Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-21 / 259. szám

1974, szeptember 21, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Döntőbizottsági elnökök tanácskozása Szocialista humánum szellemében az igazságot kell tisztázol Többször is eszembe jutott a szétroncsolt karú M. J. a dön­tőbizottsági elnökök tegnapi meszesi értekezletén. A Mecse­ki Szénbányák munkása az idén tavasszal sérült meg. Miközben a szállítószalag dobját tisztítot­ta, a kezelő megindította a be­rendezést, a szerencsétlen em­ber karját nyomorékká roncsol­ta a dob. Hosszas huzavona utón a vállalattal szemben a Területi Munkaügyi Bíróság M. J. javára ítélkezett, számára kártérítésként a táppénz és a fizetése közötti különbséget a vállalattal kifizettette. Végül is minden jóra fordult — mond­hatnánk. Nem így van. M. J. hosszú esztendőkön keresztül a vállalat szorgalmas, becsületes munkása volt, a baleset után munkaképességén kívül elvesz­tette a hitét is: hát érdemes, ha csak perrel találhatom meg igazamat, hót hiába volt az év­tizedes bizonyítás . .? Hit mondanak a számok? M. J. esete nem az egyedüli. Mint dr. Deli László, a Bara­nya megyei Főügyészség he­lyettes vezetője elmondotta, évente országosan mintegy száz­ezer ügy kerül a döntőbizottsá­gok elé, ahol bizony nem min­dig sikerül a szocialista humá­num szellemében egyeztetni a társadalmi és egyéni érdekeket. Dr. Grabecz Ferenc, a Területi Munkaügyi Bíróság elnöke szá­mokkal is igazolta ezt: 1973- ban 669 peres ügy került a bí­róság elé, melyek közül 239 esetben a vállalat, 129 esetben a dolgozó javára ítélkeztek, 130 ügyben az előző döntést hatá­lyon kívül helyezték. Az idén 384 peres ügyből 106 esetben a vállalat, 101 esetben pedig a dolgozó javára billent Justicia mérlege. Több segítséget Mint kiderült, a Szakszerve­zetek Baranya megyei Tanácsa nagyon jó ügyel szolgált, ami­kor elhatározta, hogy Baranya 331 döntőbizottsági elnöke kö­zül száz küldöttel megtárgyalja a bizottságok működése közben tapasztalt hiányosságokat, a jö­vőbeni feladatokat. 1966-ban volt az első országos tanács­kozás, azóta nem sikerült a megfelelő vállalati légkör kiala­kításában nagy szerepet játszó társadalmi bizottságok képvise­lőivel ilyen széles körben talál­kozni. Mint Szili József, az SZMT titkára megnyitójában mondta, az októberben meg­rendezésre kerülő újabb érte­kezlet előtt a mostani találko­zás kitűnő alkalom a számve­tésre, s a Baranyát képviselő 15 küldött megválasztására is. A vitában kiderült, hogy a döntőbizottságok munkájukhoz sokkal több segítségre szorul­nak — elsősorban attól a vál­lalattól, ahol dolgoznak, ügyin­téző (jól felkészült), tárgyaló helyiség hiányában, a vállalat és szakszervezet képviselői nél­kül csak formális lehet a dön­tőbizottságok munkája. Ugyan­akkor a dolgozóknak is tudo­másul kell venniük a formákat: sérelmeikre orvoslást csak így találhatnak. A Zsolnay-gyárból érkezett nemrégiben a Területi Munkaügyi Döntő Bíróság címé­re a levél: bérpanaszukat ki­vizsgálni szíveskedjenek. Aláírás helyett: a 12 portás. így nem megy! Gyakori eset, amikor a bal­esetek kapcsán mindenáron fe­lelőst akarnak keresni, s sajnos a legtöbb esetben éppen a sé­rültben vélik megtalálni. Nem akarom kétségbevonni, hogy az emberek vétkes könnyelműség­ből sok kárt okoznak önmaguk­nak és a társadalomnak is, de az is tarthatatlan, hogy szinte minden baleseti ügy a döntőbi­zottság elé kerül, s onnan sok a munkaügyi döntőbíróságok elé. A tegnapi nagyon hasznos tanácskozáson a nagy felelős­séget viselő, s nem mindig megbecsült társadalmi munká­sok a