Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-08 / 246. szám

rUNANTÜU NAPIÓ 1974. szeptember 8. Kevesebb művi megszakítás Nőtt a terhesgondozáson megjelentek száma Eme!kedett a több gyermeket vállaló anyák száma Növelni kell a szülészeti ágyak számát A gyermekes családok foko­zott anyagi támogatása, a gyer­mekgondozási segély és ked­vezmény, a családi pótlék, a szülési segély növekedése, a nagycsaládosokról való fokozot­tabb gondoskodás (a lehetősé­gek szerint soron kívüli lakás­juttatás), — mind megannyi ha­tékony intézkedés eredménye­ként már jelentkeznek a pozitív tendenciák a népesedéspoliti­kai határozat végrehajtásában. Lényegében méq csak fél év eredményeit mérhetjük fel, de a mutatók máris kedvezőek. Erről ad számot a Megyei Tanács VB egészségügyi osztályának a na­pokban elkészült helyzetfelmé­rő és a további feladatokat is rögzítő vizsgálata. Ezerrel több kismama A mutatók közül eqyik legje­lentősebb: a terhes-gondozási tanácsadáson megjelentek szá­ma. örvendetes a növekedés: az elmúlt év első félévében a ter- hes-gondozásj tanácsadáson először megjelent terhesek szá­ma 3440-rő| 4545-re nőtt, — a növekedés 32,1 százalékos. Az összehasonlított adatok szerint emelkedett a második és har­madik gyermeket vállaló anyák száma is. A jelentősnek értékelhető vál­tozás a születésszabályozás le­hetőségeinek alkalmazásában is mutatkozik. Az elmúlt év első félévéhez képest 38 százalékkal csökkent a műv; megszakítások száma, ugyanakkor nőtt azok­nak ö száma, akik éltek a kor­szerű fogamzásgátlás módsze­reivel. A terhességmegszakítás irán­ti kérelmek elbírálása a me­gyében működő első fokú bi­zottságok feladata volt: a bi­zottságok több, mint 2500 ké­relmezőt vettek nyilvántartásba a félév alatt, — 93,6 százalék­ban engedélyező, 6,4 száza­lékban elutasító határozatot hoztak. Az engedélyezésnél a legfőbb okok között figyelembe vettek: egészségügyi, lakásprob­lémákat is. Az adatok mutat­ják; a legtöbb engedély kiadá­sát az tette indokolttá, hogy a kérelmező nem élt házasság­ban, illetve már három, vagy ennél több qyermeke van. /avuló anya- és csecsemövédelem Természetes, hogy a népese­déspolitikai határozat végrehaj­tása érdekében az anya és csecsemővédelmi tevékenység további javításáért is egy sor intézkedés történt: egységes irányelveket dolgoztak ki a ter­hesgondozás végzéséhez, me­gyei család- és nővédelmi ta­nácsadót létesítettek és meg­kezdték kiépíteni a család- és nővédelmi hálózat városi-járási szervezetét. A területi szülész főorvoshoz hasonlóan gyermek- gyógyász főorvost bíztak meg a terület szakmai munkájának irá­nyítására és ellenőrzésére. A Vöröskereszttel karöltve anya és csecsemővédelmi aktívahálóza- fot hoztak létre, részükre meg­szervezték a továbbképzést. Felmérték a szülészeti ágyak számának növelési lehetősége­it, — intézkedések történtek az újszülöttek ellátásának anyagi és személyi fejlesztésére. A ko­rántsem teljes felsorolás hatha­tósan hozzájárult és a jövőben még fokozotabban segíti a határozatok valóraváltását. ' Sok törődést igénylő feladat a csalód és nővédelmi, ezen belül a házassáq előtti tanács­adások magas szintű megszer­vezése. A feladattal a már meg­lévő 7 járási-városi család- és nővédelmi tanácsadót és 94 kör­zeti orvost bíztak meg. Munká­jukhoz 98 védőnő nyújt segít­séget. A munka színvonalának további emelése egyik jelentős feladat. A népesedéspolitikai határo­zatban nagyon lényeges