Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-15 / 283. szám

im. október 13. DUNAMTOll NAPLÓ 5 Tegnap történt Országos védjegykiállítás Pécsett Bemutatók, vásáro1', ankétok A Szikra Nyomda a Pécsi Rádióban Józsefet az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkárát, Wieder Bélát, Pécs megyei Város Ta­nácsának elnökét, a kiállítás fő­védnökét, Ujházy László bevezetőjében utalt arra, hogy a kiállításra több mint hetven hazai vállalat, köztük két baranyai, a Pannónia Sörgyár és a komlói Carbon nevezett. Elmondta, hogy ma Magyarországon mintegy négy­ezer hazai védjegy van forga­lomban, amely a terméken fém­jelzi a gyártó céget: tehát a kereskedelemben igen fontos eszköz, amely amellett, hogy jo­gi kategóriaként is felfogható, növeli az áru értékét. Végezetül elmondta, hogy hazánkban a védjegy-oltalom méq gyerekko­rát éli, amely arra ösztönzi a Magyar Kereskedelmi Kamara Védjegy- és Csomagolási Bizott­ságát, hogy minél több vállala­tot meggyőzzön a védjegy hasz­nosságáról. A bevezetőt követően Wieder Béla, Pécs megyei város taná­csának elnöke mondott megnyi­tót: többek között a következők­ről szólt. — A védjegyezés olyan gaz­dasági tevékenység, amely meg­érdemli a közfigyelmet. Ennek ellenére sok vállalat még ma sem ismerte föl ennek fontossá­gát, holott az a szocialista gaz­daság szerves részeként fogha­Kellemes másfél órát töltöt­tek el a résztvevők, akik teg­nap este 17,30-tól 19 óráig a Pécsi Szikra Nyomda hangula­tos klubjában a mikrofon körül j ültek, s azok akik hallgatták a Rádió Pécsi Stúdiójának élő­adását a nyomdából. Dr. Nádor Tamás szerkesztő, Somogyvári Valéria vezető-riporter nem ki­sebb feladatra vállalkozott, mint a rádió „itt és most” buk­tatókat rejtő közvetlen helyszí­ni adására. Tegyük hozzá: tel­jes sikerrel. Céljuk az volt, hogy a hallgatókkal megismertessék a nyomda múltját, jelenét és jövőjét. A beszélgetések, ripor­tok között elhangzó zene, va­lamint Szilvássy Annamária és Szegvári Menyhért próza és versmondása kedvesen színezte a gondosan szerkesztett műsort. Borsy Károly, a nyomda könyv­termelési vezetője beszélt A pé­csi nyomdászat kezdetei című könyvéről. Elmondta, munkája mellett kedvenc időtöltése a kutatás, írás, továbbá, hogy a pécsi Lyceum nyomda alapítása és a mai Szikra Nyomda mű­ködése között 138 év telt el. A vendégasztalnál ülők között lé­vő Pákolitz István — akinek költő-hete a Pécsi Stúdióban tegnap este kezdődött — töb­bi között — arról beszélt, hogy tizenkettedik könyve a Koronák című verses kötet szintén a Szik­ra Nyomdában készül. Megszó­lalt az adásban Lengyel Zoltán gépszedő, Gölöncsér Gyuláné tördelő, Cservenka Lukácsáé nyomdai berakónő, Krémer Jó- zseiné mono-tördelő csoportve­zető, Gitta János gépmester, Németh Arpádné könyvkötésze­ti művezető. Gács Andor be­ruházási előadó ismertette az épülő új nyomdát, melynek leglényegesebb eredménye az új ofszet rotációs gép, melivel a Dunántúli Naplót nyomtatják. Gács Andor annak a remé­nyének adott hangot, hogy az új létesítményt 1976-ban a nyomdászok birtokukba vehetik. Mitzki Ervin, a Dunántúli Nap­ló főszerkesztője pedig ismer­tette az ofszet technika elő­nyeit: a betű és a képminőség jelentős javulását. Az ötletes szerkesztés a mű­sorban elhangzott próza és vers szöveg részét továbbá a Dunán­túli Napló vasárnapi számában megjelent cikkek egyikét rejt­vénynek szánta. A megfejtőnek év- és oldalszámokat kellett egymás mellé helyezni, s így kapta a klubban lévő' készülék hívó-számát. A legelső telelo- náló Vándor Éva a Széchenyi Gimnázium harmadik osztásos tanulója — Perczel utca 30. szám alatti lakos — volt, aki Melles Rezsőtől, a Szikra Nyom­da igazgatójától értékes könyv- jutalmat kapott. Az élőadás sikeres technikai lebonyolítását Läufer László és Baka László technikusok végez­ték. A nyomdai munkásokkal való beszélgetések egyszerűsége és tömörsége Tiszay László ri­porteri képességét bizonyítja. Szilvási Annamária olvas fel o szines-zenés riporton. Foto: Erb János Dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár hétfőn a Szovjet­unióba utazott. Megbeszélése­ket folytat a szovjet művelődés- ügyi minisztérium, az Állami Kiadói és Sajtóbizottság és az Állami Filmbizottság vezetőivel a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok időszerű kérdései­ről. ♦ Az iparjogvédelem időszerű kérdéseiről háromnapos konfe­rencia kezdődött hétfőn a Technika Házában, ahol a nép­gazdaság fejlődését célzó talál­mányok, know howok, újítások jogi oltalmáról, bevezetésük gyakorlati módjáról tanácskozik több mint 600 szakember. A konferenciát dr. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyettes, a Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület elnöke nyitotta meg. ♦ Dr. Ábrahám Kálmán közle­kedés- és postaügyi államtit­kár hétfőn Moszkvába utazott; ahol a szovjet közlekedés veze­tőivel a két országot kölcsönö­sen érintő időszerű közlekedési kérdésekről tárgyal. ♦ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására Radu Manollunak, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Revíziós Bizottsága tag­jának, a Bacau megyei Pártbi­zottság titkárának vezetésével október 7—14 között látogatást tett hazánkban a román test­vérpárt pártmunkásküldöttsége. A küldöttséget fogadta Németh Károly, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra. A román pártmunkás-kül­döttség hétfőn elutazott Buda­pestről. Két baranyai vállalat a bemutatón « A budapesti Strobents testvé­rek 1890 nyarán lajstromoztatták védjegyüket a fővárosi Iparka­maránál, amely keményítőre és mindennemű festékre vonatko­zott. A Bleibergi Bányaunió is ugyanabban az esztendőben kérte védjegyének oltalmát. Eb­ben az időben már védjegyezve volt a tokaji aszú (melynek ol­talmát később elvesztettük) az Unicum likőr. Az Amerikai Por­cellán Pouder Részvénytársaság 1909-ben jelentette be védje­gyét, A felsoroltakból is látszik, hogy a védjegy-oltalom nem va­lamiféle új dolog. Erről tanúskodik az a kiállítás, amelyet tegnap délelőtt nyitot­tak meg a Mecseki Ércbányá­szati Vállalat központjában. Az első hazai védjegykiállítást ta­valy novemberben rendezték Budapesten, két héttel ezelőtt a szegediek tekinthették meg az igen érdekes bemutatót. Harmadikként Pécs ad otthont a kiállításnak, amely október 20-ig tart nyitva. A kiállítás megnyitójára érke­zett vendégeket Ú/házy László, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke köszöntette, a rendező szerv nevében többek között dr. Nagy Józsefet, a Baranya me­gyei Pártbizottsáq első titkárát, Horváth Lajost, Baranya megye Tanácsának elnökét, Szentirányi Műszaki átadás az udvari határátkelőhelyen Hét kiadó iitvsaliáraai új könyve a műszaki köayvnapokon Régóta várt könyvújdonsá­gokkal találkozhatnak az érdek­lődők a Műszaki Könyvnapok rendezvényein. Tegnap, ünne­pélyes keretek között nyitotta meg dr. Kiss Gyula, okleveles építészmérnök, tanszékvezető főiskolai tanár a Műszaki Könyvnapokat a Pollack Mihály Műszaki Főiskola klubjában.. A tizenharmadik alkalommal meg­rendezésre kerülő Műszaki Könyvnapokra hét kiadó 53 mű­szaki témájú könyvet jelentetett meg, 286 ezer példányban. A megjelent szakkönyvek egyebek között az anyagmozgatás,, az automatika, az építészet, a fi­nommechanika, a híradástech­nika, a közlekedés, a nyomda­és papíripar, o számítástech­nika korszerű ismereteit tartal­mazzák. Az 53 új műszaki könyv segítséget nyújt a szakmunká­soknak, technikusoknak, kuta­tóknak, közgazdászoknak, fizi­kusoknak, kémikusoknak, mate­matikusoknak, mérnököknek a műszaki-tudományos ismeretek figyelemmel kísérésében, infor­mációk megszerzésében, vala­mint rendszerezésében. Az ok­tóber 9-től 31-ig tartó Műszaki Könyvnapok rendezvényei kere­tén belül Baranya megye min­den városában és számos köz­ségben, vállalatoknál, intézmé­nyeknél rendeznek műszaki könyvbemutatókat, szakkönyv­vásárokat, ankétokat. Négy baranyai ifjúsági klub készül a „módszervásárra” Minden járásban indul klubvezető tanfolyam A Pécsi Pannónia Sörgyár PSP védjeggyel ellátott palackozott sörei