Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-02 / 240. szám
TöbbletSokasok és üctü!ők gazdacsere előtt Háromezer ingatlan sorsa Októberben lesz hórom éve, hogy életbe lépett az új telek-, lakás- és üdülő-rendelet. A rendelet kimondja, hogy egy családnak egy lakása, illetve üdülője lehet, s szabályozza azt is, hogy a többlet ingatlanokat értékesíteni kell. Mi a helyzet Baranyában és Pécsett, meddig jutottak az illetékes tanácsi szervek a rendelet gyakorlati megvalósítása terén? írásunkban ezekre a kérdésekre keresünk választ. r Uj kataszter Az ÉVM első lépésként új katasztert dolgozott ki, amelyben meghatározta, mely területekre érvényes a többletingatlanok értékesítése, így a városok, az országos jellegű üdülőhelyek azok ges alsófokú helységet jelölt ki, amelyet nem mentesített a többletingatlanok értékesítése alól. Ilyenek például Sásd, Boly, Má- gocs, Sellye, Üjpetre, Hímeshá- za, Dunaszekcső, vagy Lánycsók. Azokat a településeket választották tehát ki, amelyek fejlődése dinamikusabb, következésképpen nagyobb az ingatlanforgalom, az építési kedv. A rendelet végrehajtása tehát tanácsi feladat, de az OTP is részese annak. Ugyanis a falvakban, illetve a vidéki városokban az értékesítést a takarék- pénztár bonyolítja le, Az állam- igazgatási szervek természetesen méltányolják az indokolt mentesítési kérelmeket... Salamon Gyula Két mázsa robbanóanyag, negyvenkilenc vetőcső Névtelen „tűzimádók“ — Forgatókönyv tizenkét percért? — Igen, Itt mindennek az előírtak szerint kell történnie. Nyitóképpel kezdünk, a tárgyalás a játék qerincc, majc' a zárószakasz következik megadott színkombinációi alapján százötven métei magasságban bomlanak szét a bombák, nemzeti színeinket rajzolják a sötét égboltra. Az embereket csak a tűzijáték érdekli, a nevünk nem Bennünke“ meg az, hogy a bombák időben robbanjanak, a forgatókönyv szerint. Csertető, augusztus 31. kora délután. A már hagyományos bányásznapi tűzijátékot készítik elő a Nitrokémia Ipartelepek szakemberei. Ugyanebben az időben Komlón, a szilvási városrészben is négyen dolgoznak azért, hogy ilyen látványossággal is köszöntsék a XXIV. bányásznapot. A bombák szombat este a levegőbe röppentek, s tulajdonképpen ez volt a záróakkordja Pécsett és Komlón is a bányásznapi ünnepségeknek, A pirotechnikai szakemberek azóta hazatérte1'. Mégis, illő szólni -óluk. mun- ájukról. Két mázsa robbanóanyag, 'éhéi, pnos és zöld elektromos vezetékek, negyvenkilenc vetőcső, tíz garnitúra vízesés. Ennyi szükséges a csertetői tűzijátékhoz, a komlóihoz úgyszintén. Legutóbb a budapesti un népi tűzijáléko' szerelték. Ott tíz tonna robbanóanyagot használtak föl, a csertetoi, valamint a komlói játék a kisöccse lehet a budapestinek. Játéknak mondjuk, hiszen aki gyönyörködik benne valóban úqy is érzi. De igen komoly játék. A tűzijáték előkészítése, szerelése nagy szakértelmet kíván, A szín. és fényeffektusokat meg kell komponálni. A tűzijáték névtelen szakemberei tisztelik azokat az anyagokat, ame lyekkel dolgoznak. Nem csoda, hiszen ezek különleges robbanótöltetek, égési hőfoka meghaladja ° kétezer Celsius. Ezért hihetetlenül szigorú óvórendszabályok szerint vegrik munkájukat. A tűzijáték évezredek óta ismert. Az első pirotechnikai anyagokat a kínaiak gyártói. ák, majd q görögök, A világon ma Japánban, a Szovjetunióban és Franciaországban rendeznék grandió- .us tűzijátékokat. Magyarországon először az 1600-as évek végén nemesi kúriákon gyönyörködtek a tűzijátékban. Azt olasz és német tűzmesterek csinálták. A robbanóanyagok összetétele szinte alig változott, ma is nitrát- és klorát-vegyületek képezik a pirotechnikai töltetek alapját. Magyarországon évente három-négy helyen rendőrnek tűzijátékot. Köztük visz- sza érően Pécsett és Komló.