Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-03 / 271. szám
</ , ■: Világ proletárjai, egyesülietek! Dunántúlt Új Sltozők, fürdők, orvosi rendelő Korszerűsítik a komlói Hív-állomást napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A nép legfőbb ellensége ma is a tőkésosztály Impozáns nagygyűlés Lisszabonban A portugál kormányfő üzenete Vasárnap országos munkanap XXXI. évfolyam, 271. szám 1974. október 3., csütörtök Ara; 80 fillér ■ ■ Az átépitésre váró komlói pályaudvar egy részlete. Magánélet és a szocialista morál A szocialista erkölcs azon alapszik, Hogy az ember erkölcsi arculata és a szocialista viszonyok nemcsak a munkában és a kollektív társadalmi tevékenységben formálódnak, hanem a magánéletben, az emberek munkán kivüii mindennapi érintkezésében is. Hogy hogyan töltik el az emberek szabad idejüket, milyen családi körülmények között élnek é-• nevelkednek, kik a barátaik, p ilyenek az egyéni szükségleteik, személyes és intim kapcsolataik stb., mindezeknek felbecsülhetetlen jelentősége van ez ember morális fejlődésében. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy ma még lényegében a családi élet és neveltetés éönti el, hogy az egyén a szocialista erkölcsiség milyen szintjéig jut el a társadalomban, illetve milyen mélyen süllyed le a szocialista erkölccsel ellentétes irányba. Bármennyire is igaz az, hogy az ember tevékenysége és személyiségének formálódása az élet igen tág területén valósul meg, ezen belül a magánéleti, a családi • iférának megkülönböztetett jelentősége van. Nem véletlen tehát, ha korunkban szinte az egész világon az állami és társadalmi szervek figyelmének homlokterébe került a család és általában az emberek magánélete. A szocializmus építése során élvileg más módon merül fel a kérdés, mint a tőkés társadalomban. A kapitalizmus erkölcsi és politikai értelemben ketté- basitja az embert egy közéleti és egy magánéleti emberre. Az „állampolgárként" és „magán- személyként” tevékenykedő ember igy összeütközésbe kerül egymással. Ilyen körülmények között szükségszerűen alakul ki egy olyan állapot, hogy a dolgozó ember, „a munkás csak ci munkán kívül érzi magát embernek”, csak a magánéletben keresi bodogulását és közömbössé válik a közélet, a köz- ügyek iránt. Épülő szocialista társadalmunkban fokozatosan új életforma és erkölcs bontakozik ki. Az alapvető érdekek azonosságából következik, hogy az emberek egyetlen területen sem lehetnek közömbösek más emberek és saját tevékenységük társadalmi következményei iránt. Mindenki érdekelt abban, hogy sokoldalú társadalmiközösségi életet éljen. Az új szocialista közérdek érvényesítése nem járhat sikerrel a széles dolgozó tömegek aktiv részvétele nélkül, aktív közéleti tevékenysége nélkül. A közérdek képviselete, aktív közéleti tevékenység és ellenőrzés révén, a szocialista erkölcs gyakorlati próbaköve napjainkban. Az új társadalmi viszonyok megváltoztatják a magánélet és o családi viszonyok jellegét is. Elöbb-utóbb meg kell majd tanulnunk, hogy a szocialista erkölcs követelményei közéletre és magánéletre egyformán érvényesek. Ez azonban nem jelenti, hogy az emberek magánéletére is ugyanolyan mértékben ki kell terjeszteni az állandó társadalmi ellenőrzést és szabályozást, a teljes nyilvánosságot, mint például munkájukra, politikai és más közéleti tevékenységükre. A szocialista erkölcs elveti a magánélet erkölcsi problémáinak bürokratikus kezelését. Adminisztratív rendszabályok alkalmazását csak abban az (Folytatás a 2. oldalorr) A portugál főváros kedden a késő esti órákban impozáns szakszervezeti nagygyűlés színhelye volt: az Intersindieal felhívására többezer dolgozó ünnepelte meq a Szakszervezeti Szövetség megalakulásának negyedik évfordulóját — a megmozdulás résztvevői hosszan éltették a fegyveres erők mozgalma és az ideiglenes kormány képviseletében megjelent Costa Martins százados, munkaügyi minisztert. Az Intersindicalban tömörült szakszervezetek szónokai állást foglaltak szövetségük antimono- polista-antikapitalista stratégiájának fenntartása mellett. A banktisztviselők szakszervezetének, Portugália egyik legforraMetyfk ujjamat harapjam? — Ilyesfajta döntés elé kerül a Pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága legközelebbi ülésén, amikor az 1975. évi útfenntartási terv jóváhagyásáról tárgyal. A város útjai rosszak, sok helyen talán indokolatlanul azok, ezért úgy néz ki, hogy a növekvő forgalom biztonsága érdekében nagyon gyorsan mindet rendbe kellene tenni. Valamiféle fontossági sorrendet mégis meg kell állapítani, s ezt meg is próbálta a városi építési osztály. A sok fontos közül kiszűrve a legfontosabbakat, az derült ki, hogy ezekre a városnak 1975-ben csaknem 65 millió forintot kellene fordítania. Ugyanakkor azonban a negyedik ötéves tervi ütemezés szerint erre az esztendőre csak 60 millió forint jut, amit csökkenteni kell még azzal a 19 millió forinttal, amit a három kerület között kell felosztani, s amiből a kerületi hivataloknak kell biztositaniok, hogy a város 400 kilométernyi úthálózata minden időben járható legyen. A legfontosabbakat tehát tovább kell szűrni — és 'H vár az a bizonyos fájdalmas ujjharapás o végrehajtó bizottságra — annak eldöntésére, hogy mi legyen az a 24 millió forint értékű munka, ami még nem olyan égető. A tervjavaslatról tegnap tárgyalt a tanács kommunális és városfejlesztési bizottsága dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes elnökletével. A javaslat öt csoportba sorolja a tervezett munkákat, a legnagyobbak — és ezek viszik a legtöbb pénzt — az útkorszerűsítések címszó alatt találhatók. Ilyenek: Vasút utca — a felüljáró a jövőre építendő nyugati felhajtóval csak ennek korszerűsítése révén lesz teljes; Janus Pannonius utca — István tér — a belvárosba vezető gyűjtőút, mai állapotában nedalmibb szakmai tömörülésének titkára hangsúlyozta: a munkás- osztálynak mindenkori nagy feladata, hogy harcában helyes célokat tűzzön ki és helyes harci formákat válasszon azok eléréséhez. A portugál szakszervezeti mozgalom bebizonyította, hogy képes erre: a fasiszta rezsim idején a diktatúra megdöntéséért, a demokratikus erők legszélesebb összefogásáért, a gyarmati háborúk megszüntetéséért küzdött. A nép legfőbb ellenséqe ma is a tőkésosztály, óm ma már nem áll mögötte olyan kormány, amely szolgalel- mondta hozzáfűzve, hogy a de- kűen kielégítené érdekeit — (folytatás a 2. oldalon) kezűt a forgalmat; Bacsó Béla — az ideiglenes autóbusz-pályaudvar miatt halaszthatatlan a korszerűsítése; Megyeri út — a sorompó körüli áteresztőképesség növelése, a gyalogos közlekedés biztonságossá tétele teljes hosszban, aligha halogatható; Rákóczi út — szélesítés a 48-as tér és a Rózsa Ferenc utca között; Kelet-mecseki főút — az Engel János út (Pólya utca) folytatása a Marx és az Engels út között; Kossuth Lajos utca — a megkezdett korszerűsítés befejezése... A sor nem teljes, de ebből is látható; valamennyi fontos. Szerepel a tervjavaslatban a Nagyárpádi út burkolaterősítése, hogy a temető parkolóigó- nyét — az 58-as út tehermentesítése végett — ide lehessen átterelni; vagy egy sereg csomópont kisebb korrekciója — a 6-os út forgalmának gyorsítása érdekében, a Jókai utca Ma kezdődik * I az országgyűlés őszi ülésszaka Mint jelentettük, az Elnöki Tanács ma, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést Az ülésszakon előreláthatóan a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoI lója kerül napirendre. és a Rákóczi út keresztezésének jelzőlámpás szabályozósa (gyakori itt a gyalogosok balesete), a Lenin tér rendezése, a daindoli autóbuszforduló kiépítése, az abaligeti csomópont területén a kisajátítás befejezése. A bizottság a tervjavaslattól egyetértett, így az 1975-ben megvalósítandó útkorszerűsítési munkák sorrendjének megállapítása