz, hogy sak­kozni többen jelentkeztek, mint futni... Hamarosan megépül az új tekepálya, ahol lövész­versenyeket is lehet rendezni. — Jó dolog az új verseny- rendszer — mondta Egyed Mihály testnevelő tanár. — Mi is meg fogjuk találni a mód­ját, hogyan tegyünk eleget a feladatnak. Persze, jó lenne, ha pontosan tudnánk az irány­elveket Mert szóbeli eligazítás ugyan volt, de a pontos ver­senyrendszert tartalmazó „fe­hér könyv" még nem érkezett meg a középiskolákba. Selénessy — ősz a költészetben címmel irodalmi estet rendeztek teg­nap, október 29-én Pécsett az 506. sz. Elek Tamás Szakmun­kásképző Intézet' Horizont Klub­jában. A műsort az intézet ön­tevékeny irodalmi szakköre ad­ta, Harmath Olrvta közreműkö­désévei Rendelet a diákatlétikáról A legnagyobb sportsiker — az egészséges ember Sikeres a kedvezményes ifjúsági bérletakció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents