Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-15 / 283. szám
1974. «MW n. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Gesztenyés bányaüzem — 19T4.. október Hz akna-' mélyítők felvonnltak Az eső megállásra késztette az útépítőket Szint» óra pontosságú grafikont készítettek, a Mecseki Érc- bányászati Vállalót új bányaiizemének tervezett beruházási munkáit napról napra nyomon lehet követni. A grafikon október elejére a következő munkákat jelzi: a 2,5 kilométeres bekötőút átadása, a durva tereprendezés, a robbanóanyagraktár bekötőútjának építése, felvonulás a IV-es bányaüzem légaknájának továbbmélyítéséhez, felvonulás az előakna mélyítéséhez, a IV-es légakna szállítógépének revíziója, a távbeszélő hálózat megépítése. A felsorolt létesítmények közül néhány csúszik, a két hét óta tartó esőzések megbénították a kinti munkákat, A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az utolsó ötszáz méteren kénytelen volt megállni az útépítéssel, az előző kétkilométeres szakaszon viszont már csak a sima aszfalt- réteg elterítése van vissza, oz út itt járható. A tereprendezés viszont szünetelt: a járművek mozdulni sem tudnak a tengelyig érő sárban. Ez némiképpen hátráltatja az aknamélyítőket is, az előakna mélyítéséhez majd csak később tudnak felvonulni. A BÁV munkásai — amint lehet — az akna körül soron kívül elvégzik a tereprendezést, s felvonulási területet biztosítanak az aknamélyítők számára. A IV-es számú légakna az új üzem építésének másik fontos színtere. Itt az időjárás nem befolyásolta a tervszerű munkát, az aknamélyítők felvonultak, az elmúlt héten megkezdődtek az előkészületek az akna továbbmélyítésére. Az OBV már korábban felülvizsgálta a szállítógép műszaki állapotát, a hibákat kijavították. Megtörtént a torony átalakítása az újbóli aknamélyítés követelményeinek megfelelően, kicserélték a szállító vitlák köteleit, elkészültek az öltözők, fürdők, beépítették az aknába a betonejtő csöveket Mindent összevetve: bár a beruházás nem követi pontosan a határidőket, nincs olyan késés, amely a munkák ütemét alapvetően befolyásolná, t, 1 Az Ércbánya új útjának épitése Irb János felvétele Acélgyártásunk ma és holnap A hazai vaskohászat elmúlt évtizedekbeni fejlődésében is tükröződik, hogy ennek az iparágnak a szerepét és a fejlesztés mértékét gyakran szélsőséges nézőpontok befolyásolták. Az ötvenes évek elején az ipari beruházások jelentős része koncentrálódott a vaskohászatra s ennek eredményeként termelése egy évtized alatt több mint kétszeresére nőtt. 1960 után, amikor az ipar ágazati szerkezetének korszerűsítése, a gazdaságosabb iparstruktúra kialakítása került előtérbe, olyan vélemények is elhangzottak, hogy a sok beruházást igénylő vaskohászat további fejlesztése nem indokolt. Tény, hogy az előző évtizedhez képest a nyers- vas-, a nyersacél- és a hengerelt árugyártás növekedési üteme lassult, az alapvető vaskohászati termékek mennyisége ezúttal 15 esztendő alatt — 1960—1975 —’növekszik kétA munkaverseny kimagasló eredményeket hozott Szigetvár teljesíti kongresszusi vállalását 150 millió forintos beruházás Postafejlesztés az „atomvárosban“ A Pécsi Postaigazgatóság beruházásai között kiemelt helyen szerepel a Tolna megyei fejlesztés, ami összefügg a készülő ipari óriás, az első magyar atomerőmű építésével. Paksra máris százával, később ezrével jönnek munkások az ország minden részéből, sorra felépülnek a vállalatok. Mindez jelentősen megnöveli a posta feladatát, amelyhez adottságai igen szűkösek, egy felvevő hivatal építésével