Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-12 / 250. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXI. évfolyam, 250. szám 1974. szeptember 12., csütörtök Ara: 80 fillér A2 MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja CHILE NÉPE GYŐZNI FOG! Szolidaritási megmozdulások országszerte Szolidaritási gyűlés István-aknán Pofttílcai közéletünkben az egész országot átfogó szolida­ritási megmozdulás napja volt szeptember 11-e, az évfordulója annak, hogy egy évvel ezelőtt Chilében a reakció fasiszta módszerekkel megdöntötte a ha­ladó rendszert építő népi egy­ség kormányát, s a hatalmat fegyverrel megszerző fasiszta junta pribékjei meggyilkolták dr. Salvador Allendét, az or­szág törvényesen megválasztott elnökét. Azon a napon 11 óra­kor történt ez o kegyetlen cse­lekmény, s most — szerdán — pontosan ebben a délelőtti idő­pontban Budapesten és vidéken mindenütt, a gyárakban, hiva­talokban, iskolákban szolidari­tási gyűléseket, röpgyűléseket, megannyi politikai demonstrá- C'ót tartottak. A magyarorszá'gi eseménysorozat a chilei haza­fiakkal vállalt világszolidarstás nemzetközi napjának ország­határokon átívelő programjába kapcsolódott. A budapesti munkahelyi kol­lektívák egyik szolidaritási gyű­lésén, a Villamos Berendezé­sek és Készülék Művek Váci út; akkumulátor és szárazelem a-áraban Földvári Aladár, a Szakszervezetek Országos Taná­csának elnöke mondott beszé­det. Nyomatekkal hangsúlyoz­ta ■ „Hiába változtatta a fasisz­ta rezsim egyetlen börtönné, hatalmas koncentrációs tábor­rá Chiiét, most, uralma első évének végén sem érezheti ma gát biztonságban, mert a népi egység híveinek száma nem tízezrekre, hanem milliókra tehető — a milliókat viszont nem tudják letartóztatni.” A munkásgyűlés résztvevői követelték — táviratban is megfogalmazták követelésüket —, hogy azonnal szüntessék meg Chilében az önkényes letartóztatásokat a nép elleni hadiállapotot, állítsák vissza az emberi méltóságot, az ele­mi polgári jogokat a demok­ratikus és szakszervezeti jogo­kat. Csepelen több száz röpgyű- lés volt 11 órakor. A Csepeli Papírgyár nyolc gyáregységé­ben több ezer, a Magyar Posz­tógyár üzemeiben ezer, a MA­HART és a Szabad Kikötő üzemegységeiben, az I. számú Szakmunkásképző Intézetben is 1000—1000 résztvevője volt a tiltakozó összejöveteleknek. Az egész nap folyamatosan pergő politikai program során délben a Hazafias Népfront Belgrad rakparti székházábon hazánkban tartózkodó chilei menekültek részvételével tar­tottak szolidaritási összejöve­telt abból az alkalomból, hogy a Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióbizottsá­ga a Magyar Postával közösen Pablo Neruda emlékbélyeget bocsátott ki. Szerdán óráról órára százá­val érkeztek a Magyar Szolida­ritási Bizottsághoz és az Orszá­gos Béketanácshoz az ország minden részéből a chilei haza­fiak iránti szolidaritást kifejező táviratok, a juntát elítélő tilta­kozások, a szeptember 11-j po­litikai események sok százezer részvevőjének állásfoglalásai. A táviratok száma estére sok ezerre nőtt, Akik írásba foglal­ták véleményüket, politikai ál­lásfoglalásukat, valamennyien tiltakoznak a chilei nép sza­badságát vérbe fojtó katonai rémuralom ellen, A táviratok szerzői a leghatározottabban el­ítélik a katonai junta esztelen kegyetlenkedéseit, önkényét Tizenkétezer budapesti fiatal töltötte meq zsúfolásig szerdán este a kisstadion lelátóit: a tragikus chilei fordulat évfordu­lóján — a tiltakozás napján — szolidaritási hangversenyt ren­dezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága, Az est teljes bevéte­lét a Chiléből menekült haza­fiak támogatására fordítják — a műsor valamennyi szereplő­je, résztvevője ingyen, a chilei nép harcával vállalt szolidari­tás jegyében, a fasiszta junta terrorja elleni tiltakozásul aján­lotta fel közreműködését. Pab­lo Neruda és más költők ver­seivel, irodalmi szemelvények­kel, Allende beszédeinek rész­leteivel idézték a művészek — Bárdy György, Bástj Lajos, Gob­bi Hilda, Keres Emil, Koltai Já­nos, Kovács István, Major Ta­más, Ronyecz Mária, Tolnay Klári, Tordy Géza, Törőcsik Ma­ri és Várkonyj Zoltán — a né­pi eqyséq reménycsillantó esz­tendeit. s bélyegezték meg á gyilkos terrort, az embertelen fasiszta puccsot. Az est második részében színpadra lépett az Üj idők chi­lei együttes, a Bergendy, a Cor­vina, o Syrius és az Apostol együttes, a Pege-kvartett és a Tolcsvay trió, s záróakkord: ez­rek és ezrek szájából csendült fel a chilei szolidaritás szimbó­lumává emelkedett dal, a Ven- ceremos I Tiltakozó gyűlések, felvonulások Baranyában Nincs egyetlen város, község az országban, ahol szerdán ne tartottak volna röpgyűléseket, tiltakozó összejöveteleket, poli­tikai megmozdulásokat a chilei nép igazságos ügyének támo­gatásáért, o jogtalanul bebör­tönzött, ikínzásoknak kitett ha­zafiak szabadon bocsátásáért. Munkások a terror ellen Pécs ős Baronyo üzemeiben, hivatalaiban is röpgyűléseket tartottak tegnap. A mecseki bá­nyavidék üzemeinek munkásai kora reggel kezdték tiltakozá­sukat o chilei fasiszta junta ter­rorja ellen. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat bányaüzemei­ben oz éjszakai műszakot be­fejező bányászok és a regge- lesek együttesen vettek részt a röpgyűléseken. A pécsi Kesztyűgyár központi gyáregységében, az egyes üzemben és valamennyi mun­kacsarnokban fél kilenckor megálltak a szabászok, a var­rónők. A reggeli időt használ­ták fel arra, hogy kifejezzék szolidaritásukat <j testvéri chi­lei néppel. A junta gaztettei­ről o gyári művezetők beszél­tek. Tizenegy órakor a gyár ad­minisztratív dolgozói tartottak röpgyűlést, amelyet este félhat­kor a délutános műszak mun­kásgyűlései követtek. A kesz­tyűgyár munkásai eljuttatták fcfeokezé tcmratuktt a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz Bu­dapestre, A Mecseki Szénbányák dol­gozói reggel háromnegyed hat­kor tartották az első röpgyűlé­seket, úgy a bánya, mint a kül­színi üzemekben egyaránt. Új­hegyen a reggeli röpgyűlésen mintegy háromszázan vettek részt, délután két órakor pedig a délutános műszakra érkezők í követelték Louis Corvalán, Ani- bal Palma, Aniceto Rodrigez, , Polo Salinas, Julio Silva Solar szabadon bocsátását A jelen­lévők mementóként hallgatták Allende beszédét ...„Tanuljatok a leckéből...” . . . Biztos ez lesz az utolsó alkalom, hogy hozzátok fordul­hatok... Nem mondok lel... E történelmi pálya sodrában életemmel fizetek ... Arra szó­lítalak fel benneteket, tanulja­tok a leckéből ... A nép nem tűrheti, hogy eltiporják. Éljen Chile, éljen a nép, éljenek a dolgozók! Az idézet Salvador Allende utolsó rádióbeszédé­ből való, amelyet Nagy Sándor, Pécs-Bányaüzem előkészítő kör­letének KlSZ-titkárc olvasott fel a délutános műszakra érkező bányászoknak. Nagy Sándor ezek után vá­zolta azokat az eredményeket, amelyeket a Népi Egység kormá­nya az ezernapos hatalom ide­je alatt elért. Szólt azokról az eredményekről, amelyet a chilei nép országa felvirágoztatása ér­dekében tett: q földosztásról, a rézbányák, a bankok és nagymonopóliumok államosítá­sáról. Végezetül elítélte a hata­lomra jutott újtasízmus rémtet­teit, hogy habozás nélkül ki­szolgáltatta az országot o ha­(Folytatás a 3. oldalon) A feteabpdulósi emlékmű építésével kapcsolatban tegnap délután V/fygder Béla, Pécs vá­ros tanácselnöke, és dr, Németh Lajos tanácselnök-helyettes tá­jékoztatót tartott. Wieder Béla elmondta, hogy közeleg hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója. Ennek megünneplésére számos mun- kaversenyakció indult Pécsett és Baranyában. Pécsett több spe­ciális jellegű rendezvényre ke­rül sor, amelyből kiemelkedik az április 4-én felavatásra ke­rülő felszabadulási emlékmű. Ez a mű szimbolizálja a felsza­badulási évforduló emlékét. Lehetőséget ad nagyobb ün­nepségek megtartására is. Az emlékművet o Mecsek-kaput követő második kanyarban — a kőbányától visszafelé mintegy 150 méterre — a városból jól látható helyen alakítják ki. A kiviteli tervek elkészültek, most a megvalósításon munkálkod­nak. A tennivaló sok, a prog­ram sűrített. Az emlékmű épí­tésével kapcsolatban kétféle forrásra támaszkodik a megyei és o városi tanács. Mindenek­előtt a saját pénzeszközeivel kí­ván az emlékmű létesítéséhez hozzájárulni, de számít a me­gye és Pécs lakosságának tár­sadalmi segítésére és összefo­gására. A