már a végrehajtó bizottság feladata lesz. A javaslat vitájában azonban bírálattal illették a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatot, amely a kátyúzások rovására előnyben részesíti a sokkal kifizetődőbb nagy aszfaltfelületek készítését. Hivatalosan elhangzott a bizottság ülésén: a város sem elégedett a vállalat munkájával, ezért megteszi a szükséges lépéseket, hogy az útfenntartási tevékenység a megfelelő irányba terelődjék. A MÁV komlói dolgozói szociális téren eléggé elmaradtak társaiktól: korszerűtlen öltözők, fürdők és parányi lyuknak is beillő orvosi rendelő várta őket, ugyanakkor eléggé korszerűtlennek tűnt az állomás épülete is, amelyről első látásra is megállapítható, hogy nem egy harmincezres lakosú városba való. A MÁV célkitűzése — amely során összekötötték a „kellemest a hasznossal”, eredetileg az volt, hogy valahol o városban létesítsenek egy szociális komplexumot dolgozóik számára. Később megváltoztatták terveiket; a régi állomásépületet is korszerűsítik. Az állomás átalakítása három fázisban történik majd: kibővítik a régi épületet, az emeleten létrehoznak egy korszerű öltöző-fürdő egységet, ötven fő számára alkalmas melegítés konyhát étteremmel, voiamint egy, ezer dolgozót ellátó üzemi orvosi rendelőt, amely magába foglalja a rendelőhelyiséget, a laboratóriumot, az ei- sősegélynyújtóhelyet, a fektelót és a fogászati rendelőt. Három termelőszövetkezet egyesült Szigetvár térségében: a szigetvári Zrínyi, a hoboli Zrínyi és a patapoklosi Vörös Lobogó tsz tagsága a közelOj pénztárhelyiségeket alakítanak ki, megszépül és nagyobb lesz a váróterem is, > az egész létesítményt bekapcsolják a város távfűtési rendszerébe. Ezzel megoldódik az állomás téli fűtésének gondja: feltehetően melegebbek lesznek a váróhelyiségek is. Ugyanakkor a pályaudvar épülete kívülről is megszépül; a modern, esztétikai igényeket kielégítő homlokzata nagyrészt vörös- tégla burkolatot kap. A közel tízmillió forintot igénylő rekonstrukció munkálatai a közelmúltban megkezdődtek: az építők máris elvették az utazóközönség elől a régebbi bejárati részt, itt rendezték be felvonulási területüket. A MÁV kéri a komlói utazóközönség türelmét: a közel másfél évig tartó átalakítás sora« feltehetően előfordul még többkevesebb probléma. Egyben ígérik, hogy az átadást követően — 1975. december 31 e után — a kényelmetlenségekért cserébe, Komló egy igen korszerű és szép állomást kap. múltban megtartott közgyűléseken határozta el az egyesülést. A három szövetkezeti gazdaságban már hagyománynak számított a jószomszédi viszony, a hathatós, kölcsönös segítség- nyújtás. Mindhárom gazdaság tagja a CPS kukoricatermesztési rendszernek, így szinte természetes volt, hogy együttesen végezték a kukoricatermesztés csaknem minden munkafolyamatát. Az elmúlt esztendőben a szigetvári és a hoboli tsz együtt aratott, ez év nyarán pedig már mindhárom gazdaság a közös aratás mellott döntött. Az elképzelések szerint a jövőben öt fő növénykultúrát termesztenek — búzát, kukoricát, cukorrépát, szóját és konzervborsót. Tovább kívánják fejleszteni mindhárom gazdaság szarvasmarha-telepét, a baromfi-tartás központja pedig a szigetvári tsz lesz. A gyorsabb fejlődést ígé'ö egyesülést a szigetvári és a hoboli tsz tagsága már az augusztusi közgyűléseken megszavazta, a patapoklosi tagság szeptember végén tette le vok- sát az egyesülés mellett. Az új, 6295 hektáros szövetkezet 1975. január 1-én kezdi meg működését, mely Szigetvár, Hóból és Patapoklosi 753 termelőszövetkezeti tagját egyesíti. Faltól falig újjáépítik Pécsett, a Munkácsy Mihály utca járdáit és útburkolatát. Erb János felvétele Jóváhagyás előtt Pécs 1975. évi útkorszerűsítési terve Javítani kell a Köztisztasági Vállalat útkarbantartási tevékenységét értekezett a tanács kommunális és városfejlesztési bizottsága Í Szigetvár, Hóból, Patapoklosi Ifjabb három tsz egyesült * > t
