Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-07 / 245. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. szeptember 7. A repülés századai Közlekedés a világrészek között A mai értelemben vett, korsze­rűnek mondható légi személy­szállítás az 1930-as évek köze­pén kezdett kialakulni. Ekkor si- ketült már kellően biztonságos utasszállító gépeket gyártani nagy sorozatban. Ezt a korsza­kot a szakemberek átmeneti korszaknak szokták nevezni, azaz annak az időszaknaK, amely a légi személyszállítás­ban megelőzte az első generá­ciós, — a hőlégsugaras gépe­ket. A Douglas DC—3 még alig két tucat mindenre elszánt utast tudott elszállítani több száz ki­lométeres távolságra. Egy 1958- as Douglas DC—8-on már száz utas repülhetett több ezer ki­lométeres célja felé. Ezer lóerők és kilométerek Az igazi nagy fejlődés, ame­lyet kontinentális légiközleke­désnek is nevezünk, a második világháborút követő években, évtizedekben következett be. Ma o legtermészetesebb dolog, hogy az utas jegyet vált az eu­rópai kontinensen, és néhány órai repülés után leszáll Ameri­kában. A motorok teljesítménye a korábbi néhány száz lóerőről, néhány ezerre ugrott. A nagy magasságban repülő gepek utaskabinja túlnyomásos, azaz a nagy magasságban jelentke­ző légnyomáscsökkenést és oxi­génhiányt mesterségesen pótol­ják. A nagy távolságokra repülő ember, o gyorsuló és mind job­ban összekapcsolódó gazdasági élet új tervezési szempontokat diktált a konstruktőröknek. Olyan szállítógépeket kellett létrehozni, amelyek különböző áruféléket nagy tömegben, igen gyorsan képesek elszállítani. Az ilyen tervek elsősorban azok­ban az országokban valósultak meg, ahol a nagy belső terü­letek, beláthatatlan távolságok, és gyakran a mostoha termé­szeti viszonyok nehezítik a szál­lítást Az Anteusz és a Galaxy Párizsban o nyári időszakban rendezik meg a nemzetközi re­pülési seregszemlét az úgyne­vezett Párizsi Szalont. Az 1965- ös bemutatónak egyértelműen egy szovjet óriás repülőgép volt a szenzációja. Az Anteusz, az AN—22-es — nem egyszerűen nagy repülőgép volt, hanem az akkori évek legnagyobb szállí­tógépe. Több emeletnyi magas­ságú törzsében 720 ember fért el, teherszállító változatában pétiig, mintegy 80 tonna áru. Az Anteusz megjelenése fel­korbácsolta a tervezőintézeti mérnökök alkotó kedvét. Négy év telt el, s az amerikaiak is kirukkoltak egy óriással a Ga- laxy-val. A Galaxy nagyságát egy lab­darúgó pályáéval lehet egybe­vetni. Négy óriás gázturbinájá­nak torkába egy tucat ember is beállhat, ha éppen így kí­vánja lefényképeztetní magót. A gép törzsének hossza 75 mé­ter, a szárny fesztóvolsága 68 méter. Farkának magassága megfelel egy átlagos hateme­letes házénak. De mit képes nyújtani egy ilyen óriás? Példá­ul a következőket: 40 óra alatt (beleértve a rakodási időket is) Franciaországból Brazíliába repíthet ötezer kerékpárt. On­nan Olaszországba szállíthat húszezer élő languszta rákot. Olaszországban kipakolják a langusztákat, és beraknak húsz­ezer pár cipőt, hogy néhány órával később ezzel a terhé­vel a Galaxy a kanadai Bos­tonban landoljon. Vagy mind­össze tíz óra alatt Európából Amerikába szállíthat 97 Volks­wagen személyautót, s onnan 70 amerikai nagykocsit hozhat Európába. A költség ugyan­annyi, mint a hetekig tartó ten­geri szállításé. A nagyhatósugarú személy- szállító repülőgépek korszaká­ban élünk. Nemrég adott hírt róla a sajtó, hogy az emléke­ztei párizsi légikatasztrófa A TU—144-es ■ hőlégsugaras utasszállító után újra utasokkal repül a szuperszonikus szovjet TU—144- es. E gép több mint