Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-15 / 283. szám

1974. «MW n. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Gesztenyés bányaüzem — 19T4.. október Hz akna-' mélyítők felvonnltak Az eső megállásra késztette az útépítőket Szint» óra pontosságú grafi­kont készítettek, a Mecseki Érc- bányászati Vállalót új bánya­iizemének tervezett beruházási munkáit napról napra nyomon lehet követni. A grafikon októ­ber elejére a következő mun­kákat jelzi: a 2,5 kilométeres bekötőút átadása, a durva te­reprendezés, a robbanóanyag­raktár bekötőútjának építése, felvonulás a IV-es bányaüzem légaknájának továbbmélyítésé­hez, felvonulás az előakna mé­lyítéséhez, a IV-es légakna szál­lítógépének revíziója, a távbe­szélő hálózat megépítése. A felsorolt létesítmények kö­zül néhány csúszik, a két hét óta tartó esőzések megbénítot­ták a kinti munkákat, A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az utolsó öt­száz méteren kénytelen volt megállni az útépítéssel, az elő­ző kétkilométeres szakaszon vi­szont már csak a sima aszfalt- réteg elterítése van vissza, oz út itt járható. A tereprendezés viszont szü­netelt: a járművek mozdulni sem tudnak a tengelyig érő sár­ban. Ez némiképpen hátráltatja az aknamélyítőket is, az elő­akna mélyítéséhez majd csak később tudnak felvonulni. A BÁV munkásai — amint lehet — az akna körül soron kívül el­végzik a tereprendezést, s fel­vonulási területet biztosítanak az aknamélyítők számára. A IV-es számú légakna az új üzem építésének másik fontos színtere. Itt az időjárás nem be­folyásolta a tervszerű munkát, az aknamélyítők felvonultak, az elmúlt héten megkezdődtek az előkészületek az akna tovább­mélyítésére. Az OBV már koráb­ban felülvizsgálta a szállítógép műszaki állapotát, a hibákat ki­javították. Megtörtént a torony átalakítása az újbóli aknamélyí­tés követelményeinek megfelelő­en, kicserélték a szállító vitlák köteleit, elkészültek az öltözők, fürdők, beépítették az aknába a betonejtő csöveket Mindent összevetve: bár a beruházás nem követi pontosan a határidőket, nincs olyan ké­sés, amely a munkák ütemét alapvetően befolyásolná, t, 1 Az Ércbánya új útjának épitése Irb János felvétele Acélgyártásunk ma és holnap A hazai vaskohászat elmúlt évtizedekbeni fejlődésében is tükröződik, hogy ennek az ipar­ágnak a szerepét és a fejlesz­tés mértékét gyakran szélsősé­ges nézőpontok befolyásolták. Az ötvenes évek elején az ipa­ri beruházások jelentős része koncentrálódott a vaskohászat­ra s ennek eredményeként ter­melése egy évtized alatt több mint kétszeresére nőtt. 1960 után, amikor az ipar ágazati szerkezetének korszerűsítése, a gazdaságosabb iparstruktúra ki­alakítása került előtérbe, olyan vélemények is elhangzottak, hogy a sok beruházást igénylő vaskohászat további fejlesztése nem indokolt. Tény, hogy az előző évtizedhez képest a nyers- vas-, a nyersacél- és a henge­relt árugyártás növekedési üte­me lassult, az alapvető vasko­hászati termékek mennyisége ezúttal 15 esztendő alatt — 1960—1975 —’növekszik két­A munkaverseny kimagasló eredményeket hozott Szigetvár teljesíti kongresszusi vállalását 150 millió forintos beruházás Postafejlesztés az „atomvárosban“ A Pécsi Postaigazgatóság beruházásai között kiemelt he­lyen szerepel a Tolna megyei fejlesztés, ami összefügg a ké­szülő ipari óriás, az első ma­gyar atomerőmű építésével. Paksra máris százával, később ezrével jönnek munkások az ország minden részéből, sorra felépülnek a vállalatok. Mind­ez jelentősen megnöveli a pos­ta feladatát, amelyhez adott­ságai igen szűkösek, egy fel­vevő hivatal építésével