Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-27 / 265. szám

W74. szeptember 27. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Épei a felszabadulási emlékmű Továbbra is egymás után ér­keznek a társadalmi munka és az anyagi felajánlások a fel­szabadulási emlékmű építésé­hez. A Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozói, gépei, szállító jármű­vei rendkívül sokat segítenek. Összesen egymillió forint érték­ben járulnak hozzá az emlékmű létesítéséhez. Ugyancsak sokat segítettek a görcsönyi termelő- szövetkezet szállítójárművei két napon keresztül. A pécsi I, kerü­leti hivatal költségvetési üzemé­nek gépkocsijai is felmentek a Mecsekre szerdán, de az eső miatt nem tudtak földet szállí­tani. Az időjárás miatt ugyan nem a legkedvezőbb körülmények között, de sorra teljesítik válla­lásaikat az ajánlók. Dolgoztak a Kesztyűgyár, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságának dolgozói, tanárai. Ugyancsak segítenek a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat KISZ-szervezetének tag­jai, a MŰM 500-as Szakmunkás- képző Intézet és a Janus Pan­nonius Gimnázium tanulói. A Mecseki Szénbányák dol­gozói október 19-én felszabadu­lási emlékműszakot tartanak, s a teljes műszakbér ötven száza­lékát felajánlották az emlékmű építésére. Emellett társadalmi munkavégzésre is számosán je­lentkeztek közülük. Ugyancsak kommunista mű­szakot szerveztek a Komlói Car­bon Vállalat „Kállai Éva” szo­cialista brigádjának tagjai. Öt­ezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakkö­zépiskola tanulói. A Városi Tanács pénzügyi osztályára megérkeztek az első — kommunista műszakok alap­ján történt — pénzbefizetési fel­ajánlások is. Az 581—3134—01 számú csekkre a Hőerőmű dol­gozói például 200 ezer forintot adtak a felszabadulási emlék­mű építéséhez. Tíz hónap alatt megvalósult Irányvonalok szállítják a cukorrépát Átadták a Szigetvári Állami Gazdaság iparvágányát Bezárt a Belvárosi Áruház Mint ismeretes, a Belvárosi Áruházát a pinceleszakadás miatt bezárták. A vásárlók, akik a régi megszokott helyen sze­retnének vásárolni, most a Jókai téren találják meg a férfi és női konfekció osztályt, a Buda­pest ajándékboltban pedig a női és gyermek fehérneműket, valamint a kötött és divatáru cikkeket A közeljövőben meg­nyílik a Belvárosi Áruház mel­letti férfi divatáru üzlet, amely szintén a Belvárosi Áruház di­vatcikkeit árusítja. A Belvárosi Áruházban vásárolt cipők rekla­mációját a mai naptól kezdve a Belvárosi Áruház Mór utcai bejáratánál lehet megtenni. Példás összefogás! Röviden ezzel jellemezhetnénk a mint­egy tíz hónap alatt megvalósult beruházást Ugyanis ennyi idő alatt készült el a Szigetvári Ál­lami Gazdaság, a Kaposvári Cukorgyár, valamint a Sziget­vári Agrokémiai Társulás közös beruházásaként tegnap átadott iparvágány, valamint cukorrépa rakodótér. A gazdaságot az utóbbi években egyre jobban jelentkező szállítási nehézségek késztették arra, hogy saját ipar­vágányt építsen. A beruházás megvalósításához a Központi Szállítási Tanács, valamint a Kaposvári Cukorgyár is hozzá­járult Az iparvágány építésének gondolata a múlt év novembe­rében vetődött föl, a kivitelezés ez év májusában kezdődött S ez alatt a rövid idő alatt mint­egy tizenegymillió forint érték­ben elkészült a szigetvári állo­mástól kiinduló iparvágány, a mintegy négyezer négyzetméter alapterületű rakfelület, a beto­nozott bekötőút, valamint a mérlegház. Az átadott létesít­mény nagyban tehermentesíti oz amúgy is kis kapacitású szi­getvári állomást: ebben a sze­zonban a kialakított iparvá­gányról mintegy 2500 vagon cu­korrépa indul a Kaposvári Cu- koi gyárba. A rakodást teljes egészében gépesítették e ter­meltető, a cukorgyár jóvoltából. A répával teli teherautókat hid­raulikus berendezés billenti meg, innen a szovjet gyártmá­nyú szállítószalag a vagonokba juttatja a cukorrépát A Sziget­vári Állami Gazdaság két ilyen nagyteljesítményű berendezést kapott. Az ünnepélyes átadásra meg­hívott vendégeket köztük Peióh Sándort, a Szigetvári Járási Pártbizottság titkárát Pirisi Já­nost, a Baranya megyei Tanács szigetvári járási hivatal elnökét, Nagy Lászlót, a Cukoripari Vál­lalatok Trösztje vezérigazgató­ját Csoltó Lászlót, a Központi Szállítási Tanács titkárát dr. Szabó Tibort, a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának vezetőjét Kas6 Jó­zsef, a Szigetvári Állami Gazda­ság igazgatója köszöntötte, majd a beruházás jelentőségé­ről szólt Elmondta, hogy ez a beruhá­zás elsőként valósult meg az or­szágban, a cukoriparral való kö­zős kooperációban. Utalt arra, hogy a szigetvári körzet a jö­vő esztendőben mintegy 2000 hektáron termel cukorrépát s az átadott iparvágány nein csu­pán az irónyvonatok továbbítá­sát szolgálja majd. Hiszen a már megalakult agrokémiai köz­pont jövőre megépülő tárházai­ba is többszáz tonna műtrágyát úgyszintén ezen a vágányon szállítja majd a vasút Az új iparvágányt, a hozzá csatlakozó rakodóteret és léte­sítményeket Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titká­ra adta át dr. Szabó Tibornak, a pécsi vasútigazgatóság veze­tőjének, a gazdaság képviselői­nek. A nemzetiszínű szalag át­vágását követően megérkezett az első szerelvény, amelyet a szovjet gyártmányú rakodógé­pek töltöttek meg cukorrépával. Az irányvonat azóta minden bi­zonnyal meg is érkezett a Ka­posvári Cukorgyárba .., S. Gy. Növelik az állóvizek oxigén tartalmát A Tatabányai Szénbányák olyan újszerű keverő-levegőztető berendezések gyártására ren­dezkedett be, amelyekkel növel­hetik a folyók és állóvizek oxi­géntartalmát. Jó hatásfokkal al- i kalmazhatják ezeket az új szer- 1 kezeteket például az erőművi . hűtőtavak hőmérsékletének ; csökkentésére és a szennyvíztisz­tító telepek kapacitásának nö- i velésére is. Az új, függőleges tengelyű le- | vegőztetőkből a Biharugrai Hal­gazdaság megrendelésére is szállítottak. A levegőztetés ha­tására kedvezően alakult a ha­lastavak vizének biológiai álla­pota, növekedett a víz oldott oxigéntartalma. Ennek hatására csökkent a halpusztulás, gyor­sabb a halak súlygyarapodása. Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról ' * Érdemi vélemény és a tájékozottság Látatlanban ítélkezni felelőtlenség — s igaz a szólás, mert miként lehetne véleményem arról, amit nem ismerek? Az üzemi, munkahelyi demokrácia egyik nagy gyengéje ma még, hogy sok esetben olyasmiről kellene nyilatkozni, amiről nincsenek össze- ! függő információk, csupán töredékes értesülések, vagy azok sem, hanem puszta szóbeszéd témájaként „tudunk" róla. Ilyenkor for* málisan véleményt kértek, valójában senki nem tudja miről tár­gyaltak, s mi volt vele cél. Kellő tájékozottság nélkül nincs érdemi vélemény, érdemi vélemény nélkül üres jelszóvá silányul a munka­helyi demokrácia. Áttekinthetetlen térkép Furcsa termelési értekezleten vettem részt a közelmúltban. Az üzem dolgozóinak megbeszélé­sére eljött a gyár főtechnoló­gusa. s egy anyagelőkészítő, ke­Nyílegyenesen a föld alatt több kilométeren át Mélyvörös fé a kongresszusi vágaton Pécsi találmány — iránykitűzés laser-sugárral 1960-ban Mormonnak sike­rült elsőként észlelnie rubinon lasereffektust S már ugyanab­ban az évben működni kezdett az első helium-neon gázlaser. A szilárdtest és a gázlasereken kívül vannak már folyadék és félvezető-laserek is. Magyarországon 1967-ben a Mecseki Ércbányászati Vállalat­nál kísérleteztek először helium- neon gázlaserekkel az aknasze­relvényezés irányítására. Az ötlet onnan ered, hogy a MÉV központ bányamérési osz­tálya megbízást