nemrég megkezdődött az igényekhez mért beruházás. Jövőre pedig Indul az új nagy paksi posta- hivatal építése is. Szekszárdon új távhívó automataközpont, valamint egyéb kapcsoló műszaki berendezések szolgálják a jó összeköttetést a megye- székhely és az atomváros, illetve Paks és Budapest között. A létesülő energiabázist ugyancsak korszerűbb postai berendezésekkel szerelik fel. A mintegy százötvenmillió forintos beruházást 1978 végére kell befejezni. Van miről számot adni a brigádoknak. A XI. pártkongresz- szus és felszabadulásunk három évtizedes jubileuma tiszteletére hirdetett munkaverseny kimagasló eredményeket hozott. Szigetvár tíz ipari üzemének, két termelőszövetkezetének mintegy 4500 dolgozója a vállalások időarányos részét teljesítette. A cipőgyár dolgozói azt vállalták, hogy 21 ezer párral több cipőt készítenek, az elmúlt háromnegyed év alatt ebből közel 16 ezer darabot legyártottak. Eredetileg a gyár 160 ezer pár cipőfelsőrész gyártását tervezte, a kongresszus tiszteletére ennél 80 ezer párral többet vállaltak oz üzem dolgozói. Eddig 200 ezer párat készítettek el. Konkrét intézkedések Hogy ezeket a jó eredményeket magukénak mondhassák, számos intézkedést vezettek be. A feladatokat meghatározták az egyes üzemrészeknek, brigádoknak, sőt az egyes dolgozóknak is. A többletvállalásokat teljesítő munkásoknak célprémiumot adtak. A gyár 19 szocialista brigádjának kezdeményezésére kommunista szombatokat szerveztek — a termelésből származó összeget, mintegy 40 ezer forintot a megyei fel- szabadulási emlékmű építésére ajánlották fel. A minőség javítására megindult a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom, azaz a dolgozók saját munkadarabjaiknak legfőbb kritikusai és bírálói. A 362 millió forintos éves termelési tervüket a konzervgyáriak nyolcmillió forinttal „toldották" meg. A megnövekedett terv időarányos részét teljesítették. Az előirányzott 3108 vagon export készítményből 2500 vagonnal mór útnak indítottak. A belföldi 678 vagonos megrendelésből 630 vagonnal juttattak el a kereskedelemnek. A felsorolt eredményeket csak igen nagy nehézségek áián tudták elérni a konzervgyár dolgozói. A kedvezőtlen időjárás következtében akadozott a nyersanyag-ellátás, a gazdaságoktól beérkező áruk minősége sem felelt meg mindenkor a követelményeknek. E problémákat figyelembe véve úgy szervezték meg a munkát, hogy a gyártóvonalakon ne csak egyféle terméket lehessen készíteni, hanem többfajtát. így az anyagellátás rapszodikusságából adódó termeléskieséseket nagymértékben csökkentették, ugyanakkor jobban ki tudták használni a gépeket, mely kihatott a dolgozók teljesítményére is. A DÉDÁSZ Szigetvári üzemigazgatóságának dolgozói egyebek között vállalták, hogy az eddiginél kevesebb reklamáció érkezzék az üzemhez. Az adatok azt bizonyítják, hogy ez sikerült: az elmúlt évben ugyanis 260 villanyszámlával, illetve villanyóra leolvasással kapcsolatos panaszt tettek a fogyasztók, az idén mindössze 130 bejelentés érkezett az üzemigazgatósághoz. A panaszok csökkenése a díjbeszedők lelkiismeretesebb és körültekintőbb munkájának köszönhető. Érdeke az itt dolgozóknak is az alapos munka, ugyanis ezért piémiumot kapnak, mert"az elmúlt időszakba» az üzemigazgatóságon a díjbeszedőknél is bevezették a prémiumrendszert Túlteljesítés, önköltségcsökkentés A Szigetvári Állami Gazdaság 29 szocialista brigádja közel 2,2 millió forint többlettermelést, és mintegy két és félmillió forint költségmegtakarítást vállalt A termelési vállalásuk jelentős részét teljesítették már a brigádok. Kiemelkedő eredményt ért el a galambos! Május 1 tehenészetbrigád. A többségében szakmunkásokból álló kollektíva egyebek között vállalta, hogy a tavalyi évhez viszonyítva négy százalékkal növeli a tejhozamot — a közel 52 ezer literes éves tervük többletvállalását már az első félév során teljesítették. A brigád régi épületben, nem is a legkorszerűbb berendezésekkel, de jó állatállománnyal dolgozik. Munkájuk során szigorúan ragaszkodnak a technológiai fegyelem betartásához, lelkiismeretes állatgondozó munkát végeznek. A szocialista kollektívák a kitűzött 2,5 milliós költségmegtakarításból eddig közel 1,4 millió forintot „spóroltak” meg. Hogy hol tudtak és miképp pénzt megtakarítani? A takarmányozási technológiák legteljesebb betartásával csökkent a takarmányfelhasználás. A növénytermesztésben a gépek szakszerű csoportosításával csökkent az üzemanyagfelhosz- nálás, kevesebb lett az úgynevezett üresjárat. A traktorosok és a műhelyben dolgozók munkájának pontos összehangolásával folyamatossá tették a gépek napi és időszakos karbantartását, javítását. A nehezen beszerezhető alkatrészek pótlására „helyi leleménnyel" saját maguk készítettek megfelelő alkatrészeket. Az idén a tervezett négyszáz helyett 420 vagon csemegeuborkát dolgoztak fel a Szigetvári Konzervgyárban. Szokolai felv. Élen a fiatalok A vállalósok többsége a fiatalok szakmai fejlődését, a politikai oktatás hatékonyságának növelését is tartalmazza. A MEZŐGÉP szigetvári gyáregységében például 130 dolgozó jár politikai oktatásra. A Szigetvári Állami Gazdaságban az idén tíz új szocialista címért küzdő brigád alakult. Ugyanitt 13 brigád jelentette be, hogy szakmai oktatáson kíván részt venni. A szocialista brigádoknak — amint azt a beszámolók bizonyítják — a fárasztó műszakok utón még telt erejükből különböző társadalmi munkaakciókra is. Szigetváron társadalmi munkában készült el a Szabadság és a Széchenyi utcai, valamint a víztorony melletti játszótér. Jelenleg a Bem és az Árpád utcában, valamint az Alkotmány téren alakítanak ki játszóteret a szocialista brigádok, amelyek eddig több mint kétezer óra társadalmi munkát végeztek. Ennek értéke meghaladja a 65 ezer forintot. Mécs László •• Ügyes-bajos elvtársnő Mindenkinek akad ügyesbajos dolga. Eladja gépkocsiját, örökölt, vagy éppen ki akarja váltani a babatej-utal- ványt, ilyenkor aztán talpalnia kell a hivatalokba. Hogy mikor? Este nem lévén ügy- . félfogadás, így természetesen a munkaidő alatt. Ilyenkor el kelt kéredzkedni, ha az ügy olyan természetű, többször is. Mondanunk sem kell, a legtöbb embernek, jogi ismerete nem lévén nyűg a hivatalba járás, kényelmetlen az előszobákban való topor- gás. Közben telik a munkaidő, anélkül, hogy az illető produkálna«'' Sehogyan sem jó így. Lehet rajta segíteni? A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat üzemeit és üzemeinek dolgozóit nemrég értesítették, ügyes-bajos dolgaikkal ezentúl forduljanak bizalommal X. Y. elvtársnö- höz, aki a vállalat jogi és kereskedelmi csoportjának dolgozója. ö készségesen rendelkezésre áll és közreműködik az intézni valók intézésé ben, ha kell, személyesen is eljár olyan ügyekben, ahol az illető dolgozó személyes megjelenése nem feltétlenül szükséges. Ügyes-bajos dolgaink terhét levenni vállunkról, intézni helyettünk munkaidőben, ilyesmiről adtunk már hírt. A pécsi vágóhídon nyugdíjas tanárt bíztak meg ezzel, most a Carbonnál ... Minden nagyobb munkahelyen, ahol még nem így van, be kellene vezetni ezt a jó gyakorlatot {—mz—) A vaskohászati iparban nemcsak az V. ötéves terv idevágó feladatainak meghatározása, hanem egyéb sürgető okok, tényezők is igénylik a hogyan tovább — kérdésre adandó választ. A vaskohászati ipar ugyanis néhány esztendeje acélhiánnyal küzd. Ebben az iparágban a fejlesztés örökös dilemmája a három technológiai ág, a nyersvas-, az acél- és a hengereltáru-gyártás kapacitás-összhangjának biztosítása. A termelés ilyen jellegű harmóniájának megteremtése, fenntartása azért okoz gondot, mert az egymáshoz kapcsolódó vertikumok egyidejű fejlesztése rendkívül sok pénzt igényel. Másrészt a korszerűség és a gazdaságosság eleve meghatározza a létesítendő objektumok — pl. kohók, acélgyártó üzemek, hengerművek — célszerű kapacitását s ilymódon a technológiák és a gyártó berendezések eltérő fejlődése is megbontja a kapacitás-összhangot A vaskohászat jelenlegi hely. zetét is ez — a belső harmónia hiánya — jellemzi. A III. ötéves terv időszakában a kiinduló technológiai ágazatban, a nyersvasgyártásban fejlődött a kapacitás, éspedig a termelés intenzifikálása, a darabo- sított érc nagyobb arányú fel- használása révén. A vaskohászat IV. ötéves terve — kihagyva a középső vertikumot az acélgyártást — a hengersorok fejlesztésére, korszerűsítésére összpontosított. A Lenin Kohászati Művekben új nemesacélhengermű, az Ózdi Kohászati Üzemekben rúddrót-finom- hengermű gyarapítja a készter- mékgyártó kapacitásokat ezenkívül két hengersor — a Csepel Acélműben a huzalhengersor, a Dunai Vasműben pedig a lemezhengermű — rekonstrukciójára is sor került Már a nyersvasgyártás — előző tervidőszakáéra — fejlesztése is módot adott az acélgyártás gyorsabb növelésére, míg a késztermékeket gyártó hengersorok bővítése — épp az új kapacitások kihasználása érdekében — parancsolóon előírja. Az acélgyártás két oldalról is — van elegendő nyersvas és hengerelt árugyártó kapacitás — sürgetett fejlesztése és már a IV. ötéves tervidőszak kezdetén jelentkező s azóta egyre növekvő acélhiány felszámolása a soron következő középtávú terv feladatai közé sorolódott. Azért használjuk ezt a fogalmazást, mert a vaskohászat az előrelátható acélhiányt részben beruházással, részben pedig a KGST-országok ebben az iparágban kialakuló integrációjával tervezte kiküszöbölni, megoldani. Az acélgyártás Ózdi Kohászati Műveknél történő fejlesztésére, oxigéngyár létesítésére azonban mindeddig nem került sor, mert a kohászati vállalatok fejlesztési alapjait a kö- rábban kezdett beruházások hosszú időre lekötötték s a több KGST-ország által közösen létesítendő kohászati kombinát sem jutott a megvalósítás stádiumába. Márpedig a népgazdaságnak egyre több acélra van szüksége. Nálunk is érvényesül az a világszerte tapasztalható tendencia, hogy a mesterséges szerkezeti anyagok — a műanyagok — elterjedése sem csökkenti az acélfelhasználást és igényt A két legnagyobb fogyasztó a gépipar és az építőipar. Az sem hagyható figyel- i men kívül, hogy a vaskohászat, j amely túlnyomórészben import — a Szovjetunióból származó — nyers- és alapanyagot dolgoz fel, egyidejűleg devizaszerző iparág is. A vaskohászat az elmúlt évben mintegy 180 millió dollár értékben exportált hengerelt árut. Mindezeket a körülményeket mérlegelve az Állami Tervbizottság a közelmúltban olyan döntéseket hozott, amelyek körvonalazzák az iparág várható fejlődését az új tervidőszakban. Még ebben az évben megkezdődik az acélgyártás intenzifi- kálásához szükséges ózdi oxigéngyár beruházása, míg a Dunai Vasműben felépül az ország első konverteres acélműve. G l
