Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-13 / 281. szám

4 DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1974. október 13. Elkészült a Mecsek déli oldalának rendezési terve V. dél-dunántúli népművészeti hét Meplani a veszáSps lofyamlot Hol, mit és mikor lehet építem? A legutóbbi városi tanácsülés — és bizonyos értelemben az október 1-én életbelépett új Országos Építésügyi Szabályzat — pontot tett a pécsi Mecsek- oldal évek óta húzódó ügye után. Ismeretes, hogy az ÉVM területrendezési főosztálya és a Városi Tanács közösen készítte­tett rendezési tervet e területre, amely mintegy mintául szolgál­hat az ország más részein elő­forduló hasonlóan vegyes ren­deltetésű területek rendezésé­hez és felhasználásához. Előre tájékozódni Melyik is ez a terület? — Egészen leegyszerűsítve: a Bá­rány út, a Makárhegy déli lej­tője, a Magyarürögi út és a városi parkerdő déli szegélye övezi a meglehetősen nagy te­rületet, amely valaha összefüg­gő szőlő- és gyümölcstermelő terület volt. Az utóbbi évtize­dekben egyre veszélyesebb mé­retű telekaprózódási folyamat tanúi lehetünk, szemlátomást sorvad a zöldterület, a mind ki­sebb és kisebb telkeken pedig különböző rendeltetésű épületek sorakoznak. Félő, hogy a terű­iét eredeti jellege végül is el­vész. Ezt kellett megakadályoz­ni. A terület mintegy háromne­gyed részét ún. hegyi-kertségi kategóriába sorolták, s legfő­képpen itt indokolt szabályozni a telekosztást és az építkezést A fennmaradó negyedrészen lakóterület, közlekedési és köz­műlétesítmények, közösségi és turisztikai létesítmények részére van hely. Ezen a negyedrészen már jobbára kialakultak a lakóterü­letek a völgyekben vezető utak mentén, de itt további szabá­lyozásra van szükség, hogy a jövőbeni építkezéseknél a vá­rosiasabb jelleg domborodjon ki. Ezért határoznak meg négy kategóriát a helyi építési elő­írásokban. Csupán két helyen — a Bálicsi út és a Fekete út között, valamint a Magaslati út tervezett nyugati meghosszab­bítása mentén — terveznek 3— 4 szintes beépítést szabadon álló lakóházakkal. E területe­ken az utak és a közművek ki­építése után lehet építkezni. Az építési engedélyek kiadá­sának a kijelölt lakótetületeken két fontos követelménye van: csoport (sor) házak többlakásos egységeire engedélyezési tervet kell készíttetni, illetve a részle­ges közművesítés megvalósuljon vagy az annak megfelelő szintű közműpótlás biztosított legyen. Magántulajdon-e a panoráma? A terület egy részét közös­ségi célokra tartalékolják, eze­ken általában építési tilalom van, vagy korlátozással (megha­tározott alapterületen, lebontás esetén kártérítési igény nélkül) lehet építkezni. A tavaly elké­szült és a DN-ban is ismerte­tett rendezési terv számos kul­turális és sportlétesítményhez biztosít területet, de hogy ezek mikor valósulhatnak meg, azt ma még nem tudni. Sokkal ha­marabb valósulhatnak meg azok a létesítmények — óvodá- rá, iskolára, kereskedelmi és szolgáltató hálózatra gondolunk —, amelyek a terület lakossá­gát, illetve használóit szolgál­ják. Szó van kirándulóhelyekről és kiszolgáló létesítményekről is, amelyekkel az a cél, hogy o Mecsek oldalt fokozottabb mértékben állítsák a közösség Nagy sikert arattak a baranyai együttesek A Mecsek-oldal Surányi út fölötti még beépítetlen része. (Kaposvári tudósitónktól) A kaposvári városháza előtt vonták fel az V. Dél-dunántúli Népművészeti Hét hímzésekkel díszített zászlóit. A hét elején több kiállítás nyílott Kaposvárott. A megyei fotó- és filmklub Dunántúl nép- művészéte címmel kiállítást ren­dezett a Lotinca Művelődési Központban. A nyáron olyan nagy sikert aratott Kapoli-pá- lyázat nyomán rendezett orszá­gos fafaragó kiállítást Balaton- lelle után most a Somogyi Kép­tárban is láthatták az érdeklő­dők. Az ifjúsági házban a me- j gye iskolái, fotó-szakkörei ren- | deztek népművészeti kiállítást, j A TIT megyei székházában pe- j dig két fiatal kaposvári kerami- i kus. Tamás Mária és Kovács ! szolgálatába. E tekintetben kü­lön gondot jelent, hogy mi le­gyen a rendezési tervben is szereplő ún. kilátó pontok sor­sa. Sokfelé bekerítették, vagy beépítették már azokat a pon­tokat, amelyekről a város ki- sebb-nagyobb részei jól belát­hatok. A Makár-tetőről pl. már sehová sem Látni, a körkörös panoráma szinte teljes egészé­ben magántulajdonná vált. A jövőbeni telekalakításoknál, építési engedélyek kiadásánál figyelemmel kellene lenni a ki­látó pontok védelmére. Üdülőterület? A Mecsek oldal nagyobb ré­szét kitevő hegyi-kertségi terü­let ilyen elnevezése speciálisan pécsi meghatározás. Azt kíván­ja érzékeltetni, hogy itt olyas­valamiről van szó, ami egyér­telműen nem illeszthető be egyetlen kategóriába sem. Me­zőgazdasági művelési terület? — Is. üdülőterület? — Is. Mi lehet hát a ‘meghatározó té­nyező? Maga az építmény. Az építtetőtői, a használótól függ, hogy a telek üdülőteleknek mi­nősül-e, vagy sem. Ha betartva az előírást, 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű épületet épít, ingatlana gazda­sági jellegét hangsúlyozza. Ha viszont a helyi építési előírá­sokkal egyezően nagyobb épü­let épül, ami már üdülési célo­kat szolgál, az ingatlan is üdü­lőteleknek minősül. A hegyi-kertségi terület tehát vegyes rendeltetésű terület, amelynek üdülő-jellegét az sem zárja ki, hogy a korábbi vízbe­szerzési korlátozást feloldotta az új OÉSz. Eddig ugyanis ha 150 méteren belül nem volt vízbeszerzési lehetőség, az in­gatlan nem minősült üdülőte­leknek. Most a vízbeszerzési le­hetőséget korlátozás nélkül 150 méteren túlra terjesztették ki. Szabályozzák a hegyi-kertségi területen a telekosztást. A Vá­rosi Tanács érvényes határoza­ta szerint most már 900 négy­zetméternél (250 n-ölnél) ki­sebb földrészlet nem alakítha­tó ki, de meglévő földrészletek esetében a minimálisan 720 négyzetméter (200 n-öl) nagy­ságú telek még önállóan ke­zelhető. A telkek legkisebb mé­rete: homlokhossza vagy mély­sége minimálisan 15 méter, ki­alakult telek esetében 8 méter lehet Mi építhető? Legfeljebb 30 négyzetméter alapterületű, egy­szintes épület. Terepadottságtál függően azonban kétszintes is engedélyezhető. Lapos, vagy sá­tortetős épület építését nem en­gedélyezik, a tetőforma nyereg- • tetős, esetleg félig kontyolt le­het, a tetősík hajlásszöge 40— 60 fok között váltakozhat. Még egy fontos előírás: a talajszint­től számított 80 cm-nél maga­sabb tömör kerítés sehol nem építhető. Hársfai István A Mecsekoldalra vonatkozó he!yi építési előírásokról a Vá­rosi Tanács építési és közleke­dési osztóba október 24-én, dél­után 4 órakor nyilvános ismerte­tést tart a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskolán, s az érdeklő­dőknek minden kérdésre felvilá­gosítást adnak. Az összefogás ragyogó példája jel entos felajánlások a felszabadulási emlékmű építésére Egy hónapja jelent meg az MSZMP megyei és városi Bi­zottságának közös felhívása me­gyénk lakosságához: széleskörű társadalmi összefogással ve­gyünk részt a Felszabadulási Emlékmű építésében. A felhívást követően egymás­után jelentkeztek a megye ipa­ri, mezőgazdasági vállalatok, intézmények dolgozói, hogy kéz­zel, géppel, avagy pénzfel­ajánlással segítsék az emlékmű és környékének építését. A sze­szélyes időjárás ellenére az el­múlt egy hónap alatt nagyon komoly erők mozdultak meg. Nagyvállalataink, egyes mező- gazdasági üzemek, így a Me­cseki Ércbányászati Vállalat, a 12-yes VOLÁN, a Vízügyi Igaz­gatóság, a görcsönyi tsz, gépi segítségével, a lakosság kézi erejével, a Kertészeti Vállalat irányításával mintegy másfél hektáron elvégezték a terep- rendezést és a földhordást. Közben az emlékmű műtárgyai­nak és a parkírozó építését vég­ző DÉLVIÉP dolgozói is dere­kasan dolgoztak. Előrelátható­lag az építkezés üteme biztosít­ja, hogy áprilisra elkészüljön a történelmi emlékmű, amely vár­hatóan mintegy 14 millió fo­rintba kerül. _ Egy hónap alatt közel 500 fő, háromezer óra kézi és nyolc­száz óra gépi munkát végzett a területen. A közvetlen társa­dalmi munka értéke meghalad­ja a 140 ezer forintot. E mel­lett kibontakozóban van a pénz- beni segítség mozgalma is, amire ugyancsak nagy szükség van, mert a rendelkezésre álló pénzeszközök csak részben fe­dezik az építkezés költségeit. Az 581-03134-01 csekkszámlá­ra befizetett összeg már eddig is jóval meghaladja a félmillió forintot. A Pécsi Hőerőmű Vál­lalat például kétszázezer, a Bel- várdgyulaj Közös Üt Tsz hat­vanezer, a CARBON Könnyű­ipari Vállalat ötvenezer, a Mo­hácsi Üj Barázda Tsz ötvenezer, a Dél-Dunántúli Gázgyártó Vállalat ötvenezer, a Boksái Ezüst Kalász Tsz harmincötezer, a mohácsi Járási KISZ Bizott­ság 28 364, a szentlőrinci Úttö­rő Tsz huszonötezer forintot fi­zetett be, rajtuk kívül kisebb- nagyobb összegekkel résztvesz- nek a mozgalomban az Állat­forgalmi- és Húsipari Vállalat, az OTP Szigetvári járási fiók, a Pécsi Kesztyű és Bőrdísz­mű KTSZ, a MÉV Kutató és Mélyfúró üzeme, a Vókányi Új Élet tsz, a Komló- és Vidéke ÁFÉSZ, az MSZMP Sásdi Járási DÉLVIÉP dolgozói az emlékmű északi részét alapozzák. Fotó: Erb János Bizottsága, a Mágocsi Mező­gép, a Dunántúli Cipőnagyke­reskedelmi Vállalat szocialista brigádjai, illetve dolgozói. Nemrég érkezett hír arról, hogy a szigetvári ÁFÉSZ 16 ezer forinttal, ezen fölül a dolgozók havj átlagbérük két százaléká­val, azaz tízezer forinttal járul­tak hozzá az építéshez. A Szi­getvári Konzervgyár vezetősége a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a vállalat része­sedési alapjából ötvenezer fo­rinttal járul hozzá az építéshez, a Baranyatermék huszonötezer forintot ajánlott fel, a Mohá­csi Farostlemezgyár 24 tagú Kossuth szocialista brigádja is támogatja a felszabadulási em­lékmű megvalósítását. Szemé­lyenként száz forintot ajánlot­tak fel, egyúttal felhívással for­dultak a vállalat 42 szocialista brigádjához, hogy kövessék pél­dájukat. Egyre-másra érkeznek hírek arról, hogy üzemek, vállalatök dolgozói, sőt a diákok, kommu­nista szombatokat szerveznek és az ezért járó összeget ugyan­csak az emlékmű építésére ajánlják fel. így például teg­nap a Villamosipari és Gépjaví­tó Szövetkezetnél, a Megyeszer­nél tartottak kommunista mű­szakot. A Pécs-Meszesi Általá­nos Iskola felsőtagozatos tanu­lói egy hetes társadalmi mun­kát vállaltak a Villányi Állami Gazdaságban. A végzett mun­ka értékét ők is az emlékmű építésére ajánlották fel. Csaba mutatkozott be népi ih­letésű habán és sárközi faze­kas munkákkal. A tudományos tanácskozás csütörtökön kezdődött. Az ötö­dik találkozón a népköltészet volt a központi téma. A Somo­gyi Almanachban jelent meg Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet há­gók lőtőt lépék, című könyve, amelynek előszavában Ortutay Gyula igen meleg hangon mél­tatta az új néprajzi kategória megszületését. Erdélyi Zsuzsa az ország több területéről gyűj­tött népi imát tett közzé, — egyebek