kapott a IV. sz. bányaüzem szállító akna szerelési munkáinak pontos ki­Decemberre vállalták a VILL6ÉP áj műhelycsarnokának átadását Tovább javul Decemberre vállalta a Vil­lamosipari és Gépjavító Szö­vetkezet 1200 négyzetméter összterületű műhelycsarnoká­nak átadását a Bm. Állami Építőipari Vállalat, a készült­ségi fok alapján úgy tűnik a szövetkezet a határidőre birtokába veheti a Megyeri úti központi telepének újabb létesítményét. A már korábban elkészült épületekkel együtt 2400 négy­zetméter munkaterület áll maid rendelkezésre, lehetővé válik a szervezett anyagmoz­gatás, raktározás, a műsze­rek, a gépek ésszerű elhelye­zése. .Mindez természetesen elősegíti a javítások átfutá­si idejének csökkentését, A szőve kezet beruházási tevékenysége közérdekűbb: a háztartási kisgépek, rádió, televízió, a kereskedelmi, vendéglátóipari és háztartási hűtőszekrények, olajkályhák javítása, nagyobb konyhák és borászatok gépi berendezé­seinek javítása és karbantar­tása, egész Dél-Dunántúlon a felvonók üzembehelyezése, karbantartása é$ javítása a VILLGÉP feladata, A néhány kis műhelyből alakult szövetkezet rövidesen középüzemmé válik: az ötszáz főt foglalkoztató, minteqy 50 millió forint termelési értéket előállító szövetkezet a szol­gáltatásban Baranya nagyon fontos gazdasági egysége. Négy esztendő alatt közel 30 millió forintot fordítottak építkezésre. A Megyeri úti központi telephelyen kívül Komlón a Kossuth Lajos ut­cában 300 négyzetméter. Mo­hácson 144 négyzetméter alapterületű szolgáltatóházat, Szigetváron új szerviz-állo­mást építettek, Pécsett az Endresz György utcában bar- kácsboltot nyitottak. A mostani beruházás elké­szülte után a szövetkezet va­lamennyi tagjának, alkalma­zottjának megfelelő munka- körülményeket tud biztosítani. L J. vételezésére bányamérési szem­pontból. Több mint ezeregyszáz méter hosszban kb. 1400 tonna vasat kellett viszonylag nagy pontossággal a helyükre rakni. A hagyományos, ún. drótos módszerekkel ezt a pontosságot nem látták biztosítva: berezo- nál, elnyomódik, kileng, szaka­dás esetén veszélyes is és oz újbóli beszerelési idő Is munka- igényes. A szerelési technológia nem teszi lehetővé a későbbi tartóvas áthelyezést Azonnal „elsőre” jól kell szerelni. A Magyar Optikai Művekhez fordult segítségért a MÉV veze­tése. Sugarat kértek. A függő- legességet úgy oldották meg, hogy a klasszikus aknafüggé- lyezési eljárással (lengésmegfi­gyeléssel) vittek le koordinátá­kat, amelyeket aztán giroteodo- litos tájékozás segítségével fel­használhattak arra, hogy az ak­na talpán ki is tudják tűzni a fentről irányított lasersugarak helyét kb. két milliméter körüli pontossággal. Hét év telt el. Az első kísérle­tek óta folytattak kísérleti méré­seket, behúzó, szállító (1100 mé­ter) és kihúzó légaknákban (800 m) vakaknákban, személyszállí­tást szolgáló föld alatti libegő ferdepályán (1300 m), a külszí­nen esőben, száraz időben. Ta­pasztalataik szerint a pára, víz, por, tehát általában a levegő fizikai tulajdonságai és a távol­ság erősen befolyásolják a fénynyaláb átmérőjét, annak „nyugalmát” és intenzitását. A fény felfogását olyan ernyőkön végzik, amelyeken koncentrikus körök vannak. A kilépő sugár útjában a rezonátorcső végéhez speciális kis távcsövet is szerel­tek fel a MOM laserlaborató- riumában, amellyel a fény fó­kuszálását tudják végezni. Az idők folyamán különböző tarto­zékokat is építettek hozzá, így forgatható, billenthető talpaza­tot az irányok könnyebb beállí­tására, burát, hogy a vájvég- közeli robbantásoknál ne sérül­jön meg. más alkalommal pedig műszerlábra is felszerelhetővé tették. Jelenleg egy több km-es egyenes vágat kihajtásánál he­lyezték el. A IV. sz. bányaüzem 21-es csapata a XI. pártkong­resszus vágaton alkalmazza. A szükségletnek megfelelően a felügyeleti személyzet szokta be- és kikapcsolni. A dolgozók is megszerették a lasert. Nem kellett a függélyezőkkel bajlód­ni, mintegy villanykapcsolósra itt is megjelent a szemnek is szép mélyvörös fény, akár a vájvégen a lyukfúrásokhoz, akár a bizto­sító szerkezeteknél, azok pontos beépítésénél. Az iiánykitűzést laser fény­sugárral bizonyos kiegészítések­kel 1970-ben jelentettek be ta­lálmányként. Feltalálók: Tisza Sándor fizikus, Kóvy Emllné technikus. Jobb József földmérő mérnök. Kántor Károly gépész- mérnök, Farnady Pál villamos- mérnök, Teiler László technikus, Hegyessy Géza fizikus. 1972 mójusábon a Szabadal­mi Közlönyben szabadalomként való elfogadását közzétették, a szabadalmi találmánya MOM tulajdona. Horváth Jánosrsé verő berendezés mellé állva tar­totta meg „beszámolóját”. Eb­ben az egységben ugyanis rég­óta baj van a feldolgozásra ke­rülő anyag minőségével; a fél­kész-áru termelés tetemes részé emiatt selejt. A munkások, a művezetők azt ismételgették: rossz a technológiai előírás, s már több értekezleten elmond­ták ezt. A főtechnológus a de­mokratikus módon gyakorolt bí­rálatokra frappánsan válaszolt Odaállt a berendezéshez, s há­romnegyed óra alatt bebizonyí­totta, az apró figyelmetlenségek, lazaságok miként vezetnek a bajhoz. Az általa készített anyag kifogástalan volt. Szó sincs arról, mintha ha­sonló gyakorlati érvpárbajra minden ügyben mód nyílna és feltétlenül szükség lenne. Arról azonban igen, hogy a felmerülő kérdésekre alapos, meggyőző választ kell adni. Az egészt is, a részt is Félreértik a tájékoztatás sze­repét, fontosságát azok, akik azt hangoztatják; az embereket legközvetlenebb környezetük dolgai érdeklik csupán. Az egész­séges arányok meglelése, ahogy másban, úgy a tájékoztatásban szintén alapvető követelmény. Igenis, nagy szükség van a gyár, a vállalat egész helyzetét megvilágító, tömör, célokat és feladatokat összevető informá­ciókra. S ebbe beleágyazva bonthatók ki a részletek, az adott munkahelyen elért ered­mények forrásai, a gondok fej­számolásának lehetőségei. A számzuhatag, mely hol ton­nákban, forintokban, hol száza­lékokban sorolja a termelési, ki- szállítási terv teljesítését, az ér­tékesítés alakulását, nem infor­máció. Ebben a formában leg­alábbis nem az. Pedig a terme­lési értekezleteken elhangzó be­számolók többsége —. sajnos ezzel van telegyömöszölve. Ta­lán azért, mert a termelési ér­tekezleteket előkészítő műszaki konferenciák sem sokkal külön­bek. Állandó körforgás Folytatva az előbbi gondolat­menetét: nemcsak arról szüksé­ges információt adni, amiben az érintettek dönthetnek. Az infor­máció igénye ennél jóval tó- gabb. Más az információk köre és áramlása egy nagyvállalat gyáregységeiben, amelyek rá­adásul az ország különböző ré­szein találhatók, s ettől egészen különböző a néhány száz főt foglalkoztató, egy telephelyű gyárnál. A tájékoztatásnak van­nak sémái, modelljei — például az úgynevezett visszacsatolásra, azaz az információk gyakorolta hatás tapasztalatainak össze­gyűjtésére —, de ezek csak iránytűül szolgálhatnak. A tény­leges, az élő formákat helyben lehet kialakítani. Tagadhatatlanul ebben, a tájékoztatásban a legelmara­dottabb ma még az üzemi, mun­kahelyi demokrácia szervezete. Lökésszerű s nem folyamatos az információk körforgása. hol megáll, hol nekilendül. Van, ahol szándékosan gyűjtögetik a tényeket, hogy „mondjunk vala­mit* a soron lévő tanácskozáson. Akadnak, akik úgy hiszik, bevé­gezték dolgukat az információk elhadarásával, s nem kíváncsiak azok hullámverésére. A félreér­tések és félremagyarázások se­regét szükséges eloszlatni ah­hoz, hogy az információk áram­lása előtt tisztultabb legyen q terep. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents