Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-29 / 297. szám
W7I. október ft. DUN ANTOLI NAPIÖ Követendő példa Kossuth-bányán Hány szakma van a világon? Irányítás, törődés A komlói Kossuth-bánya üzemvezetősége három órára kétszáz főből állt Nem volt főmérnök, üzemvezető, párt-, se szak- szervezeti titkár. Egyenrangú félként ültek egymással szemben csapatvezetők, műszakiak, földalatti lakatosok és pártmunkások. A továbbképzés fontos feltétele... — Zavar ez az elnöki asztal «- kezdte Mérei Emil üzemvezető. Egyek vagyunk, közösek a feladataink s a továbblépés csak úgy képzelhető el, ha mindent megbeszélünk. Itt nem lehet kényes kérdés, mindent tegyünk ki az asztalra. A kibővített üzemvezetőség létrehozását az a felismerés vezette, hogy az 1975-ös évben igen nagy feladatokat kell megoldani üzemünknek. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve 398 ember kellene a fejtésekbe, 161 fő az elővájásba ahhoz, hogy felszínre hozhassuk a tervezett 771 000 tonna szenet. Ehhez vájáronként 6,1 tonna/müszak fejtési teljesítményt kell elérni. Az elővájásban 8,1 kilométer vágatot kell kihajtani, s nyolcszáz méter előrehaladás vár a vá- gathajtókra, Az üzem vezetése manapság nem lát más lehetőséget, mipt megemelni a fejtési teljesítményeket, vagy pedig szabadnapokon is termelünk. Hogy jobban érzékeltessem a feladatok nagyságát, néhány számot mondok: emlékeznek, hogy idén milyen mélyről indultunk, több ezer tonna elmaradásunk volt a tavasszal. Behoztuk. Sőt, a kongresszusi munkaverseny szeptember végéig tartó szakaszában olyan teljesítményeket értek el önök, amelyre régen volt példa. Tehát naponta 260 vagon szenet adott Kossuth-bánya. De milyen áron! Ehhez 35 szabadnapot használtunk föl. A műszaki fejlesztés érdekében több elképzelés van Kossuthon. Tervezik, hogy kibővítik a sűrített levegős jövesztést, önjáró rakodókat vásárolnak, a meredek dőlésű telepeken is alkalmazzák majd a hidraulikus tárnokot. Kis helyen elfér, köny- nyen kezelhető, de nagy telje- S'tményű kisgépeket akarnak venni, a fizikai munka könnyítése érdekében. Vélemények, odafönt. A fenntartásról, a. szállításról nem vihetünk a fejtésekbe embert. Nézzék meg milyen állapotban vannak az aknáink." „Ha kitalálnák azt a gépet, amivel belátnánk a szénfalba, akkor azt mondanánk: vállaljuk ezt a tervet, amit kérnek tőlünk. Jó, hogy nincs itt a brigádvezetőm, különben biztos százalékokat ajánlana fel" — mondotta egy másik felszólaló. A terem túlsó részén idős szemüveges ember emelkedik szólásra. Lakatos. — Tizennyolc éve vagyok az üzem dolgozója, de ilyen közvetlenül és őszintén még r,em vetődtek föl a dolgok az üzemvezetés részéről. Hát miért nem lehetett ezt előbb megcsinálni? £n azt mondom: biztosítsák a föltételeket, akkor többet vállalunk! Egy vájár: „Érthető az energiahordozók problémája. De ha igy folytatjuk, azt érjük el, hogy teljesen kikészülünk. Mondiák, nincs elég fiatal, s aki megragad nálunk, azok sem erőltetik meg magukat. Ha rájuk ripa- kodunk, azt mondják: „TÍZ ÉV MÚLVA IS DOLGOZNI AKAROK." Nem esett eddig szó a szocialista brigádokról. A mostani verseny időszakában gép és ember maximálisan ki van használva. Ezt egy ideig lehet csinálni, de állandóan nem. A brigádoktól elvesszük azt a lehetőséget, hogy munkaidő után közösségi életet éljenek, kulturálódjanak. Mert: kinek van kedve hétvégén színházba, vagy moziba menni, amikor egész héten dolgozunk. — Olyan gépeket vegyenek, amelyekkel dolgozni is lehet. Teljesítményt várnak, hát akkor nem szabad azt nézni, hogy ez, vagy az a gép valamivel drágább, de többet is tud 25 százalékkal. A berendezéseink elöregedtek: erről még nem volt szó. Ha elromlik a kaparófei, vagy a láncos vonszoló, mindjárt hozzák ki, vagy ott helyben javítsák meg. Ez is sokat segítene, veti föl egy alacsony középkorú bányász. Operatív bizottság Elhangzik egy javaslat, miszerint válasszanak tizenhárom fős operatív bizottságot A munkacsoportban mindössze néhány műszaki lenne, a többiek vájárok, aknászok, lakatosok, szállítók. Olyan emberek, akik nap mint nap a bányát járják, tehát ismerik társaik gondolatait is. Végül határoznak. A brigádok megbészélik a javaslatokat, s zárt borítékban eljuttatják a kibővített üzemvezetőség tagjára adott nevet. Az üzemi tanács gondolata a legutóbbi szocialista brigádvezetői értekezleten merült föl. Kossuth-bányán senki nem vitatja szükségességét Az üzem vezetősége érzi, hogy csak ily- módon, a bányászokra számítva, véleményükre adva, bevonva őket a legkényesebb kérdésekbe, felelhet meg a követelményeknek. Kossuth-bánya ismét új kezdeményezéssel hallat magáról. A példa követendői Salamon Gyula javaslatok De lássuk a véleménynyilvánításokat! Elsőként az üzem egyik diszpécserének szavait idézzük: „Az elvárás szó új divat, nagyon szép megfogalmazás. De az elvárt számok mögött nem látható az ember. Erről valahogy megfeledkeznek Nemzetközi elektronikai szakkiállítás Október 30. és november 5-e között MIPEL '74 címmel rendezi meg a HUNGEXPO az ipari elektronika első hazai seregszemléjét a kőbányai vásárvárosban. Az eseményről hétfőn a helyszínen tájékoztatták a sajtó munkatársait, elmondották többek között, hogy a kiállításon 14 hazai és 41 külföldi vállalat, illetve kutatóintézet vesz részt, részint számot adnak az eddigi eredményekről, részint pedig előzetest a jövő elképzeléseiről. A magyar kiállítók közül a legnagyobb területet a Videoton és a Gamma Művek foglalják el. A Videoton kiállításán a legnagyobb érdeklődésre az R—10 típusú kisszámítógép tarthat számot, mint a szocialista országok egységes számítógép- rendszerének hat tagja közül a legkisebb, amely hazai viszonylatban valószínűleg a legelterjedtebb kisszámítógép lesz. A Gamma Művek az Analcont márka nevű folyamatirányítási gyártmánycsalád több tagját mutatja be. A nemzetközi ipari elektronikai szakkiállítással egyidőben azzal azonos helyen rendezik meg a XI. ipari elektronikus mérési és szabályozási szimpóziumot. tudományos fokon A pályaválasztás gondjai Egy amerikai professzor ösz- szeszámolta; a világon összesen 42 ezer szakma létezik. A hazai szakirodalom „mindössze” 7200- at tart nyilván, de hivatalos szakmai minősítéssel 189 foglalkozás rendelkezik. Ezekből Baranyában 103-at oktatnak. A megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tapasztalatai szerint az emberek átlagosan 16- nál több szakmát nem ismernek, alaposabbon pedig — akár szülőkről, akár nevelőkről van szó — csupán 4—5-öt, És mennyit ismerhet egy 14, vagy 18 éves fiatal? Ne csak a szülő gondja legyen A pályaválasztás az étet sok gondja között talán a legnagyobb, hiszen, ez dönti el, hogy az ember életének munkabíró négy évtizedében elégedett lesz-e, vagy sem, örömöt talál-e munkájában, vagy teher; nek, nyűgnek érzi. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pályaválasztás nem mindenkinek sikerül. Az emberek egyharmada jön rá előbb-utóbb, hogy „ő nem ilyen lovat akart” és megpróbálja idejében — már érett fejjel! — megtalálni az igazit. A pályaválasztásban sok múlik a fiatal környezetén. A szülő — ez is fontos tapasztalat — elfogultan hajlandó egyetlen általa kiemelkedőnek vélt tulajdonságra alapozni mindent és gyermekét jó szóval, meggyőzéssel, vagy hatalmi szóval a kiszemelt pályára irányítani. A szülő azonban csak a gyermekét látja és ez nem elég. Véleményt kell mondania a pedagógusnak és az iskolaorvosnak is és a három vélemény összevetéséből kell kiszűrni azokat a tulajdonságokat, amelyek már alkalmasak a pályairányításra. Ez lenne az ideális állapot, de jól tudjuk, nincs mindig így. A megyei PTI ezen a nehéz gondon kíván segíteni szakemberekkel, műszeres tesztvizsgálatokkal. A pszichológiai