fel­adatként szerepel a tudatfor­málás. A rendelet megjelenése után szükségessé vált a céltu­datosabb, szervezettebb egész­ség nevelő tevékenység fokoza­tos, de kötelező bevezetése. Ennek érdekében — a műve­lődésügyi osztállyal együtt mű­ködve — az elmúlt tanévben a megye iskoláiban több mint fél­száz előadás hangzott el, több­ségében a családi életre neve­lésről, — a Vörökereszt pedig tanfolyamokat szervezett, A KISZ alapszerveze:eiben előadá­sok hangzottak e| a családi életre nevelésről, ez év elején pediq a KlSZ-titkárok tovább­képzés keretében kaptak tájé­koztatót a népesedéspolitikai határozatról, A terhes anyák védelmét, a csecsemőgondozás tudnivalói­nak elsajátítását szolgálták az Anyák Iskolája tanfolyamok, a csecsemőgondozási bemutatók. Megoldásra váró feladatok A vizsgálat nemcsak regiszt­rálta a helyzetet, hanem ele­mezte a megoldásra váró fel­adatokat is a határozat továb­bi sikeres végrehajtása érde­kében. Feltétlen megoldásra vár a szülészeti osztályok ágyszá­mának növelése. A megyei kór­ház szülészeti osztályának 90 ágya a megnövekedett felada­tok ellátására elégtelen. A szü­lészeti osztállyal egy épületben működik a Vérellátó Szolgálat, aminek áttelepítésével o fej­lesztés lehetővé válna, A Pé­csett megüresedő fogászati kli­nika épülete a Vérellátó részé­re megfelelő elhelyezési lehe­tőséget nyújtana. így lehetőség lenne a szülészeti osztályt 30 ággyal bővíteni. A Mohács Vá­rosi Kórházban jelenleg 40 ágyas, korszerűtlen szülészeti és nőgyógyászati osztály műkö­dik, Itt feltétlenül szükséges a 20 ággyal történő fejlesztés. A siklósi kórház szülészeti osztá­lyán az ágyszámot 30-ra kíván­ják fejleszteni, — ez emelet- ráépítéssel megoldható, A szü­letések száma növekedésével növelni kell az újszülötti ágyak számát is. Kitért a vizsgálat a bölcsődei ellátottságra, ami megyénkben az országos szintnél alacso­nyabb. Nem csökkent a városi bölcsődék zsúfoltsága. Jelenleg a tanácsi felügyelet alatt álló 1591 férőhelyen 2084 gyerme­ket qondoznak. Az előreszámí­tott adatok szerint a 0—2 éves korú gyermekek száma 1980-ig 13,9 százalékkal nő, A fejlesz­tési tervek szerint 1980-ra 1000 bölcsődés korúra 132 hely jut és ez a várható igényeket ki­elégíti. Javul az óvodai elhe­lyezési lehetőség, — nagy se­gítséget nyújt ehhez az Épít­sünk óvodát akció, az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek és különböző gazdálkodási szervek, intézmények anyagi erejének egyesítése. A határozat eredményes vég­rehajtása azogban nemcsak az intézmények további fejleszté­sét feltételezi, hanem egyéb in­tézkedéseket is. A Megyei Ta­nács VB egészségügyi osztá­lya ezen a területen számos fel­adat megoldását szorgalmazza. Például a már megkezdett csa­lód- és nővédelmi hálózat tel­jes kiépítését járási-városi szin­ten egyaránt. Az egészségneve­lési munkában nagyobb hang­súlyt kell kapnia a családter­vezésnek, ezért a felvilágosító tevékenységet mind több egész­ségügyi dolgozó bevonásával fokozni kívánják. Nem hagyják figyelmen kívül a szülészei; és nőgyógyászati intézmények kor­szerűsítését, a gyermekkörzeti orvosi hálózat" fejlesztését sem. A csecsemők és kisgyermekek számának alakulásáról rendsze­resen tájékoztatják a tanács kereskedelmi osztályán, — az áruellá ás (ruha, készételek, já­tékok stb.) így kielégítőbbé vál­hat. A népesedéspolitikai határo­zat végrehajtása folyamatos fel­adat. Az eddigi eredmények biztatóak. (-7) Hetiden kezdődik az