nemrég megkezdődött az igényekhez mért beruházás. Jövőre pedig Indul az új nagy paksi posta- hivatal építése is. Szekszárdon új távhívó automataközpont, valamint egyéb kapcsoló mű­szaki berendezések szolgálják a jó összeköttetést a megye- székhely és az atomváros, illet­ve Paks és Budapest között. A létesülő energiabázist ugyan­csak korszerűbb postai beren­dezésekkel szerelik fel. A mint­egy százötvenmillió forintos be­ruházást 1978 végére kell befe­jezni. Van miről számot adni a bri­gádoknak. A XI. pártkongresz- szus és felszabadulásunk három évtizedes jubileuma tiszteletére hirdetett munkaverseny kima­gasló eredményeket hozott. Szigetvár tíz ipari üzemének, két termelőszövetkezetének mintegy 4500 dolgozója a vál­lalások időarányos részét telje­sítette. A cipőgyár dolgozói azt vállalták, hogy 21 ezer párral több cipőt készítenek, az elmúlt háromnegyed év alatt ebből kö­zel 16 ezer darabot legyártot­tak. Eredetileg a gyár 160 ezer pár cipőfelsőrész gyártását ter­vezte, a kongresszus tiszteletére ennél 80 ezer párral többet vállaltak oz üzem dolgozói. Ed­dig 200 ezer párat készítettek el. Konkrét intézkedések Hogy ezeket a jó eredménye­ket magukénak mondhassák, számos intézkedést vezettek be. A feladatokat meghatározták az egyes üzemrészeknek, brigá­doknak, sőt az egyes dolgozók­nak is. A többletvállalásokat teljesítő munkásoknak célpré­miumot adtak. A gyár 19 szo­cialista brigádjának kezdemé­nyezésére kommunista szomba­tokat szerveztek — a termelés­ből származó összeget, mintegy 40 ezer forintot a megyei fel- szabadulási emlékmű építésére ajánlották fel. A minőség javí­tására megindult a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom, azaz a dolgozók saját munkadarabjaik­nak legfőbb kritikusai és bírá­lói. A 362 millió forintos éves ter­melési tervüket a konzervgyá­riak nyolcmillió forinttal „toldot­ták" meg. A megnövekedett terv időarányos részét teljesítet­ték. Az előirányzott 3108 vagon export készítményből 2500 va­gonnal mór útnak indítottak. A belföldi 678 vagonos megren­delésből 630 vagonnal juttattak el a kereskedelemnek. A felsorolt eredményeket csak igen nagy nehézségek áián tudták elérni a konzervgyár dol­gozói. A kedvezőtlen időjárás következtében akadozott a nyersanyag-ellátás, a gazdasá­goktól beérkező áruk minősége sem felelt meg mindenkor a követelményeknek. E problémá­kat figyelembe véve úgy szer­vezték meg a munkát, hogy a gyártóvonalakon ne csak egy­féle terméket lehessen készíte­ni, hanem többfajtát. így az anyagellátás rapszodikusságá­ból adódó termeléskieséseket nagymértékben csökkentették, ugyanakkor jobban ki tudták használni a gépeket, mely ki­hatott a dolgozók teljesítményé­re is. A DÉDÁSZ Szigetvári üzem­igazgatóságának dolgozói egye­bek között vállalták, hogy az eddiginél kevesebb reklamáció érkezzék az üzemhez. Az ada­tok azt bizonyítják, hogy ez si­került: az elmúlt évben ugyanis 260 villanyszámlával, illetve vil­lanyóra leolvasással kapcsola­tos panaszt tettek a fogyasztók, az idén mindössze 130 bejelen­tés érkezett az üzemigazgató­sághoz. A panaszok csökkenése a díjbeszedők lelkiismeretesebb és körültekintőbb munkájának köszönhető. Érdeke az itt dol­gozóknak is az alapos munka, ugyanis ezért piémiumot kap­nak, mert"az elmúlt időszakba» az üzemigazgatóságon a díj­beszedőknél is bevezették a prémiumrendszert Túlteljesítés, önköltségcsökkentés A Szigetvári Állami Gazdaság 29 szocialista brigádja közel 2,2 millió forint többletterme­lést, és mintegy két és félmillió forint költségmegtakarítást vál­lalt A termelési vállalásuk je­lentős részét teljesítették már a brigádok. Kiemelkedő ered­ményt ért el a galambos! Má­jus 1 tehenészetbrigád. A több­ségében szakmunkásokból álló kollektíva egyebek között vál­lalta, hogy a tavalyi évhez vi­szonyítva négy százalékkal nö­veli a tejhozamot — a közel 52 ezer literes éves tervük több­letvállalását már az első félév során teljesítették. A brigád régi épületben, nem is a leg­korszerűbb berendezésekkel, de jó állatállománnyal dolgozik. Munkájuk során szigorúan ra­gaszkodnak a technológiai fe­gyelem betartásához, lelkiisme­retes állatgondozó munkát vé­geznek. A szocialista kollektívák a ki­tűzött 2,5 milliós költségmegta­karításból eddig közel 1,4 mil­lió forintot „spóroltak” meg. Hogy hol tudtak és miképp pénzt megtakarítani? A takar­mányozási technológiák legtel­jesebb betartásával csökkent a takarmányfelhasználás. A nö­vénytermesztésben a gépek szakszerű csoportosításával csökkent az üzemanyagfelhosz- nálás, kevesebb lett az úgyne­vezett üresjárat. A traktorosok és a műhelyben dolgozók mun­kájának pontos összehangolá­sával folyamatossá tették a gé­pek napi és időszakos karban­tartását, javítását. A nehezen beszerezhető alkatrészek pótlá­sára „helyi leleménnyel" saját maguk készítettek megfelelő al­katrészeket. Az idén a tervezett négyszáz helyett 420 vagon csemegeuborkát dolgoztak fel a Szigetvári Konzervgyárban. Szokolai felv. Élen a fiatalok A vállalósok többsége a fia­talok szakmai fejlődését, a po­litikai oktatás hatékonyságának növelését is tartalmazza. A ME­ZŐGÉP szigetvári gyáregységé­ben például 130 dolgozó jár politikai oktatásra. A Szigetvári Állami Gazdaságban az idén tíz új szocialista címért küzdő brigád alakult. Ugyanitt 13 bri­gád jelentette be, hogy szak­mai oktatáson kíván részt ven­ni. A szocialista brigádoknak — amint azt a beszámolók bizo­nyítják — a fárasztó műszakok utón még telt erejükből külön­böző társadalmi munkaakciókra is. Szigetváron társadalmi mun­kában készült el a Szabadság és a Széchenyi utcai, valamint a víztorony melletti játszótér. Je­lenleg a Bem és az Árpád ut­cában, valamint az Alkotmány téren alakítanak ki játszóteret a szocialista brigádok, amelyek eddig több mint kétezer óra társadalmi munkát végeztek. Ennek értéke meghaladja a 65 ezer forintot. Mécs László •• Ügyes-bajos elvtársnő Mindenkinek akad ügyes­bajos dolga. Eladja gépko­csiját, örökölt, vagy éppen ki akarja váltani a babatej-utal- ványt, ilyenkor aztán talpal­nia kell a hivatalokba. Hogy mikor? Este nem lévén ügy- . félfogadás, így természetesen a munkaidő alatt. Ilyenkor el kelt kéredzkedni, ha az ügy olyan természetű, többször is. Mondanunk sem kell, a legtöbb embernek, jogi isme­rete nem lévén nyűg a hi­vatalba járás, kényelmetlen az előszobákban való topor- gás. Közben telik a munka­idő, anélkül, hogy az illető produkálna«'' Sehogyan sem jó így. Lehet rajta segíteni? A komlói Carbon Könnyű­ipari Vállalat üzemeit és üze­meinek dolgozóit nemrég ér­tesítették, ügyes-bajos dol­gaikkal ezentúl forduljanak bizalommal X. Y. elvtársnö- höz, aki a vállalat jogi és ke­reskedelmi csoportjának dol­gozója. ö készségesen ren­delkezésre áll és közreműkö­dik az intézni valók intézésé ben, ha kell, személyesen is eljár olyan ügyekben, ahol az illető dolgozó személyes megjelenése nem feltétlenül szükséges. Ügyes-bajos dolgaink ter­hét levenni vállunkról, intézni helyettünk munkaidőben, ilyesmiről adtunk már hírt. A pécsi vágóhídon nyugdíjas tanárt bíztak meg ezzel, most a Carbonnál ... Minden nagyobb munka­helyen, ahol még nem így van, be kellene vezetni ezt a jó gyakorlatot {—mz—) A vaskohászati iparban nem­csak az V. ötéves terv idevágó feladatainak meghatározása, hanem egyéb sürgető okok, tényezők is igénylik a hogyan tovább — kérdésre adandó vá­laszt. A vaskohászati ipar ugyanis néhány esztendeje acélhiánnyal küzd. Ebben az iparágban a fejlesztés örökös dilemmája a három technoló­giai ág, a nyersvas-, az acél- és a hengereltáru-gyártás kapa­citás-összhangjának biztosítása. A termelés ilyen jellegű harmó­niájának megteremtése, fenn­tartása azért okoz gondot, mert az egymáshoz kapcsolódó verti­kumok egyidejű fejlesztése rendkívül sok pénzt igényel. Másrészt a korszerűség és a gazdaságosság eleve meghatá­rozza a létesítendő objektumok — pl. kohók, acélgyártó üze­mek, hengerművek — célszerű kapacitását s ilymódon a tech­nológiák és a gyártó berende­zések eltérő fejlődése is meg­bontja a kapacitás-összhangot A vaskohászat jelenlegi hely. zetét is ez — a belső harmó­nia hiánya — jellemzi. A III. ötéves terv időszakában a ki­induló technológiai ágazatban, a nyersvasgyártásban fejlődött a kapacitás, éspedig a terme­lés intenzifikálása, a darabo- sított érc nagyobb arányú fel- használása révén. A vaskohá­szat IV. ötéves terve — ki­hagyva a középső vertikumot az acélgyártást — a henger­sorok fejlesztésére, korszerűsíté­sére összpontosított. A Lenin Kohászati Művekben új nemes­acélhengermű, az Ózdi Kohá­szati Üzemekben rúddrót-finom- hengermű gyarapítja a készter- mékgyártó kapacitásokat ezen­kívül két hengersor — a Cse­pel Acélműben a huzalhenger­sor, a Dunai Vasműben pedig a lemezhengermű — rekonstruk­ciójára is sor került Már a nyersvasgyártás — előző terv­időszakáéra — fejlesztése is módot adott az acélgyártás gyorsabb növelésére, míg a késztermékeket gyártó henger­sorok bővítése — épp az új ka­pacitások kihasználása érdeké­ben — parancsolóon előírja. Az acélgyártás két oldalról is — van elegendő nyersvas és hengerelt árugyártó kapacitás — sürgetett fejlesztése és már a IV. ötéves tervidőszak kezde­tén jelentkező s azóta egyre növekvő acélhiány felszámolása a soron következő középtávú terv feladatai közé sorolódott. Azért használjuk ezt a fogal­mazást, mert a vaskohászat az előrelátható acélhiányt részben beruházással, részben pedig a KGST-országok ebben az ipar­ágban kialakuló integrációjával tervezte kiküszöbölni, megolda­ni. Az acélgyártás Ózdi Kohá­szati Műveknél történő fejlesz­tésére, oxigéngyár létesítésére azonban mindeddig nem került sor, mert a kohászati vállala­tok fejlesztési alapjait a kö- rábban kezdett beruházások hosszú időre lekötötték s a több KGST-ország által közösen létesítendő kohászati kombinát sem jutott a megvalósítás stá­diumába. Márpedig a népgazdaságnak egyre több acélra van szüksége. Nálunk is érvényesül az a vi­lágszerte tapasztalható tenden­cia, hogy a mesterséges szer­kezeti anyagok — a műanya­gok — elterjedése sem csök­kenti az acélfelhasználást és igényt A két legnagyobb fo­gyasztó a gépipar és az építő­ipar. Az sem hagyható figyel- i men kívül, hogy a vaskohászat, j amely túlnyomórészben import — a Szovjetunióból származó — nyers- és alapanyagot dol­goz fel, egyidejűleg devizaszer­ző iparág is. A vaskohászat az elmúlt évben mintegy 180 mil­lió dollár értékben exportált hengerelt árut. Mindezeket a körülményeket mérlegelve az Állami Tervbi­zottság a közelmúltban olyan döntéseket hozott, amelyek kör­vonalazzák az iparág várható fejlődését az új tervidőszakban. Még ebben az évben megkez­dődik az acélgyártás intenzifi- kálásához szükséges ózdi oxi­géngyár beruházása, míg a Du­nai Vasműben felépül az ország első konverteres acélműve. G l

Next

/
Thumbnails
Contents