Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-04 / 242. szám
6 DUNÄNTOll NAPLÖ 1974. szeptember 4. Hol szórakozzanak a fiatalok? A tanács és a vendéglátó feladata # Klub van, park nincs • A KISZ segít, de... A fiatalok rovatban két hónapja indítottuk el a „Keressük együtt a megoldást" mozgalmat, amely arra hívta fel a pécsi fiatalokat, hogy keressék a közös szórakozás, együttes időtöltés új lehetőségeit a városban. Közöltünk néhányat a hozzánk érkezett sok-sok levélből, s azt ígértük, hogy legközelebb a „hivatalból illetékeseket" keresünk meg. íme: Molnár Tiborné, a KISZ Pécs városi Bizottságának titkára nagyon örült annak, hogy „napirendre került a kérdés”. Mert, bár a KISZ-nek nem feladata, hogy ifjúsági szórakozóhelyeket létesítsen és fenntartson, de a szabadidő hasznos eltöltésének gondja az ifjúsági szövetségé is, s ebben az értelemben a probléma az „ő asztalukra" is tartozik. ipari szakemberekkel, népművelőkkel sem, akiknek talán feladatuk lenne az ilyen helyeken a tartalmasabb szórakozás biztosítása. Megoldás? Részben az lesz a tavaszra elkészülő pécsi ifjúsági ház, másrészt a jövő nyárra ígért Balokány-ligetj ifjúsági park. Ha a park elkészül, sok fiatalnak ad nyáresti otthont, tehermentesíti a Rózsakertet is, — ezért ott is lehet biztosítani a kultúrált szórakozás feltételeit — de ez mind kevés. Talán Üjmecsekal- ján, talán Kertvárosban — hisz a belvárosban nincs hely — kellene létesíteni újabb ifjúsági szórakozóhelyeket. P. Gy. „Iskola előzetes" Balatonfenyvesen Segítség a fizikai dolgozók gyerekeinek Több mint száz baranyai középiskolás diáknak a szokásosnál jóvá] korábban kezdődött meq a tanulás, — igaz, olyan körülmények között, hogy ezt az „iskolát" mindenki szívesen vállalná, A diákok a KISZ Baranya megyei Bizottságának balatonfenyvesi táborában töltöttek tíz napot, nyaralással és tanulással. Ügy szervezték a programokat, úgy osztották be az idejüket, hogy egyik se menjen a másik rovására — így egészen kellemesen telt el a tíz nap, és szinte fel sem tűnt, hogy közben igen komoly munkát végeztek. Egyes tantárgyakból felfrissítették ismereteiket, erősítették tudásukat, hogy a következő akadályt, a középiskola negyedik évét könnyebben vegyék . .. A középiskolai szaktábor — ahová a fizikai dolgozók tehetséges, harmadik osztályt elvégzett gyerekeit hívták — már nem számít újdonságnak Baranyában. Népszerű lett ez a kezdeményezés, „országosan" is büszkélkedhetünk vele, — és a tapasztalatok azt bizonyították, hogy igencsak hasznos volt ez a nyaralva tanulás. Az idén mégis volt valami újdonság: kevésnek bizonyult a balatoni egy hét, — most először tíz napot töltöttek Balatonfenyve- sen az iskolára készülő diákok. Az idén augusztus 18—27 között rendezték meg a középiskolai szaktábort. A diákok Egy „tanóra” a balatonfenyvesi középiskolai szaktáborban. iászkuti Attila felvétele négy szakcsoportban foglalkoztak a különböző tantárgyakkal: matematika—fizika, biológia—fizika, magyar—történelem és orosz nyelv tárgyakból gyarapították ismereteiket . .. A diákok napi ejfoglaltsá- gát úgy alakították, hogy a szaktárgyi foglalkozásokat szí nes, érdekes — és persze egyben tanulságos — programok szakították meg. Szabadidejükben vetélkedőkön, sportmérkőzéseken vettek részt, — hasznosan, jó hangulatban töltötték el az „iskola előzetes" tíz napját.., — Az ifjúsági törvény, a párt ifjúságpolitikai határozata kimondja, hogy az ifjúság nevelése társadalmi ügy — mondta o városi KISZ Bizottság titkára. — Konkrétan: az ifjúsági szórakozóhelyek