Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-29 / 297. szám

W7I. október ft. DUN ANTOLI NAPIÖ Követendő példa Kossuth-bányán Hány szakma van a világon? Irányítás, törődés A komlói Kossuth-bánya üzemvezetősége három órára két­száz főből állt Nem volt főmérnök, üzemvezető, párt-, se szak- szervezeti titkár. Egyenrangú félként ültek egymással szemben csapatvezetők, műszakiak, földalatti lakatosok és pártmunkások. A továbbképzés fontos feltétele... — Zavar ez az elnöki asztal «- kezdte Mérei Emil üzemveze­tő. Egyek vagyunk, közösek a feladataink s a továbblépés csak úgy képzelhető el, ha min­dent megbeszélünk. Itt nem le­het kényes kérdés, mindent te­gyünk ki az asztalra. A kibőví­tett üzemvezetőség létrehozását az a felismerés vezette, hogy az 1975-ös évben igen nagy feladatokat kell megoldani üzemünknek. A jelenlegi hely­zetet figyelembe véve 398 em­ber kellene a fejtésekbe, 161 fő az elővájásba ahhoz, hogy fel­színre hozhassuk a tervezett 771 000 tonna szenet. Ehhez vá­járonként 6,1 tonna/müszak fej­tési teljesítményt kell elérni. Az elővájásban 8,1 kilométer vá­gatot kell kihajtani, s nyolcszáz méter előrehaladás vár a vá- gathajtókra, Az üzem vezetése manapság nem lát más lehető­séget, mipt megemelni a fejtési teljesítményeket, vagy pedig szabadnapokon is termelünk. Hogy jobban érzékeltessem a feladatok nagyságát, néhány számot mondok: emlékeznek, hogy idén milyen mélyről in­dultunk, több ezer tonna elma­radásunk volt a tavasszal. Be­hoztuk. Sőt, a kongresszusi mun­kaverseny szeptember végéig tartó szakaszában olyan telje­sítményeket értek el önök, amelyre régen volt példa. Tehát naponta 260 vagon szenet adott Kossuth-bánya. De milyen áron! Ehhez 35 szabadnapot használ­tunk föl. A műszaki fejlesztés érdeké­ben több elképzelés van Kos­suthon. Tervezik, hogy kibővítik a sűrített levegős jövesztést, önjáró rakodókat vásárolnak, a meredek dőlésű telepeken is alkalmazzák majd a hidraulikus tárnokot. Kis helyen elfér, köny- nyen kezelhető, de nagy telje- S'tményű kisgépeket akarnak venni, a fizikai munka könnyí­tése érdekében. Vélemények, odafönt. A fenntartásról, a. szál­lításról nem vihetünk a fejté­sekbe embert. Nézzék meg mi­lyen állapotban vannak az ak­náink." „Ha kitalálnák azt a gépet, amivel belátnánk a szénfalba, akkor azt mondanánk: vállaljuk ezt a tervet, amit kérnek tőlünk. Jó, hogy nincs itt a brigádveze­tőm, különben biztos százaléko­kat ajánlana fel" — mondotta egy másik felszólaló. A terem túlsó részén idős szemüveges ember emelkedik szólásra. Lakatos. — Tizennyolc éve vagyok az üzem dolgozója, de ilyen köz­vetlenül és őszintén még r,em vetődtek föl a dolgok az üzem­vezetés részéről. Hát miért nem lehetett ezt előbb megcsinálni? £n azt mondom: biztosítsák a föltételeket, akkor többet vál­lalunk! Egy vájár: „Érthető az ener­giahordozók problémája. De ha igy folytatjuk, azt érjük el, hogy teljesen kikészülünk. Mondiák, nincs elég fiatal, s aki megra­gad nálunk, azok sem erőltetik meg magukat. Ha rájuk ripa- kodunk, azt mondják: „TÍZ ÉV MÚLVA IS DOLGOZNI AKA­ROK." Nem esett eddig szó a szocialista brigádokról. A mos­tani verseny időszakában gép és ember maximálisan ki van használva. Ezt egy ideig lehet csinálni, de állandóan nem. A brigádoktól elvesszük azt a le­hetőséget, hogy munkaidő után közösségi életet éljenek, kultu­rálódjanak. Mert: kinek van kedve hétvégén színházba, vagy moziba menni, amikor egész héten dolgozunk. — Olyan gépeket vegyenek, amelyekkel dolgozni is lehet. Teljesítményt várnak, hát akkor nem szabad azt nézni, hogy ez, vagy az a gép valamivel drá­gább, de többet is tud 25 szá­zalékkal. A berendezéseink el­öregedtek: erről még nem volt szó. Ha elromlik a kaparófei, vagy a láncos vonszoló, mind­járt hozzák ki, vagy ott helyben javítsák meg. Ez is sokat segí­tene, veti föl egy alacsony kö­zépkorú bányász. Operatív bizottság Elhangzik egy javaslat, mi­szerint válasszanak tizenhárom fős operatív bizottságot A mun­kacsoportban mindössze néhány műszaki lenne, a többiek vájá­rok, aknászok, lakatosok, szállí­tók. Olyan emberek, akik nap mint nap a bányát járják, tehát ismerik társaik gondolatait is. Végül határoznak. A brigádok megbészélik a javaslatokat, s zárt borítékban eljuttatják a ki­bővített üzemvezetőség tagjára adott nevet. Az üzemi tanács gondolata a legutóbbi szocialista brigádve­zetői értekezleten merült föl. Kossuth-bányán senki nem vi­tatja szükségességét Az üzem vezetősége érzi, hogy csak ily- módon, a bányászokra számít­va, véleményükre adva, bevon­va őket a legkényesebb kérdé­sekbe, felelhet meg a követel­ményeknek. Kossuth-bánya is­mét új kezdeményezéssel hallat magáról. A példa követendői Salamon Gyula javaslatok De lássuk a véleménynyilvá­nításokat! Elsőként az üzem egyik diszpécserének szavait idézzük: „Az elvárás szó új di­vat, nagyon szép megfogalma­zás. De az elvárt számok mö­gött nem látható az ember. Er­ről valahogy megfeledkeznek Nemzetközi elektronikai szakkiállítás Október 30. és november 5-e között MIPEL '74 címmel rende­zi meg a HUNGEXPO az ipari elektronika első hazai sereg­szemléjét a kőbányai vásárvá­rosban. Az eseményről hétfőn a helyszínen tájékoztatták a sajtó munkatársait, elmondot­ták többek között, hogy a ki­állításon 14 hazai és 41 külföl­di vállalat, illetve kutatóintézet vesz részt, részint számot ad­nak az eddigi eredményekről, részint pedig előzetest a jövő elképzeléseiről. A magyar ki­állítók közül a legnagyobb te­rületet a Videoton és a Gam­ma Művek foglalják el. A Vi­deoton kiállításán a legna­gyobb érdeklődésre az R—10 típusú kisszámítógép tarthat számot, mint a szocialista or­szágok egységes számítógép- rendszerének hat tagja közül a legkisebb, amely hazai viszony­latban valószínűleg a legelter­jedtebb kisszámítógép lesz. A Gamma Művek az Analcont márka nevű folyamatirányítási gyártmánycsalád több tagját mutatja be. A nemzetközi ipari elektroni­kai szakkiállítással egyidőben azzal azonos helyen rendezik meg a XI. ipari elektronikus mérési és szabályozási szimpó­ziumot. tudományos fokon A pályaválasztás gondjai Egy amerikai professzor ösz- szeszámolta; a világon összesen 42 ezer szakma létezik. A hazai szakirodalom „mindössze” 7200- at tart nyilván, de hivatalos szakmai minősítéssel 189 fog­lalkozás rendelkezik. Ezekből Baranyában 103-at oktatnak. A megyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet tapasztalatai sze­rint az emberek átlagosan 16- nál több szakmát nem ismer­nek, alaposabbon pedig — akár szülőkről, akár nevelőkről van szó — csupán 4—5-öt, És mennyit ismerhet egy 14, vagy 18 éves fiatal? Ne csak a szülő gondja legyen A pályaválasztás az étet sok gondja között talán a legna­gyobb, hiszen, ez dönti el, hogy az ember életének munkabíró négy évtizedében elégedett lesz-e, vagy sem, örömöt ta­lál-e munkájában, vagy teher; nek, nyűgnek érzi. A tapaszta­lat azt mutatja, hogy a pálya­választás nem mindenkinek si­kerül. Az emberek egyharmada jön rá előbb-utóbb, hogy „ő nem ilyen lovat akart” és meg­próbálja idejében — már érett fejjel! — megtalálni az igazit. A pályaválasztásban sok mú­lik a fiatal környezetén. A szü­lő — ez is fontos tapasztalat — elfogultan hajlandó egyetlen általa kiemelkedőnek vélt tu­lajdonságra alapozni mindent és gyermekét jó szóval, meg­győzéssel, vagy hatalmi szóval a kiszemelt pályára irányítani. A szülő azonban csak a gyer­mekét látja és ez nem elég. Véleményt kell mondania a pe­dagógusnak és az iskolaorvos­nak is és a három vélemény összevetéséből kell kiszűrni azo­kat a tulajdonságokat, amelyek már alkalmasak a pályairányí­tásra. Ez lenne az ideális álla­pot, de jól tudjuk, nincs min­dig így. A megyei PTI ezen a nehéz gondon kíván segíteni szakem­berekkel, műszeres tesztvizsgá­latokkal. A pszichológiai cso­port állandóan járja a megye iskoláit azzal a céllal, hogy le­hetőleg minden pályaválasztás előtt álló, általános, vagy kö­zépiskolát végző fiatallal be­széljenek és segítsenek kivá­lasztani a legmegfelelőbb pá­lyát A „problémás esetek” a megyei központra maradnak, a műszeres vizsgálatok legtöbb­ször eredményesek. Nem egy pályát, hanem pályacsoportot javasolnak és általában ez is elegendő. Tájékoztató 116 oldalon A napokban hagyja el a nyomdát — ezúttal is elsőként az országban — a baranyai PTI pályaválasztási útmutatója. Mintegy 5500 végzős általános iskolás és 2200 végzős középis­kolás van a megyében, az út­mutató pedig 7 ezer példány­ban jelenik meg. Tehát sikerült elérni, hogy csaknem minden érdekelt diák hozzájusson a számára most oly fontos útmu­tatóhoz. Sajnos, az iskolákon múlik, hogy nem minden diák kaphat belőle, hiszen van, ame­lyik csak most közli, mennyire van igénye. Fontos lenne, ha minden diák megkapná, s kí­vánatos, ha az általános VII. és a középiskola III, osztályát „Most már rémlik valami •rr AZ ÜJITO Először nem emlékszik a tör­téntekre, a megsárgult újság­cikk nem sokat mond neki: „A hároméves terv sikeres befeje­zése és az ötéves terv mielőb­bi megkezdése érdekében mun­kaversenyre hívom ki 1949. no­vember elsejétől december 31- ig Kladiva József, Répási Mik­lós, Horzsa Pál, ifj. Simonsits István és Tar Gyula elektrotech­nikus munkatársakat...” (rész­iét a Dunántúli Napló 1949. november elsejei számában megjelent riportból). — Most már rémlik valami. Huszonnyolc éves voltam akkor, s Kossuth-bányai Pártbizottság javaslata alapján jutottam el az újítók és feltalálók első orszá­gos tanácskozására. A Vasas­székházban rendezett kongresz- szuson Apró Antal tartotta a beszámolót, aki akkor a SZOT főtitkára volt, — emlékezik visz- sza a ma huszonöt évvel ez­előtt történtekre Gyimesi Ernő, Kossuth-bánya egykori gépész- technikusa. — Mi vezette önt, hogy tár­sait versenyre hívta? — Kossuth-bánya abban az időben kezdett felnőtté válni, de magán hordta a gyermek- betegségeket is. Sok volt az új ember, az ország minden sar­kából érkeztek Komlóra. Min­dennaposak voltak a fegyelmik, a leváltások. A feladat, amelyet meg kellett oldanunk, mai szemmel is óriásiak voltak. Azokban az években érkeztek meg az első kaparok a fejté­sekbe, végre elértük azt is, hogy minden bányásznak ju­tott fejtőkalapócs. A feltáró vá­gatokon pedig megjelentek a rakodógépek. Az új berende­zések persze sok gondot okoz­tak a bányászoknak. Nem is­merték őket, sokszor a szaksze­rűtlen kezelés miatt elromlottak. Ezért hívtam ki társaimat — akik akkor kerültek ki az iskola­padokból —, hogy lendületet adjunk a munkában, a szerve­zésben. Volt eredménye, de ahogy visszaemlékszem, nem akkora, amit vártam. Gyimesi Ernő 1953-ig dolgo­zott Kossuth-bányán. A hőskor, egyben olyan alapokat adott a fiatal technikusnak, hogy ami­kor az épülő Béta-bányára he­lyezték, már gazdag ismeret- anyaggal érkezett új munkahe­lyére. Ott volt az aknatorony, a rakodó, a gumiszalagok szere­lésénél. Béta még tíz év után is ked­vence, a legszebb éveit töltötte ott. S, hogy ez így van, bizony­ságul levelet vesz elő: Meg­hívó az üzem megalakulásának huszadik évfordulójára: „...Tisz­telettel emlékezünk meg az ön tevékenységéről, amelyet Béta­bányaüzemben kifejtett..." — Technikusi végzettsége van. Nem gondolt arra, hogy diplomát szerezzeni — Muszáj erről beszélni? — Jó lenne ... — Három évet befejeztem a budapesti egyetemen. Nem kel­lett szégyenkeznem az ered­mény miatt. De nem bírtam to­vább: az ötvenes évek Kossuth- bányája nem hasonlítható a mai üzemhez. Már említettem, hogy milyen feladatokat kel­lett megoldani, ötvenhétben folytatni akartam a tanulást, de a családi béke kedvéért in­kább lemondtam a lehetőség­ről. Önképzéssel, a szakiroda- lom tanulmányozásával egészí­tem ki az ismereteimet. Gyimesi Ernőt csöndes, zár­kózott embernek tartják. Ami­kor tíz esztendeje megkeresték Bétán, a Mecseki Ércbányászati Vállalattól, nemet mondott. A felesége beszélte rá, hogy Pé­csett mégis jobb lesz. Azóta a MÉV li-es számú Bányaüzemé­ben gépészeti vezető. Százötven ember; technikusokból, lakato­sokból, villanyszerelőkből és esztergályosokból áll a „csa­pat”, amelyet irányít. Többször kifogásolták már, hogy miért járt hajnalonta, hiszen ráérne az „irodás” busszal is kimenni az üzembe. De nem változtat. Reggelente legtöbbször elsőnek érkezik, s mire a többiek átöl­töznek, már tájékozott a legfri- sebb dolgokban. Megvárja, amíg a délutánosok leszállnak, aztán háromnegyed háromkor indul haza. — A feleségem nagyon bete­ges. Így őt kell ellátnom. Ott­honról csat akkor mozdulok ki, ha nagyon muszáj. — És az újítások? — Beosztásomból fakad, hogy a legjobb műszaki meg­oldásokra kell törekednem. — És korábban? — Azt ne kérdezze, hogy hány javaslatomat vezették be, mert erre már nem emlékszem. De ez első és jelentős újításom Kossuth-bányán született. 1949- ben igen komoly gondot jelen­tett a levegőellátás. A jobb szellőztetés érdekében víztele­nítő edényt szerkesztettem. Vagy egy másik: a főbányames- terrel közösen anyagot szállító vitlát terveztünk. Azóta is hasz­nálják a mecseki bányákban. „A legfontosabb tapasztalat az újítók eddigi munkájából az, hogy az újítás még mindig igen sok esetben elszigetelt marad. Sokszor csak egyetlen gépnél, egyetlen műhelyben, legjobb esetben egy gyárban alkalmaz­zák és nem terjed el minden­hova, ahol hasznothajtó módon alkalmazni lehetne." — írta 25 évvel ezelőtt a Dunántúli Nap­ló. — 5 ebből is újságcikk lesz? — Igen. A Dunántúli Napló ma huszonöt esztendeje az újí­tók országos tanácskozását kö­szöntő publicisztikában így lát­ta a mozgalom helyzetét. — Tudja mit? Ez ma is igaz... Salamon Gyula végzők is hozzájuthatnának, M. szén a pályaválasztás gondjá­nak a szele már őket is meg- legyinti. Az idei tájékoztató terjede­lemre és tartalomra egyaránt gazdagabb a tavalyinál. Az előző évi, sok képet, illusztrá­ciót tartalmazó 96 oldalas ki­adványt követő idei 116 szöve­ges oldalon mintegy 130 szak­mára ad útmutatást, közli va­lamennyi felsőoktatási intéz­mény címét és profilját, 32-ről pedig részletes ismertetést is ad, a középiskolásoknak pedig ajánlást tesz a szakmaszerzést nyújtó tanfolyamokról. Amire érdemes felfigyelni A pályaválasztási útmutatók hamarosan kikerülnek az bkg-, Iákba, s a diákok legtöbbje meg is kapja. Érdemes tehát néhány dologra felhívni a fi-' gyeimet. Először is: az útmuta­tó a szakmunkásképzőknél meg­jelöli azt a 32 ún. hiányszak­mát, amire garantáltan felve­szik a fiatalokat, még újabb osztályok indítása árán is, és azokat is, amelyekben túljelent­kezés várható, tehát meggon­dolandó eleve a jelentkezés. Aki még nem döntött, vagy nem tudott dönteni, az igénybevehe­ti a PTI-t, de jó tudni, hogy az intézet november végéig fog­lalt, decemberre viszont lehet még jelentkezni — minél előbb! A jelentkezéssel kapcsolatban: két szakközépiskolát ne jelöljön meq senki, mert a felvételik egy időben lesznek, tehát a kettő — gyakorlatilag egy, a pályaválasztó fiatal pedig le­marad valamiről, illetve beér­heti a „maradékkal”. És méq egyet az útmutatók­kal kapcsolatban: a végzősök, ha már döntöttek, adják tovább a füzetet az utánuk következő évfolyamnak, hoqy azok Is ta­nulmányozhassák és már ta­vasszal igénybevehessék a PTI szolgáltatását, hogy tudatosan készülhessenek a javasolt pá­lyára. H. L A Pécsi Ingatlankezelő V. PÁLYÁZATOT HIRDET INKÖZ-irodavezetííi állás betöltésére Pályázati követelmény: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, legalább 3 éves — lehetőleg ingatlanforgal­mazással kapcsolatos — gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. A pályázat benyújtható: PIK Személyzeti és Oktatási Osztály. PECS, BAJCSY-ZS, ÚT 4. SZ. Az üzem élő lelkiismerete

Next

/
Thumbnails
Contents