között a baranyai csángó és német nemzetiségek között is végzett terepmunkát. A forrásokat tanulmány érté­keli, magyarázza, Erdélyi Zsu­zsanna a városháza dísztermé­ben tartott előadást, melyen közreműködött többek között Jancsó Adrienne. A tudomá­nyos tanácskozás másik témá­ja Somogy népköltészete volt. Pénteken este négy megye folklór együtteseinek díszelő­adásával zárult az V. Dél-du­nántúli Népművészeti Hét. A műsornak csaknem felét bara­nyai együttesek töltötték ki. A nézők igényes képet kaphattak a szomszéd megye hagyomány- ápolásából. A Tolna megyei izményiek .igen eredeti népi misztériumjá­tékát a Székely betlehemet a somogyi kisbárapátiak lucázá- sa követte, s utána léptek szín­re a pécsi Páva-kör tagjai. Fábián János ormánsági nép­dalokat énekelt, majd a Páva­kor pécsi tagjai a vásárosdom- bói regölést adták elő. Duga Ilona ugyancsak a pécsi pává- sok közül — csángó népdalo­kat énekelt. A mecseknádasdi német gye­rekcsoport — művészeti vezető­jük Donovald Józsefné —, a helyi játékos gyermekdalokat állította hatásosan színpadra, láthatóan nagy sikert aratva. Délszláv népdalokat és nép­táncokat adott elő az átai népi együttes. A Matusek László ve­zette csoport különös gazdag énekkultúrájával hívta fel ma­gára a figyelmet és a gazdag népviselettel. A baranyaiak műsorát Csere­pes Károly fiatal népművész zárta, aki — a Somogybán sajnos már nemigen hallható — dudát szólaltatta meg. Tröszt Tibor Megifjodik a Munkácsy Mihály utcai rendelőintézet Korszerű laboratórium, röntgenszoba, műtő Tágas, korszerű műtő a sebé­szeti osztályon. Lassan befejezéshez közele­dik a felújítás második üteme is. Hogy mit jelent ez orvosnak és betegnek egyaránt, tudhat­ja mindenki, akinek bármilyen dolga akadt az épületben. Harminc év alatt több mint kétszeresére nőtt Pécs lakossá­ga, a rendelőintézet azoriban vajmi keveset bővült. Szétmál- lóban voltak a vízvezetékek, tönkrement az elektromos há­lózat, állandóan baj volt a fű­téssel, a röntgen sugárveszé­lyes volt Tavaly novemberben kezdte a munkát az Építő és Tatarozó Vállalat. Először az épület Kis­faludy utcai szárnya készült el, ez év végéig teljesen felújítják a középső szárnyat A fűtést olajkazánok biztosítják, megbíz­hatóan. Több osztályon beköl­tözhettek a korszerűbb, tága­sabb rendelőkbe. A röntgenben megszűnt a sugárveszély. A se­bészet önálló gipszelőt kapott Teljesen felújították, korszerű, higiénikus lett a sebészeti mű­tő. A cardiológia két helyiséget kapott, de korszerűbb, tága­sabb helyre költözhetett a bel­gyógyászat, a szem, fül, ortho- péd, és fog szakrendelés is. Talán legjobban a laborató­rium dolgozói örülnek az új kör­nyezetnek. A mérgező anyagok­kal foglalkozók számára külön elszívóval felszerelt fülkét épí­tettek, elszigetelt helyiségben helyezték el a zajos gépeket, és általában csak most, a lényege­sen jobb körülmények között tudják kamatoztatni a korszerű műszerek adta lehetőségeket Helyiséget tudtak biztosítani a munkaalkalmassági vizsgála­tok számára is. A rendelőintézet dolgozóinak munkakörülményei is lényegesen javultak. Minden szinten öltözőt zuhanyozót ala­kítottak ki, új, korszerű tálaló és ebédlő is épült A harmadik ütemben valósul meg a Széchenyi tér felé eső szárny, a homlokzat és az udvar felújítása. Mindezek a jók mel­lett meg kell azonban említeni, hogy akkor lenne teljes a ren­delőintézet öröme, ha külön he­lyet kaphatna, valahol másutt az anya- és nővédelmi intézet a gyermekgyógyászat és a me­gyei bőr szakrendelés. Akkor még sokmindenre jutna hely, a még jobb betegellátás érdeké­ben. K. Gy. „

Next

/
Thumbnails
Contents