Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-17 / 285. szám

2 DUNANTOLI NAPIO 1974. október 17. 24 ora a nagyvilágban v Megkezdődött a varsói konzultatív találkozó Lengyel fórum a tv-ben 51 kérdés Pécsről (Folytatás az 1. oldalról.) láttak. E feladatok megvalósí­tásában komoly eredményeket érnek el. Ezzel egyidejűleg az európai tőkés államokban megerősöd­tek a baloldali erők pozíciói, megnövekedett a munkásosz­tálynak és a tömegeknek az események alakulására való be­folyása. Büszkék vagyunk arra, hogy nyugat-európai elvtársaink sikereket érnek el a munka em­berének jogaiért, a demokrá­ciáért és a társadalmi fejlődés­ért folytatott küzdelemben — hangsúlyozta Edward Gierek. Az internacionalista szolida­ritásban összeforrott pártjaink — mondotta ezután a szónok — 30 esztendeje küzdenek azoknak oz eredményeknek megszilárdításáért, amelyeket a fasizmus felett aratott győzelem j súlyos áldozatainak árán vívtak j ki, küzdenek a tartás európai és , nemzetközi biztonsági rendszer ! megteremtéséért. Ezzel össze- I függésben Gierek hangsúlyozta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet jelentősé­gét, utalt annak reális esélyei­re, hogy ezt az értekezletet — az európai találkozók történe­tében első ízben — csúcsszin­ten sikerül a közeljövőben eredményesen befejezni. Kontinensünk jelenlegi hely­zetének jellemző vonásai: a I szocialista közösség fejlődése, a I demokratikus és a haladó ten­, denciák szilárdulása számos | tőkés országban, s végül a bé­kés egymás mellett élés elvei­nek érvényesülése. A szónok síkra szállt azért, hogy a jelenlegi nemzetközi enyhülést tarlóssá és visszavon­hatatlanná kell tenni, a békés egymás mellett élést a konstruk­tív megállapodások, a széles­körűen fejlett gazdasági, tudo­mányos, műszaki és kulturális együttműködés tartós alapjaira kell helyezni, meg kell hosszab­bítani és biztosítani kell a jö­vőre nézve az immáron mintegy 30 esztendeje tartó békét kon­tinensünkön. Ebben az esztendőben — mondotta Gierek — a lengyel nép megemlékezik a hitleri megszállás alóli felszabadulá­sának, valamint állama igazsá­gos határok közötti és új, szo­cialista társadalmi formában való újjászületésének 30. évfor­dulójáról. Hozzáfűzte, hogy a lengyel dolgozók a LEMP veze­tésével lelkesen és energikusan, következetesen és sikeresen va­lósítják meg a szocialista épí­tés feladatait A LEMP KB első titkára vé­gezetül meggyőződését fejezte ki, hogy a konzultatív találkozó sikeres lesz, majd a találkozó részvevőinek gyümölcsöző mun- / kát kívánt Közlemény a konzultatív találkozó első napjáról 1974. október 16-án Varsó­ban megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok konzultatív találkozója, amelyen a következő pártok küldöttségei vesznek részt: az Osztrák KP, a A rubrikán túl (Folytatás az 1. oldalról.) vés olyan feladat van, ami nem igényel feltétlenül többet havi egy vagy két órai szervezőmun­kánál, vagy egy negyedévente- félévente tartott értekezleten való részvételnél. Lehet az adott feladatkörben többet is csinálni, de aki csak ennyit tesz, ez is teljesítette ez irányú kö­telezettségét. Nos, mondhatjuk-e a szó igazi értelmében politikai­lag tevékenynek azt a pártta­got, aki megelégszik ennyivel és többre nem érez késztetést? Nem kell-e megkívánnunk, hogy kötelezettségének tartsa a köz ügyeinek figyelemmel kísérését, a közösség sorsának javításán való fáradozást a megbízatása igényelte néhány órán kívül is? Bármennyire ellentétesnek tű­nik a két fogalom, a mozgalmi munkának is létezhet és helyen­ként létezik is egy — a szó rossz értelmében vett — hiva­talnoki felfogása. „Az én fel­adatom a tagsági bélyegek ki­osztása (vagy egy bizottsági ülésen való részvétel, egy meg­beszélés jegyzőkönyvének elké­szítése, és a sor tetszés szerint folytatható), és ha ezt ponto­san teljesítem, többet miért várnának tőlem?" Természete­sen, van olyan ember, akitől valóban nem várhat többet a