Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-19 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanio Eredményes terhelési próba Jól vizsgázott a felliiljáró Elhárulnak-e az akadályok a részleges forgalomba helyezés elől? XXXI. évfolyam, 257. szám 1974, szeptember 19., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Jó úton haladó nagyvállalatok A z új és a szokványostól eltérő intézkedések gyakran adnak alkalmat félreértésre. Ilyesmit, tapasztalhattunk azt követően és nem is rövid időn át. hogy az MSZMP KB 1972 novemberi határozatában felszólította a gazdaságirányító szerveket: elemezzék és a jövőben folyamatosan kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős hányadát előállító néhány tucat nagyvállalat tevékenységét. Egyesek úgy vélték, azért került sor erre az intézkedésre — a ,,kijelölésre", a ,,megfigyelésre" —, mert a nagyvállalatok gazdálkodása nem kielégítő, olyan súlyos gondjaik vannak, amelyeknek enyhítése, megoldása központi beavatkozást és támogatást igényel. Mások viszont azt tételezték fel, hogy a kijelöltek listájára való felkerülés gazdasági előnyökhöz, kedvezményekhez juttatja a vállalatot. Tulajdonképpen már a kijelölés, a rendszeres megfigyelés'e kiválasztott vállalatok névsora e oszlatta a félreértéseket. Kitűnt ugyanis, hogy csak egy vonatkozásban lehet őket közös nevezőre hozni: valamennyien nagy gazdasági egységek — kezdetben ötvenen voltok, de o Vörös Csillag Traktorgyárnak a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárba történt beolvadása óta 49-en — náluk összpontosul az ipar eszközállományának majd 60 százaléka, ók foglalkoztatják az ipari dolgozók kétötödét. Ez természetesen senkinek sem okozott meglepetést, hisz korábban is tudtuk, hogy o magyar ipar szervezetét — nem kis részben o hatvanas években végrehajtott vállalati összevonások eredményeként — rendkívül erőteljes centralizáció jellemzi. A megfigyelésre kijelölt nagy- vállalatok egyedi jellemzői — gazdálkodásuk eredményei, gyártmányaik, termelő berendezéseik műszaki, technikai színvonala — már korántsem egységesek. Vannak közöttük olyanok, amelyek nemcsak nyereségadót és járulékot fizetnek be a költségvetésbe, értékbevételüket egyéb pótlólagos pénzügyi kötelezettségeik is terhelik, de még így is jelentős a nyereségük. A kijelölt vállalatok többsége úgy boldogul, miként az ioar további 750 gazdálkodó egysége: árbevételének előírások szerinti hányadával hozzájárul a közös kassza jövedelméhez, eg-udeíüleg különböző jog- címcken abból pénzt is kap. Van azután néhány olyan kijelölt nagyvállalat is, amely rövi- debb-hosszabb ideig mankóra, azaz tartós segítségre szorul, annak érdekében és reményében, hogy megerősödve ismét saját lábáfa állhasson. Az elmúlt másfél esztendőben a kijelölt nagyvállalatok tevékenységéről készített elemzések — legyen szó a termelésről, az exportról, a létszám- és bér- gazdálkodásról, a nyereségről — újólag arról tanúskodnak, hogy általános helyzetünket és fejlődésünket az ipar egészében érvényesülő tendenciák jellemzik. Abból a tényből, hogy a nagyvállalatok jó úton haladnak, s gazdálkodásuk — miként az ipar többi vállalatáé is — folyamatosan javul, korántsem szabad arra a következtetesre jutni, hogy 9 kijelöltek iránti megkülönböztetett figyelem felesleges. A kijelölt nagyvállalatok gazdálkodásának folyamatos figyelése-elemzése szervezett módon biztosítja a gazdaságirányító szervek információ-igényének kielégítését. A Tervhivatal például az ily módon szerzett információkat főként — s ez érthető — a közép- és hosszútávú tervezéshez hasznosította. A Központi Bizottság említett határozata új módszerrel, a fo-‘ lyamatos megfigyeléssel és információ-szolgáltatással gyarapította az ipar ágazati és nép- gazdasági szintű irányításának eszköztárát. Lényegében arról van szó, hogy az ágazati minisztériumok és az egyéb gaz- daságirányitó szervek a folyamatos megfigyelés révén a magyar ipar e legfontosabb egy- . ségeit külön-külön is vizsgálják, jelképesen szólva szemmé1 tartják, éspedig annak érdekében, hogy megbízható információkat szerezzenek a gazdasági folyamatok kibontakozásáról, menetéről.' Azt aligha kell bizonyítani, hogy a nyolc iparágazatból — a bányászattól az élelmiszeriparig bezáróan — kiválasztott 49 vállalattól származó gazdasági jelzések-infor- mációk minden esetben o magyar ipar egészének tipikus eredményeit, gondjait tükrözik és általános érvényű megoldások keresésére ösztönzik a gazdaságirányító intézményeket. A folyamatos megfigyelés — mint új módszer — nem zárta ki annak lehetőseget, hogy a népgazdasági tervezésben a korábbinál jobban hasznosítsuk más nagyvállalatok tapasztalatait, piaci ismereteit is. A népgazdasági tervezésről szóló törvény szellemében az Országos Tervhivatal mintegy 80 termelő, értékesítő és külkereskedelmi válla+atot szólított fel saját ‘ejlesztési koncepció- I jónak kidolgozására, hogy azokat egybevethesse a központi számításokkal, végsősoron, mint vállalati információ-bázist, hasznosítsa az új ötéves terv kidolgozásában. A kijelölés, a folyamatos megfigyelés, a részvétel a nép- gazdasági tervezés munkájában — mindez része annak a törekvésnek — s ez intézkedések sorozatában, egymáshoz kapcsolódásában is érzékelhető —, hogy gazdoságirányításí rendszerünket továbbfejlesszük. Makariosz Belgzádba látogat Algír Makariosz érsek, Ciprus törvényes elnöke szerdán délután Algírba érkezett, hogy Bumedi- en algériai elnökkel, az el nem kötelezettek mozgalmának egyik vezetőjével a ciprusi kérdésről tárgyaljon. Makariosz algíri látogatása nyitánya az el nem kötelezett országokban teendő j körutazásának, amelynek célja, hogy az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt 29. ülésszaka ciprusi vitájának megkezdésé* 1 előtt kö- ! zös álláspontot alakítsanak ki a válság megoldásával kopcso- I latosan. Makariosz Algériából Egyip- i tómba utazik tovább, majd a I hét végén Bclgrádba látogat. I 1 Budapestre érkezett Maleví Sorsa tnn mniszlerelnök Megkezdődtek a tárgyalások Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke. A látogatásra elkísérte felesége, Irene Sorsa. A miniszterelnök kíséretének tagjai Heikki Tuominen belügyminiszter, Richard Tötterman külügyi államtitkár, Sulo Pentti- lö, a Fémipari Szakszervezet elnöke, valamint Paul "Jyrkönkal- lio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, oki a magyar fővárosban csatlakozott a küldöttséghez. A vendégek fogadására megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és felesége, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benkei András belügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postoügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, o Fővárosi Tanács elnöke, és a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál Rónai Rudolf, a Magyar Nép- köztársaság helsinki nagykövete. Szerdán délután az Országhoz minisztertanácsi termében megkezdődtek a magyar—finn tó rgyálások, A tárgyalásokon résztvevő magyar tárgyaló csoportot Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai: Nagy János külügyminiszterhelyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, Méhes Lajos, o Vas-, Fém- és Viflomos- energiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Esztergályos Ferenc, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Kovács Sándor, a Minisztertanács Elnöke Titkárságának vezetője, Rácz Péter, a Külkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője és László János, i a Külügyminisztérium firm nefe- I rense. ! A finn küldöttség vezetője Kalevi ..Sorsa miniszterelnök. Tagjai: Richard Tötterman külügyi államtitkár, Paul Jyrkön- kallie, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Sulo Pentti- lö, 0 Fémipari Szakszervezet elnöke, Kasper Pajanen, az I Ahström Gépipari Konszern í igazgatója, Väinö Kaukonen professzor, a Finn—Magyar Társaság alelnöke, Tom Grönberg, a miniszterelnök politikai titkára, Jaakko Blomberg miniszteri tanácsos, külügyminisztériumi osztályvezető, és Jorma Inki kül- ! ügyminisztériumi titkár. A tárgyalásom a két ország kapcsolatairól és időszerű nemzetközi kérdésekről folytattak I eszmecserét I « , Fock Jenő, 0 Minisztertanács I elnöke és felesége szerdán vacsorát adott Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszter- elnöke és felesége tiszteletére az Országház Vadásztermében. Részt vettek a vacsorán a finn miniszterelnök kíséretének tagjai is. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Fock Jenő és Kalevi Sorsa pohárköszöntőt mondott. Feltétlenül szót kell ejteni a tegnapi esemény közvetlen előzményeiről. Amikor nyilvánvalóvá lett, hogy a pécsi felüljáró augusztus 20-ra tervezett részleges forgalombahelyezési határideje semmiképpen nem tartható, a Hídépítő Vállalat kérésre új, most már véglegesnek mondott időpontot közölt: szeptember^ 21-én reggel a hídon fél széles-" ségben megindulhat 0 forgalom. A Hídépítő Vállalat ugyan váltig bizonygatja ma is, hogy ehhez biztosítani tudja a feltételeket. mégis úgy néz ki. hogy szeptember 25-e előtt a forgalom megindításáról nem lehet szó. Legalábbis ez volt a kedden megtartott forgalomtechnikai bejárás végkövetkeztetése — sok egyéb, függőben lévő probléma mellett. Kedden fejezték be ugyanis az utolsó dilatációs szerkezet betonozását és o többi betonozástól eltérően ennél mindenképpen be kell várni a hétnapos- kötési időt, mielőtt a forgalmat ráengedik a hídra. És a többi probléma? Meglepő, de a keddi bejáráson olyan dolgok merültek fel, amelyeknek ebben o kritikus időpontban már nem lenne szabad létezniök. Csak néhányat. A Somogyi Béla utcában hiába tilos az autóbuszok kivételevei a forgalom, teher- és személygépkocsik jönnek-mennek, balanszíroznak át az építési területen, akadályozva és nehezítve ezzel az amúgy is egyre inkább lehetetlenülő távolsági autóbuszforgalmat. De baj van az autóbusz-pályaudvarral is. Ezekben a napokban o Volánnak már területet kellene biztosítania a pályaudvar előtti szakaszon az útépítéshez azzal, hogy a komlói kocsik inditóáliá- sát hátrábbvonva az autóbuA Pécsi Tervező Vállalói 1500 ágyas egészségügyi komplexum tervének makettje, amely az NDK-beli Schwerinben épül fel. (Interjú a 3. oldalon) szokat nem o Rózsa Ferene úton, hanem a pályaudvar területén fordítja. A Volán mind ez ideig nem intézkedett, mondván: a tanácsra tartozik. A tanács pedig? Az építési osztály véleménye szerint ez Volán-téma. Végül is ideje volna eldönteni, kire tartozik. Arról most nem kívánunk beszélni, hogy a Volánnak is könnyebb lenne, ha legalább a kelet felé közlekedő távolsági autóbuszait kivitte volna erről a területről. Továbbá: a Tempó nem egyeztette az útépítés tervével saját kerítésépítési tervét. így fordulhatott elő, hogy a szépen megépített bástya oly közel került a 39-es autóbusz leóllóöblének szegélyéhez, hogy a járdára a minimumnál is kevesebb hely marad. A tágas kapu szintén rossz helyre kerülj: éppen a Szalai András úti csomópontra nyílik. Az augusztusi koordinációs értekezleten megállapodás született, hogy a Szalai András út régi nyomvonalát alkalmassá kell tenni, hogy a Kertváros felé közlekedő 39-esek azon át jussanak a felüljáróra. A keddi bejáráson derült ki, hogy mind a Bajcsy-Zsilinszky úti. mind a Rózsa Ferenc úti csatlakozás nincs olyan állapotban, hogy az új csuklósok fennakadás nél- kül fordulhassanak ott. Ez azt jelenti, hogy a részleges for- galombahelyezés után a 39-es egy ideig még az eredeti útvonalon közlekedik a Kertváros felé, s csak onnan jövet tud róhajtani a felüljáróro. Az elmondottakból úgy tűnik, mintha mégsem ment volna minden olyan olajozottan, összehangoltan, amint a koordinációs értekezleteken elhatározták. Ilyen előzmények utón került sor tegnap délután a terhelési próbára, azaz a híd vizsgáztatására. Az alkotóelemek, 0 tartógerendák már 1972 nyarán kiállták o próbát. A „mintadarabok” a használati terhelés többszörösét viselték el, míg eltörtek. Most a hídnak kellett bizonyítania, hogy a számított értékeknek megfelel a teherbíró képessége. — A próba során háromszor 75 tonnányi súlyt mozgattunk a híd déli oldalának első három mezője fölött — mondta 0 vizsgálatról Harkányi La- josné, a Közlekedési Tudományos Kutató Intézet mérnöke, a terhelési próba vehetője. — A híd jól vizsgázott, egy-egy mezőben o pályatest behajlá- j sa nem haladta meg a fél | centimétert, ami lényegesen kevesebb a 'számított értéknél. A mérési adatokból megál'.a- j pítható, hogy a híd szerkezete úgy működik a terhelés alatt, ahogyan azt a tervezésnél feltételezték. A terhelési próba eredményessége alapján súlykorlátozás nélkülk, hídként lép forgalomba a pécsi felüljáró. H. I A TARTALOMBÓL Feladatterv a munkásosztály helyzetének javítására----------------------------¥--------------------—----Ú j tagok felvétele a világszervezetbe Idős emberek gondozása | Nem kell permetezni