a bemutatón. tó fel, A kiállítás fő célja, hogy bemutassa vállalatainknak a védjegyekben rejlő gazdasági erőt. A jó védjegy visszahat az árura, annak forgalmazására és egyben a fogyasztói érdekvédel­met is szolgálja. A védjegy a vevő tudatában értékké válik. A kiállítás áttekintést ad a védjegy fogalmáról, ismerteti használatának helyes módját, védjegytörténeti és statisztikai adatokat közöl, egyben tám­pontot nyújt a védjegyek terve- j zéséhez is. A tablókról kitűnik, hogy mintegy 470 hazai válla­latnak van védjegye, számszerint négyezer. A leqtöbb védjegyet a nehézipar használja, több i mint kétezret. S. Gy. Rendkívül hasznosnak bizo­nyult az ország ifjúsági klubjai­nak alig egy éve Budapesten megrendezett tapasztalatcse­réje, ahol a mozgalom legsike­rültebb programjai és elképze­lései váltak széles körben is­mertté. Az idén o jövő hét vé­gén Hódmezővásárhelyen ren­dezik meg a második országos „módszervásárt". Baranyát négy ifjúsági klub és a járási klub­tanácsok titkárai képviselik. A meghívott klubok közül három, a pécsi postás ifjúsági klub, a sósdi klubvezetők klubja és a pécsváradi diákklub 10—10 perces önálló programmal mu­tatkozik be, de rajtuk kívül részt vesz még a találkozón a József Attila Művelődési Ház ifjúsági klubja is. A klubmozgalomnak az egyik legfőbb törekvése, hogy minden klub élére jártas és képzett ve­zető kerüljön, hiszen az effajta összejövetelek megváltozott szerepe és a művelődésben, is­meretszerzésben betöltött helye ezt már nem nélkülözheti. Ba­ranyábafi jelenleg 172 működé­si engedélyes klubot tartanak nyilván, de legalább ugyaneny- nyi azoknak a száma, amelyek ez idáig még nem rendelkeztek semmiféle besorolással. Képzett, tanfolyamot végzett vezető azonban alig 70 klubban tevé­kenykedik. Ezért a továbbiak­ban járásonként folyik majd a klubvezető-képzés a megye anyagi és módszertani segítsé­gével. Itt egy féléves tanfolyam után csaknem 300 fő kaphat klubvezetői engedélyt Ez év tavaszán indították be Baranya megye öt járásában az ifjúsági klubmozgalom bá­zisklubjait. amelyek feladata, hogy módszertani segítséget nyújtsanak a gyengébben mű­ködőknek. Az eddigi értékelé­sek szerint a bázisklubok iránt támasztott követelményeknek legjobban a sellyei, a sásdi és a mozsgói ifjúsági klubok felel­tek meg. Többek között ezekről a kérdésekről tárgyalt teqnap Pécsett a Baranya megyei Klub- tanács munkabizottsága. Udvar. Egyik határátkelőhely o jugoszláv-magyar határon. Tegnap délelőtt zuhogott az eső. A régi téglaépület előtt semmi sem védte az autóból kiszállókat, még kevésbé azo­kat, akiknek az útlevél- és a vámvizsgálat a feladatuk egy álló napon keresztül. Nem va­lami szívderítő látvány, még ke­vésbé kényelmes. Ez azonban már nem tart sojrá! A szűk, öreg ház órái meg vannak számlálva. Mellette magasodik az új. Hatalmas előteteje alatt kényelmesen elfér akár a leg­nagyobb autóbusz is, megvéd­ve az időjárás viszontagságai­tól az utasokat, és az itt szol­gálatot teljesítőket. Kétszintes, üvegbeton-épület. Új határát­kelőhely a magyar—jugoszláv ható ron. Odabent nagy a nyüzsgés. Utast még nem találni közöt­tük, hiszen ez csak a műszaki átadás. Kivitelező, használatba- vevő, beruházó most méri fel, hogy mi hiányzik, mit kell még elvégezni. Az épület egyik ol­dalán az érkezőket, másik ol­dalán a távozókat fogadják. Harminc méterre a „kezelőepü- lettő!” 60 gépkocsit befogadó porkolóhely épül a vizumra várokozók számára. Egyébként ők is, akárcsak az átutazók, a reprezentatív büfében tölthetik idejüket. Bent a falokon római mozaik, műmárvánv pultok, az utasok és a szolgálattevők részé-e szo­ciális helyiségek. Külön helyisé­get kap a növényvédelem, az egészségügyi szolaálat, sőt szükség esetén a KÖJÁL is. Az egész házban végre kényelme­sen megfér egymás mellett a határőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség. Az építők ígére­te szerint november hetedikén már itt bonyolítják le az útle­vél- és vámvizsgálatot. K. Gr BatonpaSota a határon />

Next

/
Thumbnails
Contents