társadalom, s ha csak ennyit tesz, ezért is köszönetét érde­mel, nem szemrehányást! De aki eljutott odáig, hogy a kom­munisták pártjának tagja le­gyen, annak részéről már sem­miképpen sem elegendő a köz­életi cselekvésnek ez az elemi formája. Annak többre kell, hogy belső igénye legyen. Hadd ismételjem hát végeze­tül: fontos dolog a rubrika, de legalább annyira fontos, hogy az egyes személyek és az egész közösség tevékenységének kö­zelgő értékelésekor a pártszer­vezetekben lássanak túl a rub­rikán. Mert csak így rajzolhat­ják meg az aktivitás igazi tér­képét. Gyenes László Belga KP, a Bolgár KP, a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Párt­ja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Dán KP, a Finn KP, a Francia KP, a Görög KP, a Spanyol KP, az Ir KP, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége, a Luxemburgi KP, a Német Szo­cialista Egységpárt, a Német KP, Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, a Norvég KP, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Portugál KP, a Román KP, a Sanmarinoi KP, a Svájci Mun­kapárt, a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták, a Török KP, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Nagy-Britannia Kommunista Pártja, az Olasz KP, a Szovjet­unió Kommunista Pártja. A testvérpártok küldöttei megkezdték az európai kom­munista és munkáspártok kon­ferenciája összehívása és elő­készítése kérdésének megvitatá­sát. A szerdai ülésen a követke­ző pártok képviselői szólaltak fel: Portugál KP — Carlos Aboim Ingles: Olasz KP — Giancarlo Pajetta; Belga_ KP — Jean Blum; a Szovjetunió Kom­munista Pártja — Borisz Pono- marjov; a Finn KP — Olavi Poikoalinen; a Dán KP — Ib Norland; Bolgár KP — K. Tol- lalov; Német KP — Karl-Heinz Schröder; Nagy-Britannia Kom­munista Pártja — Reuben Fal­ber; Nyugat-Berlin-i Szocialista Egységpárt — Bruno Küster. A találkozó a testvéri együtt­működés és kölcsönös megértés légkörében folyik. ♦-f CARACAS: A venezuelai kormány úgy határozott, hogy nemzeti tankhajó flottát épít ki, jelentette be egy sajtókonfe­rencián Valentin Hernandez bányaügyi és kőolajipari mi­niszter. Ez a flotta fogja szállí­tani a venezuelai olajexport legnagyobb részét. A tervezett flotta 60 ezer tonnás tankha­jókból fog állni. A miniszter hozzáfűzte, hogy hamarosan tárgyalások kezdődnek Kubával és Japánnal olajszállításokról.-f ATHÉN: Az athéni rádió idézi a Hürriyet című török új­ságból, amely kormányforrósok­ra hivatkozva azt írja, hogy Tö­rökország követeli az Egyesült Államoktól:* szüntesse meg tá­maszpontjait Törökország terü- létén, vagy fizessen értük bérleti díjat, ha az amerikai kongresz- szus továbbra is kitart az ame­rikai katonai segély beszünteté­se mellett. A lengyel—magyar barátság újabb megnyilvánulása volt a televízió tegnap esti Fórum cí­mű adása, öt vendég ült a stúdióban: Jozef Czyrek kül­ügyminiszter-helyettes, Kazimierz Secomski, az Állami Tervbizott- ság első elnökhelyettese, jare- ma Maciszewski, a LEMP KB tudományos osztályának helyet­tes vezetője, a varsói egyetem professzora, Karol Malcuzynski külpolitikai publicista és Kazi- miers Górski, a lengyel labda­rúgó-válogatott edzője, szövet­ségi kapitány. A műsort Megye­ri Károly vezette. A telefonon, telexen kapott kérdésekre — szinkrontolmács segítségével — nyomban válaszoltak lengyel barátaink. Beszéltek a gyors ütemben fejlődő, gazdag múltú ország legjellemzőbb vonásai­ról, a gazdasági életről, az ipa­ri termelés növekedéséről, az épülő új ipari üzemekről, a lengyel bányászok életéről, munkájáról. Válaszoltak a len­gyel—amerikai kapcsolatokról érdeklődőknek. Szó volt a kul­túráról, a sportról, az ifjúság­+ MOSZKVA: Fodor Zsivkov- nak, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárának, az Állam­tanács elnökének vezetésével szerdán bolgár párt- és kor­mányküldöttség érkezett Moszk­vába. Todor Zsivkov részt vesz a „Bolgár Népköztársaság — 30 év a szocializmus útján" ki­állítás megnyitásán. A delegá­ciót Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Alekszej Ko­szigin, a Minisztertanács elnöke és más vezető személyiségek fogadták a vnukovój repülő­téren. + MOSZKVA: Az egyiptomi Nag-Hammadiban jó ütemben folyik a szovjet gazdasági és műszaki segítséggel épülő nagy alumíniumgyár szerelése — írja keddi számában a Szovjetszka- ja Rosszija című moszkvai lap. A harmadik Asszuánnak becé­zett üzemóriós kapacitását évi 100 ezer tonnára tervezték. ♦ MOSZKVA: Andrej Gromi- ko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter szer­dán Moszkvában folytatta a kölcsönös érdeklődésre számot- tartó kérdések megvitatását. A baráti légkörű találkozón külö­nös figyelmet fordítottak a kö­zel-keleti probléma szabályozá­sára, valamint a közel-keleti béke és biztonság megteremté­sének kérdéseire. ró!. Mint válaszaikból kiderült, a lakás Lengyelországban is gondot jelent. A párt- és kor­mányprogram — közép- és hosszútávú terv alapján a megoldásra törekszik, szemelőtt tartják a fiatal házasok érde­keit. Arra is részletes, kimerítő választ adtak, hol tart ma a mezőgazdaságának szocialista átalakítása. Lengyelországban a mezőgazdaság három szek­tor együttműködéséből tevődik ki: egyik az állami, másik a szövetkezeti, harmadik pedig a magánszektor. Ez utóbbiak ne­héz körülmények között gazdál­kodnak. Lengyel barátaink el­mondták, több gépet kell gyár­taniuk, ez időt vesz igénybe, ezért megy lassan a mezőgaz­daság szocializálása. Vendégeink minden kérdésre válaszolni nem tudtak. A műsor időt tíz perccel túllépték. Hogy mennyi kérdés érkezett, nem is­meretes, de az igen, hogy a Magyar Rádió pécsi stúdiójának négy munkatársa 51 érdeklődő kérdését továbbította a Fórum : szerkesztőségéhez, i — ni — A- LA PAZ: Riadókészültség­be helyezték a bolíviai fegyve­res erőket, mert az országiján elszaporodtak a „terrorcselek­mények". Xavier Pinto Telleria tengernagy, a haditengerészet főparancsnoka kijelentette, hogy a fegyveres erők „készek szava­tolni a közrendet". ♦ OSTRAVA: Az NDK párt­ós kormányküldöttsége, amely Erich Honeckernek, az NSZEP KB első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodik, szerdán befejezte a Szlovák Szocialista Köztársaságban tett körutazását és Pozsonyból Ost- ravába érkezett. ♦ HAVANNA: Romes Chand­ra, a Béke-világtanács elnöke a szervezet nevében a BVT Jo- liot Curie emlékérmével tüntette ki a Szakszervezeti Világszövet­séget. Chandra ünnepélyes ke­retek között kedden nyújtotta át a kitüntetést Enrique Partorio- nak, az SZVSZ elnökének. A szervezet a világbéke érdeké­ben kifejtett munkásságáért kapta a BVT-kitüntetést + MOSZKVA: Szerdán eluta­zott Moszkvából William Simon amerikai pénzügyminiszter, aki a szovjet—amerikai kereskedel­mi és gazdasági tanács máso­dik ülésén vett részt. Szovjet—a meri ka i kapcsolatok Tartós irányzatok, bővülő tartalom A legutóbbi nemzetközi fej­lemények sajátos módon újra megmutatták, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatokban a múlt években végbement számottevő változás nem szubjektív ténye­zőhöz kötött, hanem olyan fo­lyamat, amelynek tartós, objek­tív alapja van. Bár Nixonnal olyan elnök tá­vozott, aki három csúcstalálko­zón vett részt és akinek nem kis személyes szerepe volt az ame­rikai oldalon a normalizálásban, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy — bizonyos körök kevéssé titkolt várakozása ellenére — e szemé­lyi változás után sincs semmi­féle látható „törésvonal” az Egyesült Államok politikájában a Szovjetunió, s a szocialista országok irányában. A kapcsolatok alakulásában változatlanul érződik a három közös érdekkör hatása. Az ér­dekkörök tudományos kimunká­lása és meghatározása a Szov­jetunióban folyó diplomáciai kutatómunka érdeme, ez azon­ban mit sem változtat azon, hogy mögöttük a nemzetközi életnek immár jó ideje az óce­ánon túl is felismert, valós