Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-16 / 284. szám
Vff#€J proletárjai, egyesüljetek! napló XXXI évfolyam, tS4. néw 1974, október lé,, sí érd© Are? 80 fitté' Ai MSIZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Erdemes-e meghódítani „sxűxföídeinket"? N ok&nl perlog om fteverő, termelésbe vonható szűzföldeink már rég nincsenek, Amo tehát nem számrtha- tünk, hogy hazánkban c mező- gazdasági terület növekszik, 'terjeszkednek a városok, új ipartelepek nőnek lu a földből, utakat keü építeni, csatornákat ásni: csak az elmúlt tizenhárom esztendő alatt minden éberségünk ellenére 300 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terület Terjeszkednünk mégis von hova. Egy medence alján elünk, évmilliók óta zúdítja ide vizét c Kárpátok, sőt részben az Alpok hegyvonulata. Ez a sok ózta tás, lugozás területünket hallatlan változatossá tette es jelentős részét megrántotta. Az északi tundrákat leszámítva Európának nincs olyan jó és olyan rossz talajtípusa, ami kicsi országunkban megtalálható ne volna. A vizek pedig — az eső, a hóié, a patakok — máig is rombolnak. Kereken 7 millió hektár mezőgazdasági területünk felén futóhomok, savanyú vagy szikes talaj található. Ráadásul félmillió hektár földünkön állandó a belvíz veszély, rfuisíél millió hektár pedig erődül, azaz évről-évre pusztítja a szél, a lecsorgó csapadék. Ezen a nagy darab földön lehet keresnivalónk, ezek a mi „szűzföldeink". A tolajhibás földöket kisebb, “agy nagyobb költséggel- meg lehet javítani, Fz o költség hektáronként ■— o végletes esetektől nem beszélve — három és húszezer forint között ingadozik. A belvízszabó- lyözás, illetve az erózió-védelem költségei tágabb határok között mozognak. A talajjavítás, il etve a talajvédelem napirenden lévő feladat: erre a célra evenként kereken egymilliárd forintot költünk, amiből 6—700 millió forint költségvetési pénz, vagyis állami támogatás. Évenként álra lábán 30—40 ezer hektár talajt javítunk meg. Ennek túlnyomó része o legolcsóbban javítható savanyú talaj, Egy kisebb része szikes és töredéke homok. Az állom általában a költségek felét viseli, de va'n néhány körzet, ahol a talajjavítás, illetve talajvédelem állami feladatnak számít, tehát minden pénzt a költségvetés ad. ilyenek az Őrség, az Eesedi láp, Borsodban o Bélus-patok völgye, Nogradban a Lókos patok völgye, Baranyában c Dráva el >ó folyósa, a sásdi icuas ero- tsóveszélyes része, stb. A technika mai színvonalé» elméletileg minden főid megjavítható, illetve mindé« lejtő megvédhető. Csakhogy. Ha egy nagyon rossz szikesre tököltünk hektáronként mondjuk 30—40 ezer forintot, akkor ez terem™ fog. Am, ha ezt o 30—40 ezer Sót irrtot egy mezőhegvesi, vagy mezőföldi istenáldotta fekete földre költjük, altkor az kétszer háromszor annyit fog teremni. Kérdés tehátt hogy hova tegyük s pénzt, mire fordítsuk az ország korlátozott onyogi erejét! Persze a számítás nem mindig Ilyen rideg, sokszor keverednek bele emberi, tórsodaimi szempontok, Költünk ml olyan toló Jókra is. amelyek ezt kevésbé hálálják meg, mint jó földjeink, de hat az ott lakó embereknek te élniük kell valamibőL Az íve siette logikának ózonban botárai vannak és már ma belátjuk, hogy vannak olyan földjeink, amelyekre nem érdemes költeni. Ilyenek például a *7’ százalékosnál meredekebb lejtők. Ezek a lejtők vízszintes teáhyban megművelhetek. Am iayes tsokíor ás saunkcgéc kai! hozzájuk, amelynek kerekeit teleszkópok tartják. Tehát, ha az egyik oldalon a kerék 30 centivel lejjebb lenne, akkor 50 centit nyújtanők a teleszkópon, o traktor mago vízszintes marad. Vannak ilyen gépek, de még a gazdag oiszagok is ritkán Használják, annyira drágák. Ezeket o lejtőket tehát erdősíteni, füvesíteni kell, a mező- gazdasági művelés lemond ró luk. (Kivétel persze a Tokaj- Hegyalja, a Badacsony, c villányi hegy, stb.) Meglehetősen nagy területen vannak a Balaton-Felvidéken, a Kemenesalján és másutt köves, kavicsos talajaink, ahol a termőréteg egy-két centiméter. Karsztok ezek, erdő való rájuk, akármilyen erdő, csak azt a vékony, maradék talaj* megvédje. A sziknek is vonnak gonosz változatai. Ezeken a területeken nem is annyira a fölhalmozódott sómen-nyiség okoz gondot, hanem főleg a talajok rossz víz- gazdálkodása. Az ilyen földeket csak méregdrága alagcsövezés- sel lehetne hasznosítani. Nem éri meg. Meg kell hagynunk ezeket — a Hortobágyon és másutt — a természet tiszta szigeteinek, védő gyeppel,, ősi állapotban. Legfeljebb árvizes időszakban vésztározóként lehet ezeket a foltokat hasznosítani. És végül a homok. Tulajdonképpen nem megoldhatatlan probléma, hiszen a dóri parasztok is homokon gazdálkodnak, csak ott mindennap esik az eső. A kedvezőbb csapadékviszonyoknak örvendő somogyi homokok nálunk is mindeme képesek. Másutt azonban már inkább gyümölcsöt és szőlőt, a laposabb részeken zöidség- kultúrát igényelnek, különösen, ho öntözővíz van a közelben vagy a mélyben. Helyenként homokon a cellulóz nyárfa telepítése több pénzt hoz, mint egy közepes eredményű mezőgazdasági művelés. De a Solt és Kecskemét közötti homokbuckákhoz vékony a mi pénztárcánk, A mezőgazdasági termelés innen is előbb-utóbb levonul, cserje kell ide, hogy a futó- homok tovább ne mozduljon. Ebben o pillanatban szakembereink úgy számolnak, hogy c hétmillió hektár magyar földből körülbelül háromnegyed millió hektár olyan terület ahol kifizetődőbb, ha abbahagyjuk a mezőgazdasági művelést. Nagyon hangsúlyoz*« keli azonban, hogy ez pillanatnyi szak- vélemény. Mert iehet hogy néhány évtized múlva azok o méregdrága teleszkópos traktorok általánosan használt gépek tesznek- lehet, hogy a* alag- esövezést pár évtized múlva olcsón is lehet végezni, R észieteket tekintve 'sem jósolgatnak a szőkémbe rek. Csupán tárgyilagoson megállapítják, hogy mai pénz ügyi helyzetünkben a? érdeklődés Inkább a jó földek hoza mainak növelése felé fordul, mint a «szűtföldei” meghódí lése felé. Lehet, hogy a mostani törekvésekben változások következnek majd be. De a városok okkor is terjeszkednek, új titok és ipartelepek akkor is teliének, az őstermészet szigeteit akkor is megbecsüli majd az ember. Arra kell tehát felkészülnünk, hogy a növekvő lakosság igényeit csökkenő mezőgazdasági területek jobb hasz- «osításóvo! tek: kielégítenünk Ma kezdődik a konzultatív találkozó Varsóba érkezett az MSZMP küldöttsége Az utóbbi hónapokban több testvérpárt szorgalmazta az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának ösz- szehívósát A Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Bárt közösen kezdeményezte. hogy