Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-10 / 248. szám

DUNÁMTÓL! NAPLÓ 3 Kilátás a nagyvilágra Naponta háromezer oldal fordítás Szerény hivatal. A bejárata elbújik egy öreg ház kapualjá­ban, itt Budapesten a Damja­nich utcában, — s a cégtábla sem árul el valami sokat: Or­szágos Fordító és Fordításhite­lesítő Iroda. Megtévesztő ez a rangrejtett külső: ebből a házból kilátás nyílik a világra.«. 105 éve... Nagymúttú Iroda, t869-ben alapították. Akkoriban hármas feladatot látott el: a soknemzeti­ségű Magyarországon a jog­szabályokat fordították le a nem­zetiségek nyelvére, fordították oda-vissza a hatóságok és a la­kosság részére, s abban az idő­ben ők voltak a sajtófigyelő, böngészték a magyar lapokat, keresték a külföldi újságok ha­zánkkal foglalkozó cikkeit... A sajtó figyelését leszámítva mostani tevékenységük tulajdon­képpen megegyezik a száz év előttivel, persze a mai körülmé­nyekhez, követelményekhez iga­zítva. Fordítanak, — magyarról és magyarra hitelesen oklevele­ket, tanulmányokat, jogszabályo­kat, jegyzőkönyveket De ahe­lyett, hogy folytatnánk ezt a vé­get nem érő felsorolást, egy­szerűbb azt megemlíteni, amit nem fordítanak le: útlevelet, személyi igazolványt, katona­könyvet Ezeket az okmányokat kizárólag hatósági megkeresésre ültethetik át idegen nyelvre. A fordítások a nemzetközi kapcsolatok nélkülözhetetlen elemei. — Az iroda segítségével bo­nyolódik a nemzetközi jogsegély forgalom — mondja dr. Merényi Imre igazgató, — mi fordítottuk többek között a Mátyás temp­lomi műkincsrablás egyik tette­sének kiadatási kérelmét, ha külföldi a férj vagy a feleség, a házassági bontóperek anyaga is hozzánk kerül, és.., ... és mintha megrendezték volna, — cseng a telefon, s egy csempészbanda német és jugo­szláv tagjának vádiratát kérik, természetesen szerb-horvátul és németül. Mostanában egyre több munkát adnak a gépkocsibal­esetek, a biztosító külföldi ügye­it szintén ők „teszik át” a kívánt nyelvre... Ez az első pillanatra lélek­telennek tűnő munka tulajdon­képpen tele van élettel, olykor mulatságos, és nagyon szomorú történetekkel. Egy magyar autós a jugoszláviai hegyekben kanya­rogva átment a záróvonalon és szépen „megborotválta” a szem­bejövő Mercedest A jugoszlávok megbüntették száz dinárra, és úgy vélte, ezzel rendjén is van a dolog, — ám egyszeresek jött a megkeresés az NSZK-ból: kár térítést követel a „megborotvált" autó tulajdonosa. — A romániai tragédia még mindig nyomaszt bennünket, — mondja dr. Karcsay Sándor igazgatóhelyettes — szörnyű munka volt a fagyhalált halt magyar turisták iratait fordíta­ni... Alkotmány — és szerelmes levelek A fordító iroda feíűgyetetS szerve az Igazságügymmisrtéri- um — így ide koncentrálódnak a jogi fordítások is: világnyel­vekre ültetnek át tudományos munkákat, különböző kongresz- szusok anyagát, magyar törvé­nyeket és rendeleteket, náluk készült a magyar Büntető Tör­vénykönyv, a Polgári Törvény- könyv többnyelvű fordítása, a magyar ügyvédek etikai kódex© is. A közelmúltban fejeztek be egy igen nagy munkát: a Ma­gyar Népköztársaság új alkot­mányának szövegét fordították le a világnyelvekre. Ez így na­gyon egyszerűnek tűnik: lefor­dították. De azt csak kevesen tudják, hogy — különböző szak­értők bevonásával — napokig vitatkoztak egy-egy magyar ki­fejezés pontos és egyértelmű át­ültetésén . A fordítások híven tükrözik j gazdasági eredményeinket — i export-import alakulása — ; gondjainkat is. Az utóbbi idő­ben például gyakran kapnak fordítandó anyagot a szomszé­dos és távolabbi környező or­szágok környezetvédelmi törvé- ! nyélről. A Fordító és Fordításhitelesítő Iroda másik — lefordítandó anyagok mennyiségét tekintve — „lényegesebb" tevékenysége a hivataloknak és magánszemé­lyeknek végzett szolgáltatás: minden iratot, levelet, prospek­tust, étlapot lefordítanak meg­felelő összeg ellenében. Előfor­dul, hogy szerelmes levéllel jön az ügyfél — és ha már a sze­relem óráiban nem lehetett ott a fordító, legalább a „következ­ményeket” tegye át magyar nyelvre... Ezek a nem'hivata­los fordítások, — a „nem hi­vatalost” a szó jogi értelmében kell venni, s nem úgy, hogy ezek a szövegek megbízhatatla­nok ... Igaz, előfordult az is, hogy szerelmes levelet kértek hi­teles fordításban, mert a váló­perhez akarták csatolni . ., — Irodánk .általános fordító iroda, nincs kifejezett profilja. Ez a nehezebb, mert mindennel foglalkoznunk kell, az atomtudo­mánytól a zenéig, — mondja dr. Karcsay Sándor. 12 kötet naponta A fordítandó szövegek egyben „bizonyítványai” is az ország­nak, — bizonyos fokig tükör­képei a nemzet fejlettségének, kultúrájának, életszínvonalának. A fordítók „csendes megfigye­lők”, de az irattár, — ha mód­szeresen rendezzük az anyago­kat — pontos „térképe” annak az útnak, amelyet a felszabadu­lás óta megtettünk. Szépen lát­ni lehet gazdasági fellendülé­sünk éveit Szegénységünket amikor inkább külföldről hoztuk az árut, a fordulat évét, amikor már vinni is tudtunk, terebélye­sedő kapcsolatainkat műszaki fejlődésünket, ázsiónk növekedé­sét Európában... Irdatlan menyiségű szöveget kell több világnyelven is érthe­tővé tenni: napi háromezer gé­pelt oldal a teljesítményük, — ez „megfoghatóbban” annyit jelent hogy a fordítóirodáról na­ponta 12 vaskos kötetnyi anyag kerül ki. Évente egymillió oldalt fordítanak oda s vissza — egy igen komoly könyvtárra való irományt ötvenen vannak hoz­zá, — ennyi az iroda belső munkatársi gárdájának létszáma — de igen sok az alkalmi se­gítség: 1800 külső munkatársuk van. A fordító irodának kevés, ha valaki alaposan ismeri a nyel­vet — valamilyen területen igen jártasnak kell lennie annak, aki nekik dolgozik. Valamikor még tökéletesen elég volt ha példá­ul egy építészmérnök tudott egy nyelvet s annyira ismerte a szakmát hogy át tudta tenni a szakszövegeket is. Manapság ez már nem sokat ér, egy-egy szak­mán belül is vannak részterüle­tek, annyit fejlődött a tudomány, hogy a szó igaz értelmében vett építész vagy kémikus már nincs is. Nekik pedig, elsősorban a hivatalosan hiteles fordítások készítéséhez nemcsak nyelvtudo­rokra, hanem egyben szaktekin­télyekre is szükségük van, — hi­szen az átültetett szöveg hatá­rainkon túl reprezentálja az or­szágot Angol, orosz, német Tapasztalataink — és a fordí­tások gyakorisága — szerint há­rom nyelvvel el lehet boldogulni a világban. Az angol, az orosz és a német vezet, utána messze« messze következik a francia, a maradékon — ez mindössze 12 százalék — az összes többi eu­rópai nyelv osztozkodik. Az is­mert európai nyelvek bármelyi­kére, és bármelyikéről tudnak fordítani, s nem jönnek zavarba akkor sem, ha valaki arab, ja­pán, netán kínai nyelvű szöveget hoz. Akkor viszont igencsak za­varba jönnének, ha afrikai nyel­vek valamelyikére kellene átül­tetni a magyar mondandót. Valamikor ez állt a cégtáb­lán: „fordítunk minden nyelvről minden nyelvre”. Ez nem igaz — akkor sem volt az — így az iroda sok munkát kénytelen visz- szautasítani. Halandzsával nem foglalkoznak. Akkor sem vállal­ják a fordítást, ha a nyelvet ki­tűnően beszéli valamelyikük, de olyan szövegről van, amely spe­ciális szakértelmet igényel, s olyan emberük viszont nincs. Bonyolult doloq ez: a mai szak­értő sem szakértő holnap, ha közben elmulasztja beszerezni a napi információkat. — Százéves mondás, az első igazgató irataiban olvastuk: egyetlen fordító sem elégedhet meg azzal amit tud, mind hol­táig tanulni kénytelen . .. Ezt is érdemes lefordítani . . . Hódító úton a Pécsett készülő stílbútorok Fokozódó hazai igények Növelik a isrsieiésl D, Kónya József ; „Stuart" ebédlő garnitúra érkeznek m csarnok tartópillérei Sopiana új telephelyén az alapozási földmunkákon dolgoznak. Szokolai felv. Épül a vákuumtechnikai jepgyár Az új gyár ünnepélyes alap­kőletétele még nem volt meg, de ki a csuda bánja. Ettől ví­gan elkészülhetnek az alapok. Pécs déli ipari parkjában má­jus óta folyik a munka, hama­rosan kibújik a földből a So­piana Vákuumtechnikai Gép­gyár új üzemcsarnoka. Ezzel nemcsak megvetette lábát vá­rosunkban a világhírnévnek ör­vendő Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., de megkezdte nagyszabásúnak ígérkező beren­dezkedését is. A kukoricatáblák helyért Aki ismeri a Kertvárost, vagy régebben eljárogatott a pécsi havi vásárokba, emlékezhet rá, a magnógyár után krumpliföl­dek és kukoricások következtek. És most mit láthat? Menjünk ki a Kertvárosba. Reggel nyolc óra van. Karakán Béla műszaki ellenőr, Trabantjával ilyenkor indul az építkezésre. A Sopiana Regős utcai telepén találko­zunk, Sümegi András kollégájá­val, egyelőre itt székelnek. Út­közben megtudom, őket, mint műszaki ellenőröket az Egyesült Izzó pesti központja alkalmazta, amiből kiderül, az Izzó nem bíz­ta másra, maga bonyolítja pé­csi beruházását. Mondjuk meg mindjárt a kivitelezőt is: a Ba­ranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat A Móra Ferenc utca ötvenhá­rom után jobbra fordulunk, s kint vagyunk a prérin. A Sopi­ana Vákuumtechnikai Gépgyár a kisajátítások után 34 ezer négyzetméternyi területet birto­kol majd itt. A terület egy ré­szén még vetemények zöldell­nek, a gyár határain itt a hő­távvezeték csillogó vonala ve­zeti a szemet Az építkezésen vasúti talpfákból rakott felvo­nulási út kanyarog. Ez igen! Té­len is biztonságosan lehet mo­zogni, a nehéz járművek nem merülnek nyakig a sárba. Erre Karakán Béla hívja fel a figyel­met, miközben, ki tudja há­nyadszor, dicséri a tanácsi épí­tőket Ekkora gyár építésére még sohasem vállalkoztak, ko­molyan veszik, ezt a számukra igazán új feladatot Amit mon­danak, azt megcsinálják. Ha­táridőre. Az építkezésen mozgolódás van, forgolódik az autódaru, s ez meglepi műszaki ellenőrün­ket Mára az építkezésen elvi­leg kitört a szabad szombat, ma ő sem készült kijönni, csak ked­vünkért tette. A műszaki ellen­őr, aki pedig nem is az építé­sért, hanem a gépészeti részért felelős, örömmel nyugtázza a látványt: Na végre, megjöttek a tartópillérek Dunaújvárosból. Az építők májusban rendelték meg az üzemcsarnok beton­szerkezetét Dunaújváros au­gusztusra ígérte, de eddig még csak a tetőszerkezet elemei ér­keztek meg, holott ez ráérhe­tett volna, először a tartópillé­rek érdekesek. A lényeg, hogy itt vannak. S hogy az építők ezért félretették szabad szom­batjukat Már a Jövő nyáron Az Egyesült Izzó pécsi beru­házásait hálom ütemben való­sítja meg, az egész eltart 1985- ig. Lássuk, mi épül az első ütemben? A Móra Ferenc ut­cai oldalon lesz a bejárat: por­ta és parkírozó hely az autók­nak. Mellettük áll majd a há­romszintes szociális épület, ahonnan egy folyosón keresztül át lehet jutni az üzemcsarnok­ba. A csarnok. Elóregyártott be­tonelemekből épül. Anyakönyvi bejegyzései: hossza 84, széles­sége 48 méter — alapterülete tehát valamivel több mint 4000 négyzetméter —, magassága 5 méter 6 centi. Hogy érzéklete­sebbek legyünk, egy olyan mun­kahelyről van szó, ahol négy­százan dolgoznak majd. Mit láthatunk mindebből, mi készült el eddig? A terepet egyelőre a mélyépítők uralják, vannak vagy harmincon. Tehát az alapozásnál tartanak. Ami látható: fabódék, betonkeverő, autódaru, trafóház, építőanya­gok. Vagyis az ilyenkor szoká­sos kép fogad. És ami nem lát­ható? Ami a földben van? Az alapok. Ha közelebb kerülünk, a földben betonteknőcskék sora­koznak. Oda illesztik majd be a csarnok tartópilléreit. Kész a szociális rész alapozása is. Az egymondatos helyzetjelentés te­hát így szól: a mélyépítők a munka jó részével már végez­tek, hamarosan átadják helyü­ket a magasépítőknek. Egy hó­nap múlva már lesz látnivaló, feimagasodnak a falelemek. — A csarnokot a jövő nyárra á+ kell adni és ősszel a Regős ut­cából kiköltözik ide a Sopiana forgácsoló részlege. — mond­ja Karakán Béla, majd hozzá­teszi. — Kezdetben, tudomásom szerint, alkatrészeket gyártanak itt. Készül a második ütem terve Ezzel első terepszemlénk be is fejeződött. Részünkről az el­ső, de persze nem az utolsó. Szeretnénk ugyanis végigkísér­ni a beruházást, ott lenni min­den fontos eseményén és állo­másán. Sok ilyen lesz, pláne, ha meggondoljuk, az első csarno­kot a második és a harmadik ütemben újabb csarnokok kö­vetik, végül is 5000 embernek lesz itt munkahelye. Míkíéstróri Zoltán Tavaly küldte el a Pécsi ca- ipari Szövetkezet az utolsó szállítmányt Brüsszelbe ahol a Manhattan Hotel 450 szobáját rendezik be a szövetkezet bú­toraival. A közelmúltban újabb megrendelést kaptak, a szin­tén Brüsszelben felépülő ezer­szobás Regency Hotel beren­dezésére. A rendkívül elegáns, úgynevezett angol dekadens stílusú bútorok fekete ébenfá­ból készülnek. Ez év szeptembe­rében Budapesten, az „Otthon 75" kiállításon új termékkel mutatkoznak be a pécsiek. Az új típusú XIII. Lajos korabeli bútor magán viseli a magyar parasztbútorok legszebb jegyeit, külön érdekessége, hogy sással kárpitozzák. A gyár elsősorban exportra gyárt, termékeit az ARTEX Kül­kereskedelmi Vállalaton keresz­tül forgalmazza. A szocialista országok közül a Szovjetunió­ba irányuló exportjuk a legje­lentősebb, ebben az évben 500 garnitúrát szállítottak. Nagy gondot fordítanak a piac­kutatásra, a gyár tervezőit az állandó útkeresés jellemzi, ki­állításokon, tapasztalatcseré­ken vesznek részt. Gyakran ke­resik fel a vállalatot angol, francia, svájci szakemberek is hasonló célból. A hazai közönség is szívesen vásárolná az igényes terméket, mert a tölgy-, dió-, ébenfából készült stílbútorok nemcsak a régitípusú lakásokba illenek, a kis alapterületű modem otthont is díszíti egy-egy stilizált szék, heverő, komód. A budapesti Domus áruházban, a pécsi Mecsek Áruházban is 'láthatók a faipari szövetkezet munkái, de sajnos csak ritkán. A foko­zódó hazai igények kielégíté­sére a következő ötéves terv­ben nagyobb szériákban gyárt­ják a stíl- és egyéb értéke­sebb bútorokat. Évente 100 mil­lió forint értékben növelik a termelést, ez azt jelenti, hogy a népszerű angol reneszánsz ebédlőkből, gótikus és barokk háló-, dolgozószoba berendezé­sekből háromszor annyit hoz­nak forgalomba, mint most Jó hír a baranyaiaknak — a jövő évi Pécsi Ipari Vásáron mutatja be a faipari szövetke­zet az úgynevezett nagytestű modern stilizált bútorait Magyar szovjet idegenforgalmi tárgyalások Hétfőn az Országos Idegen- forgalmi Tanácsnál megkez­dődtek a magyar—szovjet ide­genforgalmi tárgyalások. A tanácskozáson Budai And­rásnak az UIT titkárának és A. V. Rjabrnyinak a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő idegenforgalmi főigazga­tóság vezetőhelyettesének ve­zetésével értékelik a két or­szág közötti idegenforgalom idei eredményeit, megbeszélik az idegenforgalom fejlesztésé­vel kapcsolatos problémákat s meghatározzák a tennivaló kát. A tárgyalások befejezté­vel aláírják az 1975. évre szó­ló magyar—szovjet idegenfor­galmi megállapodást. Divatos CSÍKOS NYLQN-JERSEY ÉRKEZETT 280 Ft/m, « HATTYÚ méteráru boltba, Pécs, Kossuth Lajos u. 15, űp I

Next

/
Thumbnails
Contents