csoport állandóan járja a megye iskoláit azzal a céllal, hogy lehetőleg minden pályaválasztás előtt álló, általános, vagy középiskolát végző fiatallal beszéljenek és segítsenek kiválasztani a legmegfelelőbb pályát A „problémás esetek” a megyei központra maradnak, a műszeres vizsgálatok legtöbbször eredményesek. Nem egy pályát, hanem pályacsoportot javasolnak és általában ez is elegendő. Tájékoztató 116 oldalon A napokban hagyja el a nyomdát — ezúttal is elsőként az országban — a baranyai PTI pályaválasztási útmutatója. Mintegy 5500 végzős általános iskolás és 2200 végzős középiskolás van a megyében, az útmutató pedig 7 ezer példányban jelenik meg. Tehát sikerült elérni, hogy csaknem minden érdekelt diák hozzájusson a számára most oly fontos útmutatóhoz. Sajnos, az iskolákon múlik, hogy nem minden diák kaphat belőle, hiszen van, amelyik csak most közli, mennyire van igénye. Fontos lenne, ha minden diák megkapná, s kívánatos, ha az általános VII. és a középiskola III, osztályát „Most már rémlik valami •rr AZ ÜJITO Először nem emlékszik a történtekre, a megsárgult újságcikk nem sokat mond neki: „A hároméves terv sikeres befejezése és az ötéves terv mielőbbi megkezdése érdekében munkaversenyre hívom ki 1949. november elsejétől december 31- ig Kladiva József, Répási Miklós, Horzsa Pál, ifj. Simonsits István és Tar Gyula elektrotechnikus munkatársakat...” (résziét a Dunántúli Napló 1949. november elsejei számában megjelent riportból). — Most már rémlik valami. Huszonnyolc éves voltam akkor, s Kossuth-bányai Pártbizottság javaslata alapján jutottam el az újítók és feltalálók első országos tanácskozására. A Vasasszékházban rendezett kongresz- szuson Apró Antal tartotta a beszámolót, aki akkor a SZOT főtitkára volt, — emlékezik visz- sza a ma huszonöt évvel ezelőtt történtekre Gyimesi Ernő, Kossuth-bánya egykori gépész- technikusa. — Mi vezette önt, hogy társait versenyre hívta? — Kossuth-bánya abban az időben kezdett felnőtté válni, de magán hordta a gyermek- betegségeket is. Sok volt az új ember, az ország minden sarkából érkeztek Komlóra. Mindennaposak voltak a fegyelmik, a leváltások. A feladat, amelyet meg kellett oldanunk, mai szemmel is óriásiak voltak. Azokban az években érkeztek meg az első kaparok a fejtésekbe, végre elértük azt is, hogy minden bányásznak jutott fejtőkalapócs. A feltáró vágatokon pedig megjelentek a rakodógépek. Az új berendezések persze sok gondot okoztak a bányászoknak. Nem ismerték őket, sokszor a szakszerűtlen kezelés miatt elromlottak. Ezért hívtam ki társaimat — akik akkor kerültek ki az iskolapadokból —, hogy lendületet adjunk a munkában, a szervezésben. Volt eredménye, de ahogy visszaemlékszem, nem akkora, amit vártam. Gyimesi Ernő 1953-ig dolgozott Kossuth-bányán. A hőskor, egyben olyan alapokat adott a fiatal technikusnak, hogy amikor az épülő Béta-bányára helyezték, már gazdag ismeret- anyaggal érkezett új munkahelyére. Ott volt az aknatorony, a rakodó, a gumiszalagok szerelésénél. Béta még tíz év után is kedvence, a legszebb éveit töltötte ott. S, hogy ez így van, bizonyságul levelet vesz elő: Meghívó az üzem megalakulásának huszadik évfordulójára: „...Tisztelettel emlékezünk meg az ön tevékenységéről, amelyet Bétabányaüzemben kifejtett..." — Technikusi végzettsége van. Nem gondolt arra, hogy diplomát szerezzeni — Muszáj erről beszélni? — Jó lenne ... — Három évet befejeztem a budapesti egyetemen. Nem kellett szégyenkeznem az eredmény miatt. De nem bírtam tovább: az ötvenes évek Kossuth- bányája nem hasonlítható a mai üzemhez. Már említettem, hogy milyen feladatokat kellett megoldani, ötvenhétben folytatni akartam a tanulást, de a családi béke kedvéért inkább lemondtam a lehetőségről. Önképzéssel, a szakiroda- lom tanulmányozásával egészítem ki az ismereteimet. Gyimesi Ernőt csöndes, zárkózott