Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-09 / 247. szám
* [jugoszláv T|\íl műsorából KEDD 17.45: Alice csodaorszógban. 2. Műsor: 20.30: Zenészek — humoros adás. SZERDA 20.30: Három mese Orkneyből — angol játékfilm. CSÜTÖRTÖK 19.40: Rajzfilm. 21.05: A harmadik világ . . . béke — dokumentumadás. PÉNTEK 18.30: Népi muzsika. 19.40: Rajzfilm. 2. Műsor: 20.30: Kard és pajzs. 21.30: A film ma. SZOMBAT 15.00: Balkáni tornászbajnokság. 16.05: Labdorúaás: Crveno Zvezdo— Vojvodina. 20.30: Show-műsor. Pécsi klinika a gégerák ellen Az ördög atamánjo c. szovjet kalandfilm igaz történet alapján készült egy rettenthetetlen férfiról, aki betyárvezérből lett a Vörös Hadsereg egyik parancsnoka. Szerelemről, hűtlenségről és bűnhődésről szól a Katerina vétke című színes csehszlovák film. ESEMÉNYEK Kedden Pécsett, az Akadémiai Székházban dr. Roman Schnur tübingeni egyetemi tanár tart előadást az NSZK közigazaatás-tudomány oktatásáról. Zalaegerszegen Pribojszky Mátyás citeraművész tart előadást kedden a Megyei Művelődési Központban Ci- teráva! Japánban címmel. Pénteken bulgáriai ven- ( dégszereplésre utazik a pé- i esi KISZÖV Táncegyüttes. | Szombaton orvosdoktorokat avatnak a pécsi egyetemen. Pénteken a második műsorban Borobudor címmel ez UNESCO filmjét láthatjuk Vili. századi jávai buddhista szentélvekről. A szombat este műsorából kiemelkedik Gábor Miklós III. R'chárd lészlete, Karinthy Frigyes tréfája, Prokof'ev: Rómeó és Julia c. balettje és Neop József: öt perc gyilkosság c, rajzfilmje. Vasárnap délután Találkozás Marcel Ma ceau- val. A nagv francia mimes hires fiquráiának, BIP-nek születéséről és a pantomim jelentőségéről beszél az I NDK-filmben. j J KIÁLLÍTÁS j Pécsett, a Feayveres Fiák K.ubjóban Detrői Ernő festményei láthatók. Szekszár- don, a Babits Művelődést Házban Tolna—Baranya— Somogy megye népi iparművészeinek kiállítása nylik szerdán. FiLM Parádés szereposztásban rendezte meg Révész György a Pendragon legendát. A Szerb Antal regényéből Készült film egyszerre paródiája és reprezentánsa a kí- sértettödéneteknek. Képünkön a főszereplő: Lalinovtts Zoltán, mint Bátky János. A jövő az iskolabuszoké Ötezer általános iskolás „bumlizik" naponta Baranyában — beleértve természetesem Pécs városát ts — 5041 általános iskolás jár be naponta a lakóhelyéről egy másik helységben lévő iskolába — kerékpárral. autóbusszal, vonaton, sőt. nemegyszer gyalog. Mivel összesen 45 ezer általános iskolás gyerek tanul a megyében, így tehát minden kilencedik bejáró diák. Utazásuk változatos módon történik, kinek-kinek a lehetőségei, vagy viszonylagos kényelme szerint így kerékpáron 533, vonattal 302, autóbusszal 4175 és tsz-kocsival 11 utazik. Az iskolától való távolság: 3—10 kilométer, néha ennél is több. Közülük félezer alsó tagozatos kisdiák, akinek a falujában egyáltalán nincs már iskola. A megyében 93 olyan körzeti iskola van, ahol csak bejárással lehetett megoldani az osztott rendszerű oktatást. A VOLÁN a legtöbb útvonalon a polgári járatok menetidejét az iskolai bejáráshoz igazította. A jövő persze a iskolabuszoké. Ilyen Járatok már vannak a nagy tanyavilággal rendelkező alföldi vidékeken. Ezek a buszok kizárólag gyerekeket visznek, más nem szállhat fel rájuk, s így az iskolai időpontokhoz teljes mértékben alkalmazkodni tudnak. Külön gond a 'középiskolás bejárók helyzete. A város 6 és fél ezer középiskolásából közel 2 és fél ezer nem pécsi. Közülük