tartsanak konzultatív találkozót * probléma megvitatására, A kommunista és munkáspar- tok európai tanácskozásának összehívását megvitató találkozó szerdán kezdődik meg Varsóban. A konzultatív találkozóra kedden reggel megérkezett a lengyel fővárosba az MSZMP KB küldöttségé, amelynek vezetői» Pullai A'pád, o KB titkára, tagjai Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, A küldöttség tagadására a varsái repülőtéren megjelent Andrzej Werblan, a LEMP KB titkára, Ryszard Freiek, o part KB-titkáisóg tagja, a külügyi osztály vezetője, Henryk Zeb- rowski, és Lucjan Piatkowski, a KB külügyi osztályának helyettes I vezetői. Ott volt Németi József, hazánk lengyelországi nagykő- 1 vete. Kijelöltélc a mm mm f mm mm ontozofurtot j / 1976-ban főcsatorna 5800 hektáron öntözés Renrihíviiii intézkedések a betakarítás gyorsítására H) Katonák, munkások, diákok segítenek 0 Kedvezményes traktor és szállítójármű eladás A megye ötödik ötéves tervének egyik legnagyobb r~ „több- mint félmilliárdos —- beruházásának előkészítésében hoztak döntést tegnap délelőtt a 8ólyi Állami Gazdaságban, ahol az esőztető öntözöfürt építésében erdekelt valamennyi csaliakozó üzem, beruházó, tervező, bonyolító, és kivitelező vállalat és szakhatóság képviselője megjelent és nyilatkozott A tárgyalás eredményeként döntés született, g Vízügyi Igazgatóság koncepció tervének megvitatása után az érdekelt mezőgazdasági üzemek és o szakhatóságok elfogadták c mohácsi öntözöfürt új és most mór végleges nyomvonalát A főcsatorna régi nyomvonala középen szelte volna keresztül a fürt üzemeit, gz új nyomvonal az öntözött területek szelén húzódik, hogy a csatornák minél kevésbé bontsák meg a nagy táblákat. A dunai vízkivételt úszóművel oldják meg. Az eiső lépcső 5800 hektáros területét a Dunából öntözik, a második lépcsőben a Dunát tápláló vízfolyásokat a Duna közbeiktatása nélküi közvetlenül is felhasználják majd- A fürtön gélül négy nyomásközpontot ala. kítbna’k ki. Az elsőt, o Pécs— Mohács műút közti delta területen, a másodikat o pécs—mohácsi vasútvonal és a műút közötti szakaszon, amely 950 hektár öntözését biztosítja majd. a harmadik Sátorhelyen lesz, ez 2400 hektár öntözését szolgálja, végül a negyedik, a borzapusztoi nyomásközpont ugyancsak 2400 hektár öntözését teszi lehetővé. A főcsatorna, a vízkiemelő mű, a nyomásközpontok, közművek egészen az üzemi rácsatlakozásokig 100 százalékos állami támogatással épülnek, ezt az OVH illetve a VÍZIG tervezteti, építteti és üzemelteti. A többi már ez üzemek feladata. A tegnapi döntés eredményeként megkezdődik a tervező munka. Az 1975-ös év ennek jegyében zajlik s 197á-bon indul oz építkezés- Az üzembe- helyezési idő 3 év. Az I. lépcsőben Mohács Üjbarázda, Lánycsók, Nagynyárád, Majs termelőszövetkezeteibe és a Bőlyi Állami Gazdaságba — 1978—79- ben érkezik meg a víz. Tehát 5800 hektárt már a következő ötéves tervben öntöznek majd. Kedden a MCM-ben dr, Soós Gábor államtitkár elnökletével ülést tartott a mezőgazdasági munkák szervezésére létrehozott országos operatív bizottság. Megállapította: a szokatlanul csapadékos időjárás, valamint a növények érésének elhúzódása miatt a mezőgazda- ságiban az idei őszön nehéz helyzet alakult ki. A gondok enyhítésére a kormány határozatokat hozott, ilymódon a termelők soronkrviü segítséghez jutottak, A legkritikusabb a helyzet az őszi vetéseknél. A tolajelőké- szítésnéi ugyan nincs nagyabb lemaradás, a vetéssel azonban a gazdaságok túlnyomó többsége az esőzések miatt megkésett A búzavetésnek eddig csak 10 százalékával készültek el, ami azt jelenti, hogy 600 ezer hektáron kell még földbe juttatni a vetőmagot, mégpedig rövid határidőn belül, ellenkező esetben a bűző termesztése irreálissá válik. A betakarításnál valamennyi növényi kultúránál lemaradás mutatkozik, bizonyos időrendi sorrendet mégis meg kell határozni. Azoknak a növényeknek c behordását kel! meggyorsítani, amelyek a veszteségek szempontjából a „rangsorban" az éhe kerülnek. Ezek közül különösen a szőlő szűreNehéz körülmények között take rítták be a kukoricát o Sétyí Áttörni Gazdaság sátorhelyi kerületébe«. Két-két erőgéppel vontatják a csőtörő-gépeket Szőkéiéi jefe telésén van a hqngsúly, mert országszerte erős szolórothadá sl folyamat mutatkozik, ami napról napra rontja a termés- kilátásokat. Veszélyeztetett növény a zöldség, főleg a fagyérzékeny fajok, mint például o paprika, és a paradicsom, ezeknek felszedését szintén siettetni kell. A cukorrépa is a kritikus növények közé tartozik, j egyfelől azért- mért a, késés- j miatt csökkennek a termésáte I iagok, másrészt pedig o cukorgyárak kapacitását sem‘tudják — az alapanyag hiánya miatt — kihe;”'«W és ez a feldolgozási szezon széthúzódó- sóhoz vezet, s többletköltségekkel jár. A napraforgó törésé sem várathat Me^y a lemaradás a kukorica betakarításánál is, a termőterületnek eddig csak tíz százalékán törték le a csöveket, holott tavaly ilyenkor már 50 százaléknál tartottak. Tetézi a gondokat hogy egyes kukoricafajták a rendkívüli időjárás miatt még be sem értek. Nem tűr halasztás* a gyümölcs szüretelése, a burgonya felszedése sem. A munkák tehát rendki/ül összetorlódtak, A gazdaságok maximálison igénybe veszik saját erőforrásaikat, ez azonban a várható csúcs munkához nem lesz elegendő, ezért diákokat, katonákat, üzemi munkásokat, szocialista brigádokat kértek fel a betakarítás segítésére. A termelők maximálison igénybe vehetik a szállitóesz- közöket, járműveket, A mező- gazdasági szállításokat a KPM a következő hetekben kiemelten kezeli. A gépgyárak is minden támogatást megadnak o betakarításhoz szükséges gépek, alkatrészek és felszerelések igény szerinti eiöátütásá- va! A külkereskedelem érintkezésbe lépett partnereivel és bi-onyos mezőgazdasági eszközök negyedik negyedévre esedékes importjának meggyorsítását kérték, a rendkívüli helyzetre való tekintettel. A termelők egyes traktorokra és szállító járművekre 20 százalékos árkedvezményt vehetnek igénybe decembei 31-ig A termelők rendelkezésé-© álló anyagi-műszaki lehetőségek, valamint a kiegészült helyi munkaerő —amint űzte bizottság megállapította — lehetőséget ad az összetorlódott őszi munkák elvégzésére. Természetesen sok múlik ozonbort az időjáráson, meri egyelőre az átázott talaj miatt egész sor növényi kultúra gépi betakarítása szőttéi*;. I Bővítik o harkányi reumakórházat. A harmincnyolc millió forintos munkának a kivitelezője a Baranya megyei Tanácsi Magos ét Mélyépítő Vállalat Jelenleg az épület vázszerkezetét szerelik A tervek szerint 1976-ban adják át Szokolai felv.