embernek tartják. Amikor tíz esztendeje megkeresték Bétán, a Mecseki Ércbányászati Vállalattól, nemet mondott. A felesége beszélte rá, hogy Pécsett mégis jobb lesz. Azóta a MÉV li-es számú Bányaüzemében gépészeti vezető. Százötven ember; technikusokból, lakatosokból, villanyszerelőkből és esztergályosokból áll a „csapat”, amelyet irányít. Többször kifogásolták már, hogy miért járt hajnalonta, hiszen ráérne az „irodás” busszal is kimenni az üzembe. De nem változtat. Reggelente legtöbbször elsőnek érkezik, s mire a többiek átöltöznek, már tájékozott a legfri- sebb dolgokban. Megvárja, amíg a délutánosok leszállnak, aztán háromnegyed háromkor indul haza. — A feleségem nagyon beteges. Így őt kell ellátnom. Otthonról csat akkor mozdulok ki, ha nagyon muszáj. — És az újítások? — Beosztásomból fakad, hogy a legjobb műszaki megoldásokra kell törekednem. — És korábban? — Azt ne kérdezze, hogy hány javaslatomat vezették be, mert erre már nem emlékszem. De ez első és jelentős újításom Kossuth-bányán született. 1949- ben igen komoly gondot jelentett a levegőellátás. A jobb szellőztetés érdekében víztelenítő edényt szerkesztettem. Vagy egy másik: a főbányames- terrel közösen anyagot szállító vitlát terveztünk. Azóta is használják a mecseki bányákban. „A legfontosabb tapasztalat az újítók eddigi munkájából az, hogy az újítás még mindig igen sok esetben elszigetelt marad. Sokszor csak egyetlen gépnél, egyetlen műhelyben, legjobb esetben egy gyárban alkalmazzák és nem terjed el mindenhova, ahol hasznothajtó módon alkalmazni lehetne." — írta 25 évvel ezelőtt a Dunántúli Napló. — 5 ebből is újságcikk lesz? — Igen. A Dunántúli Napló ma huszonöt esztendeje az újítók országos tanácskozását köszöntő publicisztikában így látta a mozgalom helyzetét. — Tudja mit? Ez ma is igaz... Salamon Gyula végzők is hozzájuthatnának, M. szén a pályaválasztás gondjának a szele már őket is meg- legyinti. Az idei tájékoztató terjedelemre és tartalomra egyaránt gazdagabb a tavalyinál. Az előző évi, sok képet, illusztrációt tartalmazó 96 oldalas kiadványt követő idei 116 szöveges oldalon mintegy 130 szakmára ad útmutatást, közli valamennyi felsőoktatási intézmény címét és profilját, 32-ről pedig részletes ismertetést is ad, a középiskolásoknak pedig ajánlást tesz a szakmaszerzést nyújtó tanfolyamokról. Amire érdemes felfigyelni A pályaválasztási útmutatók hamarosan kikerülnek az bkg-, Iákba, s a diákok legtöbbje meg is kapja. Érdemes tehát néhány dologra felhívni a fi-' gyeimet. Először is: az útmutató a szakmunkásképzőknél megjelöli azt a 32 ún. hiányszakmát, amire garantáltan felveszik a fiatalokat, még újabb osztályok indítása árán is, és azokat is, amelyekben túljelentkezés várható, tehát meggondolandó eleve a jelentkezés. Aki még nem döntött, vagy nem tudott dönteni, az igénybeveheti a PTI-t, de jó tudni, hogy az intézet november végéig foglalt, decemberre viszont lehet még jelentkezni — minél előbb! A jelentkezéssel kapcsolatban: két szakközépiskolát ne jelöljön meq senki, mert a felvételik egy időben lesznek, tehát a kettő — gyakorlatilag egy, a pályaválasztó fiatal pedig lemarad valamiről, illetve beérheti a „maradékkal”. És méq egyet az útmutatókkal kapcsolatban: a végzősök, ha már döntöttek, adják tovább a füzetet az utánuk következő évfolyamnak, hoqy azok Is tanulmányozhassák és már tavasszal igénybevehessék a PTI szolgáltatását, hogy tudatosan készülhessenek a javasolt pályára. H. L A Pécsi Ingatlankezelő V. PÁLYÁZATOT HIRDET INKÖZ-irodavezetííi állás betöltésére Pályázati követelmény: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, legalább 3 éves — lehetőleg ingatlanforgalmazással kapcsolatos — gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázat benyújtható: PIK Személyzeti és Oktatási Osztály. PECS, BAJCSY-ZS, ÚT 4. SZ. Az üzem élő lelkiismerete