--. Mindenütt a Nitrokémia szakemberei készítik elő és végzik a bombák elektromos indítását, a nézők közmegelégedésére . .. S. GY. Jól bírják magukat a lakosok és igen szép gabona terem... Jégeső-’elhárítás érdekében a riclységek, ahol társadalmi la- káseloszió bizottságok működnek, bee tartoznak a kataszterbe. Ide1, ízben megkezdődött a több et1 gáti3nők felmérése is. Ezt a munkát már befejezték a tanúsok, Alapiát a tulajdonosok bejelentése képezte. Sajnos előfordult az is, hogy Baranyában több száz ingatlantulajdonost kénytelenek voltak megbírságolni a bejelentés elmulasztása miatt. A felmérés szerint Pécsett mintegy háromezer, 0 megye városaiban és falvaiban kettő- százötven többlet lakással és üdülővel rendelkeznek, A felmérés tehát befejeződött, s hamarosan megkezdődik a többletingatlanok értékesítése is, Pécs megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban foglalkozott a többletingatlanok értékesítésének dolgaival. Több mint négyszáz állampolgárt szólítanak föl szeptembertől a kerületi hivatalok, hogy nyilatkozzanak: melyik lakást kívánják megtartani. Ezt követően az INKÖZ fölértékeli a lakásokat, majd a végrehajtó bizottság elrendeli a kényszerértékesítést. Amennyiben a tulajdonos nem nyilatkozna, úgy a végrehajtó bizottság jelöli ki, hogy melyik ingatlant kell eladni, Pécsett mintegy negyvenre tehető azoknak a száma, akik jelentős többletingatlannal rendelkeznek. A tulajdonosok többségének egy plusz lakása — háza van: lakókkal, S épp ez jelent gondot, hiszen ki vesz lakást lakostól együtt. Itt lép közbe tehát a mentesítés. Ki kaphat mentesítést? Amennyiben a tulajdonos képtelen eladni plusz-lakását, úgy azt felajánlják a benne lakónak. Ha az sem tudja megvásárolni, úgy a tulajdonost egy időre mentesítik a lakása eladása alól. Mentesítés adható akkor is, ha a lakás használója nyugdíjas, vagy csökkent munkaképességű, ha más haszon- élvezetében van az ingatlan. Ez az üdülőkre természetesen nem vonatkozik, mert azok elvileg részlegesen kihasználtak, következésként nem lakások. Mentesítik továbbá azt a tulajdonost is az ingatlan eladása alól, aki új házat épít: természetesen a beköltözést követő két éven belül régi lakását értékesítenie kell. Négy város, 44 község Pécsen, Mohácson, Komlón, Szigetváron, valamint Siklóson kívül Baranyában negyvennégy településre érvényes a többletingatlanok értékesítése, A megyei tanács végrehajtó bizottsága ennyi közép- és kiemelt alsó- fekú központot, valamint részleKótyavetye Bolyban Egy kétszáz éves újsághír és az utolsó élő Ritka alkalom, hogy 200 évvel ezelőtti újsághír nyomán sikerül kapcsolatot találni egy ma élő személy és o XVIII. század eseményei között. Ez a lehetőség számunkra is képtelen, nek látszott, amikor a legelső magyar nyelvű újsáq, a Magyar Hírmondó 1795. október 6-f, 28. számában, a Jelentés rovatban a következő hírt olvastuk (az ,,fz” betűkapcsolatok mindenütt „sz”-nek olvasandók): „ Baranya Vármegyében fekvő Bolyi Domíniumában Batthyányi Hert- zegnek, hufzonegy vili malmok fognak kótyavetye (licitátzió) által, a' jövő October' Hónapnak 25-dik napjánn árendába botsát- tatni. A' malmok, mellyek közzűl maid mindenik, 3, 4, 's 5 kerekű, leg-nagyobb rétzént Német helységek között vágynak, a' hol iól bírják magokat a' Lakosok, 's igen fzép gabona terem. Oily derék kéfzületjek, 's oily vizek vagyon a' malmoknak, hogy egélfz elztenndőn által, még a’ teg-keményebb hidegekbenn is folyvást lehet rajtok őrölni. A' kiknek kedvek leffz eggyet vagy többet is ki-árendálni ezen malmok közzűl: jelentésk magokat a’ fenn említett naponn Boly Mezö-Városábonn az Uraság' CanceHáriá jóban." Eddiq a hír, de óll-e még ezekből a malmokból egy is, s talán ami még izgatóbb, él-e még olyan molnár, aki őrölt is bennük? Boly községben ma már az egykori vízimalmok romjai sem láthatók, és a Malom patakban is csak gyéren csordogál víz, szégyenkezve csillan meg itt- ott, vékony erekben. vízimolnár Málik László, a közséq monográfiájának írója a malmokról a következőképpen tudósít: „A malmokkal kapcsolatos feljegyzések a X/X. század elejéről valók. A falutól nyugat felé. 5 kilométeres távolságra folyik a Karasica (Krassó) nevű patak. A község gazdasági életével kapcsolatban azért érdemel említést, mert a múlt században partján szintén malmok voltak. A jelen század elején még a következő malmok működtek partján: Bauer-malom, a Vörösmalom (uradalmi tulajdonban), Bvrjád-matom, Pócsai-malom, A Karasica partján lévő malmok közül utoljára a Bauer-malmot bontották le 1927-ben.“ Hiteles krónikásként q vízimalmok pusztulásáról ad hírt a falutörténet is, s úgy tűnik, hogy a 200 évvel ezelőtti éoítmények- ből mg mór mutatóban sem akad. Málik László azonban megnevezett Boly községben egy idős embert, aki a 20-as évek elején méq birtokolt ezekből. A 79 éves Szemere Ferenc tehát az u'olsó, élő vízimolnár ezen a vidéken, — Néhány évvel ezelőtt még őrizgettem apám hagyatékából a malom adásvételi szerződését, amelyen oz állt, hogy az 1878- as alku szerint 8000 koronáért került hozzánk véglegesen. Azelőtt csupán árendába adták, persze biztosat már nem tudok. Apám azonban mindig büszkén mesélte, hogy ez a gépezet még Batthyány herceg tulajdona volt két emberöltővel előtte. A század elején, ha jól emlékszem, legalább hetven hasonló malom kerekét pörgette a sebes folyás. Szemere Ferenc: Néhány évvel ezelőtt még őrizgettem az adás-vételi szerződést... Igái, hogy a Karasicában akkora víz volt, mint ma egy nagyobb eső után. De nagy híre is járta a bólyi molnároknak, idekocsikáztak a gazdák őrletni Üjpetréről, Kisharsányból, Pécs- devecserről, Nagybudmérról, Borjádról és Békás-pusztáról is. A mi malmunkat amelyet Mayer néven ismertek a környéken, méq 1930 előtt eladtam, de a romjai néhány évvel ezelőtt is megvoltak. A vízimalmok így hát lassan eltűntek, feledésbe merültek, helytadva az újabb technikának. A mai ember számára már csupán romantikus „patakkellékek". Ezen a tájon azonban Belvárd- gyulán, Pócsán és Töttösön áll még egy-egy, a kétévszázados malomépületekből. Néhány helyen pedig, talán a berendezésekből is akad mutató, amely mg már ipartörténeti emlék. Füzes János A pócsai vízimalom ma. Fort: Szokotai István Radar aTenkes csúcsán í Megkezdődött a lokátor szerelése j Néhány napja értékes szál- j lítmány érkezett a pécsi fő- I pályaudvarra. Az első magyar j jégeső elhárítási