Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-01 / 239. szám
Bulgária legszebb hónapja Néhány évvel ezelőtt adatott először életemben, hogy hosszabb idői töltsék a Balkán-félsziget északkeleti részen: Bulgáriában. Akkor a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusára és a kommunista párt megalakulásának 80. évfordulója megünneplésére készültek. Most júliusban ismét ott jártam a lendületesen fejlődő fővárosban, Szófiában, valamint Várnában, amelye az ott lévő nyugatiak is azt mondták, akármelyik tengeri fürdővel felveszi a most az iparban és az építőiparben található a dolgozók több mint 40 százaléka. A szocialista ipar fejlődését legjobban az jellemzi, hogy a termelés harmincszorosára emelkedett. Uj iparágak születtek: az energia, a kohászati, a vegyipar. Igen dinamikusan fejlődött a bolgár gépgyártás is. Minden túlzás nélkül — új Bulgária született. Sokat beszéltek erről bolgár barátaink. „Feledhetetlen nap — mondta Plovdiv, a vásárváros versenyt. Valóban gyönyörű üdülőpaloták sorakoznak ott, az Aranyparton a szobából szinte közvetlenül a tengerbe lehet lépni. Voltam a 100 ezer lakosú Pfevenben, amelyet 400 múzeumával mondhatjuk a múzeumok városának Is. Megnéztem Plovdivot is, ahol éppen most készülnek a szeptemberi nemzetközi áruminta vásárra. Nagy a készülődés, hiszen ott majd öt kontinens üzletemberei adnak találkozót egymásnak. A szocialista országok közül a Szovjetunió képviselteti magát a legerőteljesebben. Mi is ott leszünk, hiszen a bolgár nép már megszokta, hogy ott lássa a magyar ipar termékeit A hosszú út után feltolulnak előttem Bulgária szépségei: a festői hegyek, a gondosan művelt földek. Üj telepítésű, gépi művelésű szőlők között hatalmas zöldség-táblák mellett robog a vonat. A földeken sorakozó szalma- bálák jelzik, hogy itt kombájn járt, itt nagyüzemi gazdálkodás folyik. És utamon mindenütt végigkísér az utolérhetetlen bolgár vendégszeretet Nagy ünnepre készül a bolgár nép: 30 éve volt a történelmi nevezetességű nap, szeptember 9-e. 1944-ben ezen a napon új fejezet kezdődött a bolgár történelemben. A kommunista párt vezette bolgár fegyveres felkelés a Hazafias Front zászlaja alatt, a szovjet hadsereg segítségével felszámolta a gyűlöletes monarcho-fasiszta diktatúrát Viszontagságos belpolitikai eseményeit — amelyek sorában nagy szerep fut a baloldali erők kegyetlenül levert 1923 szeptemberi fegyveres forradalmi megmozdulásnak — és gazdasági nehézségek jelzik Bulgária két világháború közötti életét. Ural — akárcsak nálunk — Bulgáriát Is a német fasiszták oldalára óMtottáV a második világ háború során. 1944 szeptemberében következett be a fordulat: Bulgária átállt és a háború végnapjaiban már a szövetségesek oldalán küzdött a hitleri Németország ellen. Hazánkban is harcoltak 8 bolgár csapatok és részt vettek a Dél-Dunántúl felszabadításában. A felszabadulás óta elért legfontosabb eredményeket talán így foglalhatnánk össze: Bulgária az egykori fejletlen, elmaradt agrárollómból fejlett, gépesített nagyüzemi mezőgazdasággal rendelkező Ipari-agrárállam- mg változott. Míg a háború előtt az Ipar és a mezőgazdasági termelés eránya 22:78 volt, addig ma 80:20, Vagy míg 72 százaléka az iparban. egyik bolgár újságíró koflégóm — szeptember 9-e. Ekkor köszöntött ránk a béke hajnala. Elhallgattak a fegyverek sokat szenvedett országunk földjén. Népünk gyászolt és ünnepelt egyszerre. Siratták halottaikat, szeretteiket, gyászolták a katonákat, a partizánokat, az ellenállókat, akik életüket adták, hogy megszabaduljunk a fasizmustól. De szabadon lélegeztünk, mélyet, az első, még lőporos levegőből. 1944 szeptembere volt Bulgária legszebb hónapja.” Tizenkétmillió parcella, 1,1 millió parasztgazdaság, 500 ezer faeke. Primitív földművelés jellemezte a háború előtti bolgár mezőgazdaságot Néhány évvel ezelőtt mintegy 850 termelőszövetkezet és 150 állami gazdaság volt Bulgáriában. Az új gazdasági mechanizmus keretében, annak szervezeti formájaként most körülbelül 65 állami (gazdasági egyesülésnek nevezett) trösztbe több állami és szövetkezeti gazdaságot pedig 150 agráripari komplexumba vonták össze. Például Pleven megyében 55 tsz és nyolc állami gazdaságból lett 12 agráripari komplexum. Hogy mennybe eltávolodtak a faekétől (a fiatalok is csak a múzeumban ismerhetik már meg), a mezőgazdaság megközelítő pontosságú gépesítése a kővetkező: minden négyezer hektárra 86 traktor, 17 kombájn és 18 tehergépkocsi jut Szóval a harminc éves fejlődés utóbbi évei főképp a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére irányultak és irányulnak. Mezőgazdasága számára döntő fontosságú enyhe délies klímája: különlegesen melegigényes növények primőrök termesztésére alkalmas. Bulgária földjének fele dombvidék, másik fe'e egyenlő arányban síkság és hegyvidék. így a gazdag Trákia, a termékeny Duna-síkság és az acélos gabonát termelő Dobrudzsa mezőgazda- sági termékeiken kívül bőségesen adják a fát, az építőanyagot és még a modem ipor számára nélkülözhetetlen vízi energiát is. Bulgária kicsi ország, mégis mindent nyújt földje. Igen, ehhez a „mindenhez” szükség volt egy felszabadult nép alkotókedvére, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének növelésére. R. B. Az élet nevében Van min tűnődnie mostanában az ifjabb generációnak. Főleg azokra gondolok, akik nem élték át a háborút, de nézik a televízió „Nagy csatáit", vagy látták a múlt vasárnap a „Rögtönítélő bíróságot”. Ép elméjű, normális, tisztességes embert, akárhány éves, elképeszt a gondolat: hogyan történhetett mindez a huszadik században, s „Európa egyik legműveltebb államában”? Miképp eshetett meg az eszeveszett háború, s mindaz, ami vele járt? Lehetnek, persze, olyanok, akfk kézlegyintéssel intézik el az egészet, mondván: „Elegünk van már a borzalmakból, mi élni akarunk!” Ma, harminchat éve az első lövéseknek, azt hiszem, éppen hozzájuk kel! szólnunk. A hitler-szörny, a náci métely, a tébolyult terror ugyanis még nem egészen múzeumi tárgy. Kell-e emlékeztetni arra, hogy a fasiszta düh, a fajgyűlölet, a pokolgép-argumentáció hol itt, hol ott üti fel a fejét? Hát arra, hogy néhol, némelyek nem is látnak más kiutat a tőkés világ periodikus válságából? Nem rajtuk múlik, hogy nem boríthatják vérbe és lángba az egész világot. De példaképük, a demagóg Mussolini és a paranoiás Hitler sem a saját erejéből jutott hatalomhoz. A pénzvilág hatalmasai lendítették őket oly magasra. S bár a fasizmust az elmúlt három és fél évtized erkölcsileg, politikailag lejáratta, s bár ma világméretű, szervezett erő vet gátat kísérleteinek, dőreség lenne azt hinnünk, hogy nincsenek mór hívei. A tv-filmek emlékeztetnek. Arra, hogy ha a szörny bárhol mozgolódik, ne engedjük felemelnie fejét, fészkében tapossuk szét. Éppen azért, mert elegünk volt a borzalmakból, mert élni akarunk. 0. a ) Tizenöt éves fejlesztési program Nem feketeföldi övezetek A gazdagabb fehérjetartalmú állati termékek, zöldségek, gyümölcsök felé tolódik el a szovjet fogyasztók kereslete. A magasabb, minőségileg differenciáltabb igények kielégítésének a kulcsa a növénytermesztés gyorsütemű fejlesztése — hangoztatták a szakemberek. Csakhogy a szovjet mezőgazdaságban is évekkel ezelőtt végétért az extenzív fejlesztés szakasza. A mintegy 225 millió hektárnyi vetésterületen egyik-másik növényből többet termelni hagyományos módon csak úgy lehet, ha mások vetésterületét csökkentik. Az egyetlen kivezető út ezért a termelékenység növelése. A figyelem most olyan szántóterületek felé fordult, ahol a termelékenység növelésének — igaz jelentős anyagi ráfordításokkal — sok rejtett tartaléka van. Az orosz föderáció szívében, amelyet nem feketeföldnek neveznek, a mezőgazdasági termelés hektáronkénti hozama átlagosan kétszer alacsonyabb, mint más területeken. Mivel a Szovjetunió szántóterületének csaknem egyötöde itt összpontosul — vizsgálatok kezdődtek az elmaradás megszüntetésére. így született meg a 15 évre szóló, nem feketeföldi övezetek fejlesztéséről szóló határozat, amelyet szakemberek második szűzföldmeghódítási programnak neveztek el. Az egész Szovjetuniót megmozgató nem feketeföldi program azonban sok mindenben eltér a 20 évvel ezelőttitől. 58 millió ember él itt — az OSZSZK lakosságának fele — az 52 millió hektárnyi szántóterületen. Olyan tradicionális nagyipari központok vannak itt, mint Moszkva, Leningrád, Gorkij, Szverd- lovszk. 1968—72-ben az átlagtermés szemesterményből hektáronként 13,8 mázsa volt. A kiaknázatlan adottságokat mutatja, hogy a kísérleti gazdaságokban ennél kétszer jobb eredményeket értek el. Korszerű agrotechnikai módszerekkel, amely a talajelőkészítéstől a termés betakarításáig végigkísér — ezeken a területeken gabonából 30—40 mázsás, burgonyából 250—300 mázsás átlagot lehet elérni. A 15 éves fejlesztési program ennek megfelelően magas növekedési ütemet irányoz elő. 1980-ig — a tizedik ötéves terv befejezéséig —, szemesterményből 20 mázsát, burgonyából 160 mázsát, zöldségből 200 mázsát, lenből 4,5 mázsát kell átlagtermésként elérni. A soktízmilliárdos beruházási keretből a legtöbbet talajjavításra, öntözés megszervezésére fordítanak. A nyilvánosságra hozott számok impozánsak. 9— 10 millió hektár lesz művelhető mocsarak lecsapolósával. 2—2,5 millió hektáron teremtik meg az öntözést, elsősorban a zöldségtermesztés fejlesztéséhez. A nagy termőcentrumokat a városok közelében létesítik majd, egyrészt az ellátás javítására, másrészt a szállítási költségek csökkentésére. A további tervek szerint 8—10 millió hektáron talajvédelmi munkákat végeznek, hogy megóvják a pusztulástól a földet. 23 millió hektárt jelöltek ki meszezésre, hogy ezzel megszüntessék a savas hatású talaj káros hatását. A talaj termőerejének pótlására, a magasabb terméseredmények elérésére 1976—80 között összesen 120 millió t műtrágyát irányítanak a nem feketeföldi övezetekbe. A hatalmas mennyiség érzékeltetésére ebben az esztendőben az egész szovjet mezőgazdaság kap 64,6 millió tonnát A kidolgozott eljárások szigorú betartásával talajba juttatott több műtrágya cukorrépából kb. 50 százalékkal, szemesterményből 40 százalékkal emeli a terméseredményeket. A korszerű alapokra helyezett mezőgazdasági termeléshez gépek „hadseregére” van szükség. 1976—80 között 380 ezer traktort 94 ezer gabona- betakerító kombájnt, 230 ezer tehergépkocsit irányítanak a kolhozokba és szavhozakba az anyagi-műszaki bázis javítására. A speciális igényeknek megfelelő gépek gyártását külön intézkedések írják elő. A nagygazdaságok ugyanis a korábbinál lényegesen nagyobb, erősebb munkagépeket kérnek. Traktorokból néhány éve 95-100 lóerősöket igényelt a mezőgazdaság. Ma már 200—300 lóerősek kellenek. A szakemberek számításai szerint már a közeljövőben ennél Is nagyobb teljesítményű erőgépek iránt lesz kereslet A nem feketeföldi területeken az állattenyésztés korábban vezető szerepet töltött be. A növénytermesztés fellendülésével előreláthatólag ez az ágazat is újra virágzik majd. Ehhez mindenekelőtt a termelés szakosítása és koncentrációja, a gazdaságok közötti kooperáció kiszélesítése szükséges. Jelenleg átlagosan 100 szarvasmarha, 540 sertés. 460 birka van egy-egy állattenyésztő gazdaságban. Ilyen alacsony átlagszám mellett szinte természetes, hogy pl. egy tonna sertéshús előállítása 162 rubelbe kerül, szemben a szakgazdaságok 81 rubeljével. A tennivalók egyértelműek, új állattenyésztési komplexumokat kell építeni, illetve a már működőket felújítani, hogy o nagyüzemi termeléshez megfelelő méretnagyságok biztosítottak legyenek. Faragó András Baráti kapcsolatok A Mecseki Szénbányák kiszesei vendégként részt vettek a zwickaui Martin Hoop Művek FDJ-alapszervezetének küldöttközgyűlésén. Bányalátogatás is szerepelt programjukban, A kép a magyar és a német fiatalokat mutatja be a látogatás után. Aki nálunk az NDK-ban a Zwickau nevet hallja vagy olvassa, rögtön a gépkocsigyárra és a bányászatra gondol. (Itt állítják elő a közkedvelt Trabantot.) Mindkét iparág rányomta bélyegét erre a városra, amely az NDK déli részén az Érchegység lábánál, Karl-Marx-Stadt körzetében fekszik. A bányászat hagyományai a XIV. századig nyúlnak vissza. A múlt század óta bányásszák Zwickau—Oelsnitzel körzetben a „fekete aranyat”, a kőszenet Zwickaut sok országban a Trabant által ismerték meg. Azonban, hogy a bányászat révén is számos kapcsolata alakult ki, ez már nem annyira ismert Gondoljunk azokra a baráti kapcsolatokra, amelyek néhány év óta a zwickaui Martin Hoop szénbánya és a magyarországi Mecseki Szénbányák között fennállnak. Ezek a kapcsolatok 1955-ben kezdődtek és évről évre erősödtek. Egy évtized óta állandó gyümölcsöző tapasztalatcsere áll fenn o két üzem dolgozói között. Különleges alkalmakkor, de mindenekelőtt a bányásznapokon történik ez. Az üzemek vezetőségei szerződéseket kötöttek, amelyekben megállapították o tapasztalatcserék fő témáit. Ezek elsősorban a legfontosabb problémák, amelyek a szocialista-gazdasági integráció fejlődését segítik. Szocialista versenyben küzdenek a művek egymás vándorzászlóiért. A gazdasági tervek teljesítése és a politikai tömegmunka áll a verseny középpontjában. Az üzemek közötti kapcsolat sok személyes barátság kialakulásához vezetett Körülbelül 15 év óta évente egyszer 90 NDK bányász utazik hozzátartozójával a Mecseki Szénbányák balatoni üdülőjébe. Ugyanakkor hasonló számú mecseki bányász tölti szabadságát o Martin Hoop Művek üdülőjében, Ráhelben, a müritzi tó partján, Rostocktól 70 kilométerre. Az iskolai szünidő alatt további lehetőségként fiúk és lányok jönnek a Balatonra úttörőtáborba, s a magyar gyerekek a Thü- ringiai erdőben, Lauschában töltik szünidejüket. Évek óta szívélyes kapcsolat alakult ki az FDJ (Szabad Német Ifjúság) és a KISZ tagjai között Itt is nagy szerepet játszik a kölcsönös haszonnal járó tapasztalatcsere. A két üzem vezetősége a továbbiakban is mindent megtesz a kapcsolatok fejlesztéséért. H?inz Keller VASÁRNJ MEILÉKI M I «