fo­lyamatai állnak. Az első ilyen közös érdek a nukleáris háború elkerülése. A második a fegyver­kezési hajsza megfékezése. Ma már az Egyesült Államokban is tért hódít az a felismerés, hogy a tudományos-technikai forrada­lom időszakában nem enged­hetik meq maguknak a fegyver­kezési költségek nyakló nélküli növelését: 1945-höz képest 1974-re egy tengeralattjáró gyártási költsége több mint negyvenszeresére, egy stratégiai bombázóé harminchatszorosára nőtt... A harmadik közös ér­dekkör az együttműködés a gaz­dasági életben, a tudomány, a technika és a kultúra területén. Néhány újabb keletű tény is figyelmet érdemel. Közvetlenül Nixon távozása után Ford elnök igen nagy nyomatékkai húzta alá, hogy a Szovjetunió iránt elődje politikáját kívánja foly­tatni. Folytatódott a szovjet— amerikai eszmecsere a nemzet­közi válsággócok meqszüntetésé. ről: nyugodtan mondhatjuk, hogy érvényben van, s naponta bebizonyítja realitását az a szovjet—amerikai megállapodás, amelyben a két ország kötele­zettséget vállalt, hogy elkerülik Dz ENSZ általános vitája optimizmust tükrözött Púja Frigyes hazaérkezett New Yorkból Púja Frigyes külügyminiszter szerdán hazaérkezett New York­ból, ahol részt vett az ENSZ-köz- gyűlés 29. ülésszakának munká­jában. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Marjai Jó­zsef államtitkár és Szarka Ká­roly miniszterhelyettes. Púja Frigyes megérkezése után nyilatkozatot adott a Ma­gyar Távirati Iroda és a Magyar Televízió munkatársának. — Az ENSZ-közgyűiés általá­nos politikai vitája — ahogy minden évben történni szokott — többé-kevésbé megbízhatóan tükrözi, hogy a különböző álla­mok, államcsoportok hogyan vé­lekednek a nemzetközi helyzet fejlődéséről, a különböző prob­lémákról, a megoldások lehető­ségeiről, módozatairól. Az ENSZ mostani közgyűlésének napi­rendjén 110 kérdés szerepel. Közöttük vannak régóta húzódó, s vannak új kérdések is. — Az általános vita egyik jel­lemzője az volt, hogy Kína és Albánia kivételével szinte min­den delegátus méltatta az eny­hülés nagy jelentőségét; meg­nyugvással vették tudomásul, hogy a két világhatalom, a Szov. jetunió és az Egyesült Államok képviselője egyaránt arról be­szélt, folytatni kívánják az együttműködést. — Új, jellemző vonás az volt, hogy sok fejlődő ország, különö­sen az el nem kötelezett haladó országok az enyhülés mellett szóltak, s úgy jellemezték azt, mint a nemzetközi fejlődés fő irányzatát. Ezzel kapcsolatban sokan utaltak az európai bizton­sági értekezletre, annak máso­dik szakaszára, kifejezték kíván­ságukat, hogy az mielőbb feje­ződjék be, és kerüljön sor a harmadik szakaszra. — Természetesen a képvise­lők legnagyobb része érintette a különböző nemzetközi konflik­tusok problémáját is: szóltak Ciprusról, a közel-keleti hely­zetről, Indokínáról. Ciprus kér­désében sokan kifejtették azt a véleményt, hogy a ciprusi köz­társaság függetlenségét helyre kell állítani és garantálni kell el nem kötelezett státusát és terü­leti épségét. A Közel-Kelet kér­désében aggodalommal szóltak arról, hogy a rendezés elhúzó­dása, a rendezés befagyasztá­sára irányuló törekvések esetleg újból kiélezhetik a. helyzetet Itt új elemként jelentkezik a pa­lesztin kérdésnek önálló politikai kérdésként való megvitatása. Mint a sajtó hírül adta a szava­zás eredményét, az ENSZ-köz- gyűlés vitájára meghívják a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet képviselőjét. Reméljük, hogy ez elősegíti majd a meg­oldást. Vietnam kérdésében ál­talában azt hangsúlyozták, hogy teljesítsék maradéktalanul a pá­rizsi szerződést. — Az általános vitában igen nagy súllyal szerepelt a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok kér­dése. Most olyan oldaláról Is, hogy néhány fejlett tőkés ország a fejlődő — nevezetesen az olajtermelő — országokat pró­bálta felelőssé tenni a gazda­sági tekintetben kialakult nehéz helyzetért. Ezt a próbálkozást a közgyűlésen visszautasították. — Talán nem érdektelen, Ha megemlítem: a gazdasági kap­csolatok fontosságát tükrözi, hogy a KGST megfigyelői stá­tust kapott — minden ellenve­tés nélkül — az ENSZ mellett. Figyelmet érdemel továbbá, hogy az ENSZ tagállamainak a köre bővült. — összefoglalásul elmond­hatom: az ENSZ .