társadalmi munkák szerve­zéséről dr. Németh Lajos adott részletes tájékoztatót. — Az emlékmű és környeze­tének kialakításához nem ele­gendők az anyagi források. Ba­ranya megye és Pécs város szerveitől többféle társadalmi munkát kérünk. A felszabadulási emlékmű építési területén lesz olyan munka, amelyet csak szakkivitelező végezhet; neve­zetesen a műtárgy építését és az autóparkoló létesítését. Erre a munkára a Dél-dunántúli Víz­ügyi és Közműépítő Vállalat kap megbízást. Ott társadalmi munkára nem lesz szükség. — A mintegy másfél hektár területen indokolt a társadalmi munka szervezése. A Mecseki Ércbányászati Vállalattól azt kérjük, segítsen a parkosított terület vízellátásának megoldá­sában. Földmunkákkal nyújtson támogatást, hogy a vizet a kempingtől gerincvezetéken a megjelölt területre vezessék. A szerelési munkákra felkérjük a Pécsi Vízmű Vállalatot. — A területnek a közvilágí­tására és az emlékmű díszki­világítására felkérjük a DÉ- DASZ kollektíváját. Munkájuk­kal a tanács jelentős költség­megtakarítást érne el. A par­kosítással kapcsolatban kérjük a Kertészeti és Parképítő Vál­lalat vezetőit, hogy részben irá­nyítsák a társadalmi munkások tevékenységét, továbbá azt, hogy önállóan végezzék a par­kosítási munkákat. — A parkosított területen bizonyos úthálózatot szükséges kiépíteni — hangsúlyozta Né­meth Lajos. A Hunyadi út és a Surányi út sarkáról induló Som­fa utcát — amely ennek az egész parkosított és remélhető­leg kiránduló területnek déli határa — olyan úttá indokolt kiépíteni, hogy azon gyalogosok közlekedhessenek, sőt egyirá- nyúsítása sem kizárt. Ennek az utcának a korszerűsítésére fel­kérjük a Közúti Építő Vállala­tot, a Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat munkásgárdáját és az Aszfaltútépítő Vállalat dolgozóit. De segítséget nyújt­hatnak az ércbányászok is. — Felajánlás érkezett a Pécs-Baranyai Beruházási Vál­lalattól. Vállalják a felszaba­dulási emlékmű megvalósítá­sának társadalmi munkában történő lebonyolítását, amely­nek értéke 160 ezer forint. A pécsi Hőerőmű vezetői pedig 200 ezer forintot utalnak át a fejlesztési alapjukból az emlék­mű építéséhez. Jelentkeztek már szocialista brigádok, akik je­lezték, hogy pénzbeli hozzájá­rulással támogatják a nemes akciót — Ismeretes, hogy a munká­latok már megkezdődtek, a tár­sadalmi tevékenység jelentős a terület keleti részén. Az út északi oldalán pedig épül az 50 autó befogadására alkalmas parkolóhely. — A társadalmi munka anya­gi megváltását kérjük o dolgo­zóktól, vállalatoktól, intézmé­nyektől, mivel a területen szá­mos olyan szakipari jellegű munkát kell végezni, mely meg­haladja a társadalmi segítés erejét. Javasoljuk, váltsák meg a társadalmi munkát, a pénz­beli hozzájárulást pedig o Pécs Városi Tanács által kibocsátott csekken — száma: 581 —03134 — 01 — fizessék be. A csekket a városi tanács tervosztályán lehet beszerezni. Ezt a csekket a tanács kerületi hivatalainál is lehet kérni. N, t. Zsúfolásig megtelt a POTE aulája az egyetemi dolgozók és hotlgatök tiltakozó nagygyűlésén. Magyar pártKüidöttség utazott Belgiumba és Olaszországba A Belga Szociális q Párt meg­hívására szerdán Brüsszelbe utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának küldöttsége Kállai Gyu­lának, a Politikai Bizottság tag­jának vezetésével. A delegáció tagjai: dr. Tar Imre, q Sza- bolcs-Szatmár megyei Pártbi­zottság első titkára és Horn Gyula, a KB osztályvezető-he­lyettese. A küldöttséget o Feri­hegyi repülőtéren Nyers Rezső, a Politikoi Bizottság tagja bú­csúztatta. ♦ Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására szerdán Olaszországba I utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának küldöttsége; Katona Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Népsza­badság főszerkesztője és dr. Csendes Lajos, a KB ági 'ad­ós és propaganda osztályának helyettes vez-frve. A küldött­ség az MSZMP képviseletében részt vesz Bolognában az Unt­tá központi ünnepségén. Csekkszámlaszám: 58Í-Q3134-Q1 Felszabadulási emlékmű a Mecseken Számításnak a társadalmi munkások segítségére és a lakosság anyagi hozzájárulására

Next

/
Thumbnails
Contents