Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-11 / 249. szám

6 DUNÄNTOLI NAPIG Az illetékesek aáLasz&Lítak „Kedveltek a szénsavas és gyümölcskészítmények” Miért hiánycikk a fonyódi víz? is gyakran látogatja az egysé­geket a minél jobb kereskedel­mi kapcsolat kialakításáért Vállalatunk nem adott az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat illetékes vezetőinek olyan tájé­koztatást. hogy a balatoni fo­gyasztás minden erőnket, ka­pacitásunkat leköti. Mintegy két héttel ezelőtt, igaz, hogy tár­gyaltunk a kereskedelmi válla­lat áruforgalmi vezetőivel — az ő kezdeményezésükre — plí Harkány fürdő nagyobb meny- nyiségű ásványvízzel való ellá­tásáról. Mi ekkor örömmel vet­tük, hogy újabb, nagyobb lehe­tőség nyílik számunkra a fonyó­di ásványvíz piacának bővítésé­re. Ekkor ígéretet tettünk, hogy Mi lesz. ha a mentő nem tud bejönni ha szükséges, külön járatot in­dítunk Harkányba. Aztán ma­radt minden a régi, az eddigi volumenhez mérten többlet igény a mai napig nem jelent­kezett. A szezon folyamán is korlátlan lehetőségeink nyíltak volna Pécs városának ellátásá­ra, ha az illetékes vállalatok ezt igénylik. Nyilvántartásainkból megálla­pítható, hogy egy-egy egység — még a nagyobb kapacitású ABC áruházakat is beleértve — havonta egyszer, esetleg kétszer kért ásványvizet, akkor is mini­mális 5—10—15 ládás eseten­kénti cserével. Véleményünk szerint, ha az elmúlt időben a vevők nem kaptak megfelelő mennyiségű fonyódi ásványvizet, úgy ne a vállalatunkat, hanem a keres­kedelmi központokat, azon belül az egységek vezetőit hibáztas­sák, akik nem az igényeknek megfelelően adták megrendelé­seiket. Az a megállapítás, hogy Pé­csett fonyódi ásványvízből „hír­mondó sem akad’’, avagy „egye­lőre csak ígéret", nem felel meg a valóságnak. Jelenleg az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat­nál 20, a BARANYAMÉK Válla­latnál pedig 16 egységben for­galmazzuk a fonyódi ásványvi­zet a lakossági igények kielé­gítésére. Pécsett külön áruforgalmi ügyintézőnk van, aki pontosan a jobb, szervezettebb áruellátást igyekszik biztosítani. A megren­delő egységek telefonon napon­ta közvetlenül leadhatják ren­deléseiket, melyet kaposvári te­lepünk időben és pontosan tel­jesít. ügyintézőnk személyesen az útra? Lapunk augusztus 18-i szá- I mában a Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalat értesítette a lakosságot, hogy a Kalinyin úti gázvezeték építése miatt a 33- as autóbusz, november 30-ig csak a Pálos templomig közle­kedik. Már a fenti értesítést kővető napon közel 100 aláírásos le­vél érkezett címünkre, amelyben a Kalinyin úti és a Tettye kör­nyéki lökök aggodalmukat fe­jezték ki a következők miatt. Idézet a levélből: „Itt a szep­tember, az iskolakezdés, mi lesz a gyermekeinkkel? — Autó­busz híján hogyan oldjuk meg a munkábajárást? — Az út el­készültéig hogyan szállítjuk ha­za a piaci, bolti csomagjainkat? — Mi lesz ha baj esetén a tűz­oltók, a mentő nem tud bejön­ni az útra? stb. Elöljáróban közölhetjük, hogy a Pécs Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya méltányol­va az érintett lakosság jogos igényeit, az alábbi határozatot hozta. — Az építési szakaszokon az egynyomú útpályán kétirányú forgalmat kell biztosítani — köztük az autóbusz közlekedést is. Ennek megvalósíthatósága érdekében a kivitelező köteles a megrendelő kezelésében lé­vő mozgatható forgalomirányító berendezést használni, és a for­galomirányító fényjelző készülé­ket, illetve veszélyjelző táblákat a megfelelő helyen elhelyeztetni. Ennek, valamint az autóbusz­forgalom visszaállításának 1974. szeptember 17. a határideje. A lakásokba történő gázvezetékek beépítésének idején munkana­pokon 8—16 óra között lezárha­tó a közút, (csak néhány napos lezárásról van szó) amelyről a VOLÁN 12 Vállalat a sajtó út­ján előzetesen értesíti a lakos­ságot. E határozat betartását a Pécs II. kerületi Tanácsi Hivatal műszaki osztálya folyamatosan ellenőrizteti. Komló városával kapcsolat­ban el kell mondani, hogy egész évben csak két egység, a 30-as ABC és a 233-as bolt adott le rendelést még április­ban, összesen 23 ládára — amit teljesítettünk is —, de azóta sem kért újabb szállítmányt Németh Lajos, a S. m. Ásványvíz és Szikviz- ipari Vállalat mb, igazgatója „Csendélet a buszon" Az észrevétel alapján a szol­gálatot teljesítő forgalmi sze­mélyzetünk ellen fegyelmi eljá­rást indítottunk. A jegykezelő, elismerte vétségét Mentségül felhozott kifogá­sait nem ismertük el és a visz- szaélésével arányban álló bün­tetést kapott. A büntetés kisza­básánál figyelemmel voltunk arra, hogy az alkalmas legyen hasonló esetek megelőzésére, egyben például szolgáljon for- I galmi ufazószemélyzetünk előtt. A kellemetlen incidensért, alkal­mazottunk megengedhetetlen magatartásáért, ezúton is szíves elnézést kérühk. Laki Pál igazgatóhelyettes „Magyarázkodás helyett...” Még egyszer a postai kézbesítésre Lapunk augusztus 14-j szá- I mában a fenti címmel helyet adtunk a pécsi kismélyvölgyi lakosok jogos panaszának. Er­ről röviden csak annyit, hogy a postaszekrényeiket — véle­ményük szerint — érthetetlen okból Szentkútra helyezte át a posta. Ezzel úgymond rendkí­vüli módon megnehezítették a lakosság, de mindenekelőtt az itt élő nyugdíjasok helyzetét. Mint mondották, már most aggódva gondolnak a csapa­dékos őszi, téli hónapokra, ami­kor a jelenleginél is nagyobb fáradozások árán juthatnak cél­hoz, azaz nyugdíjilletményeik, újságjaik, leveleik átvételéhez. A levelük megjelenését követő­en csaknem egy hónap múlott el a Postalgazgatósáq válasza nélkül. Időközben — s valószínűleg a fentebb említett levél hatá­sára — más, de ugyancsak a postai kézbesítést bíráló tele­fonhívások sokasága érkezett szerkesztőségünkbe a város min­den tájáról. Néhány példát em­lítünk. A Jókai, továbbá a Kál­vin utcából nagyon sokan pa­naszolták, hogy újságjaikat va­sárnaponként is a lépcsőházak postaszekrényeibe dobják, hol­ott a Postaigazgatósáq erre vo­natkozó rendeleté szerint, va­sárnap és munkaszüneti napo­kon, közvetlenül az előfizetők lakásaiba kell kézbesíteni a to­pokat, folyóiratokat. Ezek után kezdjük a sort a kismélyvölgyiek panaszával, amelyre időközben választ kap­tunk a Pécsi Postaigazgatóság­I tál. E szerint a kismélyvölgyiek és a szentkútiak levélszekré­nyeinek helyét eredetileq az au­tóbusz végállomásnál jelölték ki. Azonban a helyszíni bejárás so­rán a városi tanács képviselői forgalmi és balesetvédelmi okokból nem értettek egyet ez­zel q tervvel. Javaslatuk alap­ján a Szentkútra vezető út ele­jére szerelték fel a levélszekré­nyeket, Nos, ezzel korántsem oldódott meg a kismélyvölgyi tokosok problémája, noha a válaszlevél tanúsága szerint a Postaigaz­gatóság nem zárkózott el pa­naszuk kivizsgálásától. Idézet a levélből: „A kérést megvizsgál­tam és megkíséreltem egy olyan hely pótlólagos kijelölését, ahová — bár tetemes többlet- költséggel — lerakodó helyet tudtam volna biztosítani a kis- mélyvölgyieknek. A helyszíni be­járás során megállapítottam, hogy a tanácstag által javasolt helyen, egyrészt a kismélyvöl­gyi útburkolat szűk keresztmet­szete, másrészt a szembentévő út meredeksége és a mellette lévő vizesárok miatt nem lehet elhelyezni a levélszekrényeket." A levél befejező soraiban el­ismerik, hogy a kismélyvölgyiek által javasolt hely és a már el­helyezett levélszekrénysor között valóban „emelkedő útvonal van", de a kettő között, úgy­mond nincs lényeges távolság. S ezért nem tudnak egyetérteni azzal sem, hogy csapadékos időben nem lehet a levélszek­rényeket elérni. A válaszlevél nyomán először a Pécs II. Kerületi Tanács Hi­vatal igazgatási osztályán ér­deklődtünk, ahol kiderült, hogy a város külterületein létesített és létesítendő 17 úgynevezett „levélszekrény-lerakóhely" térké­pén már eredetileg sem kaptak helyet a kismélyvölgyiek. Meglátogattuk, illetve meg­hallgattuk őket is, s talán mon­danunk sem kell, hogy hallat­lanul nagy volt a felzúdulás. Általános az a vélemény, hogy a kézbesítésnek ezzel az „új­donságával" — legalábbis Kis- mélyvölgyben nem öregbítették, hanem nagymértékben aláásták a Posta hagyományos jó hírne­vét, Egyet idézünk a vélemé­nyekből. Novákovics Alajosáé: — 1934. óta lakom itt, s az­óta ha kisebb-nagyobb zökke­nőkkel is, de mindig kézhez kaptuk az újságot, levelet, nyug­dijat. És ma, amikor az ipar, a kereskedelem, a közlekedés, és az élet minden területén azon igyekeznek, hogy korszerűbbé tegyék a szolgáltatásokat, en­nek éppen az ellenkezőjét tet­te a posta. A nevűnk, címűnk helyett sorszámot és levélszek­rénykulcsot kapunk, amivel eső­ben, sárban, kutyagolhatunk, dombot mászhatunk az újság­jainkért, leveleinkért, nyugdíja­inkért. Magyarán mondva oda jutottunk, hogy mi nyújtunk szol­gáltatásokat a postának. Min­denek közül talán a legnevetsé­gesebb a nyugdíj kézbesítés megoldása. Ez úgy történne, hagy a folyósítás előtti napon A SZERKESZTŐSÉG Ilk U/M-Ut ni/vuífuí/vit Fárasztó utazgatás Mi, kertvárosi lakók, akik nap­ról napra többen leszünk. A Megyeri úti Nagyker raktárak­tól körülményesen és hosszú utazás után érünk munkahe­lyünkre, azért, mert először a városba megy a 39-es járat, majd ott átszállva, a 40-esset megyünk vissza a Megyeri útra. Sokkal egyszerűbb volna, ha a 12-es Volán Vállalat a vásár­téri végállomáson túl még be­iktatna egy megállót q raktár­bázis előtt. Ott ki lehetne ala­kítani egy autóbuszfordulót, vé­leményem szerint kevés anyagi ráfordítással. Tudomásom sze­rint naponta igen sok ember megy a városból a TÖZÉP, a raktár-bázis, a- Ruházati Nagy­ker. stb. ott lévő vállalatokhoz, akik szívesen vennék, ha a Kos­suth téri állomásról kb. három­három járat a reggeli, a dél­előtti és az esti órákban (mun­kaidő után) is indulna, ugyan­úgy vissza- is. Ez nagyon sok időt és fáradságot takarítana meg pz itt dolgozóknak. Nagyon szeretnénk, ha az il­letékesek ezt a kérést meg­vizsgálnák és gyors intézkedés­sel megoldanák az egyre fá­rasztóbb utazgatást. Másik kérésünk, hogy a Me­gyeri úton a MÉK raktártól kezd­ve a vásártérig bezárólag, épít­senek járdát, ahol a gyalogos forgalom balesetveszély nélküli­vé válna. Jelenleg életveszélyes ezen az úton a gyalogközleke­dés, mert az út szélein méteres gaz nőtt, ami elveszi a kilátást mind a gyalogos, mind a jár­művezetők elől. Darvas Istvánné Krisztina tér 11. Kellemes meglepetés Meglepődve vettem át a pos­tástól 115 forintot, melyet az Ál­lami Biztosító küldött címemre. Első pillanatban azt hittem, hogy valamilyen biztosítási díjat túl­fizettem. Most tudtam meg, hogy ez ax pénz kétéves balesetmentes ve­zetésem jutalma. És ezután — a CASCO biztosítás feltételei szerint — jövőre is ennyit kapok, azontúl pedig duplájára, sőt háromszorosára növekszik az összeg. Kár, hogy ezt a biztosí­tás megkötésekor nem mond­ták! Most már csak az kell, hogy továbbra is segítsen az autósok Fortunája és ne ka­rambolozzak. Mándoky Kálmán Öröm és aggodalom A Kórház téri olajkút meg­szüntetésével kb egyidőben egy háztartási tüzelőolaj tartályt szállítottak a Nyíl utca és az Aradi vértanúk útja sarkán lévő térségre. Mondani sem kell, hogy a környék lakói milyen örömmel és bizakodással fo­gadták a megjelenését. Ezzel kilátás nyílt arra, hogy a jö­vőben már nem kell a Petőfi utcai vagy az újmecsekaljai ku­takhoz járni olajért. Az öröm korai volt, mert a tartály azóta is ott árválkodik, pedig nincs már olyan messze a szezonja a tömeges tüzelőolaj vásárlás­nak. Reméljük, hogy nemcsak ideiglenesen tették oda, és ha­marosan sor kerül az üzembe- helyezósére. Pető Károly, lakóbizottsági elnök Aradi vértanúk útja 44. — A Pollack Mihály Műszaki FS­iskolán szeptember 30-án felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam indul matematika, fizika és rajz tárgyak­ból. A tanfolyam május Hó végéig tart, s hetenkét két délután 4—4 órás foglalkozások keretében előkészít a műszaki és felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira. A Ó50,— Ft rész­vételi díjat a jelentkezés előtt kell befizetni, s az erről szóló postai fel­adóvevényt Jelentkezéskor be kell mutatni. A jelentkezéshez szükséges továbbá az érettségi bizonyítvány (oklevél) és a munkahely hozzájá­rulása is. Jelentkezési űrlapot és postai befizetési lapot a főiskola fő­igazgatói hivatalában lehet igényel­ni. (Boszorkány u. 2. I. emelet 112-es szoba. Telefon 13-277/43-as mellék.) Jelentkezési határidő szeptember 18, (x) a posta egy értesítést tesz a levélszekrénybe, amelyben fi­gyelmezteti az illetőt a nyugdíj­átvétel időpontjára. Ez azt je­lenti, hogy az általuk jelzett na­pon kb. 25 nyugdíjasnak kell felgyalogolnia a szentkúti levél­szekrénysorhoz, hogy a gépko­csival érkező postástól átvehes­se a nyugdijat. Nos, ha szép az idő, akkor szerencsénk van, de mi lesz ha esőben, hóviharban kell várakoznunk, sorbaállnunk. Nem kérünk az ilyen szolgálta­tásból .., Az általános zúgolódás elle­nére is, csaknem minden lakó belátja a posta kézbesítés prob­lémáit, s csupán a „megoldás” eilen van kifogásuk. Belátják, hogy a kézbesítők munkáját egyre inkább megnehezíti a postai küldemények megszapo­rodása, és ezért kompromisszu­mokra is hajlanának. Például: a kismélyvölgyi út elején lakó Rab János felajánlotta, hogy ingatlanán szívesen helyet adna a levélszekrényeknek. Az általa kijelölt hely, csupán 50 méter­re van a főútvonaltól, és némi salakozással arra is alkalmas­sá válna, hogy a posta gépko­csija megforduljon. Tehát a lehetőség adva van, csak élni kell vele. Ami pedig a vasárnapi és a munkaszüneti napok kézbesítési problémáit Illeti, erre Péter Fe­renc, a Pécsi Postahivatal ve­zetője adott választ. A posta hírlapkezelési rendelkezéseire hivatkozott, amelynek egyik pontja az alábbi utasítást tar­talmazza. „Vidéken oz előfizetői példá­nyok munkanapokon a levél- szekrény útján kézbesíthetők. Vasárnap és munkaszüneti na­pokon a hírlapokat nem a le­vélszekrények útján, hanem a címzettek lakásán kell kézbesíte­ni. Ettől csak az esetben lehet eltekinteni, ha a címzett (elő­fizető) kéri, hogy az előfizetői példányokat e napokon is a le­vélszekrények útján kézbesítsék”. Ez a rendelet kimondja ugyan, hogy munkaszüneti napokon a „címzett lakásán kell kézbesíte­ni”, de azzal, hogy az előfi­zetők kérésére eltekinthetnek et­től, már lehetőséget nyújt a kézbesítési lazaságokra, sőt a visszaélésekre is. Kivel nem for­dult még elő, hogy vasárnapon­ként több ízben is feleslegesen gyalogolt le a földszintre, mert üres volt ° levélszekrénye. Mi oka volna hát az előfizetőnek arra, hogy még kérje, igényel­je is, hogy az újságját „levél- szekrény útján kézbesítsék". Sokkal Inkább elképzelhető, hogy a kézbesítő kéri meq er­re az előfizetőt, ami érthető, mert való igaz, hoqy fáradság­gal jár az emeletek megmászá­sa. De ha ezt a terhet minden megkérdezés, beleegyezés nél­kül az előfizetőre hárítják át, ez ellen nem csoda, ha tilta­koznak. Ezzel messzemenően egyetértett Péter Ferenc, a Pé­csi Postahivatal vezetője is. — Eddig is megköveteltük, és a jövőben is