V. békekölcsön visszafizetése Elkészült az V. békeköl­csön sorsolások összesített nyereményjegyzéke, amely­nek alapján szeptember ló­én, kedden az OTP-fiókok, a postahivatalok és a ta­ke rékszövetkezétek megkez­dik a kifizetést: az augusz­tusban kisorsolt nyereménvek kifizetését és a kötvények beváltását. Az V. békeköl­csönre 47,9 millió forint nye­remény jut, 87,9 millió fo­rintot pedig névértékben kapnak vissza a kötvény tulajdonosok. Keddtől azok is jelentkezhetnek, akiknek kötvényét korábban már ki­sorsolták, de nyereményü­ket eddig nem vették fel. Ezzel az V. békekölcsönt teljes egészében visszafize­tik. Ismét vizsgázott a gáz-pernyebeton Forgalom alatt tömedékelték az István tér torkolata alatti pincét A néhány hónappal ezelőtt az Elefántos tömb alatt mo­dellkísérletként bemutatott új pincetömedékelési eljárást — amit Kaszás Ferenc és Orbán József, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola adjunktusa* 1 dol­goztak ki — tegnap üzemi kí­sérletként alkalmazták a Scl- lai utca 50. és 52. számú ház között az úttest alatt húzódó pincében. — Annakidején az anyag vizsgázott, most az eljárást akarjuk vizsgáztatni — mond­ta Kaszás Ferenc. Az anyag gáz-pernyebeton, azaz erőmüvi pernye és cement keveréke, ami különböző ada­lékanyagok hatására megduz­zad és kitölti teljes egészében az üreget, még a repedésekbe is behatol és gyorsan megszi­lárdul. lexiiltisztítás, háztartási gépjavítás, laááskarhantartás... 33,4 millió forint Mm ■■ a szo láltatásod fejlesztésére A Pécs városi Tanács a szol­gáltatást végző gazdaikodo szerveknek a IV. ötéves terv­I időszakra összesen 38,4 millió forintot osztott szét a lakossá­gi szolgáltatósok fejlesztéseié. A textiltisztítás fejlesztése ér­dekében a Patyolat Vállalat 4.4 millió támogatást kapott a ta­nácstól. Ebből az. elmúlt év­ben 2 millió forintot fordított a Körösi Csorna Sándor utcai gyorstisztitó szalon megvalósí­tására. A szalonosítási prog­ram keretén belül Pécs újabb gyorstisztítóval gyarapodik, amely 1974 végére a Szalai András úton kezdi meg műkö­dését. A további fejlesztés ér­dekében a Patyolat Vállalat a Kertvárosban újabb felvevő­helyet létesít — előreláthatóan októberben. A IV. ötéves tervben a gép­jármű javítás fejlesztésére o tanács összesen 17.5 millió fog rintot biztosított. Ebből 14 mil­lió forintot az AFIT, 3.5 millió forintot a Baranya megyei Au­tó- és Motorjavító Szövetkezet kapott. Az AFIT már építi a Szigeti úton új szervizállomását — összesen 55 millióba kerül — az új csarnok acélvázának és tetőszerkezetének szerelése be­fejeződött. A szervizállomást 1975 IV. negyedében helyezik üzembe. A szövetkezet a Diósi úti telephelyét fejleszti. A lakáskarbantartási tevé­kenység fejlesztésére a IV. öt­éves tervben 8 millió forintot adott a tanács, megosztva a Pécsi Építő és Tatarozó Válla­lat, a Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat, a Pécsi Épületszerelő és Karbantartó Ipari Szövetkezet és a Baranya megyei Villamos­gépjavító KTSZ között. Az el­múlt évi beruházások közül a legjelentősebb a 30 lakásos épület megépítése, amely át­meneti lakások céljára készült. A lakóház javítási munkák meggyorsítása érdekében to­vábbi 22 darab átmeneti la­kás megépítése a terv, hogy biztosíthassák a cserelakást a felújítási munkák ideje alatt. Az elektromos berendezések­nek fejlesztésére, javítására a IV. ötéves tervben a tanács a GELKA részére 5.5 millió forin­tot, a VILLGÉP