létesítése és fenntartása részben a tanácsi szervek, részben a vendéglátó- ipar feladata. Az ok pedig egyszerű: nekik van pénzük és szakemberük. Ugyanakkor a KISZ feladatának tartja az ifjúság szórakozási, kultúrálódási igényének kielégítését. Ezért is létesítettek KlSZ-szer'vezeteink az utóbbi öt évben több, mint 40 ifjúsági klubot Pécsett. A fiatalok társadalmi munkával, a szövetség pedig — ahol tudott •— pénzzel segítette a klubépítési akciókat. Mg Pécsett 44 klubja van a KISZ-nek. — Igen, de a klub főként nem szórakozóhely. A klub csak rétegigények kielégítésére hivatott, Amit a fiatalok hiányolnak, az pedig g „klasfzikus" értelemben vett, az ő pénztárcájukra szabott zenés szórakozóhely. — A nyári ifjúsági szórakozóhelyek létesítése — mint már említettem — g tanács és a vendéglátóipar feladata. Sőt, kötelessége, mert az ifjúsági törvény kötelezi például a vendéglátóipart arra, hogy a nem nyereséges ifjúsági szórakozóhelyeket is fenn kell tartania. Ilyen szórakozóhely pillanatnyilag egyetlen egy létezik a városunkban, ez pedig a meglehetősen glacsony színvonalú Rózsakért. Mivel a Rózsakertet már az elmúlt években sem lehetett kultúrált szórakozóhelynek nevezni, ezért — a fiatalok tömegeinek nyomására és kérésére — a városi KISZ Bizottság nyári ifjúsági szórakozóhelyet létesített g TIT-tel közösen a TIT Bartók udvarában. Ez valóban népszerű, jól sikerült létesítmény volt, de be kellett zárnunk. A környék lakói nem bírták a hangerőt — a beat pedig, mint tudjuk hangos — s annyit ostromolták az illetékeseket, hogy azok nem tudtak ellenállni, s bezáratták a parkot. Az persze más kérdés, hogy ilyen alapon nyugodtan be lehetne zárni a Rózsokertet is . .. — Mj hát a megoldás? — A KISZ nem fog több ilyen szórakozóhelyet szervezni, mert nincs pénze erre a célra, % nem rendelkezik, vendéglátóKitépni mind egy szálig? Erb János rajza Szakállasok kora... Az orvos nem ellenzi, de... Ogy látszik, nem tiszavirág életű a nagyapáink korából visszatért széles barkó, tekintélyes bajusz és dús körszakáll reneszánsza. (Valószínűleg közrejátszik ebben az a tény is, hogy a borotválkozás nem tartozik a legkedveltebb foglalatosságok közé.) Egészségügyi szempontból ez a divat — csakúgy, mint a hosszú hajé — nem kifogásolható — mondja dr. Horváth Attila, a budapesti Bőrgyógyászati Klinika osztályvezető főorvosa. — Viselése kezdetben, amikor növesztik, némi kényelmetlenséggel jár, s ennek elsősorban pszichikai okai vannak. Amíg ugyanis szokatlan, húzza, izgatja a bőrt, s ez viszketést okoz. A hosszú arcszőrzetet természetesen jóval nehezebb tisztán tartani és ápolni, mint a sima ábrázatot. Köny- nyebben szennyeződik, fennakadnak rajta az ételmaradékok, és ha hosszú — a hajhoz hasonlóan — hamarabb fagy- gyúsodik, zsírosodik. Az áll bőrén is vannak ugyanis faggyúmirigyek. Csakhogy aki rendszeresen borotválkozik, annak állón nem gyűlik össze a szőrtüszőkben a faggyú, és köriy- nyeben is tudja mosni, mint aki szakállt visel. Az arcszőrzet rendszeres mosása, gondozása azért sem „takarítható Szakáll-variációk — betűkre. meg”, mert a bajusz- és szakálltakaró alatt könnyen megtelepedhetnek különféle gombák, mikroorganizmusok, amelyek az arcbőr egészének egészségét veszélyeztetik. — A borotválkozásról any- nyit, hogy ha nem elég jó a villanyborotva, nem elég éles a penge, a szakáll pedig erős, akkor valóban nehéz és kellemetlen művelet. Ráadásul a borotva gyakran okoz hámsérüléseket, s az arcszeszek használata nélkül könnyen idézhet elő fertőzést, ügyelni kell viszont arra, hogy az arcvizek többségében illatosító anyagok vannak, amelyek fényérzékeny- nyé teszik a bőrt, gyulladást, helyi pigmentációt, foltosodást okozhatnak. A borotva-szappanok jelentős része szintén tartalmaz ilyen fotoallergiás anyagokat, ezért nem mindegy, hogy ki milyen borotvakrémet használ. — A bajusszal, szakállal kapcsolatos egészségügyi kérdésekkel összefüggésben szólni keil az esztétikai szempontból nem kívánatos szőrzet eltávolításáról. E téma elsősorban a nőket érinti, akiknél például az arcszőrzet „férfias megjelenése" különféle betegségek kísérő tünete. A szabad bőrfelületeken, a karokon és esetleg a melleken tapasztalható túlsző- rösödés a mellékvese betegségeire vezethető vissza. Persze nem feltétlenül betegség jele; lehet hogy öröklött hajlamról van szó. A kellemetlen tünetek többnyire a serdülőkor elején jelentkeznek, s ilyenkor szokták az érintettek az első hibát elkövetni: a fölösleges szőrzetet tépdesni kezdik. Ettől az erősebbé válik, a tépés, a borot- válás ugyanis fokozza a szőrtüsző termelését. A második hiba, hogy az okok szakorvos segítségével történő felderítését elmulasztják. A legfontosabb tehát, hogy csak orvossal való konzultáció után foglalkozzunk a kérdés kozmetikai oldalával. Elsősorban a szőkítést ajánlhatjuk. A hipno-informátor nem elég A nyelvtanulás álomban - mítosz Mi újat ajánl az idegen nyelvek alvás idején történő tanulásának módszere? — Erre a kérdésre felel Szvetlána Melnyik, aki a Maurice Thorez moszkvai Padagógiai Intézetben az idegen nyelvek tanszékét vezeti: Sok embert érdekel, fel- felbasználható-e a hipnopédia idegen nyelvek tanulására. Az USA-ban, Angliában, Svédországban, és másutt úgynevezett „hipno-informátor"-t használnak; alvás alatt állandóan (egész éjjel) g magnetofonból egy és ugyanaz a szöveg szól, amely bármilyen tananyag lehet. Az idegen nyelvet tanulni kívánók között még nemrégi- t>en igen népszerű volt ez a módszer. A hatvanas évek vé- gefelé az orvosok azonban korlátozni kezdték a módszer felhasználását. Azzal magyarázták, hogy bizonyos károsodások érték azokat a tanulókat, akik ezzel a módszerrel tanultak. A Szovjetunióban a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az álom néhány fázisa (például a félálom állapota, az első 20—30 perc álom és a felébredés előtti szakasz) felhasználható szóbeli információ bevitelére az emlékezetbe anélkül, hogy a tanuló egészsége károsodnék. Tehát a hipnopédiát csupán az álom meghatározott szakaszaiban szabad alkalmazni. Azt jelenti-e ez, hogy amíg az ember alszik, megtanulhat idegen nyelven beszélni? Természetesen nem. A moszkvai Pedagógiai Intézet kollektívája már néhány éve igen gondosan tanulmányozza ezt a problémát. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szóbeli tudás intenzív tanfolyamán a hipnopédia felhasználása (szigorúan meghatározott program alapján, amely kiválogatott és rendszerezett tananyagot tartalmaz) csak a szavak megtanulásában hatásos. De önmagában nem biztosítja g nyelv gyakorlati tudását — a beszéd, az olvasás és a megértés készségét Ezt csak aktív tanulással, normális körülmények között lehet elsajátítani. A mítosz, hogy álomban .szupergyorsasággal lehet nyelvet tanulni, már így megszűntnek tekinthető. Az a probléma viszont hogyan lehet az agyba figyelmesen információt bevinni az álom meghatározott szakaszaiban, jelentős tudományos érdeklődést váltott ki. A tudósok előtt még sok a kérdőjel és alapos a tennivaló, hiszen az emberi pszichikumban még homályos a látásunk. Objektív megítélés