Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-23 / 291. szám

Elcsúszott határidők T ervkészítés idején jé tud­ni azt is, hogy hol tar­tunk a korábbi el hatá­rozások megvalósításával. Pécs IV. ötéves tervének néhány cél­kitűzéséne emlékeztetünk. Az 5 millió forintot meghaladó érté­ké beruházások között szer®- f ílt 1972-es befejezéssel a tér- r ászettudomá nyi stúdió, 1973- es befejezéssel a sportcsarnok és az ifjúsági ház, 1974-es be- f jezéssel a középiskolai diák- c thon. Kínosan sokáig húzódik c Szalai András úti üzletsor énítése, két 150 személyes óvo­dáról nem tudni még, hogy r 3g lesz-e jövőre és most már t ztos, hogy 1975 helyett 1977- r-' készül el a Szigeti város- r szben a magas házhoz kap- c olódó euerem és ABC őrü­li íz. A lista nem teijes. Akár töb- l ít Sorolunk, akár beérjük e ínyivei, a lényegen nem vál- t .ztat: Pécsett egyes beruhé- i isok nem a kívánt ütemben v ilósulnak meg. Miért tartjuk szükségesnek € t most megállapítani? Elju- t ttunk a tervidőszak utolsó e ztendejéhez, amikor már kí- V inatos volna az adósságokat r ndezrtf. Az új feladatok tel- j sítését eleve hátránnyal kez- t ;ni — egy soha véget nem í ó folyamat nyitánya lehetne, t ’ adósságok pedig hosszű- I jsszú ideig kísérthetnének. A f Itételes mód használata sem- tt it sem jelent, hiszen minden t dekeit tudja, hogy amit ma, 1 ;74 utolsó negyedében adós- t igként ismerünk, az 8*agy- t ;szt nem is valósul meg eb- tsn a tervidőszakban Vegyünk szemügyre néhány f jruházóst az említetlek közül k jzelebbről. Például a sport- t xirnok, amelynek tervei előbb k őszültek a miskolciénál, de míg az már évek óta rangot » lágversenyek színhelye, et még alig van túl az építés fél­idején. A tervben szereplő 73- es befejezés — ma mór tudjuk e!ig volt több Illúziónál, most | sdig az 1976-os avatásban reménykedünk. A sportcsarnok s :erződés nélkül épül (nem ez ez egyetlen), a magyarázat (.idig: a várható árváltozások miatt a seregnyi alvállalkozó nem szerződik a fővállalkozó­val, nehogy kénytelen legyen vállalni a költségtöbbletet, de ugyanilyen meggondolásból nem szerződik a fővállalkozó »am a beruházóval. Közben a 42,5 millió forintos előirányzat ugyanúgy a múlté, mint az el­készülés évszáma. Mire elké­szül „a sportcsarnok, a város aligha ússza meg a beruhá­zást 85 milliónál kevesebből. A késedelem nagyon sokba, megengedhetetlenül sokba ke­rül. Évek óta húzódó téma a 400 fős diákotthon. Háromszor tervezték át, mert hol a befo­gadóképesség iránti igény, hol az építési technológia válto­zott A legfrissebb tervet a vá­ros azzal küldte meg a BÉV- nek, hogy 1974-es kezdést és 1976-os befejezést kért. A BÉV viszont 1975-ös kezdést és 1977- es befejezést vállal. És az ifjú­sági ház? Hivatalos befejezési határideje 1975 első negyed­év, de majdnem biztos, hogy ez sem lesz így. Ez nemcsak azért kínos, mert Pécs fiatalsá­ga már évek óta várja ezt az intézményt, hanem azért is, mert a Pénzügyminisztérium már e hónaptól kezdve bizto­sítja az ifjúsági ház üzemelte­tési költségeit. Valamiféle magyarázatot mindhez lehet fűzni, ami az adott esetben igaz is lehet. Mégis olyan érzése van az em­bernek, hogy összességében másról van szó, s nem vélet­len, hogy ilyen, olyan, vagy amolyan okból, de lemaradá­sok vannak egyes városi beru­házások kivitelezésében. Erről tárgyalt egyébként minap a Pécs Városi Tanács koordiná­ciós bizottsága is, melynek tag­jait érthetően aggasztotta a helyzet Egyikük így fogalma­zott: „Történnek-e határozott intézkedések, hogy ne „ússzon el" a város?” Egy másik kér­dés pedig: „Hogyan lehet kez­deni az V. ötéves tervet ha már most azt látjuk, hogy ka­pacitáshiány miatt a jelen fel­adatokat sem tudjuk megolda­ni?” Ezúttal ís kftűnt, hogy az elmaradás okait másutt kell keresni, mintsem az egyedi okokban. Jól jellemzi a helyze­tet a városi tervosztály veze­tőjének következő megjegyzé­se: „Sokszor az az érzésünk, hogy egyszerűen nem meri be­vallani a BÉV a kapacitás- hiányt, ehelyett rajzok kifogá­solásával és egyebekkel húzza az időt”. A kapacitáshiány va­lóban nyomasztóan nehezedik az Építőipari Vállalatra, amely­nél jelenleg 300-400 ember hiányzik és ezt a különböző gépesítési programok sem pó­tolhatják egészében. Pécs sa­ját magán akart segíteni, ami­kor 10 millió forintos költség­gel segítette a BÉV-et az új- mecsekaljai munkásszálló új szárnyának építésében. De a szálló csak szálló, amibe mun­kások is kellenek, s a kapaci­táshiány sem egyszerűsíthető le egészen a munkaerőhiány­ra. A BÉV alaposan felkészült a lakásprogramra, az évi 2000 bkást — ígéret szerint — vál­lalni tudja, mélyépítő kapaci­tása nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy Pécs közművesítés­ben ma jól álL A lemaradá­sok azonban éppen ott van­nak, ahol a hagyományos módszerek az uralkodók. Né­hány éve volt a városnak olyan törekvése, hogy ebben is segít­sen. Egyes munkákat megyén kívüli vállalkozókra kívánt bíz­ni, mint pl. a szálloda építését is. A konkurenciától való féle­lem, vagy valami egyéb miatt, de a BÉV mindent megígért, vállalva kapacitásának elap- rózását Is annak összes követ­kezményeivel. A kapacitáshiány következhet tehát az erőn fe­lüli vállalkozásból is. Bizonyos, hogy az idegen kapacitás nemcsak a városnak, de a BÉV-nek is hasznos lehetne, hiszen gyorsíthatná a beruhá­zások átfutási idejét. Ez pedig a beruházó és a kivitelező kö­zös érdeke. Ezért, ha kínálko­zik kívülről jövő ajánlat, miért féljünk elfogadni? n folyamatban levő mun­káknál tehát a műszaki ütem nem éri el a pénzügyi ütemet. Ez a finoman árnyalt megfogalmazása a le­maradásnak igen súlyos követ­kezményekkel jár. 1976-ra pél­dául hozzájuthatott volna a város egy újabb 150 személyes szállodához, de nem merte vállalni a helyi kapacitás elég­telensége miatt Hársfai István Legfrissebb jelentés a baranyai földekről — Nekünk tej kell! — mon­dotta egyszerű tömörséggel Szuper Márton, a Baranya me­gyei Tejipari Vállalat igazgató­ja. Az elmúlt esztendőhöz vi­szonyítva több mint kilenc szá­zalékkal vásárolt föl több tejet a vállalat Még a szeptemberi tejforgalom Is hét százalékkal haladta meq az elmúlt eszten­dő hasonló időszakát, de októ­berben már csökkent 0 tej föl­hozatal. A szakemberek, a ked­vezőtlen időjárást okolják: az állatok nem mehettek ki a föl- _ ázott legelőkre, e miatt a gaz­daságok a zöld etetés abba- !Kígyósára kényszerültek. Az elő­zetes becslések szerint’a IV. ne­gyedévben alig haladja meg a megtermelt tej az 1973. év utol­só három hónapját. Az említet­tek igen szoros kapcsolatban állnak a pécsi tejporgyárral. Ahhoz, hogy az üzem a napi százhatvanezer liter tejből ta­karmányt készítsen, a jövő esz­tendőben százhuszonötmillió li­ter tejet kell biztosítani a gaz­daságoknak. A tejporgyár építése, ha kis csúszással is, a terveknek meg­felelően halad. A Baranya me­gyei Tejipari Vállalat építő- és szerelőbrigádja fölállította a Dániából érkezett könnyűszer­kezetes épület vázát, s a na­pokban megkezdték a falpane­lek beépítését is. Az épület ke­leti részét, ahova majd a tej­silók kerülnek, már be is borí­tották a szürke műanyagfesték­kel bevont acéllemezekkel. A porítóépület vázszerkezete is áll, az oldalpanelek szegecselését hamarosan megkezdik. Az idő sürgeti a szerelőket, hiszen de­cember végéig tető alá kell hozniuk az épületet Ellenkező esetben veszélybe kerül az: áp­rilisi üzembe helyezés. A több mint nyolcvanmillió forintba kerülő beruházás gépi berendezései: a sűrítő, a por­lasztószárító, az egyenként öt­venezer liter tej tárolására al­kalmas silók (néqy lesz belőle) még nincsenek Pécsett. Azokat folyamatosan küldj majd a dán An hydro cég. A legfrissebb ér­tesülések szerint a tejporító be­rendezést már vagonba rakták a dánok. S. Gy. Véget értek a Bengye! -norvég tárgyalások Kedden Varsóban befejeződ­tek a lengyel—norvég plenáris tárgyalások. A tárgyalásokon Piotr Jaroszewicz lengyel és Trygve Bratteli norvég kormány­fő elnökölt. A felek több évre szóló prog­ramot irtok alá a további gaz­dasági, ipari, tudományos és műszaki együttműködésről. A családtagok mozgósítása — Több mint 12 ezer diák segít — Befejezéshez közeledik a gyümölcs- és o szőlőszüret — Súlyos helyzetben a cukorrépa-termelők Ülést tartott a megyei Operatív Bizottság Tegnap megérkezett Bako­nyába a korábban igényelt 50 darab honvédségi terepjáró is. További terepjáró gépkocsikat kérnek a vízsújtotta tsz-ek, il­letve a Kaposvári Cukorgyár, melynek megyénkben 1000 va­gon répája van kiszedve a táb­lákon a sáros szántóföldön, ahonnan másképp nem lehet elszállítani. A gyár változatla­nul félkapacitással üzemel. A cukorrépának 60 százaléka még a földben van, most főképp ennek kiszedésére kérik az üze­mek a társadalmi segítséget. Nagydobszón, Kétújfaluban, Nemeskén és több szö­vetkezetben akciót indítottak a családtagok bevonására. Min­den család 200—400 négy­szögöl répa kiszedését vállalta. A legsürgetőbb teendőket megjelölve az Operatív Bizott­ság egyetértett abban, hogy A drávafoli vasútállomásra szállítják a cukorrépát a környező mezőgazdasági üzemek. Szokoiai fel«, A hétfői 30 milliméteres csa­padék következtében változat­lanul súlyos a mezőgazdasagi munkák helyzete a megyében, — állapította meg tegnapi rendkívüli ülésén — amelyen Czégény József, a Megyei Párt- bizottság titkára, és Lantos László, az MSZMP KB munka­társa is részt vettek — a me­gyei Mezőgazdasági Operatív Bizottság. Elismerés az ifjúságnak — Az elmúlt héten a legna­gyobb előrehaladás a mohácsi járásban, s részben a pécsi és siklósi járások nagyüzemeiben történt, mindenekelőtt a szüreti munkákban, s mindez jórészt a pécsi és baranyai diákság ér­deme, — hangsúlyozta tájékoz­tatójában dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános el­nökhelyettese. — Az elmúlt na­pokban 12 830 tanuló, közép­iskolás és egyetemi diák segí­tett a mezőgazdaságnak, min­denekelőtt a szőlő- és gyü­mölcsszedésben. S most ez a két munka áll a legjobban, a gyümölcs 95 százalékát, a szőlő 61,3 százalékát takarították be. Villányban az üzem már nem győzi feldolgozni, amit a fia­talok naponta leszednek. Ta­nulóifjúságunk eddig 42 310 munkanappal segítette a me­zőgazdaságot, s ezzel kivívta mindannyiunk tiszteletét, el­ismeréséi A felhíváshoz csatlakozva a megye és a város üzemeiből és intézményeiből 1150 dolgozó, továbbá 320 magyar és 300 szovjet katona segítette a be­takarítást továbbra is a legnagyobb és legfontosabb értékeket kell elő­ször megmenteni. Még mindig közel egymilliárd forint érték van kinn a földeken. A szállí­tásokban változatlanul zöldutat kap a mezőgazdaság. Eddig a kukorica I8j4 százaléka került be a tárházakba. A kukorica­kombájnok éjjel és esőben is dolgoznak. A szárítók áteresz­tő-képessége azonban napi 1000 vagonról 500 vagonra csökkent a magas víztartalom miatt Mégis legsürgetőbb gond most a búzavetés, amely soha nem volt még ilyen kevés ok­tóber végén. A területnek mind­össze 5,5 százaléka van elvet­ve. Az üzemek már az első helyre sorolják a búza elveté­sét Minden traktor és vetőgep készen áll. Gondoskodtak a ve­tőgépek kivilágításáról is, hogy megkezdhessék az éjszakai műszakot A vetés minőségé­ben nem lehet engedményt tenni, de az arra alkalmas idő minden percét ki keli használni úgy mint a babarci, a duna- falvoi és geresdlaki tsz-ek te­szik. Ezek a területük 30—40 százalékát már elvetették. Az AGROKER kínálata A pécsi AGROKER tárcsás ve­tőgépeket kínál az üzemeknek megvételre — 40 darab ilyen leárazott gépük van — mert a nehéz talajviszonyok között csak a tárcsás gépektől várhatunk jó munkát — Rné — Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt tapló XXXI. évfolyam, 291. szám 1974. október 23., szerda Ara: 80 fillér áll a tejporgyár vázszerkezete Decemberben technológiai szerelés Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Éjszaka is vetni kell! 4

Next

/
Thumbnails
Contents