mintegy ezernégyszáz diákotthonban lakik, magánlakásban albérlőként pedig 200. A bejáró: 800. Ha igénylik, napköziotthoni étkezést kaphatnak, de az utazás fáradalmait sajnos nehéz ellensúlyozni. Egy tény: a bejárás ma még kikerülhetetlen feltétele a korszerű oktatásnak. De teher is a gyerekek számára. Ezért érdemes figyelni erre a kérdésre. Mostanában legalábbis az iskolabuszok mielőbbi megszervezésére. Kevés az országban a színházi táncos. A Magyar Táncművészek Szövetsége nemrég felmérte a hiányokat, s az eredmény: mintegy 70—80 középszintű képzettségű táncosra volna szükségük a magyar — elsősorban persze a vidéki — színházaknak. Ezért most a Pécsi Művészeti Szakközép- iskolában megindult a harmadik, a színházi táncos tagozat. Alapja p már régóta működő a két — zenei és képzőművészeti — tagozattal rendelkező szakközépiskola mellett, a Pécsi Balett Ebben a rangos együttesben ugyanis sok jó gyakorlati szakember, illetve balett pedagógus van. Huszonhárom gyereket vettek fel a tagozatra. Az előképzettséget nem csupán az alkalmasságot vizsgálták. Tehát nem volt baj, hogy ha valaki előtte soha életében nem járt balettiskolába. A tanulók érettségi bizonyítványt és „színházi táncos” elnevezésű oklevelet kapnak majd négy év múlva. Ezzel nem lesznek balettművészek, hiszen azokat felsőfokú intézmény jellegével a budapesti Állami Balett Intézet képezi ki továbbra is. Ott már 10 éves korban megkezdik a tanításukat és 19 évesek a növendékek, amikor megkapják a balettegyüttesbeli tevékenységre jogosító művészoklevelet. A tánc nagyon nehéz művészet Ezért igen kemény négy esztendő vár a gyerekekre. A nehéz fizikai munkán kívül olyan szellemi összpontosítást követel majd a tánc, amilyet azonos korúaktól más iskolában nem követelnek. E mellett a közismereti tárgyakat is meg kell tanulniuk. Ezért az első év végén feltétlenül rostavizsgát tartanak. Egy év alatt ugyanis kiderül, hogy ki alkalmas táncosnak és — ami legalább annyira fontos —, kinek elegendő az önfegyelme, munkabírása, egyáltalán az egészségi állapota erre a hatalmas munkára. Mert a lehetóségekTELEVIZIÖ Mitől lehet szocialista egy munkabiigqd? — Erre a kérdésre keres választ Kedden a Munkások, vezetők egy- mósközt c. műsor. A 2. csatornán mulatságos dolgok derülnek ki Hildák elvtárs ól és környezetéről Mocsár Gábor: Ki vágta fejbe Hudák etvtársat c. tévészatiráiában. ! Szerdán a Chilével való nemzetközi szolidaritás jegyében Európa több fővárosában egyszerre vetítik az NDK TV dokumentumfilmjét, amelyet a diktatúra két hírhedt fogolytáborában készítettek. A 2. műsorban a francia sanzonok világa elevenedik meg a Párizsi utcasarkok c. műsorban. Érdekes lélektani problémát boncol Palotai Boris: Próbafeivétel c. tévéfilmjében. (Képünkön jelenet a filmből. Kálmán György és Monori Lili. Csütörtök, 20 óra.) hez képest magas színvonalon akarják őket nevelni. A közismereti tárgyakat a szakközépiskola tanárai oktatják. A színészmesterséget Eck Imre tanítja, az emelést és akrobatikát Hetényi János, színházi táncot Tóth Sándor és a népi táncot a délszláv együttestől meghívott Kricskovics Antal. A főtárgyat, a balettet pedig Végvári Zsuzsa, aki a tagozat vezetője is. A tagozat létesítését a Magyar Táncművészet Szövetsége javasolta, s a megyei és a városi tanács vállalt felette védnökséget A szakközépiskola igazgatósága pedig megteremtette a lehetőséget a szakoktatósra, elsősorban megfelelő gyakorlótermek