általános vi­tája tárgyszerűséget és opti­mizmust tükrözött. Most termé­szetesen nagyon sok függ attól, hogy az egyes konkrét problé­mákkal kapcsolatos vitában mi­lyen határozatok születnek majd. Remélem, hogy ezek általában előreviszik az enyhülést és az egyes problémák megoldását — fejezte be nyilatkozatát Púja Fri­gyes. Zsivki Zsív'íov etezotl hazáilól A magyar—bolgár gazdasági | és műszaki-tudományos együtt- J működési bizottság társelnökei, dr. Timár Mátyás, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Zsiv- ko Zsivkov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese október 14—16-a között tárgyalásokat folytattak a két ország gazdasági együtt­működésének kérdéseiről. Zsivko Zsivkovot szerdán hl- I vatalában fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű baráti eszme­cserén részt vett dr. Tímár Má­tyás és Sztoio Sztanoev, a Bol­gár Népköztársaság budapesti nagykövete. Zsivko Zsivkov szerdán eluta­zott hazánkból. a nukleáris háború kirobbaná­sához vezethető helyzeteket. Fejlődik a két ország közötti együttműködés egy sor konkrét területen: épp a napokban ír­ták alá a két ország energeti­kai együttműködéséről szóló el­ső jegyzőkönyvet. Ma, amikor az energia-utánpótlás nemzet­közi probléma, elsődleges jelen­tősége van annak, hogy a leg­nagyobb tudományos-technikai potenciállal rendelkező két or­szág tudósai fokozzák együtt­működésüket a vízi és hőerőmű­vek tervezésében és üzemelteté­sében, az elektromos energia továbbításának technikájában, valamint a nap- és a geoter­mikus energia felhasználásá­ban. Figyelmet keltőek azok a hi­vatalos amerikai nyilatkozatok, amelyek Giereknek, a LEMP KB első titkárának amerikai útjával kapcsolatban hangzottak el. E megnyilvánulások arról tanús­kodnak, hogy Washingtonban felismerik a Szovjetunió és az egybehangolt politikát folytató szocialista országok nemzetközi súlyát Az amerikai kormányzat vál­tozatlanul állja azt a kongresz- Szusnak tett javaslatát, hogy szüntessék meg a diszkriminá­ciót a szocialista országokkal folytatott gazdasági kapcsola­tokban. Erről is beszélt leg­utóbbi sajtóértekezletén Henry Kissinger amerikai külügyminisz­ter, kifejtvén: a kormányzat, s a Jackson szenátor vezette cso­port között fennálló ellentét akadályozza mindmáig ennek el. fogadását. De a hidegháború már nem tartható fenn hosszú ideig az amerikai kereskedelem­politikában sem, ennek évadja elmúlt. Természetesen egyet tisztán kell látni: a jövő a szovjet- amerikai kapcsolatok minden szférájában elsősorban a leg­fontosabb politikai problémák megoldásától függ. A politika mindenféle értelemben elsődle­ges. Ha ezekben az ügyekben sikerül előrelépni, akkor ez im­pulzust ad más problémák ren­dezéséhez. Épp ez kölcsönöz megkülönböztetett jelentőséget azoknak a szovjet javaslatok­nak, amelyeket Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára leg­utóbbi berlini beszédében ismét körvonalazott. Az indítványok a fegyverkezési verseny további korlátozásának szükségességére utalnak, s ezen túlmenően kife­jezik a Szovjetunió készségét ar­ra, hogy — az USA-val együtt kezde­ményezzék nemzetközi egyez­mény megkötését a tömegpusz­tító fegyverek eltiltásáról; — kössenek megállapodást a szovjet és az amerikai nukleá­ris hadihajók és tengeralattjá­rók kivonásáról a Földközi-ten­gerről. Ezek a javaslatok tükrözik: a Szovjetunió állhatatosan törek­szik arra, hogy elmélyítsék a szovjet—amerikai kapcsolatok­ban elért haladást, s visszafor­díthatatlanná tegyék az enyhü­lés folyamatát. Olyan politika ez, amely nemcsak a szovjet és az amerikai, hanem minden nép javát szolgálja. r« I

Next

/
Thumbnails
Contents