Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-23 / 291. szám
1974. október 23. DUNÄNTOtl NAPI© 3 Egyező érdekek ötezer felnőtt tanuló az ércbányánál Nagy érdeklődés kíséri a politikai képzést Balogh Tibort, a Mecseki Ércbánya Vállalat oktatási lő- előadóját kérdezem: igaz-e, hogy tizennégy tanteremre lenne szükség ahhoz, hogy két műszakban tanítva megoldhassa a vállalati oktatás feladatait? — Igen. Rengetegen tanulnak nálunk. — Hányán? — Pontosan nem tudom megmondani, hiszen olyan dolgozónk is akad, akiről nem tudjuk, hogy valahol tanul. Hozzávetőlegesen megmondta. csaknem ötezer emberről van szó. Mit tanulnak ennyien? És miért? Kinek az érdeke? Lássuk először a vállalatot. Ki kell alakítani a szakmunkásgárdát. Ez szellemi beruházás. A vállalatnak társadalmi kötelezettsége is van. A tudás valóban hatalom. Nem csak a vállalaté, de azé az emberé is, aki megtanult valamit. Egy szakmát, vagy érdeklődésének megfelelően a társadalomtudományokban képezte tovább magát. Tehát érdeke az egyénnek is. Számtan- konzultáción — Ma a tanárt állítják a táblához — mondja derűsen Czu- kor Antal, nyugdíjas pedagógus, aki a dolgozók nyolcadik osztályában számtan-konzuliá- eiót tart. Tizenegyen vannak. Nem kötelező a részvétel, akinek problémája van, jöhet A házi feladat példáit oldják meg a táblánál. Vállalkozó itt sincs mindjárt, akár siheder- koromban a mi osztályunkban. Valaki azért csak kimegy és kezdi is. — A vállalat szociális juttatásra a kifizetett munkabér ötvenöt százalékát, összesen 446 ezer forintot fordított Kérdés: mennyi munkabért fizetett abban a hónapban a vállalat? Töprengő arcok vizsgálják a mennyezetet ceruzákat rágnak tisztes korú munkásemberek, asszonyok. Elmondták, hogy nagyon sokavi végzik úgy az általános iskolát, hogy gyerekeikkel „egy” osztályba járnak. És bizony, sokszor a fiú segít oz apjának. — A, nyocadikat el kell végezni. Szakmát csak úgy lehet tanulni, az pedig megéri. Az is nyomós ok, hogy a brigádban sarkallják az embert. Ne legyek én a „fekete bárón/'. — Ha dolgozónk elvégzi a segédvájári tanfolyamot tíz százalékkal emelkedik a fizetése. Ha vájórit, újabb tíz százalékkal több. Vájárvizsga után két évre robbantómesteri vizsgát tehet, ez további anyagi többlet. Egy év múlva elvégezheti a robbanóanyag-raktár kezelői tanfoiyamot Vá; ártanfolyamon Huszonhárom féle tanfolyamon oktatnak a MÉV mérnökei, technikusai. Hét tanteremben. A munkásszálló helyiségei ezek. Eredetileg klubhelyiségeknek, játszóteremnek szánták. így talán még jobban szolgálják a kultúrát. Két emelettel feljebb a vájó rtanfoiyamon. — Síkinértannal foglalkozunk a mai alkalommal — közfi Balogh Tibor a hallgatókkal. És meoelevenedik a tábla. Négyzet, téglalap, trapéz, háromszögek fajtái . . . Újból megélem általános iskolai, majd gimnáziumi számtan és matematika óráimat. Előszedem a jegyzettömböt. A Héron-képle- teí még fel tudom írni, de a sinus-tételt már nem. Hja, felejt az ember. Balogh István Szentlőrincről, aki a táblánál számol — a trapéz területét deríti ki — kevésbé bizonyul feledékenynek. Ripsz-ropsz összead fejben, mint Pataki művész úr. — Jól számoltam? — kérdi. Az eredmény jó. Helyreigazítás azért van. Tessék minden fázist felírni, mert a vizsgán kíváncsiak a gondolatmenehe is... Tessék odaírni azt is, hogy méter, vagy centiméter. Balogh István huszonnégy éves, esztendeje nős. Háromhónapos kislányához igyekszik Szentlőrincre, el is kéretőzött barátjával, Lauts Lászlóval együtt. — Hatvankilenc óta dolgozom a vállalatnál — mondja — lakatos a szakmám. Voltam csillés, most segédvájár vagyok s remélem vájár leszek. Most öt és fél a fizetésem, vájárként több, mint hatezer lesz. Kell a pénz, mert még nincs lakás. . Nagyon nehéz lakáshoz jutni, még Szentlőrinceri is. A vállalat ígéri, ígéri ... — Nekem is ígéri — szövi tovább a szót Lauts László—az én lányom már négyéves, a fiam másfél. Négy éve vagyok nős, azóta albérlet, meg az öregeknél lakás ... Négyezernyolc- százat keresek én, feleségem pedig Kacsótán a Mecsektej laboratóriumában két és fél ezret. Kell a pénz majd a lakásra, amit talán megkapunk, bútorra, meg mindenfélére. Ahol két gyerek van ... Í829 fő végzett Balogh Tibor szekrényében dossziék és „anyakönyvek" sorakoznak. A dossziék pontosan rögzítenek minden, oktatással kapcsolatos dolgot. Az üzemi igénytől nyomon lehet követni mindent a tanfolyam meghirdetéséig, a jelentkezésig, az „anyakönyv" pedig rögzíti a végzettek nacionáléját Néhány számadat: eddig ötszáz vájár, hatszázhúsz mozdonyvezető, hétszázkilenc robbantómester végzett a vállalati tanfolyamokon. ■— Von olyan dolgozójuk, aki vájárként kezdte és mérnök lett? — Van. Nem is egy, A közel ötezer ember csaknem fele politikai oktatásra jár. Külön van a káderképzés, a marxista középiskola, az esti egyetem, külön a tömeges párt- oktatás, aztán oktat a KISZ, a szakszervezet Brosúrák tömege vár kiosztásra az irodában, amelyeknek tartalma különféle szemináriumokon lesz megbeszélés, vita tárgya, hogy erősödjön, táguljon a politikai érdeklődés. Gazdaságpolitika, vállalati gazdálkodás, a társadalmi és állami élet kérdései, világnézet és etika, kulturális életünk néhány kérdése, párt- irányítás és pártélet, nemzetközi politikai kérdések. — Kis ízelítő ez a pártoktatás tematikájából. — Az igazgató elvtárs minden segítséget megad, eddig is megadott. Mégis több tanterem kellene. Nehezek a tanfolyamaink. íme, a műszakiak részére kiadott továbbképzési anyag néhány témája: munkalélektan, vezetéstudomány, dolgozók bérezése, teljesítmények, normák, közgazdasági és üzemgazdasági kérdések. Kétszáz órát, de minimum százhúszat vesznek igénybe. Á tudás haszna — Milyen eredménnyel végződnek a tanfolyamok? — A vezető igényesebb lesz önmagával, de a dolgozóival szemben is. Ez jó talaj az üzemi demokráciához. A tematikákat úgy állítottuk össze, hogy a hallgató kénytelen legyen hozzáolvasni, ha eredményes vizsgát akar tenni. Könyvolvasó emberré válik. Mindez visszatérül a termelésben is. Az új gépek kezelése, az új technológiák bevezetése megkövetel, hogy az emberek magasabb műszaki intelligenciával rendelkezzenek. Nem húzódoznak az újtól, kitűnően tudnak alkalmazkodni. Kevesebb a balesetünk, a táppénzesünk. Mindenképpen és mindenkinek jó az, ha tanulnak az emberek. • Ági, az oktatási osztály előadója ma hatig van, másnap aztán korábban, távozhat. Az iroda olyan, mint egy főiskola tanulmányi osztálya. Mondom is, erre legyint. — Azért mégsem ... Az sokkal forgalmasabb. — Honnan tudja? — Magam is tanulok. A Tanárképző Főiskola végzős hallgatója vagyok, biológia—mezőgazdasági szakon. Mondom az osztály főelőadójának, Balogh Tibornak, hogy itt aztán tényleg mindenki tanul. O pedig így szól: I — Én is nemsokára végzek | a pedagógiai szakon . . . Fel- j nőttoktatással foglalkozom, szükségem van rá ... Kampis Péter Á győzelem könyvtára A magyar—szovjet, valamint a szocialista országok közötti kétoldalú közös könyvkiadás eddig is derekasan kivette részét abból, hogy népeink mind jobban megismerjék egymás irodalmát. Új vállalkozás, hogy hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjetunió — jövőre kezdi megjelentetni a 35 kötetre tervezett győzelem könyvtárát. E sorozatban olyan művek látnak majd napvilágot, amelyek saját országaikban már elnyerték az olvasók elismerését, és amelyek kiemelkedő módon tükrözik a történelmi igazságot, magas eszmei és művészi megformálásban mutatják be a kommunista pártoknak a fasizmus eltiprásában, országaik felszabadításában teljesített történelmi szerepűt. Kőmíves Kelemen Pécsett 0 Szegedi Egyetemi Színpad bemntaiéja A Szegedi Egyetem; Színpad Pécsett is bemutatta a Kőmíves Kelemen című dráma töredéket. Az előadást megelőzte a híre: színházi berkekben már régóta beszélnek róla, keresik benne Grotowskinak, a világhírű lengyel „szegény színház" megalapítójának stílusát, emlegetik az előadás híres élő keresztjét. A pécsiek előítélettel léptek be tehát a Doktor Sándor Művelődési Házba, valami különleges, egyéni stílusú előadást várva. Nem csalódtak. Sarkadi Imrének a háború végén írott szinte látnoki darabjának — mert a forradalom sajátos belső ellent mondásait, sajátosan öntépő vitáit a személyi kultusz előtt megérezte és megírta ebben — különleges előadásban láthattuk. A nézőtér közepén kezdődött a játék, a közönség négyoldalt körben ült. De ahogy belépett a tizenkét kőmíves, aztán Kőmíves Kelemen felesége, meg egy paraszt, és A közművelődés polihisztora Horváth Márk kultűrház-igazgatő — Ha a Márkát keresik, menjenek a presszóba, ott ült még alig egy órával ezelőtt, biztosan megint töri a fejét valamiben, — adták az eligazítást Felsőszentmárton határában, amikor Horváth Márk kultúrház igazgató után érdeklődtünk. Márkó, ahogy a faluban nevezik, nemrég kapta meg két és fél évtizedes népművelői tevékenységéért a Művelődési intézmények fennállásának 25 éves jubileuma kitüntetést, amelyet a Békésen elsőként alakult kultúrház tiszteletére alapítottak. — Kevésbé érdemes a múltról beszélnem, amikor sokkal jobban foglalkoztat a jelen és a jövő — hárítja el az első kérdést. — Ami volt, szép volt, de elmúlt és kár is Jenrte ezekből élni. Annyi minden történt, hogy már a javára is alig emlékszem. Tizenhat éves koromban egy tamburazenekar vezetésével i kezdtem, öt évvel később pedig már a „banda" összes hangszerét magam készítettem. így kezdődött. — Mikortól számítja az igazi népművelő munkát? — 1955-ben felkértek, hogy ! vállaljam el a kultúrház zenekarának irányítását, majd 1959- ben kineveztek igazgatónak. Ekkor nyílott meg a lehetőség elképzeléseim megvalósítására. Hogy jó úton haladtam, azt a Szocialista kultúráért kitüntetés bizonyította. Akkor ez számomra nagy buzdítás volt. — A faluban az a hír járja, hogy Horváth Márk ezidáig csak azzal nem foglalkozott, amivel nem akart. — Való igaz, hogy sok min- , denbe kotnyeleskedtem. En | szerveztem meg a faluban a méhész csoportot, a horgászegyesületet is. Az ötvenes évek közepén az Országos Mezőgazdasági Kiállításon egy mézpergető szabadalommal első díjat nyertem. Később ezt azért nem gyártották sorozatban, mert nem tudták eldönteni, hogy újításnak, vagy szabadalomnak számit-e. Megkaptam a Kiváló méhész kitüntetés arany fokozatát is, az ellenforradalom után pedig a Szövetkezeti vagyon megvédéséért érmet. — Sok szép sikert értek el népi együttesei is. — Talán száznál Is több oklevelünk és érmünk van. A fel- sőszentmártoni együttesek ritkán jöttek haza első díj nélkül. Sok helyen léptünk már fel, gyakran jártunk kultúrkörutakra Zala és Vas megyében, 1957- ben a zágrábi folklór fesztiválon vettünk részt, de minden évben szerepelünk a mohácsi busójáráson is. Horváth Márk az idén 62 éves, s hogy a fiatalok között töltötte az életét, ő is az maradt. Kezdeményező kedvét még a legkritikusabb időszakokban sem vesztette el, pedig a falu nem minden esetben értette meg. — Tervei? — Befejeztem a felsőszeni- mártoni lakosok ragadványneveinek összegyűjtését, pillanatnyilag a rendszerezésnél tartok. Nagyon, de nagyon táv&Uak látszó álmom egy kultúrcent- rum, esetleg egy tájház. Idegenforgalmi látványosságként pedig szeretném, ha megvalósulhatna a község hagyományaiból összeállított népijáték sorozat, ha nem is olyan méretekben, mint a busójárás. Remélem, hogy az első ilyent még én rendezhetem. r. i Könyvtár lesz a Grifafon-ház? Ismét megmentenek egy házat Pécs egyik most épülő szép részén. Grifaton-háznak hívták. Gyönyörű barokk épület a lebontásra váró öreq házak között, a Nagy Jenő utcában. Sorsa bizonytalan volt; lebontják, mint a környék többi halálra ítélt, jellegtelen öreg épületét? A Pécs városi Tanács illetékes szakigazgatási szerveinél: az építési, a terv- és a műve- lődésüg/i osztályokon viszont most arra gondoltak, hogy hasznát lehetne venni. A legcélszerűbb hasznosítás lenne, ha könyvtárrá alakítanák. A városnak szüksége van egy úgynevezett B típusú könyvtári központra. Ez annyit jelent, hogy a naqy megyei könyvtári központoktól kissé eltérne, bizonyos könyvtári részfeladatokat nem látna el. A városi könyvtárat megbízták, hogy készítsen erről tanulmány szintű dolgozatot. Az elképzelések szerint a statikailag kitűnő állapotban levő épületben többek között folyóiratolvasó és szeszmentes presszó lehetne. A mellette levő üres telken építenének egy új részt, természetesen a műemléki és esztétikai követelményeket figyelembe véve. A MAGYAR AUTÓKLUB B. m. SZERVEZETE október 27-én, vasárnap 10 órakor tartja VEZETŐSÉG- ÉS KÜLDÖTTVÁLASZTÓ NAGYGYŰLÉSÉT a Megyei Tanács üléstermében (Széchenyi tér 9.), melyre minden klubtagot és érdeklődőt szeretettel vár a vezetőség. vad, félmeztelen testük dobogva futott körbe, nekifeszülten, remegve mondták ki szavaikat — akkor már éreztük, hogy a nézőtér közepére helyezett színtér, meg a puritán öltözet, a mezítelen felsőtest nem modern- kedő új keresés, hanem feszes, hiteles játék. Játék, küzdelem az együvétartozással, a magánérzések folyondárjaival, a munka értelmével, az élettel. A híras dévai várépítők Sarkadi Imre átdolgozta története nyolcvan percen át tartotta fogva a nézőkét, Utána egy szál gyertya fénye mellett, tapsot nem váró, nem hajlongó, hanem holtat játszva keresztül kasul fekvő játszókon kellett a homályban kijönni onnét. A sokat hallott ballada dramatizált előadásának újként megrázó hatásával. Művészetelméleti közhely mór, hogy minden előadás, mindenfajta művészet annyit ér, amennyit a belőle sugárzó qon- dolat. A Szegedi Egyetemi Színpad pedig sokféleképpen elgondolkoztatta nézőit. Legfőképpen a társadalmi élet erőáramlásával, Ez az a láthatatlan, ám sokmindent befolyásoló, megmagyarázó jelenség, amelyet csoportlélektannak neveznek, de melyet sajnos csak igen kevesen ismernek. Most a színpadi játék művészien szemléltető módján láthattuk, miként áramlik egyik vezető egyéniségtől a másikhoz a tekintély, az erő, s miként tapintható kJ annak nyoma a kisebb hatalmú emberekben. Ezt a csoport- kohéziót csodálatos érzékkel, és magas színvonalon mutatta be a Szegedi Egyetemi Színpad. Előadás közben hasonlóképpen a húsunkban éreztük a félelem veszélyeit, a félelem keltette ingadozás kínját, és Kőmíves Kelemen konfliktusát: egyfelől a dicsőség, a közösségi munka, másfelől a szerelme, a felesége. Láttuk Kőmíves Kelement, amint a parasztember kimondja neki, hogy a közösségért nem szabad ártatlan életet áldozni, s amint — valóban nagyszerű megoldásképpen — a vállára veszi ezt az élő keresztté keményedért bíráló parasztot, és lelldismerete súlya alatt nyögve —* Immár levelre- tetlenűl — körülhordozza a színtéren. Az előadás gondolatai élő közéleti kérdéseket vetnek fel és magyaráznak, s nyilvánvalóvá teszik a szegediek célját: progresszív szándékú politikai avantgarde színházat művelni. Túl a tartalmi vonatkozásokon, formailaq is izgalmas vott a szegediek Kómíves Kelemenje. Igazolták, hogy Grotowski megoldási formája csak ihlető forrás volt a számukra, mert ezt a formát valamilyen erős, sajátosan magyar paraszti tónus jellemzi, valamilyen mozgalmasságában is súlyos, könnyedségében is erős és céltudatos stílus. És méq valami: annak idején nem találták alkalmasnak Paól Istvánt, a szegediek rendezőjét és vezetőjét arra, hogy felvegyék a főiskola rendező szakára. Azóta egy sor díjat nyert — hazait és nemzetközit, — magának és társulatának. Mert a művészete mellett akarata, hite is volt hozzá. FSIdessy Dénes He sokat költsön, vegyen inkább kölcsön! BÉRELJEN SZÖLŐDARALÓT, KIS MÉRETŰ SZ6LÖPRÉST. Iparcikk Köles, és Szóig. Vállalat Pécs, Bajcsy-Zs. a. i, r