KTSZ-nek pedig 1 millió forintot nyújtott. A GELKA a Rókus utcában az AGROBER-rel közös beruhá­zásban egy Márka-szerviz ál­lomást létesít. A kiviteli terv­dokumentációk készítésén már dolgoznak. A VILLGÉP is része­sült a szolgáltatás-fejlesztési alapból, — amely összeget egyrészt a Felsőmalom utcai műhelyük ' korszerűsítésére, másrészt az elektromos háztar­tási gépjavító kapacitásuk fej­lesztésére használnak fel. Az úgynevezett kiemelt szol­gáltatások gyorsabb ütemű fej­lesztése mellett szükség van a A VILLGÉP épülő új üzemcsarnoka hagyományos szolgáltatások fejlesztésére is. Ehhez is jelen­tős összegekkel járult hozzá a Városi Tanács. A lakosságot különösen ér­dekli; fiogyan alakul a támo­gatások felhasználásával a szolgáltatások vállalási határ­ideje, minősége? A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat lakás-kar­bantartási tevékenysége első­sorban az állami tulajdonban levő lakások karbantartási munkáira terjed ki, — az Ingat­lankezelővel kötött szerződés alapján. A lakosság részére évente mintegy 100 000 forint értékű, — elsősorban festési — munkát végeznek. A vállalás után a kivitelezési idő általá­ban egy hétnél nem hosszabb. A PIK a bérlők által bejelen­tett hibák kijavítását is végzi. A vállalat a lakosság által be­jelentett hibák számát az elmúlt' évben 98,9 százalékban kijaví­totta. A Pécsi Vízművek a la­kosság vízbekötési kérelmét míg 1971—1972-ben 90—100 napos hqtáridővel vállalta, eb­ben az évben már 40—50 na­pon belül teljesíti. A Pécsi fő­szolgáltató Vállalat a szerel­vények javítására átalánydíjas karbantartási szerződést kötött az ingatlan tulajdonosokkal. Kétműszakos szerelő, javító ügyelettel általában a beje­lentéstől számított 24 órán be­lül elhárítják a hibát. Tény azonban az is, hogy a szolgáltatás területén még ko­rántsem sikerült minden igényt kielégíteni. Hosszú az átfutási idő például a méretre készített ruháknál, a lábbeli javításrlál, — nem utolsósoroon létszám- hiány miatt. A lakossági szolgáltatások helyzete című előterjesztést a Városi Tanács V. B. megvitat­ta és így kerül a közeljövőben a tanácsülés elé, egyéb jelen­tős napirendi pontokkal együtt. G. F. Az említett pincét a Városi Tanács építési osztálya jelölte ki. Erre a Sallai utcai gázveze­ték cserénél bukkantak ró. s már az első helyszíni szemle alkalmával bebizonyosodott, hogy ha idejében nem gondos­kodnak a pince megerősítésé­ről, vagy megszüntetéséről, az előbb-utóbb veszélyeztetheti a környék forgalmát. A tegna­pi kísérlet célja — a bizonyítás mellett — a megszüntetés volt. A Mecseki Ércbányászati Vállalat fúrási üzeme a kísér­let színhelyén három lyukat fúrt a felszínről a pincébe a töme- dékelő anyag lejuttatására, az ÉPFU pernyeszállító kocsikat, a Hídépítő Vállalat betonkeverő kocsikat, a Hőerőmű pedig a szükséges pernyét és vizet bo­csátotta a kísérlet rendelkezé­sére, .minden egyebet a kivitele­ző Bányászati Aknamélyí­tő Vállalat szolgáltatott. A dél­után 2-kor kezdődött művelet — amelyet megtekintett Wieder Béla, a Pécs Városi Tanács el­nöke, a város pincegondjainak megszüntetésére alakult tárca­közi bizottság alelnöke is — csak kis mértékben befolyásol­ta a kezdődő csúcsforgalmat, így annyit már nyomban bizo­nyított a módszer, hogy sürgős esetben akár forgalom mellett is alkalmazható — kellően is­mert pince- vagy üregrend­szer esetében. A mintegy 30 köbméter térfogatú pince töme­dékelése tegnap késő délutánig megtörtént, tehát a gyorsaság is bizonyított. A továbbiakról Orbán Józseftől kaptunk tájé­koztatást: — Mához két hétre próba­fúrásból mintát veszünk annak megállapítására, hogy a gáz­pernyebeton hogyan kötődött a környezetéhez, milyen volt a zsugorodás mértéke, s milyen lett az anyag szilárdsága. A pincébe juttatott tömedékelő anyagból külön próbakockákat is vettünk, amelyeket a fúró­mintával együtt vizsgálunk majd, s külpn mintákat vetünk alá idő- és vízállósági próbá­nak. A mintákat közönséges foyóvízbe, esővízbe, szenny­vízbe és talajvízbe helyezzük, s így tanulmányozzuk az anyag viselkedését A laboratóriumi vizsgálatok­kal egyidőben gazdaságossági számításokat is végeznek, an­nak eldöntésére, hogy az üzemszerűen első ízben alkal­mazott módszer mennyivel ol­csóbb a hagyományos módsze­reknél. A tegnap délutáni kísérlet­ről filmet forgatott a Magyar Filmhíradó Borsodi Ervin vezet­te forgatócsoportja. Ez lesz a befejező része annak a mint­egy ötperces híradófilmnek, ami képet ad Pécs pincegond­jairól s amit valószínűleg már a jövő ’ héten vetítenek a mo­zikban. H. I. Negyedszázada együtt Ünnepi közgyűlés a majsi termelőszövetkezetben Negyedszázada, 1949. szep­tember 5-én tíz család lépett szövetségre Mojson; elhatároz­ták, hogy közösen művelik, meg földjeiket. Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese az alapító tagok első lépését, a jubiláló szövetkezet tegnapi ünnepi köz­gyűlésén mondott beszédében, olyannak minősítette a szocia­lista mezőgazdaság kialakításá­ban, mint amilyen a kozmosz meghódításában az első űruta­zások voltak. Az alapítók: Bárá­ny i Pál (sajnos nem érhette meg a ma 276 családot tömörítő, 31 millió forint vagyonnal rendel­kező, virágzó mezőgazdasági üzem ünnepét), Borbás Pál, Bor- bós Pálné, Csirke Mihályné, Er­dőit József, Kúszik Károlyné, Mi­sa Imréné, Wolf Péter, Wollárt Ferenc és a méq ma Is aktívan dolgozó Varjú Istvánná, Wald Cyörgyné és Wald György vol­tak. A termelőszövetkezet tagjai zsúfolásig megtöltötték a majsi művelődési otthont. Megjelentek Ambrus Lajos, gz MSZMP Mohá­csi járási Bizottságának titkára, dr. Németh Elemér, a Baranya megyei Tanács Mohácsi Járási Hivatalának vezetője, dr. Kisvári András, az MNB Baranya megyei Igazgatóságának vezetője, a te­rületi tsz-szövetség, a község, a határőrség képviselői. Karsai Fe­renc, a termelőszövetkezet párt­titkára nyitotta meg az ünnepi közgyűlést, majd Varga György tartott ünnepi beszédet. Az elnök röviden visszatekin­tett az elmúlt 25 esztendő leg­fontosabb eseményeire, majd a szövetkezet mostani eredményei­ről beszélt': a majsi közös gaz­daság mindig is elsőrendűen fontos szempontként kezelte a korszerű eljárások bevezetését a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben.- A gazdaságos termelés, a szövetkezet tagjainak gyarapítása a vezetők legfonto­sabb törekvései közé tartozott Ennek bizonyítéka, hogy 1968— 1973 között az egy tagra eső évi átlagkereset 12 332 forintról 23 279 forintra nőtt. Az elmúlt negyedszázad meg­tanította a majsiakat közösen gazdálkodni, s megtanította kö­zösen élni is: az asszonyok be­teg társaik háztáji gazdaságát segítenek megművelni, őket rendszeresen látogatják. Az ünnepséq végén dr. Föld­vári János a Mezőgazdaság ki­váló dolgozója miniszteri kitün­tetést adta át Varjú Istvánnénak és Wald Györgynek, a tsz ala­pító tagjainak, ma is aktívan, jól dolgozó munkásainak, L J. i i

Next

/
Thumbnails
Contents