jótanácsok tucatjaival ad­tak egymásnak tartalmas útra- valót ' l. J. Szovjet tudósok fogadása A magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködési egyezmény aláírásának 25. év­fordulója alkalmából o Magyar Tudományos Akadémia által rendezett tudományos üléssza­kon részt vett, A. M. Prohorov Nóbel-díjas fizikus vezette szov­jet delegációt pénteken fogad­ta Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Politi­kai Bizottság tagja és Óvári Miklós, a Központi Bizottsáq tit­kára. A, M, .Prohorov és B. M, Pet­rov akadémikusok ez alkalom­ból méltatták a szovjet—magyar tudományos-műszaki együttmű­ködésben elért eredményeket, ismertették a kapcsolatok fej­lesztésének további lehetősége­it, távlatait, őszinte eszmecse­rét folytattak a magyar veze­tőkkel a közös tennivalókról. Egyszerűsíteni, gyorsítani az intézkedést Tanácskozás a bányakártalanításról A bányászat velejárója a bá­nyakár. Mégpedig nemcsak jog­ellenesen okoz károkat, hanem a jogszerű és szakszerű műve­lés esetén is jelentkezik káro­sodás felszíni létesítményeken. A mélyművelés elsősorban az­zal, hogy üregeket hagy maga után, s ez földmozgást idéz elő. De okoz egyéb ká okát is, pél­dául a biztonsági övezetek lé­tesítése olaj- vagy gázvezeték mellett stb. Az 1961-ben hatálybalépett Bányatörvény egyik fontos ren­delkezése a bányakártalanítás. Az elmúlt több mint egy évti­zed elegendő anyagot szolgál­tatott arra, hogy a szakemberek megvizsgálják, mennyiben fe­lel meg a célnak egyrészt maga a jogszabály, másrészt annak alkalmazása. A Nehézipari Mi­A győzelem a vietnami népé lesz mm 25 éves a Balatonfüredi Állami Szívkórház Fennállásának negyedszáza­dos jubileumát ünnepelte pén­teken a Balatonfüredi Állami Szívkórház. Az ünnepségen dr. Medve László, egészségügyi mi­niszterhelyettes mondott meg­nyitó beszédet. A jubileumi ünnepségen, omelyen egyben megnyitották a 16. balatonfüredi orvoskongresz- szust is, a miniszterhelyettes részletesen szólt egészségügyi hálózatunk fejlődéséről, gond­jairól. Elmondotta, hogy nap­jainkban a különféle szívbeteg­ségek okozzák az egyik legna­gyobb gondot egészségügyi há­lózatunknak. Hazánkban jelen- leq 30 ezer a szívbetegség mi­att rokkant állományban lévő emberek száma. Ez a tény meg­szabja egészségügyi politikánk főbb céljait, köztük a szívbete­gek rehabilitációjának fokozot­tabb elősegítését. A miniszterhelyettes a szívbe­tegek rehabilitációjában elért úttörő munkájáért példaként említette a balatonfüredi szív- kórházat Az ünnepség résztvevői ezután a kórházzal szomszédos ércbá­nyász üdülőben leleplezték Hu- gonnqi Vilmának, az első ma­gyar orvosnő emlékének állított márványtáblát. A balatonfüredi kórházban megkezdődött a 16, orvosgyű-, lés tudományos ülésszaka. El­ső témaként a szívbetegek re­habilitációjának tapasztalatai­ról tanácskoztak az ország leg­avatottabb orvosai. Dél-vietnami vendégek látogatása a szerkesztőségben Kedves vendégek, borátok, elvtársak látogatták meg teg­nap délelőtt a Dunántúli Napló szerkesztőségét a felszabadított Dél-Vietnamból. Vietnami ba­rátaink az 5. számú tartomány­ból érkeztek hazánkba látoga­tásra az Országos Béketanács meghívására. Vezetőjük Nguyen Nhu Duong elvtórs, a tartomá­nyi pártbizottság ideológiai tit­kára, tagjai a pártbizottság tag­jai, munkatársai, valamint a fel­szabadító hadsereg tisztjei vol­tak. Nguyen Nhu Duong arról be­szélt, hogy néhány napos ma­gyarországi, illetve baranyai tartózkodásuk alatt kedvező ta­pasztalatokat gyűjtöttek és örömmel látják a szocializmus építésének nagyszerű eredmé­nyeit Ez nagy erőt és biztatást ad számukra, mert a látottak­ban saját jövőjüket is érezhe­tik. Elmondta meleg köszönő szavakkal, hogy milyen hatal­mas anyagi és politikai segítsé­get jelentett számukra mindaz, amit a szocialista országok, köztük hazánk és megyénk dol­gozói adtak. Találkoztunk azok­Szervezők klubja Pécsett Hol találkozhatnának egy­mással a vállalati szervezők? Leginkább egy klubban. Ennek hamarosan nem lesz akadálya. A Szervezési és Vezetési Tudományod Tár­saság Baranya megyei cso­portja elhatározta, megala­kítja Pécsett a szervezők klubját. Ez a fórum egyszer­smind biztosítaná a pécsi vállalatoknál és szövetkeze- tekn'l tevékenykedő, szerve­zéssel foglalkozó szakembe­rek rendszeres és széleskörű tapasztalatcseréjét csakúgy mint továbbképzésüket, s ezzel tevékenységük haté­konyabbá válna. A lehető­ség tehát adott, az SZVT I megyei csoportja most arra [ kéri az érdekelt vállalatok í szakembereit, szeptember > 23-án, hétfőn délután két órakor jöjjenek össze a pé­csi Technika Házában és alakítsák meg a szervezők klubját. Pinczehelyi Sándor kiállítása Tegnap nyílt meg Pinczehelyi Sándor, a Pécsi Janus Panno­nius Múzeum grafikusának kiál­lítása a múzeum Rákóczi út 15. sz. alatt lévő kiállítótermében. Az érzékekre való vizuális hatás helyett a logikai struktúra vizs­gálata kapott döntő szerepet a képzőművészeti alkotásokban. A tradicionális technikák ural­ma megszűnt, így a fotó, a képmagnó és más oldottabb eszközök kerültek előtérbe,. A fotó, mint kommunikációs esz­köz egy-egy folyamat szakaszos bemutatására szolgál Pincze­helyi Sándor fotóin, fotósoroza­tain. Az oda-vissza mozgás, az időprobléma helyi, pécsi vonat­kozásokkal töltődik fel nála. Fotói közül a legszebbek az árnyék-optikai játékok, vala­mint a gyermekeit ábrázoló ké­pek, ahol a hétköznapi életből a művészetbe való átcsapós érezhető. Plakátjain a modern nyomdai technika alkalmazásá­val oldott, szép formákat áb­rázol. A kiállítást Beke László, a Magyar Tudományos Akadé­mia művészettörténeti kutató- csoportjának munkatársa nyi­totta meg. A kiállítás pktóber í3-ig leinthető meg. kai a barátainkkal is, akik ne­künk takarókat készítettek, rá­diókat vettek és ez nagyon meg­ható érzéseket keltett bennünk — emlékezett többek között ta­lálkozásuk egyik epizódjára. Is­mertette azokat a sajátos terü­leti, katonai és politikai állapo­tokat, amelyek Dél-Vietnamban az utóbbi egy évben, a párizsi szerződés aláírása óta eltelt időben kialakultok. A fegyveres harc még mindig nem ért vé­get, mert a Thieu-rezsim soro­zatban megsérti a párizsi meg­állapodásokat, területeket akar elrabolni a DIFK-től. A dél-vietnami dolgozók többsége mellettünk áll, támo­gatja harcunkat, és ez azt is je­lenti, hogy a győzelem a dél­vietnami népé Vész — mondot­ta Nguyen Nhu Duong. A szerkesztőségben folytatott baráti beszélgetés során a ven­dégek ismertették hazájuk gaz­dasági, társadalmi, politikai vi­szonyait, azt a reményteljes fej­lődést, amelynek látszanak eredményei az újjáépítő mun­kában. Ebben, mint mondották, talán az a legfőbb, hogy máris sikerült lényegesen emelni a la­kosság életnívóját és enyhíteni azokon a fájdalmas sebeken, amit a több mint tízesztendős háború okozott. nisztérium megbízásából, a Me» cseki Szénbányák közreműködé­sével dr. Farkas József egyetemi tanár, az állam- és jogtudomá­nyok doktora, kétéves munkával több ezer eseti döntés, jogsza­bály és jogirodalom elemzése olapján, előterjesztésbe foglalta a bányakárokkal kapcsolatos időszerű jogalkotási és jogalkal­mazási tapasztalatokat, problé­mákat. Ez az előterjesztés képezte a vitaanyagát annak a kétnapos értekezletnek, amelyet csütörtö­kön és pénteken tartottak a Me­cseki Szénbányák alsóbélatie- lepi üdülőjében. A tanácskozáson részt vettek az érdekelt minisztériumok, a szén-, érc- és ásványbányák, a földgáz- és kőolajbányászat jo­gi és bányakárokkal foglalkozó műszaki szakemberei, több, or­szágos hátáskörű szerv, továbbá a Pécsi Tudományegyetem, a Megyei Bíróság és a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség kép­viselői, összesen nyolcvanon, Zavadzky Jenő, a Nehézipari Minisztérium igazgatási főosz­tályvezetője elnöki megnyitójá­ban szólt arról, hogy a Bánya- törvény és végrehajtási rendele­tének megalkotása óta eltelt időszakban meggyorsult a mű­szaki fejlődés, előtérbe került a közgazdasági szemlélet, kiter­jedtebbé váltak a bányászati te- vékenyséagel érintett területek. Ezek a változások természetesen újabb és újabb jogalkalmazási problémákat vetettek fel. A bá­nyakárokkal kapcsolatos válla­lati, államigazgatási és bírói gyakorlat kialakítása megköve­teli, hogy a bányászati tevé­kenységet folytató vállalatok műszaki és jogi szakértői egy- egy előtérbe került kérdéscso­port vonatkozásában egységes álláspontot alakítsanak ki a ren­dezésben érdekelt minisztériu­mok és országos hatáskörű szer-- vek képviselőinek bevonásával. Ezt a célt szolgálja a mostani munkaértekezlet, hogy a jelen­levő szakemberek kicseréljék ta­pasztalataikat, észrevételeket, javaslatokat tegyenek. Dr. Farkas József egyetemi tanár előterjesztésében olyan megállapítást tett, hogy a bá­nyakártalanítás rendszere meg­felelő hazánkban. Nincs szük­ség gyökeres reformra, mivel jól szolgálja a népgazdasági, vál­lalati és az egyéni érdekeket. Ugyanakkor kisebb módosítások kívánatosak. Javasolta a jogal­kalmazási gyakorlat állandó fi­gyelemmel kísérését, meghatá­rozott időnkénti konzultációt, ér­tékelést. Utalt arra is, hogy a bekövetkezett kárt semmiféle jogszabály és jogászi munka nem tudja jóvá tenni. A bánya­kártalanítás csak pénzbeni vagy természetbeni pótlást jelent. Felhívta a figyelmet, hogy a bá­nyakárok közgazdasági — pénz­ügyi - és műszaki problémákat is felvetnek, amelyek szintén megoldást, vagy vizsgálatot ér­demelnek. A műszakiak felada­ta például a kármegelőzés, il­letve csökkentés kérdésével fog­lalkozni, mert ezen a téren so­kat tehetnek. Célként jelölték meg az értekezleten a bánya­károkkal kapcsolatos vállalati intézkedések egyszerűsítését és gyorsítását is: Hné Eltemették Kun Belemét Pénteken a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pante­onjában a gyászolók sokasága vett végső búcsút Kun Béláné- tól, a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő személyisé­gének özvegyétől. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga nevében Friss István, a Köz­ponti Bizottság tagja emlékezett az elhunytra. A munkásmozga­lom kimagasló alakjának özve­gyét temetjük - mondotta. - 1913-ban lett Kun Béla felesé­ge, s ettől kezdve - 24 éven át - részese volt minden rossz­nak, jónak, megpróbáltatásnak, sikernek. 1959-ben tért vissza Magyar- országra, s megadatott neki lát­ni, hogy férje elfoglalta méltó helyét a forradalmi munkásmoz­galom, a Magyar Kommunista Párt történetében. Háláló egy harmonikus, teljes, harcos, igaz életet zárt le — mondotta befe­jezésül. Családtagjainak és barátai­nak gyászát Tölgyesi Lászlóné, a győri Kun Béla iskola igazga­tója tolmácsolta. Kun Bé'áné koporsóiát a munkásmozgalmi panteon sír­kért j ében , az Internacionálé hangiai mellett helyezték örök nyugalomra,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents