Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-28 / 296. szám

Legfrissebb jelentés: Kaposváron teljes kapacitássá! dolgoznak Drámai helyzetben a hazai cukoripar © Az évszázad legnehezebb betakarítása O Á szalmaszál — a társadalmi összefogás © Nagyarányú rekonstrukció kezdődik „A cukoripar és a mezőgaz­daság együtt sir vagy együtt nevet”. Sajnos, most együtt „sír­nak”, mert mind a cukorrépa termelő gazdaságok, mind pe­dig a cukorgyárak súlyos hely­zetben vannak: a termésnek közel kétharmada még mindig kint van a határban. A rendkívüli Időjárás követ­keztében beállott drámai hely­zetről és a várható intézkedé­sekről, valamint a magyar cu­koripar jövőjéről kértünk tájé­koztatást a Cukoripari Vállala­tok Trösztje két vezetőjétől. Szabó Géza kereskedelmi igaz­gatótól és dr; Vigh Albert mű­szaki igazgatótól. félgőzzel dolgoznak a gyárak — Az idén a cukorrépa ve­tésterülete az országban meg­haladta a 100 ezer hektárt, de az ár- és belvízkár következté­ben a vetésterület 98 220 hek­tárra csökkent — mondja Szabó Géza. — A termésbecslések szerint e területről 330 ezer va­gon répát számítottunk betaka­rítani. E termésből a mostoha időjárás miatt eddig 120 ezer vagon érkezett o gyárakhoz. A számításba jöhető 210 ezer vaaon répa 15 százalékát már kiszedték a földből, de nem tudták elhozni onnan. A termés többi rész» még szedésre is vár. — Hol • legaggasztóbb a helyzeti — Tulajdonképpen az egész országban. De, mégis kiemel­nék néhány tájegységet, min­denekelőtt az északkeleti or­szágrészt, a dél-alföldi területe­ket és a Dél-dunántúlt. Most a legfontosabb feladatnak azt tartom, hogy a földekről ony- nyi répa kerüljön a gyáraink­ba, hogy azok teljes kapacitás­sal dolgozhassanak, — ez napi háromezer vagonos szállítmányt Jelent Jelenleg ugyanis mintegy 60 százalékos a 11 gyár kihasz­náltsága. — Az elmúlt évben november 1-ig végeztek a mezőgazdasági üzemek a cukorrépa betakarí­tásával. Az Idén elhúzódik a betakarítás. Sietni kelt, mert a répa lagyérzékeny növény... — A cukorrépa vetésterületé­nek 85 százalékán lehetett vol­na a gépi betakarítást alkal­mazni, de a felázott talajon a gépek nem tudtak dolgozni. A mezőgazdasági üzemek és a társadalom összefogása ennek ellenére megmentheti még a termést, ha az időjárás egy ki­csit is kegyes lesz hozzánk. Elavult gépek — A meteorológusok szerint száz esztendő óta ilyen mostoha időjárás nem volt. A most fenn­álló betakarítási nehézségek, úgy gondolom, nem gátolhatják a hazai cukoripar fejlesztéseit, mtnál is inkább, mert a cukor egyre keresefebb cikké váll a világpiacon. Mi a véleménye erről dr. Vigh Albert, műszaki Igazgatónak: —- Köztudott, hogy cukorgyá­raink nem a legfiatalabbak. A legrégibb gyárunk, az ácsi cu­korgyár 1872-ben épült, de a többi is van már 60—70 éves. Igaz, az öreg gépeket jórészt kicseréltük, mégis elengedhetet­lenné vált egy átfogó rekonst­rukciós program kidolgozása. E munkálatokat a következő terv­időszak végére szeretnénk bete- jezni. — Ogy tudjuk, megindult már a fejlesztés. — Sőt, van ahol már be Is fejeződött a munka. A szolnoki gyár 220 vagonos feldolgozási kapacitását például 540 vagon­ra növeltük, de rövidesen meg­kezdődik a fejlesztés Szeren­csen is. — £s a kaposvári cukorgyárt — Ott is hozzáláttak a felújí­táshoz. A létisztítás, szűrés gé­pi beruházásai elkészültek. Az úgynevezett lényerés régi szaka­szos üzemiésű gépét a jövőben leállítják, helyére korszerű len­gyel gyártmányú, folyamatos üzemelésű berendezés kerül. ŰJ gyártási megoldás bevezetésé­re is sor kerül Kaposváron, ahol az V. ötéves tervben befejező­dő rekonstrukciót követően a gyár napi répa feldolgozó ka­pacitása 80 vagonnal emelke­dik majd. Nem kaposvári téma, de el kell mondanom, hogy 1973-ban Kábán kezdi meg üzemelését az a napi 600 va­gon répa feldolgozására al­kalmas gyár, amelyet Lengyel- ország épít hazánknak. Import nélkül — Ismeretes, hogy nagy- mennyiségű cukrot hozunk be külföldről, — hisz lel van tün­tetve az importáló ország neve a zacskókon. Az is tény, hogy 1971 óta hatezer vagonnal nőtt a hazai cukorigény, s az elmúlt évben a fejenkénti átlagfo­gyasztás elérte a 37 kilót. A cu­kor világpiaci ára egyre maga­sabb, — az import igen drága dolog. Mikorra érhetjük el, hogy a hazai fogyasztási igényeket a hazai termelés fedezni tudjat —- Terveink szerint a jövő tervidőszak végére a cukorrépa vetésterülete az országban eléri majd a 120 ezer hektárt, a je­lenlegi hektáronkénti 330 má­zsás temésátlag pedig körül­belül 70 mázsával növekszik majd. így mintegy 450 ezer vagon répát dolgozhatnak fel a gyárak, melyből több mint 50 ezer vagon jóminőségű cukor gyártható. Ez esetben import nélkül is ki tudjuk majd elégí­teni a belföldi piacot Mécs László OlT-támogatással Kétezer adagos önkiszolgáló étterem Megírtuk, hogy a Baranya megyei MÉSZÖV az Országot Idegenforgalmi Tanácstól kér támogatást a pécsi Konzum Áruházhoz csatlakozó új épü­letrészben létesítendő 2000 ada­gos étterem megvalósításához. Az ÓIT méltányolta ezt, hiszen közismert, hogy az év minden szakában Pécsre érkező bel- és külföldi turisták étkeztetése szin­te megoldhatatlan gondot je­lent, ezért nemrégiben határo­zott is a tervezett beruházás tá­mogatásáról. Az ÓIT 6 millió forinttal segíti az építkezést, amit a MÉSZÖV a jövő év ta­vaszán már szeretne indittatni. Üdülőterület, vagy: üdülők is vannak a területen? Hé! kérdés a Mecsek-oidairál A pécsi Mecsek-oldal új építési előírásairól adott ismerteté­sünknek nagy visszhangja volt az érdekeltek körében, ezért a Városi Tanács építési osztálya által meghirdetett tájékoztatón mintegy 200-an jelentek meg, akik közérdekű és egyéni problé­máikra vártak választ. A sok kérdés közül hetet ragadtunk ki, azokra kértünk választ az építési osztálytól. 1. Maga a Mecsek-oldal üdü­lőterület-e, vagy csupán egyes épületek minősülnek annak? A Mecsek-oldal hegyi-kertsé- gi, vagy vegyes rendeltetésű te­Az ország cukorgyárai közül elsőként a Kaposvári Cukorgyár szombat óta ismét teljes kapa­citással üzemelhet. Fotó: Jávori A szakszervezeti üdülés térítési díjainak új rendszere Ifjúsági divatbemutató Mint ismeretes, hazánkban a szakszervezeti üdülés költségei­nek nagy részét az állam vál­lalta magára, az üdültetés költ­ségeinek mintegy 80 százalékát az idén is állami költségvetés­ből, kisebb részben SZOT-hoz- zájárulásból fedezték, s a be­utaltak a költségeknek mintegy 20 százalékával járultak hozzá üdülésükhöz. Továbbra Is az állam, és részben a SZOT fede­zi a kedvezményes szakszerve­zeti üdültetéssel iáról kiadások I nagy részét, a térítési díjakat 1 azonban bizonyos kategóriák­ban emelik 1975. január 1-től. illetve a díjakat differenciálják aszerint, hogy az üdülőépület milyen minőségű, s milyen a szolgáltatás színvonala. Eddig egységesen napi 18 forint volt térítési dija, január 1-től az át­lagosnál magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó üdülőkben 36, az átlagos színvonalúakban 24, az átlagon aluli színvonalú üdülőkben pedig változatlanul 18 forint lesz a napi térítési dfj. A térítési díjak emelkedése arányban van azzal, hogy az utóbbi években nőtt az üdülői élelmezés, a kulturális szolgál­tatások színvonala, emelkedtek az élelmezési nyersanyagnor­mák. Az első csoporthoz, vagyis a napi 36 forintos térítési díjjal járó üdülőkben a beutaltak 42, a második csoporthoz tartozók­ban 43,1 százaléka pihen, való­jában azonban ennél kisebb arányban érinti a beutaltakat a térítési díjak emelése. Változat­lan marad ugyanis az ifjúmun­kások, a szakmunkástanulók, a főiskolai hallgatók térítési dija, s változatlan összegeket kell fi­zetni a nyaraló gyermekek után is. A szanatóriumi díj is válto­zatlan. Ezen kívül új kedvezmény, hogy a jövő évtől azok a csa­ládok, amelyekből három, vagy ennél több gyermek üdül, csak két gyerek után fizetnek térítési díjat, a további gyerekek in­gyen nyaralhatnak. Bőséges az Idei gesztenyetermés Futár jön a Vöz A pécsbónyai gesztenyés érté­kes termésének begyűjtői az idén a korábbi évekhez képest később kezdték a munkát, rá­adásul még az eső is hátráltat­ta a szedést A mintegy 100 fa 30—40 mázsányi termését 3—4 hét alatt takarítják be, hogy az­tán tovább szállítva és feldol­gozva a gesztenye kedvelőinek asztalára kerüljön. — Pécsre és Budapestre szál­lítanak tőlünk — mondja Fled- lieh János, aki szintén a geszte- nyeszüretelők brigádjához tarto­zik, s mint a szüret irányítója, ő gondoskodik a termés tovább­szállításáról, de ráérő idejében maga is kosarat akaszt karjára. — Már évek óta biztos vá­sárlónk a Mecsek cukrászda és a budapesti Vörösmarty cuk­rászda. A pécsiek naponta, a budapestiek pedig hetente 2— 3 alkalommal jönnek a geszte­nyéért Az idei termés mennyiségre kedvezőbb a tavalyinál, egész­ségesebb is, de ízre a nagyon magas víztartalom miatt elma­rad attól. Egyéb,ként sok itt az öreg fa, némelyik már több ge­nerációt is túlélt. Ezek közül van, amelyik alig ad pár kilót. Az ízletes, nagy tápértékű gesztenye az ősz egyik kedvelt csemegéje, különösen a nők fo­gyasztják szívesen. Van, aki főzve, esetleg sülve, de legtöb­ben rummal, szegfűszeggel és cukorral ízesített pőrét kedvelik. Ilyenkor ősz közepén kevés az olyan presszó, vagy cukrászda, amelyik ablakában nincs ott • kétszavas felirat: „Gesztenye­püré kapható”. A kedvezőtlen időjárás elle­nére a Mecsek presszó már ok­tóber első napjaiban megkezd­te a keresett csemege árusítá­sát. Népszerűségét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy egy-egy vasárnap kétezer ada­got is elfogyasztanak a vendé­gek, de püréból hétközben is nagy forgalmat bonyolítanak le. Ilyen nagymértékű fogyasztás mellett októbertől márciusig kö­zel 70 mázsányi masszát hasz­nálnak fel pürékészítéshez. En­nek jelentős része a pécsbányai gesztenyésből származik, a töb­bit massza formájában szerzi be a vendéglátó vállalat (Varga) rület. Az üdülő jelleget a telken álló épület határozza meg. 2. Milyen épületet minősíte­nek üdülőnek? Az irányadó az épületnek ide­iglenes tartózkodásra való alkal­massága. Ha az épület egy He­lyiségből áll, ennek a követel­ménynek akkor felel meg, ha alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert és a vízvétel le­hetősége biztosított. Helyiség­csoport esetén a teljes alapte­rületnek szintén meg kell hal­iadnia a 12 négyzetmétert, de legalább egy 6 négyzetméter­nél nagyobb alapterületű helyi­ségnek kell lennie. A vízvétel! lehetőség biztosítottsága itt is követelmény. Erre pedig az Or­szágos Építésügyi Szabályzat nem tartalmaz olyan megkötött­séget, mint a korábbi, amely 150 méterben határozta meg a vízvételi lehetőséq határát. 3. Az új OÉSZ-t alkalmazva, előfordulhat, hogy két ^dűlővel rendelkezik majd az, akinek az eddigiek szerint eqy üdülője volt pl. a Balatonnál vagy a Pécsi­tónál, s egy gazdasági ingatla­na a Mecsek-oldalon. Mj lesz a teendő? Az egyiktől meg kell válni, ez­zel a gondolattal tehát jobb mi­nél előbb megbarátkozni, s dön­teni, melyik legyen a kedvesebb. 4. Kérdések hangzottak el az újonnan építendő épületek tető­megoldásával kapcsolatos elő­írásokról, megjegyezvén: nem válik-e egyhangúvá a Mecsek- oldal. A válaszban ismét leszögez­ték; az épületeket csak szimmet- rikus, 40—60 fokos hajlásszögű nyeregtetővel lehet fedni. Egy- ' hangúsógról szó sem lehet, hi­szen a Mecsek-oldal rengeteg elhelyezési lehetőséget nyújt, s mór ez is biztosíthatja a válto­zatosságot. Elmondták azt is, Hogy a rendezési tervben sze­replő előírást ki nem elégítő fa­házak felállítását nem fogják engedélyezni a Mecsek-oldalon, 5. Mikor épül ki a terület tervezett út- és közműhálózata? Ez oly nagy költséget — több százmillió forintot — igénylő munka, ami ma meghaladja a város teherbíróképességét, ezért a közeljövőben nem Is tervezik. 6. Mikor valósulnak meg a tervben elhatározott utcanyitá­sok, új telekalakítások? A város ezeket nem sürgeti, de nem is látja akadályát an­nak, hogy magánkezdeménye­zésre kialakuljanak a tervezett utcák és hozzájuk kapcsolódó­an az új telekosztások — a ren­dezési tervben meghatározott telekméretek figyelembevételé­vel. 7. Hol vannak lakótelkek? A völgyekben futó utak men­tén, vízzel ellátott területeken lévő telkek — ha jelenleg más minőségben is használják — lakóteleknek minősülnek, ame­lyekre az építési hatóságok épí­tési engedélyt adnak. A kapott tájékoztatás szerint sok olyan telek van ezeken a helyeken, amelyeket magánépítési célra fel lehet használni. I Az Ifjúsági Divat Bizottság a Ma­gyar Divat Intézet Mintatermében mutatta be azokat az új őszi-téli mo­delleket, amelyeket már árusítanak a kereskedelemben. 1. Üjvonalú, szőr- í mével díszített bundák, 2. Szőrmerá- tétes lemberdznek nadrág összeállí­tom Centrum hétfő! MINDEN NŐI JERSEY RUHA 427—1030,— Ft-ig TÖBB SZÁZ PAR NŐI KOROMCIPŐ 95—195,— Ft-ig UMMl k

Next

/
Thumbnails
Contents