Dolgozatjavítás — komputerrel A frankfurti Paul-Erlich iskola tanárai és tanárnői végre fellélegezhettek: megtalálták azt a „bolondot”, aki helyettük vállalja el az iskolai dolgozatok javításának és osztályozásának terhét. A tanulók is elégedettek. Amióta az új tanár „munkába állt”, sokkal kevesebben panaszkodnak az igazságtalan osztályzás miatt Az új tanár neve P 652, „neme” pedig komputer. Dolgozatíráskor a tanulók egy tesztlapot kapnak, amelyen az illető tantárgyban — matematikában, biológiában, fizikában, kémiában, történelemben stb. — való jártasságukat vizsgáló kérdések vannak. A tanulóknak a tesztlápon meg kell jelölniök a helyes választ. Egy- egy tesztlápon 60 kérdés is szerepelhet és egy-egy kérdés mellé 6 választ is megadhatnak. A tanulók egy kártyára viszik át a választ, valamint saját és osztályuk kódszámát, és ezt a kártyát értékeli a komputer. A gépnek csupán 25 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy kijavítson és leosztályozzon egy dolgozatot. Minden egyes tanuló megkapja az értékelő kártyát, amelyen szerepel a helyes megoldás, a tanuló által vétett hiba, a lehetséges elérhető pontszám, az elért pontszám és az ebből adódó osztályzat. A tanár is megkapjd az értékelő kártyát,! amelyen szerepel a dolgozat osztályzata és tel vannak tüntetve azok a nehézségek, amelyekkel a tanulóknak meg kellett birkózniuk egy-egy feladat megoldásánál. A teszteknek komputerrel való kiértékelésének megvan az a fontos előnye, hogy a dolgozatok megítélése objektív és igen csekély a szubjektív értékelési tényezők lehetősége. lEgy gitár, Mi egy énekes számára a legnagyobb siker? A taps? A díjak? A gázsi? Talán az is. De a legnagyobb, ha együtt énekel vele a közönség. Amely ezáltal megszűnik közönség lenni és részvevővé válik. Nem is olyan régen híd adtunk arról, hogy egy fiatal komlói énektanár pol-beat énekesként a székesfehérvári országos fesztiválon dicséretben részesült. Az énekest Czizmadiá Sándornak hívják, s tagja volt annak a magyar fiatalokból álló delegációnak, amely júliusban a Szovjetunióban, Rigában járt, a VI. szovjet—magyar barátsági tábor keretében. Czizmadia Sándor egyszál gitárját az egész tábor alkalmi kórusa kísérte, ha egyszer rázendített. Egy énekes számára különböző formája lehet a sikernek. Lehet siker egy díj is, mint nemrégiben Székesfehérváron, de siker az is, hogy egy klubba meghívnak, hogy énekeljek. Siker, mert érzem, hogy mások is felfigyeltek rám .. . — Hogyan kezdtet el énekelni? — Még Komlón, a középiskolában, kórusban énekeltem, majd beat-zenekart alapítottunk. Négy éve kezdett tudatosulni, hogy mit is akarok... — És mit akarsz? I — Nem mondanám, hogy egyértelműen pol-beat, amit csinálok. Nem hiszem, hogy sokan vannak, akik ezt tisztán csinálják. Nem is lehet, hiszen ha csak kritikailag vij szonyulok a dolgokhoz, akkor nem tudok közösségeket meg- I nyerni és kialakítani .. . Ebből következik, hogy szerintem az éneklés, a közös éneklés is mozgalmi munka, amennyiben Komlóról. közösségek létrehozásában segít. — Valamit magadról,.. — Énekesként nem mondhatok nagy sikereket magaménak A Ki mit tud-ok alkalmával a középdöntőkig jutottam el. Egyébként 1972-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola ének— orosz szakán végeztem, s Komlón tanítok. A József Attila Művelődési Házban van egy klubom, ahová úgy hívtak meg. Itt kötetlen formában foglalkozunk énekléssel, vagy a folklórral összefüggő kérdéseket tárgyalunk meg. Időnként vendégeket hívunk meg, s hasonló témákról beszélgetünk. (Marafkó) 1