szerzése révén. Kilenc fiú és 14 leány megkezdi tehát tanulmányait ezen a szakon, először az országban. Egyébként a jelenlegi 70—80 főnyi országos táncosigényt csak négy év múlva kezdi majd kielégíteni ez a tagozat, évente alig húsz növendékkel. Az új típusú iskolának tehát nagy jövője lesz. O Nemzetközi tekintélyt szereztek ® Az ország minden részéből küldhetnek beteget Eck tanár úr cl ékjai... Zöld kötésben, mélynyomású papíron jelent meg az Egyesült Államokbeli Yalé Egyetem professzorai által szerkesztett évkönyv, s benne egy ismertető dr. Czigner Jenő, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Fül-Orr- Gége Klinikája adjunktusának munkásságáról. A világ egyik leghíresebb felsőoktatási és tudományos évkönyvében szerepelni — rang. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az ENSZ keretében működő World Health Organisation, az Fgészségügyi Világszervezet a bacilusoktól eredő betegségek háttérbe szorítása után, többek között a rák ellen hirdetett világméretű küzdelmet. Dr. Czigner Jenő munkássága pedig éppen a gégerák sebészete. Konzultációs közbont Pécsett Ai egyre nagyobb figyelem, amelyet a munkássága kiváltott, persze nemcsak egyéni eredménye, hanem ennek a klinikának az évek óta kialakult kollektív munkásságából is ered. Hiszen a rák elleni küzdelem — és mindenféle betegség elleni küzdelem — egészségügyi szervezési kérdés is. Először talán éppen ezzel lépett előre a pécsi gégeklinika. Igaz, Magyarország 10 millió lakosa közül — bár nem egészen pontos statisztika szerint — mindössze 250—300 ember szenved évente gégerák betegségben, de éppen e viszonylagos kis szám miatt volt szükséq a nagyobb összpontosításra. Ezért 1962-ben megszervezték az úgynevezett onkológiai konzultációs csoportmunkát. Azóta minden szerdán délután tél 2-kor, ha az ország területéről bárhonnan gégedaganatos beteget a pécsi gégeklinikára küldenek, az mindiq talál olyan szakembereket, akik az ügyében dönteni tudnak. Ha például Egerben van egy ilyen beteg, akkor nem kell külön megszer- vezgetni, egy kísérő levéllel elküldik Pécsre és szerdán délután itt van a radiológiai klinika képviselője a gégesebészekkel együtt így aztán a kutatáshoz is elegendő beteganyagot tudtak Pécsre összpontosítani. A konzultációs központ megszervezése előtt évi 10—12 gégedaganatos beteq feküdt a klinikán, ma pedig már átlagosan 42 fekszik. * A gégeiák gyógyítást egyébként hagyományosan úgy oldották meg, hogy a daganatos részt egészen kioperálták, mert az adta a viszonylag legjobb gyógyulási lehetőséget. De a kérdés nem ilyen egyszerű, hiszen a qéqe a beszéd, a gon dolatközlés eszköze, s az a beteg, aki elveszíti a beszéd készségét, az a társadalomból kirekesztettnek érzi magát. Sugárkezelés és műtét A qégedaganatnak, mint alapbetegségnek a meggyógyítása mellett 3 a!apvető cél szerepel még: a beszédképesség, a lég zés és a nyelés biztosítása. Ezt két módon lehet elérni: sugár- kezeléssel és műtéttel. A kettőnek persze a beteq álloooíá- tól függően igen sok kombinációja van, bár általában a sugár- kezelést koraj szakaszban a'kal- niazzák. Harmadikként használ hatók ma már a ráksejtgátló gyógyszerek pe sze inkább csak a másik kettő ha'ásának a segítéseképpen. Szerencsére a gége^Jaganat a legjobb gyógyítási eredményt ígérő 5—6 da- gana' közé sorolható. Az Országos Onkológiai Intézet adatai szerint, hogyha korán felismernék a qégerákot, akkor a beégek 70 százaléka számára 5 évnél hosszabb túlélést lehetne biztosítani. Gyógyítás, életmentés Dr. Czinger Jenő adjunktus munkásságát ezen belüi elsősorban a qégeműködés visszaállítása, mint alapelv jellemzi. Ennek érdekében több éven át nagy számú beteganyagon kutatva megállapította, hogy a hangszalag feletti gégerészből kiinduló daganat a leggyakoribb gégerák fajta. A megbetegedéseknek a klinika adatai szerint ez durván a kétharmada. Meglehetősen sajátos terjedése van: igen sokáig a felső gége- j félben marad. De gyökeresen eltávolítható úgy, hogy megmaradnak a hangszalagok. A pécsi kliinkán ezt ma már rutinszerű műtétté fejlesztették. Az ilyen korai szakaszban operált betegek háromnegyed része meggyógyul: A Yale Egyetem szaktekintélyei által szerkesztett évkönyv azonban a klinika másik műtétjéről számol be. A daganatok egy része ugyanis mégiscsak átterjed a hangszalagokra. Ha ez csak az egyik oldalon történt, akkor a megmaradt hangszalag mellé egy úgynevezett fix-redőt képeznek, és így egy használható gégét alakítanak ki. A beszéd lehetőNem balett, színházi tánc séqét tehát ilyenkor is bizto: sítják, és a betegnek nem kell élete végéig nyitott légcsővel járnia. Kár, hogy igen sok súlyos, de nem mindiq gyógyíthatatlan beteg nem egyezik bele a műtétbe, pedig az megmenthetné oz életét. Dr. Czigner Jenő adatai szerint 8 év alatt 322 rosszindulatú qégedaganat fordult elő a klinikán, ebből 202, vagyos 64.6 százalék, a hangszalag feletti gégerészböl kiinduló daganat volt. A klinikán a gégerákos betegek 87 százalékát kezelésbe vették, és ez világviszonylatban igen jó arány. Azt jelenti, hogy a nagyon előrehaladott állapotú betegek gyógyítását is megkísérlik. A Pécsi Fül-Orr-Géqe Klinika tehát immár nemzetközileg is elismeri módon tovább növeli reményünket a rákkal szemben, Földessy Dénes A Szabad Föld „Könyvet a gyengén felszerelt iskoláknak” akcióiának eredményeként tízezer kötetes könyvtárat adtak át a tengelici j általános iskola kollégiumának. MOZI Park: Aranyláz — Kutyaélet (f4, hnő, 8). Park, Kert: Van aki megteszi, van aki nem (7). Petőfi: A gejzirvölgy- titka (f4, hnó, 8), Kossuth: Aranyláz — Kutyaélet (10, 12), Aladdin és a csodalámpa (f3, f5), Egy srác fehér lovon (f7). Art Kino: KOPÁR SZIGET (f9). RADIO Kossuth: 19.40: Rádiószínház: Bmar- da Álba háza. Petőfi: A rock mesterei. URH: 21.50: Schönberg-clklus. Pécsi Stúdió: 17.35: Hegyek, folyók és tengerek mellett . . . Dóm László műsora. NAPI ESEMÉNYEK Pécsett az Orvostudományi Egyetem aulájában rendezik meg a Tanárképző Főiskola tanévnyitó ünnepségét. Szekszárdon országos kirakódó és állatvásárt tartanak. iskolaigazgatók - maghatározott időre Rendelkezés született orra, hogy a jövőben az iskolaigazgatókat meghatározott időre nevezik ki. Sőt, a már működő iskolavezetők munkaviszonyát is átalakítják meghatározott idejűre. Egyelőre az általános iskolai, a gimnáziumi és a szakközépiskolai igazgató munkaviszonyait rendezik, ennek megfelelően. Elsősorban azo- két, akiknek iskoláját az utóbbi időben ellenőrizték. A megbízatás általában öt évre szól majd, de ettől nemcsak a kinevező hatóság, hanem maga az igazgató is eltérő időpontot kérhet. A szerződéseket folyamatosan kötik meg az elkövetkezendő néhány évben. A még későbbi időpontban az óvodák, szakmunkástanuló intézetek, diákotthonok, kollégiumok, gyermekvédő intézetek igazgatóinak munkaviszonyát is határozott idejűre változtatják majd át A A