kétezer kilométer/órás sebességgel 120 utast képes mintegy 6500 kilo­méteres távolságra kényelme­sen elszállítani. A közismert an­gol—francia Concorde óránkén­ti maximális sebessége 2340 km/ó. fedélzetén 130 utassal 6700 kilométeres távot győz le alig három óra alatt. Ez a leg­közelebbi jövője a légiközleke- désnek. Repülni biztonságos! Gyakran hallani légibalese­tekről, utasszállító gépek le­zuhanásáról. E szerencsétlen­ségek egy része konstrukciós hibából, nagyobb részük navi­gációs tévedésből, az irányító eszközök elromlásából ered. A szerencsétlenségek lehetőségét csak csökkenteni vagyunk ké­pesek. Már így is ezer féle sza­bály rendelkezik egy-egy alkat­rész kipróbálásáról, fárasztó­járól, röntgen-, ultrahang- és egyéb vizsgálatáról — mielőtt megbízható működéséről meg­győződve — beépítenék. A pi­lóta mellett automatikus irá­Tükrök az égen Reklám Francia kutatók javasolták, hogy kb. 6 kilométer átmérőjű tükrökből építsenek ki hatalmas rendszert, s ezeket küldjék iöldkörüli pályára. A tükröket alumínium-réteggel műanyagból készítenék, és állandóan a Föld egy meghatározott pontja fö­lött lebegve, a Holdhoz hason-, lóan tükröznék a napfényt. Kiszámították, hogy egy ilyen tükörrendszer a Föld mintegy 150 kilométer sugarú területét tudná bevilágítani másfélszer nagyobb fényerővel, mint a teli­hold. így megtakaríthatók len­nének az utcai világításra for­dított hatalmas pénzösszegek, kevesebb lenne a ’ baleset és ami a legfontosabb, az északi körzetekben évente kétszer le­hetne aratni. bármilyen áron nyitó műszerek, a robotpilóta, a vakrepülő radar és egyéb be­rendezések szavatolják a biz­tonságos repülést. Sajnos, balesetek még így is adódnak. Ezért egy-egy nagy gépen már olyan automatikus ellenőrző és regisztráló egység is működik, amely másodper­cenként, illetve percenként, több ezerszer megvizsgálja a gép sokszáz legfontosabb mű­ködő egységét. Ha rendelle­nességet észlel, jelzést küld, vagy automatikusan korrigálja a hibát A repülés biztonságát szol­gálja a gépek farokrészében le­vő úgynevezett fekete doboz, amely magnetofonszalagon rög­zíti a mindenkori repülési hely­zetet, a gép adatait. Szerencsét­lenség esetén a fekete doboz magnetofonszalagjait „kivallát­ják”, hogy mi lehetett a sze­rencsétlenség oka, mire kell a jövőben jobban vigyázni. A balesetek ellenére is egy­értelműen beszélnek a tények: repülni ezerszer biztonságosabb mint autót vezetni! (Folytatjuk) Vasárnap délután Modellrepíilönap a pogányi reptéren Sátor és műgólya a levegőben Látványos légipaládét, mo- dellrepülőnapot tart szeptem­ber 8-án, vasárnap délután a pogányi repülőtéren, az MHSZ Ércbányász Modellező Klub. A bemutató célja, megismertetni | és megszeretietni az érdeklő- i dokkéi ezt a — sokoldalú mű- j szaki ismereteket, ügyességet igénylő — technikai sportágat. A rendkívül értékes rádióirányí­tású modellekkel az ..óriás gép­madarakhoz" hasonló műsort mutathatnak be. Akár csak az igazi repülőnapokon, ezúttal is lesz egyéni- és kötelékműrepü- lés, s a modellekből aprócska „ejtőernyősök" ereszkednek alá. A gazdag programból nem hi­ányzik a szalag- és ballonvadá­szat, s a helikopter modellek kötelékrepülése sem. Országos szenzáció volt né­hány éve, amikor ugyanésak a pogányi repülőtéren „talicskát" repített a klub vezetője. Az el­ső hazai próbálkozás sikerrel járt, biztatott a további kísérle­tezésre. A bizarr formájú, külön­leges modellek műsora lesz a mo- dellrepülőnap igazi csemegéje.' A vasárnapi bemutatón olyan kuriózumokat láthatnak a ven­dégek, mint a róidóirányítású „repülő gólya”, sátor helikop­ter stb. Délután 3 órakor kezdődik a műsor és két órán át egymást követik majd az érdekes, „mu­tatványos" produkciók. Számít­va arra, hogy sokan szeretné­nek kijutni a repülőnapra, a VOLÁN 1 órával a kezdés előtt különjáratokat indít a Piac tér­ről, sőt elővételben is árusít je­gyet a Piac téri forgalmi irodá­ban. A rendezők más meglepe­téssel is szolgálnak. A belépő­jegy egyben sorsjegy is, amely- lyel vitorlázó repülőmodelleket nyerhetnek a szerencsés nézők. [ így látja a pszichológus Ántilop és teknősbéka Minden látó élőlénynél a lá­tási és mozgási szervek harmó­niában vannak egymással. Egy­szerűen ezt úgy mondhatjuk — amilyen gyorsan futunk, olyan gyorsan* látjuk, és észleljük kör­nyezetünket. A motorika tehát harmóniában van az optikával. Ha viszont az ember mozgási szerveit „felerősítjük" a gépjár­művel, nyomban megbomlik a harmónia. Az ember — a jár­művezető — olyan kevert lény lesz, akinél az optika már nem sonlattal élve a járművezető tudja követni a motorikát. Ha- olyan antilophoz hasonlít, aki egy teknősbéka észlelései, és reagálási képességével rendel­kezik ... KRITIKUS HELYZET MAGATARTÁS HIBÁS Az egyik japán társaság az | NSZK-ban 350 millió jenért vá­sárolta meg az „Orient” elne­vezésű kormányozható légha­jót. Ennek hossza 57 méter, tér­fogata 600 köbméter, átlagse­bessége 50, maximális sebes­sége 95 kilométer óránként. Mire kellett a társaságnak ez az óriási léggömb? Az „Orient" körutat tesz ja­pán fölött, egy házépítő tár­saság reklámozása céljából. Amikor majd csökken az ér­deklődés az „égből jövő rek- I lám” iránt, a levegő szennye- zettségi fokának megfigyelésé­re használják fel, vagy sport- események tv-közvetítésére. Tehénen — a nyereg Nem mondana Igazat a köz­mondás, ha azt állítaná, hogy ha valami nincs a helyén, az úgy áll, mint tehénen a nyereg. Akadnak ugyanis tehenek, ame­lyeknek a nyereg ugyanolyan jól áll, mint a lovaknak. Az egyik salzburgi gazdaság tulajdonosának két leánya kitűnő sporteredményeket ért el apjuk „Lili" és „Mari" nevű tehené­vel. Kitárté munkájuk — a he­lyi lovarda vezetőinek szakértel­mével párosulva —, meglepd eredményekre vezetett. A tehe­nek gyorsan megszokták a nyer­get és a kantárt, megtanulták az ügetést és a vágtát, sőt még akadályok átugrására is válTalkoztak. „Mari" pl. könnye­dén és nyilvánvaló gyönyörűség­gel ugorjo át az t méter 10 centiméteres sorompót Az ifjú „lovarnőket" csak az hozza ki néha a sodrukból, hogy teheneik — a nyertes paripák diadalmas nyerítésétől eltérően — olykor panaszos bőgést hal­latnak. Ezt a jellemzést főként a közlekedési csomópontokon köz­lekedő gépjárművezetőnek nem szabad elfelednie ... Itt ugyan­is annyi információt kell felfog­nia, annyi alternatíva között kell választania, amennyi telje­sítő képességének a maximu­mát veszi igénybe. Máskor, ve­zetés közben nincs mindig szük­ség az alkalmazkodási képes­ségek teljes igénybevételére. Menet közben lehet beszélgetni, rádiót hallgatni, dohányozni és így tovább ... A teljesítőképes­ség egy része energiatartalékot képez, amelyet csak kritikus helyzetben kell felhasználni. Ilyen helyzet éppen a közleke­dési csomópont. Itt az út több­irányú elágazása miatt a kü­lönböző irányból érkező gép­járművek és gyalogosok irány- és iramváltozásai olyan bonyo­lult ingerhelyzetet teremtenek, amelyek megoldásához éppen az alkalmazkodó, és szabályo­kat követő képességek teljes aktivizálódása, és igénybevéte­le szükséges. Különböző okok miatt ez nem mindig — és nem minden gépjárművezetőnek si­kerül. — Túlzás nélkül állíthat­juk, hogy a közlekedési cso­mópontok első számú veszély- forrása éppen a qépjárműveze- tók hibás magatartása. Ezt bi­zonyítja, egy érdekes statiszti­ka is. MIT MONDANAK A SZAKEM­BERÉRT 1972-ben az útalakzatak sze­rint a következő megoszlásban történte^ a balesetek. Egyenes útvonalon — és Budapesten — történt a balesetek 35,8 száza­léka. Vidéken: a balesetek 61,9 százaléka. A forgalomirányítású kereszteződésekben 7,1, illetve 0,8 százaléka. A forgalomirányí­tás nélküli kereszteződésekben Budapesten 50,1, vidéken 22,7 százaléka. A mélyebb összefüg­géseket kutató tudományos elemzés azt is kiderítette, hogy a szabályozás nélküli csomó­pontokon nemcsak a baleset sok, hanem a baleseti veszély- forrás is. Mindez nem véletlen. A kutatók szerint a gépjárműve­zetők viselkedésére döntően hat a kereszteződés forgalomsűrű­sége, illetve: a kereszteződés építési alakzata. A forgalmi sű rűség viszonyait a gépjárműve zető — megismerő tevékenysé gének elvont műveleteivel — távolság és sebesség becsléssé ragadja meg. A kereszteződé építészeti alakzatáról pedig köz vetlen vizuális szemlélettel sze j réz tudomást. Az előbbi las I sabban, az utóbbi gyorsabbal lezajló pszichikai folyamat, ez ért az utóbbi esetben ennek be folyásai is előbb jelentkeznek Előfordulhat például, hogy a: út építési alakzatának felszáll' tó jellege ellenkezik a jogi sza­bályozással: a széles utcán hajt. va a gépjárművezetőnek önkén- telenül is az a benyomása tá­mad, hogy védett útvonalon ha- lad — pedig a jogi szabályo­zás szerint szó sincs védett út­vonalról. Ugyanez történik ak­kor is, ha a védett útvonal vé­dettsége — optikailaq indoko­latlanul — új szabályozással megszűnik. A vizuális észlelés benyomásai ugyanis előbb sza­bályozzák a magatartást, mint a megismerő tevékenység műve­letei .., KÖRNYEZETI FELTÉTELEK előugró fal belátási szögének, vagy az útszegélykőnek a hiá­nya, amely a gépjárművezető­ben a továbbhaladássol szem­beni, ellenállási élményt vált­hatná ki. Márpediq, ckadályo- zási élmény hiányában a ke­reszteződés észlelésének idő­pontja eltolódást okoz például a sebesség csökkentésében ... A gépjárművezető későbben lép a fékre, mint kellene. Mi tehát a megoldás? Ah­hoz, hoqy a közlekedési cso­mópontokon csökkenjenek a balesetek, erősíteni kell a gép- járművezetők közlekedésbiztos magatartását. Ez pediq csak abban az esetben lehet ered­ményes, ha a gépjárművezetők magatartását befolyásoló, ed- diq alkalmazott tényezőkön kí­vül nagyobb szerepet kap a mérnöki, tervezői munka. Fia a fizikai környezet feltételeit js a helyzetfelismerés szolgálatába állítjuk. Dr. Réti László pszichológus Pécsett Ismét a régi forgalmi rend lép érvénybe Kertvárosban az Ár­nyas út és a Táncsics Mihály utca kereszteződésében. Mától, szombattól újból a Táncsics Mihály utcán haladóknak lesz előnye az Árnyas úton — a Kórház felől — érkezőkkel szemben. A változást táblák jelzik. * Egyértelművé tették a parko­lási rendet a Széchenyi téren, a Pécs Városi Tanács előtti parkolóhelyen. Kiegészítő tábla jelzi, hogy hogyan és milyen járművek várakozhatnak itt. A Centrum Áruház előtti járda mentén parkolni tilos, ezt külön tábla is jelzi. Komolytalan rovat Irodalom és valóság Mottó: Nem a vrtó hót, annak égi mása Lesz, amitói függ az ének varázsa (Arany János) A közönséget sokat foglal­koztatja az a kérdés, hogy mi az igaz abból, amit leírnak. (Nem az újságokra gondolok, mert arról tudják, hogy az utol­só szóig igaz, hanem a szép- irodalomra.) Ebben a kérdésben én sem tudok állást foglalni, mert mind­egyik fajtával találkoztam már. Mégis engem, aki rendkívül edzett vagyok meglepetés ért. Aki könyvtárban dolgozik, az tudja, hogy az egyik legna­gyobb hiánycikk Charriére: Pil­langó című regénye. Ebben a szerző leírja életének hiteies történetét. Nem éppen fiatalok nemesítésére szolgáló remekmű. Egy Francia Guayana-/ gyilkos­ságért elitéit rab mérhetetlenül kalandos és töméntelen szö­késeinek története, amelyek­hez képest a Monte Christo Grófjának, If várában történt lelécelése egy közepes disszi­dálással ér csak fel. Miután annyian keresték a könyvet, elhatároztam, hogy nekikönyökölök és ha már ne­kem csak egy vézna hadifog­ságból való. kiszökdelés, illetve inkább kiballagás jutott osz­tályrészül, kiváncsi vagyok, hogy csinálják ezt a hivatásos tehetségekT Elképesztő volt! Az a végte- len szívósság, az a könyörte­len akarat, hogy az utolsó pil­lanatban meghiúsult télak utón még mindig volt ereje újrakez­deni. A télak jobb körökben a szökdösést jelenti, ugyanott a rendőr hekust, a nő csajt, vagy spinét, a munka melót és & börtön sittet. Az álhatatosságot meg is se­gíti Isten, mert végül is sikerült a szökése és írása révén millio­mosnak lenni. A világ minden nyelvére lefordították művét, még volapük nyelvre is, ami tudvalévőleg nincs. Nemrég olvasom a Magyar- ország című lapban, hogy egy olasz újságíró a hős nyomait kutatva, meglátogatta Pillangó (ő az a bizonyos Charriére ot­tani beceneve) rabtársait, el­beszélgetett velük hősünkről. Mik nem derültek ki! Egy legyencteleperi negyven­öt évet letöltött bácsi, aki a legjobb barátja volt és nagyon szerette, a következő nyilatkoza­tot tetter — Jelentéktelen kis vidéki strici volt, a nő tartotta el, ő meg valamelyik bisztróban lop­ta a napot és megvárta, hogy a hölgy hozza a pénzt. A másik bácsi Tonton le Ga- teu — akinek képét is bemutat­ja a lap —, abszolút becste­lenségben megöregedett vagy százéves csirkefogó, amikor megkérdezték, hogy ismerte-e a hőst, így nyilatkozott: — Már hogyne ismertem vol­na! Száz frankért adott el ne­kem , olyan rohadt cigarettát, hogy még most is hányok, ha rágondolok, — de alapjában jó gyerek volt. (Hát mi lett volna, ha nem lett volna jó gyerekT — gondol­tam.) — De a könyve? — kérdezte az újságíró elhűlve. — A könyve csupa hazugsági Hallott tőlünk sok történetet, részben igazakat, részben ki­színezett legendákat és min­dent beleirt a könyvébe. De­hogy is volt ő az a hős, akinek lefestette ma gáti A további már nem is lenne érdekes, mégis szükséges ve­le foglalkozni, mert végü'is megszökött, hajmeresztő kalan­dok árán, vasidegzete révén. Erről az öreg rabló bácsi így nyilatkozik: — Mindenki előkészült már a szökésre, csak ő lapult és reszketett, mint az üregi nyúl. Ha nem lökik bele a többiek a csónakba, még ma is ott lennel Hát valóban, ebből aligha lehetett volna kalandos köny­vet írni I Most itt az Író képe: jó fiú volt, mert nem volt mögötte több, mint egy kis apró gyilkos­ság, a nőkhöz elviselhető volt, hisz csak a pénzüket szedte el, de nem verte meg őket. Nagy energiával megszökött, hisz a barátja mondja, hogy úgy kel­lett belelökdösni a csónakba. A regényből nem ez derül ki, ott mindazt amit hallott egy­beolvasztotta, amit szeretett volna azt is. Kikerekedett belő­le egy rettenthetetlen hős, aki mindannyiunk eló.t rokonszen­ves és döbbenetes kalandjain megindulunk. Hogy ezek után ne olvassuk elT De igen! Jó kalandregény, csak az író életrajzával ne tö­rődjünk, azt bízzuk az életrajz­írókra, meg az irodalomtörté­nészekre. Nekik is élni kell valamibőlI Szállősy Kálmán t

Next

/
Thumbnails
Contents