Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-24 / 292. szám

197«. ettöber 24. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Levonulóban az észak-magyarországi hegyi patakok áradása Küzdelem az árral Vízborította települések, emberek mentése Lezárt köz- és vasútvonalak Beázott kábelek, megszakadt összeköttetések Heves megyében «erdőn fofy- tatódott a küzdelem a vízzel. A megye északt részén kedve­zőbbre fordult a helyzet, gyor­san apadnak a hegyi patakok. A Tárná, az Eger és a Bene patak az egész Heves megyei szakaszon apad. Ezen a részen megkezdődtek a helyreállítási munkák. Recsken, Sírokban megkezdték a kutak fertőtlení­tését Sírok község lakosságát Egerből látják el ivóvízzel. Heves megye alföldi részén tartósabb védekezésre rendez­kedtek be. Nagyfügeden az ut­cákat továbbra is víz borítja és több lakóházat veszélyeztet az ár. Tamazsadány község vé­delmére földgátat emeltek, hogy megvédjék a települést a to­vábbi vízbetöréstől. A patakok­ból kiáradt víz itt magasan bo­rítja a földeket. Ebből a két községből szerda reggelig teljesen kitelepítették a lakosságot, újabb tíz község­ből pedig néhány családot kel­lett más településre költöztetni, összesen mintegy 5000 személy elhelyezéséről gondoskodtak a szomszéd községekben, ahol a helyi tanácsok biztosítják a ki­telepített lakosság teljes ellátá­sát, szálláshelyeiket pedig egyes családoknál jelölték meg. A Laskó patak Mezőtárkányban okozott gondokat, ebből a köz­ségből az árvíz miatt 60 csa­ládot kellett lakásából átköl­töztetni. Visznek községből a helyi Béke tsz szarvasmarha-állomá­nyát a szomszédos gazdaságok vállalták gondozásra. A Mátra településeivel a ká­belek beázása miatt megszakadt a telefonösszeköttetés. A tartós átázás miatt tovább romlott a helyzet a Mátra köz­útjain. Párád és Galyatető kö­zött lezárták a közúti forgalmat és több bekötő úton forgalmi korlátozást rendeltek el Amennyiben az esőzés tovább ra is szünetel, az árhullám gyorsabb levonulása várható, mivei a Tisza medre — a szak­emberek megállapítása szerint —; képes a Heves megyei pa­takokból áramló víz befogadá­sára. Lezárták a 22-es főútvonal egy szakaszát is. Az utóbbi na­pok súlyos esőzései következté­ben megáradt Ipoly a balassa­gyarmati vízmű tizenhat mély­fúrású kútja közül tizenkettőt elöntött. A városban elrendelték a vízkorlátozást. Lakott telepü­léseket a város térségében a megáradt folyó vize eddig ko­molyan nem veszélyeztetett. Ba­lassagyarmat és Ipolytarnóc között a vasúti pályatest víz alá került, a közlekedést vonat­pótló autóbuszokkal bonyolítják le. A 22-es út Balassagyarmat­ról kivezető szakaszát is elön­tötte a víz, ezért a járműforgal­mat Patvarc, Örhalom felé te­relték. Behatolt a víz Litke vas­útállomására is. Veszélyeztetett egy pályaszakaszt az ár Dré- gelypalánkon is. Elöntötte a víz Ludányhalószi általános iskolá­ját. Ebben a községben egy la­kást kiürítettek, s további tizet fenyeget árveszély. Hont köz­ségben tizenhat családot ve­szélyeztet az Ipoly emelkedő szintje, kitelepítésükre készen állnak. Szerdán már az árvíz által veszélyeztetett nyugat-nóg­rádi járásokban sem esett az eső, de az Ipoly felső szakaszán folytatódik a vízszint lassú emelkedése. Ezért a balassa­gyarmati és a