Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-05 / 243. szám

a DUNÁMTÓL! NAPlö 1974. szeptember 5. ló ízlés — harmónia. Új családi házak Szigetváron. Szokolai felv, Jobb megoldás Pesaro vezetői megjelentek a város híressé vált Ha, Gioacc­hino Rossini lakásán. Közölték a zeneszerzővel, hogy szobrot akarnak állítani neki Pesaró- ban. — És mennyibe kerülne ez a kis tréfa — kérdezte Rossini elgondolkodva, — Tízezer arany dukátba, — mondta a küldöttség szóvivője I —, mert szeretnénk a legjobb márványból készíttetni, — Tudják mit, uraim? Van nekem egy ennél sokkal jobb ötletem! Adják nekem az ösz- szeget, és ha Pesaróban vala­milyen rendezvény van, én azonnal odamegyek és pózba vágom magam a talapzaton, így önök megkapják a szobor eredetijét, én pedig a tízezer aranydukátot. A repülés századai A helikopter és a sugárhajtás A Pécsi Nemzeti Színház új művészei A helikopter ősét tekintve az eiső korszerű elképzelés Leo­nardo da Vincitől maradt ránk. Az ót követő századok lénye­gében semmit sem tudtak hoz­zátenni ahhoz az elképzelés­hez, amely szerint elvileg meg­építhető egy olyan szerkezet, amely helyből képes le- és fel- szálni, és a pilóta irányításával képes a föld felett egyhely­ben lebegni. A bizonyító 30 centiméter Korábban is voltak modell­kísérletek, például a francia Launoy és Bienvenu bemutató­ja 1784-ből, amelyek iga­zolták, az elméleti feltételezések helyességét. Az 1860-as évek­ből egy ma ismeretlen svéd feltaláló gázsugárral hajtott rotor (a helikopter nagyméretű légcsavarszárnya) megvalósítá­sát tűzte ki célul. A modellkí­sérletek azt musttól*, hogy a rotor forgása bizonyos erővel forgatni igyekszik magának a helikopternek a törzsét is. En­nek ellensúlyozására 1874-ben a német Achenbach kisméretű, oldalirányban működtetett lég­csavar használatát javasolta. Ma is megfigyelhető némely helikopter farkán ez a kis lég­cső va r. A repülés fejlődésével elő­térbe került a helikopterépítés is. 1907 novemberében a fran­cia Cornu benzinmotorral haj­tott helikoptert épített, amely elemelkedett a földről, — igoz, csak harminc centiméterrel, de az út járhatónak bizonyult. Érdemes megfigyelni a heli­kopterkészítés fejlődésének ál­lomásait: 1912-ben a dán Ellehammer furcsa csodabogarat készített, amelynek 12 ágú szárnyai egy­más fölött, ellentétesen forog­tak. Az ő gépe már 50, azaz ötven centiméterre emelkedett el a talajtól. A kísérleteknek az első vi­lágháború véget vetett. Számos konstruktőr pedig azért hagyta abba ezt a munkát, mert látva a motoros repülőgépek hatal­mas arányú fejlődését, egy­szerűen értelmetlennek tartotta a dolgot. Az üzletemberek sem reméltek valami nagy hasznot belőle. Mégis, 1920-ban az amerikai Henry A. Berliner helikoptere már 1,5 méter ma­gasra emelkedett (a szerkezet 410 kg súlyú volt). Elsőízben emelkedett fel és haladt vízszintes irányban előre Bükkösdi Lászfő A bemutatkozás kellemes meglepetés volt 1921—1925 között épített heli­koptereivel a spanyol Pateras de Pescara. Egyórás heíybenrepülés Nagyon csendben, de Ma­gyarországon is folytak kísérletek a helikopterépítéssel. 1918-ban a Petróczy—Kármán—Zurowetz féle rögzített, pilóta nélküli helikopter fél óráig lebegett 50 méter (0 magasban. 1923—24-ben a francia Oehmichen építette helikopter végzett elsőízben háromszög­repülést 1 kilométeres távon, 16 méter magasban. A Szov­jetunióban B. N. Jurjev mérnök vezetésével 1930-ban épült meg az EA—I jelű helikopter, amely- lyel 1932-ben 605 méteres re­kordmagasságot értek el. A né­met Focke professzor F61 tí­pusú gépe 3427 méterrel ma­gassági világcsúcsot repült, időtartamban 2 óra 20 perces távolságban 275 kilométeres távrepülési rekordot állít fel. Ezalatt Magyarországon is nagy eredmények születtek: az Asbóth Oszkár által kifejlesz­tett helikopter hajtott végre elő­ször a világon egy órás hely- benrepülést 1929 április 13-án. Ezen kívül még számos rekor­dot állított fel az Asbóth-féle helikopter, amelyet a magyar hatóságok agyonhallgattak. A második világháború alatt és után fejlődtek ki csaknem azonos szisztémában azok a kisebb-nagyobb helikopterek, amelyek jórészt részt vettek és ma is részt vesznek a légiköz­lekedésben és a háborúkban. Egy He 178-as A rakétahajtóművek elméletét a harmincas évek végére nem­zetközi méretekben kidolgoz­ták. Stabilan működő hőlég- sugármotort kaptak a szárnyas­bombák, a hírhedt V—1-ek, amelyekkel a németek Angliát bombázták. Németországban már a háború kezdetén erőtel­jes kísérleteket folytattak hőlég- sugaras vadászgépek építésére. Az ellentmondó parancsok, más háborús erőfeszítések és az ellenállók tervszerű szabo- tózscselekményei azonban je­lentősen hátráltatták a hőlég- sugaras vadászgép megjelené­sét. Az első, valóban bevált hő- lágsugaras gépet — a Me 262-est — egy esztendeig bom­bázóként használták fel. A Szovjetunióban, az Egye­sült Államokban és Angliában is folytak kísérletek a hőlég- sugaras motorokkal és a velük hajtott vadászgépek gyártásá­val. Angliában Whittle mérnök tervei alapján, 1941. május el­sején emelkedett a levegőbe az első angol hőlégsugaras | gép, (Folytatjuk) A napokban került sor a szín- I házi közönségszervezők hagyo­mányos évad elei találkozójára, ahol műsorral mutatkoztak be az új pécsi művészek. Koroknay Géza két évadot töl­tött a pályán. Miskolcról szerző­dött Pécsre. Érdekes karakterfi­gurának tűnik. Egy, egyéniségé­től kissé idegen, Benjámin vers­sel mutatkozott be — ám si­kerrel. Balogh Zsuzsa ugyancsak Miskolcról jött Pécsre. Arca a képernyőről és a filmvászonról egyaránt ismerős. Versmondása nagy energiák feszüléséről, je­lentős tehetségről árulkodott Harkányi János Veszprémből érkezett, tarsolyában két olyan évaddal, amit Latinovits Zoltán ihlető közelében töltött. A vál­lalt példakép hatása versmon­dásán is érződött Kecskés Sándor magánéne­kes, a Honvéd Művészegyüttes­ből jött új énekes, kellemes hangi adottságokkal rendelke­zik, s reméljük, hogy hamaro­san a színpadon is olyan ott­honosan mozog, mint eddig a pódiumokon. A közönség szá­mára különösen vonzó erénye az érthetően, tisztán énekelt szöveg. Petényi Ilona szuggesztív egyéniség, aki egyetlen gesz­tus nélkül, csupán a hangjá­val képes szoros kontaktust te­remteni a közönséggel. Atmosz­férateremtő készsége lenyűgö­ző. Filmen a Noszíy fiú esete ... Tóth Marijaként már főiskolás korában nagy sikert aratott. Szihássy Annamária szinte még ma is olyan, mint ami­lyennek a közönség megszeret­te a Szélhámosnő c. film fősze­repében. Fiatal, csintalan, ked­ves és vonzó. Ű is versel mon­dott és Polly dalát énekelte a Koldusoperából. Bemutatkozása pompásan sikerült N. Szabó Sándor igen sze­rencsés alkatú színész — még húsz év múlva is nyugodtcn játszhat suhanc szerepeket. Al­katának köszönheti, hogy a ke­vés férfi színész közé tartozik, akik eljátszhatják Puckot, a Szentivánéji álomban. Kitűnő tánckomikusnak ígérkezik. Unger Pálma olyan, amilyen­nek a szubrettet megálmodtok a színigazgatók. Kellemes egyé­niség, ha kell naíva, ha kell talpraesett, energikus fiatal nő. Kedvesen szaval, jól énekel. Vállai Péter. Szellemes tár­salgó, nagyszerű előadó. Gra- gory Corso: Házasság c. beat versét mondta el a közönség hangos örömére. Kívánjuk, hogy soha kisebb sikere ne le­gyen. Galárrtay Alice frissem végzett a főiskola esti operett tansza­kán. Ám közben némi rutint szerzett a Fővárosi Operettszín­házban, ahol többek között Mariát játszotta a West Side Storyban. Kellemes hangjával, derűs egyéniségével a Három a kislány bemutatóján talál­kozik a nagyközönség. Képeinken a férfi művé­szek sorrendje: Kecskés Sán­dor, Koroknay Géza, Har­kányi János, N. Szabó Sán­dor, Vallai Péter. Képeinken a női művészek sorrendje: Szilvássy Anna­mária, Unger Pálma, Petényi Ilona, Balogh Zsuzsa, Ga- lántay Alice, J I *

Next

/
Thumbnails
Contents