elvárjuk — mon­dotta — hogy vasárnap és munkaszüneti napokon a ren­deletben előírtak szerint végez­ze munkáját a kézbesítő, Per­sze történhetnek engedmények az előfizetők részéről — erre eddig is volt példánk, — de ezt a jövőben, csak kézjeggyel ellátott igazolás formájátían fo­gadjuk el a kézbesítőinktől. Végezetül biztosította az elő­fizetőket arról, hogy a jövőben minden kézbesítéssel kapcsola­tos panaszt kivizsgálnak, és fe­lelősségre vonják a rendelet megszegőit f. Gy. 1974. szeptember 11. Jogi tanácsadó Balogh J, feleségétől jelen­leg külön él. Válás esetén nem akar a volt közös la­kásban maradni. Kérdése: A megüresedő — visszamaradó — lakrész után kérhet-e feleségétől anyagi juttatást (kártérí­tést) ? A házastársak lakásbérleti jogviszonyát is a lakásügyi rendelkezések szabályozzák. A házasság felbontása után ter­mészetszerűen változnak a bér­leti jogviszonyok is. Ezért ol­vasónk kérdése jogos. A lakás­ügyi rendeletek e kérdést sza­bályozták. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 100. §-ának előírása szerint annak a házastársnak (volt házastársnak), akit a bí­róság a lakás elhagyására kö­telezett, illetőleg akinek a la­káshasználat megosztása kö­vetkeztében kisebb értékű lak­rész jutott, a bíróság kárpótlást ítélhet meg. A kárpótlás összegének meg­állapításánál figyelembe kell venni különösen a házastársak által a lakás megszerzésére fordított összeget, illetőleg a lakásra megállapítható lakás- használatbavételi díj összegét, az értéknövelő — meg nem té­rülő — ráfordításaik költségét, továbbá a családvédelmi szem­pontokat és a felek körülmé­nyeit, Amint az ismertetésből egy­értelműen kitűnik, lehetőség van arra, hogy az ott maradó lakás után anyagi juttatást, (kártérítést) kérjen. Ki tekinthető egyedülállónak ? Az egyedülállók kőrét a je­lenleg érvényes jogszabályok el­térően határozzák meg. Más a jogosultak köre a betegségi biztosítottaknál és más a csa­ládi pótlékra jogosultak eseté­ben. Az esetleges félreértések elkerülése végett az alábbiak­ban a családi pótlékra vonat­kozó előírásokat újból ismer­tetjük. Egyedülállónak kell tekinteni azt a személyt: a) aki hajadon, nőtlen, öz­vegy, elvált vagy házastársától külön él; b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít; c) akinek házastársa — felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatának hallgatója; — középfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatán foly­tatja tanulmányait; — testi vagy szellemi fogyat­kozása, vagy betegsége miatt előreláthatóan hat hónapon át teljesen munkaképtelen; — nyugellátásban részesül; — ‘kényszergyógykezelés alatt áll; — letartóztatásban van; — szabadságvesztés bünte­tését tölti és havi keresete, — jövedelme — vagy nyugellátása a dolgozók társadalombiztosí­tási nyugdíjáról, szóló jogszabá­lyok alapján járó legkisebb összegű nyugdíjat nem haladja meg (1974. évben a havi 727,— Ft-ot); d) aki házastársóval ugyan­abban a lakásban lakik, azon­ban — ä házasság felbontása iránt bírói eljárás van folya­matban; — az életközösség megszün­tetése miatt bírói ítélet — bírói egyezség — alapján házastár­sa részére vagy a házastársá­nál lévő gyermekük után tartás- díjat fizet, vagy házastársától saját részére vagy a nála levő gyermekük után tartásdíjban részesül. Nem tekinthető egyedülálló­nak az a dolgozó, akinek élet­társa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. Tájékoztatnunk kell olvasóin­kat arról is, hogy a fentebb em­lített oktatási intézmények hall­gatóinál, illetőleg tanulóinál 1974. január 1-től az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodó kereset vagy jövede­lem megállapítása szempontjá­ból az ösztöndíjat figyelmen kí­vül kell hagyni. I

Next

/
Thumbnails
Contents