szécsényi járás érintett területein továbbra is fenntartják a harmadfokú ké­szültséget. A Zagyva Nógrád megyei szakaszáról mindenün­nen apadást jeleztek. Megalakult Pécsett a Magyar Urbanisztikai Társaság déi-dunániuli csoportja A Magyar Urbanisztikai Tár­saság vezetősége már korábban elhatározta a regionális, területi csoportok létrehozását, hogy a vidéken élő, alkotó szakembe­reket méq jobban az urbaniszti­ka szolgálatába lehessen állíta­ni. Az első regionális csoport alakuló ülését tegnap tartották Pécsett baranyai, tolnai és so­mogyi tanácsi és építészeti szakemberek részvételével. A csoport alakításával kapcsolatos elgondolásokat dr. Kereszti György, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkár-helyettes« is­mertette. Elmondta, hogy a te­rületi csoportok létrehozását az öt megyei városban tervezik el­sősorban, tehát azokon a helye­ken, ahol a nagy tervező válla­latok dolgoznak és a szakma rangos művelői alkotnak. A tog- ság széleskörű kibővítésével mindazon szakembereket be akarják vonni a társaság mun­kájába, akiknek tevékenysége valamilyen formában kapcsolódik az urbanisztikához. Kijelentette: a pécsi székhely nem jelenthet pécsi túlsúlyt a csoport munká­jában, hanem a sajátos helyi problémák megfelelő arányban szerepeljenek a munkaprog­ramban. A déldunántúli csoport bizonyos értelemben kísérleti csoportnak is számít, tevékeny­ségének tapasztalatai hasznos segítséget nyújthatnak az újabb területi csoportok létrehozásá­hoz. A résztvevők — miután ki­mondták a déldunántúlj csoport megalakítását —, megválasz­tották a vezetőséget A csoport elnökévé Mischl Róbertét, a Pé­csi Tervező Vállalat igazgatóját, tikárává pedig Tóth Zoltánt, a pécsi Városi Tanács építési és közlekedési osztályának vezető­jét választották. Az ezután ki­bontakozó vitában körvonalazó­dott a csoport munkaprogram­ja. A pécsi ajánlat a Siklósi vá­rosrész előkészítésével és meg­valósításával kapcsolatos prob­lémák, valamint o történeti vá­rosközpont megóvásával kap­csolatos gondok megvitatására vonatkozott. Kaposvári ajánlat­ként hangzott el a városfejlesz­tések tervszerűségének megvita­tása iránti igény, a komlói ja­vaslat az üdülőterületek fejlesz­tésének elemzésére és a város környéki községek helyzetének vizsgálatára vonatkozott, a sió­foki javaslat pediq q déli Ba- laton-part urbanisztikai problé­máit ajánlotta. Felvetődött az is, hogy nem szabad kihagyni az elhaló települések problé­makörét sem és felmerült olyan javaslat is, miszerint a csoport időszakonként tartson várospo­litikai vitát a három megye vá­rosainak valamelyikében. Tegnap történt ölést tartott tegnap a Ba­ranya megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács tanácskozó testületé. A testületnek dr, Nemes Alajos r. vezérőrnagy, a megyei KBT elnöke szá­molt be a megye közúti köz­lekedésének helyzetéről és a „Vezess baleset nélkül!” ver­senymozgalom megindítá­sáról. Ezt követően a tanács­kozó testület a közlekedés biztonságának fokozása ér­dekében ajánlást fogadott el. A napirendi pontok kö­zött szerepelt még a Volán 12. számú Vállalatnál folyó közlekedésbiztonsági mun­ka, és az oktatási szakbizott­ság baleset-megelőző okta­tó-nevelő munkája. * Felszabadulásunk 30. év­fordulójának megünneplé­séről tanácskoztak tegnap délelőtt a Városi Könyvtár­ban a város közművelődési intézményeinek vezetői. An­tal Gyula, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának osztály- vezetője referátumában az évforduló megünneplésének elvi kérdéseiről szólt Vára- dy Géza, közművelődési cso­portvezető a művelődési há­lózat — felszabadulásunk év­fordulójára való felkészülé­sét ismertette. * A tagszövetkezetekben el­terjedt termelési rendszerek bevezetésének tapasztalatait, a háztáji üzemág helyzetét, a Földtörvény végrehajtását és a racionális földhasználat tervét vitatta meg tegnap Mohácson, a szövetség szék­házában megtartott ülésén a Duna- és Karasica-menti Tsz-ek Területi Szövetségé­nek elnöksége. Kié lesz a kongresszusi serleg? A KlSZ-fiatalok állják szavakat — Kiállítás felszabadulásunk 30. évfordulóba tiszteletére — Úttörőcsapatok patronálása — „100 hiányzásmentes nao"akció — Már a lövő évi tervén dolgozik a Lovai-brigád A XI, pártkongresszus és fel- szabadulásunk 30. évfordulójá­nak tiszteletére meghirdetett munkaverseny eredményeiről és a további feladatokról tanács­kozott tegnap Pécsett a KISZ Baranya megyei Bizottságának végrehajó bizottsága. A munkaversenyhez elsőként a Bólyi Állami Gazdaság kol­lektívája csatlakozott, majd megyénk számos dolgozó fiatal­ja jelentkezett különböző fel­ajánlásokkal, vállalásokkal. A fiatalok már most olyan társa­dalmi, szociális, várospolitikai, ifjúsági létesítmények kialakítá­sához nyújtanak seqítséget, mint óvoda és bölcsőde bő­vítés, ifjúsági klubok létrehozá­sa. Pécsett o Baranya meqyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat szocialista ifjúsági brgádjainak kezdeményezésére „kongresszu­si serlegért” folyik a munkaver- seny a város KISZ tagjai között. Sok helyen neveztek a fiatalok az „Alkotó ifjúság" pályázatra is. A vállalások közül példaként említhető a Centrum Áruház fiataljainak tevékenysége, akik patronálják a kismama és gyer­mekruházati cikkek árusítását és társadalmi munkaakciókat szer­veznek. A Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat Pécsi Fonó és Szövőgyárának KISZ szervezete 38 fiatal részvételével Ifjú szak­munkás versenyt hirdetett, A Szigetvári Cipőgyár fiataljai ki­állítást rendeznék hazánk fel­szabadulásának 30, évforduló­jára, s részt vállaltak a városi játszótér és az erdei tornapálya építésében. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ tagja! felajánlották, hogy vala­mennyi alapszervezetük részt vesz az „Aikotó Ifjúság” pályá­zaton, s emellett néqy alapszer­vezet úttörőcsapatot patronál. Célul tűzték ki, hogy valamennyi KISZ tagúk végezze el legalább az általános iskola nyolc osztá­lyát. Ezenkívül a vietnami 1000 személyes szakmunkásképző in­tézet felépítését kommunista műszak szervezésével segítik. A szigetvári 509. számú Szakmun­kásképző Intézet tanulói elkezd­ték a „100 hiányzásmentes nap" akciót A felajánlások „menetkőzbe- ni" értékelése bizonyítja, a vál­lalások időarányos teljesítését és kimagasló eredmények is születtek. így például a Kos- suth-bányai Állami-díjas Lovai István ifjúsági szocialista bri­gádja éves tervét szeptember 14-re teljesítette, a MÁV Pécsi Igazgatóságának fiataljai 1974. első felében 109,5 százalékos eredményükkel elnyerték a KPM és a Vasutas Dolgozók Szak­szervezetének Vörös vóndorzász- loját. Megkezdődött a pedagógusok továbbképzése Komplex tanfolyamok A Baranya megyei Pedagógus Továbbképző Intézet szervezésé­ben megkezdődtek a Pécs és Baranya nevelőinek továbbkép­zését szolgáló komplex tanfolya­mok 1974—75. évi foglalkozásai. A pedagógusok pszichológiai, általános pedagógiai, ideoló­giai és módszertani témákból hallgatnak konzultációkkal egy­bekapcsolt előadásokat. A to­vábbképzések keretében rend­szeres vitákra is sort kerítenek. Egyes témaköröket bemutató foglalkozásokkal egybekötve dolgoznak feL A Pedagógus Továbbképző In­tézet az idei tanév továbbkép­zési programjáról külön kötetet jelentetett meg. A több száz ol­dalas kiadvány nemcsak a to­vábbképzések témáját és idő­pontját jelöli meg, az előadá­sokhoz, foglalkozásokhoz aján­lott irodalom jegyzékét is közli a résztvevőkkel. A kiadvány, amelyet valamennyi iskola meg­kapott, hasznos segítője a pe­dagógusoknak a felkészülésen túl a tervszerű, hatékony neve­lőmunkában is. Ez a farkas, ez a farkas! — A Pécsi környéki hétvégi üdülőtelepekről jelent meg cikk Dénesi Ödön Ybl-díjas tervező tollából a Városépítési c. folyó­irat most megjelent 4. számá­ban. A cikk az orfű—abaligeti üdülőkörzet rendezési problé­máit ismerteti. Bárányrabló a rénfán — Harmincnyolc bárány a veszteséglistán — Elüldözte a vadakat Mór két hete rettegésben tartotta a környéket. A juhá­szok féltek kihajtani a ho- dályból a birkákat, mert a rabló biztosan megjelent. „Megragadta a bárányt és úgy vitte, mint a rongyot” — emlékeznek még most is bor- zongva. Kovácsszénája, Húsz­tól és Kishajmás dombjain nem voltak biztonságban az állatok. Igen sok őzgida szét­tépett maradványát is meg­találták. A vadállomány el- riadt a környékről, a vadász- társaság nem kis bosszúságá­ra ... Temóczi Ferenc kovácsszé­nája! vadászmester néhány nappal ezelőtt megpillantotta. Egy kukoricatábla szélén ü't, várta a finom falatokat. Na­gyon messze volt, négy-ötszáz méterre is lehetett. Rálőtt, de nem találta el. Tegnapelőtt aztán maga is beöltözött ju­hásznak. A hodóllyal szembe­ni dombtetőre hajtották az állatokat, s nem is kellett so­kat várni — megjelent a reg­gelizni vágyó koma. A va­dászmester nem tétovázott, hanem egyetlen lövéssel hely­ben márasztotta a ragadozót. Megkezdődött a vita Ko­vácsszénáján: elbitangolt ku­tya, vagy netán farkas az il­lető? A vita tegnap eldőlt. Lemle Zoltán, a Mecseki Ál­latkert igazgatója kétséget kizáróan megállapította, hogy a bárányrabló farkas. A ha-, talmas, csaknem ötven kiiós hím állat már a rénfán lógott a juhhodályban. Farka rövid és hosszúszőrű, típusos jegye a farkasnak, pofája széles, Hosszas munka után megállt a „modelT” a maga iábán, mellé van támasztva a juhász-kampó... Ez már nem lop több bá­rányt rágóízmai a ragadozó élet­mód miatt rendkívül fejlettek. Az emberek még holtában is iszonyodva bámulták, és hi­tetlenkednek. Honnan keve­redhetett ide, ha farkas? Erre a legvalószínűbb magyarázat, hogy a Dráva mentéről csa­varoghatott idáig. Hogy nem került korábban puskavégre, biztosan orrnak köszönhető, hogy óvatos vadász volt, e1- kerülte a településeket. Itt, e hegyháti tájon pedig terített asztalra lelt, és elszemtelene- dett. Minden farkas levon­hatja a szomorú tanulságot ebből az esetből: nem szabad elszemtelenedni, mert rajta­vesztenek ... —kp— Vendégünk voit: Dr. Lőrincze Lajos El fogom olvasni, vagy elol­vasom; megyek, vagy megye*; ő inna, vagy ő innék? Hogy he­lyes? Manapság már az egész ország részt vesz a nagy nyelv­művelő „hadjáratban". — ön, mint az igazi szakér- ő, hogyan értékeli megiíjodott, ■agy talán új életre kelt nyelv- szépítő, -javító törekvéseinket? — Figyelem a vitákat és semmiképp nem értek egyet azokkal, akik azt vallják, hogy nyelvészeink, íróink beleegyező közönnyel veszik tudomásul nyelvünk szegényedését Egy egész nép nem beszélhet rosz- szul. — Szokta olvasni a Dunán­túli Naplót? — Tudom, hogy helytelen itt Baranyában, de én a Somogyi Néplap lelkes olvasója vagyok már húsz éve. A Dunántúli Naplót rendszeresen olvastam régebben, különösen a Tollsöp- rűt szerettem. Tudom, milyen nehéz ez a munka. Az embe­rek azt hiszik, egyszerű, csak el kell olvasni az újságot és ők is találnak hibákat, pedig tele vagyunk nyelvművelő babonák­kal. Ilyen például a fog szócs­ka irtása is, az el fogom ol­vasni és az elolvasom alakok közül mindkettő helyes. A cse­lekvés kezdésére utal a fog, azt jelenti, valaki belefog vo- lamibe. Az erdélyi nyelvjárás­ban még nagyon élő ez az alak. Visszatérve a Tollsöprű- re, nagy tapintat, állandó ta­nulás kell ehhez a munkához, kedvesen, szellemesem, vonzóan keli ezt csinálni, úgy, hogy so­ha ne tegyünk nevetség8?SS személyeket. — Hogyan beszélőnk most magyarul? — Maguk, újságírók, mindig ilyeneket kérdeznek tőlem. Nem vagyok az az ember, aki fel­lengzős válaszokkal, görögtü­zes mondanivalókkal jön. — Ragyogó olvasmánynak bizonyult az Etimológiai szó­tár, remélhető-e, hogy az új kötetben helynevek eredetével, magyarázatával is foglalkoz­nak? — Az új kötet a jövő év ele­jére elkészül. Nagyon sokan keresik a helynevek eredetével foglalkozó témákat, már elő­készületben van a Helynév­lexikon is, hamarosan megjele­nik. A százéves Magyar nyelv­őr folyóirat mindenekelőtt a szakmának készült. Most el­készül a Magyar nyelvőr „ro­kona”, mely egy mozgékony, gyorsan reagáló nyelvművelő lap lesz a széles olvasótábor­nak, sokezres példányszámban. — Az „Édes anyanyelvűnk" soha véget nem érő sorozatnak látszik a rádióban. — Ha sokan mondják, hogy unják, abbahagyom. Most azonban egyre női a levélírók száma, ha szabad dicsekedni, nem azt írják, hogy nem tet­szik. Vannak örökzöld témák, Sokrétű feladatainak egy.ke az ismeretterjesztés. Többek között ezért jött Pécsre, hogy a Tanárképző Főiskolán „Anya­nyelvi műveltség és beszédkul­túra" címmel előadást tartson. Gombamérgezés Sólyom Zoltánná 48 éves, Mor­vát Józsefné 44 éves mohácsi lakos, Zsigovics Istvánná 36 éves, Kalmár Györgyné 23 éves bán lakos október 23-án éjjel fél 1- kor a Mohácsi Farostlemezgyár­ban, éjszakai műszakon mérges gombából készült ételt fogyasz­tott Hajnalban mindnyájan rosszul lettek és a mentő a négy asszonyt a Mohácsi Városi Ta­nács Kórházába vitte. A kora- délelőtti órákban Zsigovics Ist­vánná és Kalmár Györgyné inár elhagyhatta □ kórházat, míg Sólyom Zoltánná és Horvát Jó­zsefné bennmaradt de a veszé­lyen már ők is túl vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents