Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-30 / 298. szám
f*74. október » DUN ANTOLI NAPIG Mérlegen a pécsi közgazdászképzés Novemberben adják ki az első diplomákat Az anya egyetemmel azonos színvonal Az üzemek iái segítik az egyetemi oktatást Százhárom pécsi közgazdász gólya kezdte meg tanulmányait négy évvel ezelőtt, s az a hetvennégy, aki végig bírta az iramot, most novemberben diplomát kap. Ok lesznek az első Pécsett végzett közgazdászok. Egyetemi életútjuk tulajdonképpen azonos a tagozat megalakulásának történetevei Az eh6 nemzedék Az orvosegyetem és a jogi kar átengedett helyiségeiben tizenhat oktatóval kezdődött meg a munka négy évvel ezelőtt A hallgatók ez alatt az idő alatt a város öt különböző pontján laktak, aszerint hogy a kihelyezett közgazdász tagozat kollégiumi viszonyai hogyan alakultak. Már kezdetben az volt a cél, hogy ez az első nemzedék is a budapesti anyo- egyeteméwe-l azonos színvonalú képzést kapjon. Ennek érdekében azokat a tárgyakat amelyeket még nem tudtak megfelelő oktatókkal tanítani, évekig az anyaegyetemről lejáró legalább docensi rangú oktatók tanították. Törekedtek arra is, amire sok négy egyetemnél nem tudnak megoldást találni, hogy minden évfolyam számára kezdettől fogva írásos tananyag álljon rendelkezésre. Persze az évről évre induló új évfolyamok meglehetősen nehéz helyzetbe hozták az oktatói kart, hiszen egész erejét az új tárgyak jegyzeteinek az összeállítására kellett összpontosítani. Ez a munka végigkísérte a hallgatókat és jelenleg mór 400 jegyzetív, vagyis 8000 oldal készült el, igen nagy erőfeszítéssel. A négy év alatt az oktatás színvonalának és az anyaegye- temme! való kapcsolat fenntartásának az érdekében igen szoros volt az együttműködés a budapesti egyetemmel. Ez azt jelenti, hogy a budapesti oktatók nemcsak tanítottak, hanem vizsgáztattak is. Aztán a legtöbb tárgyból, amiből írásbeli vizsga van, közös feladatokat adtak ki, s a szigorlati bizottságok elnökei voltak. Mindezt a budapestivel azonos értékű diploma érdekében tették. Az állandó kapcsolat és a velejáró állandó önellenőrzés biztosította, hogy mór kezdettől fogva jó híre van a pécsi oktatógárdának az anyaegyetemen belül. A kezdeti tizenhat oktató helyett most már hatvonan tanítanak a kihelyezett karon. Ez azt jelenti, hogy mind a tudományos, mind az oktató-nevelő munkát egyre nagyobb mértékben saját hatáskörükben tudják végezni. Ez persze semmiképpen sem vonja maga után azt, hogy az anyaegyetem tudományos kutatási bázistól elszakadjanak. De az oktatásban •is megnyilvánuló szoros együttműködésre már egyre kevésbé van szükség. Az elmúlt tanévben például már csak egy tárgy, a szociológia oktatására járt le fővárosi előadó. Ennek az együttműködésnek, függetlenül a tagozat esetleges szervezeti változásától, folytatódnia kell, de inkább tudományos viszonylatban. Ide tartozik még egy kérdés. Új feladatok előtt Részbe« egyetemi, részben minisztériumi kezdeményezésre egyeztető bizottság jött létre a különböző közgazdászképzó felsőfokú intézmények vezetőiből. Magyarországon ugyanis egy közgazdasági egyetem, de több közgazdasági főiskola működik. Ebből bizonyos kettősségek, átfedések keletkeztek a képzés során. Az idén ez a bizottság létre akar hozni valamiféle munkamegosztást. A belkereskedelem számára három intézmény képez közgazdászokat, lényeges különbség nélkül. De egy kis országban erre nincs szükség. Ebbe a munkamegosztásba illeszkedik majd be a pécsi tagozat is, amikor az idén, valószínűleg hosszú időszakra előre meghatározzák az itteni oktatás arculatát. Hogy ez milyen lesz, azt még nem lehet tudni, mindenesetre a közgazdászképzésnek egy olyan ága, amely éppen annyi szakember utánpótlást igényel, mint amennyi a pécsi tagozat hallgatóinak létszáma. Most, az első nemzedék kibocsátásakor felülvizsgálják az oktatási szerkezetüket, tanrendüket. Ebben az évben a tagozatnak talán ez a legfontosabb feladata. Nem lehet azonban megfe ledkezni a dologi feltételekről sem. Az oktatási és kollégiumi helyiségek nehéz gondjai mellett még meg kellett oldani a technikai ellátottságot is. E tekintetben ugyancsak segítőkésznek bizonyult az anyaegyetem: tavaly például autóbuszt és kis számítógépparkot kaptak Budapesttől. Ez utóbbi természetesen nem helyettesítheti a Robotron gépet, de a belső tudományos munkák és elméleti tevékenység számítási feladatait megfelelően segít megoldani. Az oktatás további fejlesztése és a gyakorlattal való kapcsolat megteremtése érdekében nemcsak az anyaegyetemmel kellett kapcsolatot tartaniuk, hanem a környező, főleg baranyai, de általában dél-dunántúli vállalatokkal is. A most végző hallgatók még harmadéves korukban hathetes, majd a negyedév elvégzése után t1- zenkét hetes szakmai gyakorlaton vettek részt. Ennek érde<é- ben ki kellett alakítaniuk az üzemeknek egy olyan hálózatát, amelybe a hallgatókat nyugodtan kiküldhetik, az üzemi tevékenység is olyan, hogy ott tanulni lehet, és ahol olyan gyakorló közgazdászok dolgoznak, akik a hallgatókat irányítani tudják. Ez várakozáson felül jól sikerült, a hálózat igen jó. Általában nemcsak gyakorlatban jártas, hanem elméletileg is jól képzett közgazdászok mellé kerülhettek a hallgatók. Aztán az idén az első ízben módjuk volt arra, hogy mintegy negyven hallgatójuk — akik a piacszervező szakon tanulnak — a számukra elengedhetetlen külföldi szakmai gyakorlatot is valamelyest megkóstolják. Földessy Dénes Tervek, gondok« Látogatóban a Pécsi Miméi Nagyhírű kőfaragóműhely működött Pécsett a XIII. században. Ez adta az ötletet néhány fiatal képzőművésznek, hogy — évekkel ezelőtt — nevet keresve csoportosulásuknak, a „Pécsi Műhelyt" válasszák. Kassákot, Moholy-Na- gyot tekintették mesterüknek, de tevékenységüket kimondottan pécsi tradíciók folytatásának érezték. Az említettek mellett néhány építész és Pécsett tevékenykedő festő nevét érdemes megemlíteni velük kapcsolatban. Forbáth Alfréd, Molnár Farkas, Breuer Marcell mellett elsősorban Gábor JeKészül a szitalevonat a Pécsi Műhelyben Szokolai felv. nő és Martyn Ferenc munkásságához kötődtek. Meg kell emlékezni azonban egy másfajta hatásról is, amely elsősorban gyakorlati síkon jelentkezett: a „műhely" tagjai csaknem kivétel nélkül a Művészeti Gimnázium művész-tanárainak keze alatt nőttek fel, é$ tanulmányaikat a TanárképSéta a múltban Jó vásárt csináltak a baranyaiak Ifjúsági klubjaink sikerei Hódmezővásárhelyen Részlet a kiállításról. Középen a Zengővárkonyi Madonna. V Évezredek kincsei között Nagyszerű bawsstyaf sikerrel zárult Hódmezővásárhelyen az ifjúsági klubok második országos programcsere-akciója. Megyénket a pécsi postás ifjúsági klub, a pécsváradi diákklub és a sásdi klubvezetők klubja kidolgozott forgatókönyvekkel képviselte, valamint rajtuk kívül részt vett még a pécsi József Attila Művelődési Ház Ifjúsági Klubja is. A benevezett tizenöt megy<e közül egyedül Baranya mutathatta be valamennyi forgató- könyvét. A közönség előtt is nagy sikert aratott programtervezeteket a zsűri igen magas színvonalúnak értékelte. A pécsi postás ifjúsági klub 2000 forint jutalomban és 1000 forint «3- zönségdíjban részesült, a sásdi klubvezetők klubja 1500 forintos közönségdíjat kapott, míg a pécsváradi diákklubndk ajándék hanglemezeket nyújtott át a zsűri. Ezenkívül valamennyi részvevő klub megkapta Csong- rád megye Tanácsának emlékplakettjét is. Az október 25—27 között megrendezett módszertani vásár bebizonyította, hogy érdemes lehetőséget adni a kluboknak az olyan jellegű találkozókra, ahol legsikerültebb programjaik forgatókönyveit kicserélhetik. Elhatározták, hogy a jövőben minden megye megrendezi a saját csereakcióját is. Végezetül döntés született arról is, hogy a harmadik országos módszervásárt 1976-ban Fejér megyében tartják. Az országos rendezvény utolsó napján, vasárnap mutatták be a megyék a klubéletet reprezentáló kiállításaikat, amelyen a legtöbben a baranyai anyagot tekintették meg. A múzeumi és műemléki hónap idején 5000-rel több látogatója volt a régészeti kiállításnak, mint egyébként. Amit először megpillantunk, Marcus Aurélius nemrég megtalált és ma már közszemlére bocsátott bronz szobra. Tőle indulunk most el egy keskeny folyosón a még régebbi korokba, Baranya őslakói közé. Utunkon, hogy az egymásra rétegeződé kultúrtörténeti tájakon el ne tévedjünk, egy érdekes alumínium rúdra kell figyelnünk. A rúdra festett skálán mindig a piros szín jelzi az időhatárt Tekinthetjük akár mérőónnak is, amely az idő mélységeit jelzi, hova, milyen korba szálltak le azok a régészek, akik a leleteket feltárták, hova, milyen korba kalauzol bennünket oz, amit a vitrinekben láthatunk. A Zengővárkonyi Madonna Az első terem Baranya legrégibb lakosairól tájékoztat. Ez a „lengyelt kultúra". Nevét a Tolna megyei Lengyelről kapta. Ott találtak ugyanis régészek először ebből a korból — időszámításunk előtt 2500 és 2100 közötti időből — származó használati tárgyakat és állatcsontokat. Baranyában Dom- bay lános ásott ki Zengővár- konyban egy — a lengyeli kultúrához' tartozó — őskori települést és temetőt. A település lakói vadászó-halászó emberek voltak. A tárgyakon kívül őstulok-, kutya-, szarvas-, sertés-, juh- és kecskecsontok őrzik emléküket. Néhány lépéssel távolabb orsónehezékek sorakoznak — a szövés-fonás mesterségének — őskori meglétét tanúsítva. Dombay János ásatásainak köszönhető a következő teremben látható — eredeti állapotában meghagyott — sír is. A halottakat zsugorított helyzetben temették el. A halott kelet felé nézett, a felkelő Nap felé. A hozzátartozók kultikus kerámiákat raktak köréje. A „Zengővárkonyi Madonna” néhány ezer évvel korábbi időből származik, mint a bibliai. Akkora csupán, mint az ember kisujja, valamikor edényfül volt A róla készült fotón azonban egyértelműen feltűnnek a későbbi madonnaábrázolásokra emlékeztető vonások. A „mérőón" hozzánk folytonosan közeledő időt jelez. Feltűnik a „Balatoni csoport", a „Péceli kultúra", a „Zók—Vuce- dol kultúra". Ismeretlen népek . az időszámítás előtti 2000 és 1500 közötti időszakból. A csont, ásók, kapák intenzív földművelésre vqílanak. x A bronzkori mészbetétes kerámiák közelében érdekes, hamvasztásos gyermeksírt láthatunk. Kis tűzhelyszerű folt jelzi a gyermek elégetett csontjait. Az „urnasiros nép” kultúrájára vallanak a következő vitrinben sorakpző agyag-urnák, amelyek mindegyike egy-egy ókori elhunyt hamvait őrizte. Őskori MÉH-telep? Hogy a MÉH-nek volt már „elődje” az őskorban, arra a peterdpusztai kincslelet is bizonyíték. Beolvasztásra váró bronz sarló, kapák halmaza került elő a föld alól, jelezvén azt, hogy már abban az időben is takarékosan bántak az emberek a fémmel. A „halomsíros kultúrájú”, késő vaskori nép hatalmas erődöket épített. Ők emelték a Ja- kab-hegy! sáncot erődítményt is. Az időszámítás előtt 800-tól az időszámítás koráig követhetők nyomon. Ebben az időben telepedtek meg Baranya területén is. Az első tisztázott eredetű nép, amely a Dunántúlon és Baranyában is rengeteg nyomot hagyott maga utón, a kelta volt Az ő „hagyatékuk” a Kapuéban készített serpenyő, amely szinte hibátlan állapotban látható a vitrinben. A Kővágószöllősi Vénusz és a vele együtt magas művészi szintet képviselő Abaligeti Vénusz bronzszobrok, valamint a Szentlőrinci mészkő Bacchus és a Pécsi márvány Saturnus már a római kort reprezentálják. Itt a római kori termek egyikében látható a Székesegyház mellett 1922-ben feltárt Cella Tribora, a háromkarélyos és a Cella Septichora, vagyis e hétkoré- lyos kápolnák makettje is. Aztán a pompás római poharak, üvegtárgyak, ékszerek ... Kincsleletek A népvándorláskor! rész leglátványosabb darabja a későavarkori lovas-sír a kékesdi temetőből. A honfoglalás idejét bemutató vitrinek utón az Árpád-kori emlékeit láthatjuk. Az ezt követő korok reprezentánsai a kincsleletek, melyek közül a mohácsi meglehetősen tekintélyes. A mohácsi csatával összefüggő ezüst 14 kilogrammot nyom. Mellette elhaladva ismét Marcus Auréliushoz érkezünk. A távoli jövőbe révedő — csaknem kétezer éves szemek mit láthattak vajon mindebből eredetiben? Talán elmondja egyszer a császár... Mint ahogyan a kiállított tárgyak egyike-másika is megszólal, és elbeszéli múltját, j életét b. a j ! ző Főiskola rajz szakán foly- j tatták, A „Pécsi Műhely" vezetője Lantos Ferenc, akinek > az elmúlt évtizedekben kibon- i takozó munkássága szintén a ] konstruktivizmus jegyeit viseli | magán. Időközben a Pécsi Mű- I helyben sokan megfordultak, | beléptek, kiváltak a csoportosulásból. Az az öt fiatal művész, akit végül is a csoport megva- ként tarthatunk számon: Kis- mányokj Károly. Ficzek Ferenc, Halász Károly, Szíjártó Kálmán és Pinczehelyí Sándor 1963 óta dolgoznak együtt a Doktor Sándor Művelődési Központ által a Technika Háza alagsorában bérelt műhelyben. A csoport tagjai számos együttes és egyéni kiállításon bizonyították tehetségüket, elkötelezettségüket o kezdetben vállalt tradícióval, amellyel kapcsolatuk azóta elmélyült, kikristályosodott. Lantos Ferenc kezdeményezésére a Bonyhádi Zománcgyárban bekapcsolódtak az ott folyó kísérletekbe, és figyelemreméltó eredményeket értek el ezen a téren. Ennek bizonyítéka az a nagyméretű zománcfalburkolat, amely o Megye utcai állami nevelő- otthonban kapott helyet, "* Jelenleg elsősorban grafika* val foglalkoznak. A műhelyben lehetőségük van úgynevezett szitanyomotok .készítésére is. „Szitázással” készült chilei sorozatuk is, amelyet önálló kiállításon szeretnének bemutatni a közeljövőben, A legsürgősebb munkájuk azonban a pécsj album, amelyben a Pécsi Műhely tagjai öt-öt grafikával vesznek részt. Jövő év tavaszán —■ ha erre lehetőséq kínálkozik ■— önálló kiállításon mutatják be tevékenységük legújabb eredményeit. A Megye utcai zománc-munkához hasonló alkotásokat is szívesen készítenének, akár középületekbe, akár ifjúsági klubok kérésére. E téren úgy érzik nagyok és kihasználatlanok a lehetőségeik. Természetesen nemcsak terveik, gondjaik is vannak szép számmal. A képzőművészetnek pillonatnyilaq is olymódon „hódolhatnak", mint mások a hobijuknak. 2300—2500 forint körüli fizetésükből havonta mintegy 800 forintot költenek anyagra. Ebből úgyszólván semmi sem térül meg. Közülük egynek van lakása. Halász munkásszálláson, Szíjártó —- családjával —■ albérletben lakik. A közös munkára a műhelyben még csak megvan a lehetőségük, de egyéni tevékenységre is szükség van. Jelenleg a Doktor Sándor művelődési ház jóvoltából — egy közös helyiséget mondhatnak magukénak, A világításért, fűtésért nem kell fizetniök. Az, ami így fogalmazódott meg: tisztázni kellene a Pécsi Műhely helyzetét a város képzőművészeti életében, számos tényezőből tevődik ki. A pécsi képzőművészek ' kiállításain általában nem szerepelnek. Nem tagjai a Művészeti Alapnak. és o Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli területi szervezetének. Voltak, akik jelentkeztek az alapba, de nem vették fel őket.,. Pedig az együtt eltöltött — több mint tíz év eredményei és jelenlegi tevékenységük alapján is — nagyobb figyelmet, hatékonyabb támogatást érdemelnének. Reméljük erről albumuk és a közeljövőre tervezett kiállításai^ is meggyőzik a kétkedőket 8. e. 4 »