rendszer radarberendezése és tartozékai. pAz Országos Meteorológiai j Szolgálat Légkörfizikai Kutató [ Intézete jégeső elhárítási szer- Iövezetének munkatársai meglepődve vették tudomásul, hogy a jelzett négy vagon közül egy hiányzik. Időközben Záhonyból I megérkezett a szállítmány I utolsó kocsija is. S ezzel megkezdődhetett a jégeső elhárítási rendszer kiépítésének első, s egyben legfontosabb fázisa. Több százmilliós jégkárok Azóta már a Tankes hegy csúcsára vontatták a nagyteljesítményű radarberendezést, | amely a felhőzetben kialakult csapadékzónák felderítését, azok vonulási irányát határozza meg, illetve mintegy háromszáz kilométer távolságig nagy pontossággal beméri a jégképződést. A 3,2 centiméteres hullámhosszon dolgozó speciális meteorológiai radar lesz az agya annak a rendszernek, amely az észlelést, az értékelést végzi, s egyben parancsot ad a jégrakétók kilövésére is. Közismert, hogy Baranya déli része évről évre nagy jégkárokat szenved. Boksától Mohácsig évente több százmillió ‘orintra tehető az a kár, amely csökkenti a területen működő mezőgazdasági üzemek eredményét. A mezőgazdasági kultúrák védelmében született tehát az az elhatározás, hogy mintegy százötvenezer hektáron hazánkban elsőként megszervezik a jégeső elhárítást. A több mint harmincnyolcmillió forintba kerülő beruházás szerves részeként először a Tenkes hegyre vezető utat építették meg. Az aszfaltszőnyeg két oldalán most betonozzák a csapadék elvezetőt, hamarosan végeznek a több kilométer hosz- szúságú árok cementalapozásával. Szovjet szakértők A Tenkes hegyi központ, valamint a rakétakilövő állomások munkálataiban szovjet tanácsadók, valamint a magyar néphadsereg illetékes alakulatainak szakértői nyújtanak segítséget. A Szovjetunióban több mint egy évtizede működik a .jégelhárító szolgálat, s hatékonysága ma már meghaladja a hetvenöt százalékot. Észak- Kaukázusban, Grúziában, Közép-Ázsióban, Üzbegisztánban, valamint Örményországban ma több mint ötmillió hektár jégvédelmét biztosítja a kiépített elhárítási rendszer. A szomszédos Jugoszláviában mintegy másfél millió hektár „jégmentes”. Bulgáriában több mint négyszázezer hektárnyi területet védenek jég rakétákkal a természeti csapás ellen. Boksától Mohácsig Felvethető: mikortól és milyen hatásfokú védelmet remélhetnek a dél-baranyai mezőgazdasági üzemek. Megtudtuk, hogy a Tenkes hegyi lokátor- állomás szerelését szeptember végére fejezik be. Azt követően megkezdik a rakéta kilövő állomások telepítését. A tervek szerint tizenegy „támaszpontot1' létesítenek Boksától Mohácsig. Időközben a jégelhárítási rendszer munkatársai elsajátítják a lokátor kezelését, illetve — mivel erre korábban nem nyílik lehetőség — kora tavasz- szal megkezdik a légköri megfigyeléseket. D r. W i rt h Endre, a szolgálat vezetője elmondta, hogy a zivatar frontok leginkább a nyár eleji hónapokra és az augusztusra jellemzőek, ezért csak a jövő esztendőben kezdhetik el a megfigyeléseket. Következésképpen legalább még egy esztendő szükséges ahhoz, hogy a Tenkes hegyi URH központ utasítást adhasson az első rakéta kilövésére, a megadott koordináták alapján. Végezetül szükségszerű megjegyezni a következőket. A szomszédos országokban alkalmazott jégeső elhárítási rendszer ugyan több éve működik, de az első idők a tapasztalat- szerzés hónapjai voltok. Ne várjunk tehát csodát az első perctől. IMI
