Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)
1974-09-18 / 256. szám
1974. szeptember 18. DUNANTOll NAPLÓ 3 Két hét művészet Az üzemi munkások művelődésének gyarapítására érdekes akciót szerveznek Komárom megyében. No- i vembertől a jövő év márciusáig hat nagyüzemben „Két hét művészet” címmel rendeznek eseménysorozatot Az akciót falusi mintára szervezik meg. Két évvel ezelőtt ugyanis a községekben indították útjára a „Két hét művészet” elnevezésű akciót Az ötletes kezdeményezés folytatásaként novembertől hat nagyüzemben — többek között a Lábotlani Vékonypapírgyárban, a Nyergesújfalui Magyar Vis- cosagyórban, a? Almásfüzitői Timföldgyárban rendezik meg az akciót Milyen lesz a pécsi fogorvosi szak? • Új épületet kap a klinika • Külön magnó és diavetítő minden hallgatónak • A fogorvosképzés jövője Egy orvosi szak ismét előbbre lép. Az egykori borbély-fo- gász-kirurgus helyett o század- fordulón már önálló fogorvosok és fogászod húzták-kezel- ték fogainkat. De ez a szak mégiscsak nagyon fiatal, nincs száz esztendeje, hogy orvosok művelik Azóta persze az orvosi ágazatok között jelentős részt foglal el: Magyarországon az orvosok 14 százaléka műveli, a Német Szövetségi KöztárKortárs irodalom — vidékre... Terülj asztalkám 2500 négyzetméteren BNV, 1974 - Korszerű táplálkozás A bemutató teljes keresztmetszetét adja a hazai élelmiszer- ipari üzemek termékskálájának. Különösen megragadja a látogatók figyelmét a kiállítás központi fogadórésze, ahol a korszerű táplálkozás termékeit, a félkész- és készételeket állították ki, itt tekinthetők meg azok az árucikkek is, amelyek az őszi BNV díjait nyerték, illetve elérték a kiváló áru minősítést Az élelmiszeripari üzemek egyébként két nagydíjat, valamint tíz vásárdíjat nyertek. Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt szobányi hűtövitrínjeiben több mint hatvan húskészítményt mutatnak be a látogatóknak. A korábbi kiállításokkal szemben eltűnt a vitrinekből a tőkehús, a félsertés és a negyedelt marha: tőkehúst csak fél, illetve egykilós csomagolásban mutatnak be. De mellettük már ott láthatók a szeletelt töltelékáruk is, amelyek szintén fóliával bevont tálcán kelletik magukat. Kár, hogy az előre csomagolt készítmények egyelőre csak a főváros alig harminc üzletében kaphatók, s a baranyai hús- és élelmiszerboltok pultjairól még hiányoznak. A Tejipari Vállalatok Trösztje kétszer annyi terméket hozott oz őszi BNV-re, mint a húsipari üzemek. Már a kiállítási terület is sejteti, hogy jóval több korszerűen csomagolt és új termékkel lepte meg a tejipar a látogatókat: háromszor akkora a bemutató alapterülete, mint korábban volt A tröszt megyei vállalatai ebben az esztendőben 15 új termék forgalomba hozatalát tervezték: ebből a kiállításon nyolcat láthatnak a látogatók. Új készítményeik — s kezdjük a Baranya megyei Tejipari Vállalattal — a kapros Boci sajt, o Mini Gouda, a Szigetközi Csemege, s négyféle ízesítésű Borsod sajtok. Megjelent és nagy népszerűségnek örvend az ana- nászos, a málnás, az epres, valamint a meggyes joghurt: utóbbiak állandóan csak Budapesten kaphatók. Szintén új készítmény a csokoládés tejital, a kakaós tejpor, s még ebben az esztendőben az üzletekbe kerül a kávés tejpor is. A BNV-n 12 vállalat képviseli a sütőipart: tizenegy féle kenyeret és több mint 180 féle péksüteményt gyártanak. A különféle kalácsok és töltött péksütemények választéka gazdag, de a háziasszonyok még mindig kevésnek tartják a félkész termékeket, amelyekkel otthoni munkájukat könnyithetnék meg. A Magyar Édességipar bemutatójából kitűnik, hogy többet tesz az otthoni sütés fáradalmainak csökkentése érdekében; süteményporainak két új tagja a palacsinta, valamint a lángos- por. Gondoltak arra is, hogy legújabb termékeiket meg'ked vehessék a fogyasztókkal: a látogatók megkóstolhatják készítményeiket A Magyar Hűtőipar a hazai élelmiszergazdaság legfiatalabb s egyben a legdinamikusabban fejlődő ágazata: ebben az esztendőben a belföldi ellátás harminc százalékos növelését irányozták elő. A hűtőipar csepeli és békéscsabai gyára a közösen készített gyorsfagyasztott „leves családjáért” elnyerte a vásár nagydíját. A Konzervipari Vállalatok Trösztje az elmúlt BNV óta több mint 60 új termékkel jelent meg a piacon, s ma már 450 féle konzervet állít elő. Elismerésre méltó, hogy a gyárak kalóriaszegény befőtteket, új ösz- szetételű bébiételeket is bemutatnak. Az új készítmények konzul eddig a legnagyobb sikert a nyíregyházi konzervgyár gom- bakonzervei aratták. S. 6*. saságban 34, Jugoszláviában 21, Romániában 10 százalékuk. A legjobb helyzetben a svédek vannak, ahol 1310 lakosra jut egy fogorvos, Magyarországon pedig 4700-ra. Kell tehát a fogorvos, ezért a képzésük régi formája ma már nem elég gyors. Régen ugyanis először általános orvosnak kellett lenniük, majd utána szakosíthattak, s ez ösz- szesen kilencéves tanulmányokat jelentett. Ezért az Egyesült Államokban és Angliában már a harmincas évek végén bevezették az újszerű képzést. Igoz, ott nem orvosokat, hanem fogászokat képeztek ki. Magyarországon 1951-ben indult meg az ilyen újszerű, s négy évet megtakarító oktatás. Az- óta a hallgatók öt év alatt kész fogorvosok lesznek. Nagyjából ez idő tájt szervezték meg hasonló módon a szocialista országok fogorvosképzését is. Csakhogy Pesten az ország egyetlen fogorvosi kara működött, évfolyamonként igen sok, 160 növendékkel. Ezekkel azután lassan megtelt a főváros, s a hallgatók, akiknek zöme eredetileg is pesti lakos volt, nem mentek szívesen vidékre. Így a fogorvos-ellátottság vidéken nem javult. Ma a fővárosban 3345 lakosnak van egy fogorvosa, vidéken pedig 5311- nek. Ezért Szegeden is megkezdődött tehát a fogorvosnevelés, még 1962-ben. Tavaly indult Pécsett és 1980-ban Debrecenben kezdődik meg. Mivel a Pécsi Orvostudományi Egyetem általában is élenjár a felsőoktatási reformban, most a fogorvos-képzésben is új utakat keresnek. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinikáján képezik majd a növendékeket, az idén összesen huszonöt hallgatót Pedagógiai elképzelésük lényege: a hallgatókkal való intenzív fogA Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat jó ütemben építi a Dischka Győző utcai új fogászati klinikát. j ialkózás. Otthoni tanulás he- lyett a klinikán tanulnak maid. | Ehhez igen korszerű és gazdag technikai lehetőséget biztosítanak a számukra. Lényegében audiovizuális módszerrel sajátíthatják el a tananyagot. A jegyzeten kívül minden egyes hallgató kap egy magnetofont, és ugyancsak tejenként egy színes dianézőt, amelyen a szemléltető anyagot kísérhetik figyelemmel. Mindezeket az Egészségügyi Minisztérium biztosítja majd a pécsi fogorvos szak számára. Másik újdonság: a fogászatot eddig tantárgyak keretében oktatták, tehát a szájsebészet, a konzerváló fogászat, a fogpótlástan. a gyermekfogászat, a fogszabályozás keretében. Pécsett elhagyják ezt a formát. Helyette először fejlődéstani ismereteket nyújtanak nekik, persze a fogakra, a szájra vonatkozóan, annak klinikumát es therápiáját. Ez a módszer ta- nulhatóbbá teszi az ismeret- anyagot. Ilyen csoportosításban az orvosi társszakmák is alkalmasabb módon kapcsolódhatnak az oktatásba. Például a bőrgyógyászati megbetegedések szájbetegségek ismertetésével. Eddig ugyanis a bőrgyógyászat és a szájsebészet nemigen kapcsolódott egymáshoz az oktatás folyamán. így aztán a pécsi fogászati klinika — 1976-ig folyamatosan fejlődve igazi nagy klinika lesz. Ez annyit jelent, hogy a régebbi tizenkettő helyett több mint húsz orvossal dolgozik majd, és a dolgozói létszáma is hetven felett lesz. Az eddigi kis épület helyett pedig egy teljesen új klinikai épületet kapnak, mintegy 3000 négyzetméteres alapterülettel a Dischka Győző utcában, F. D. F ontos és égető kérdést vet fel a Valóság 8. számában Erdős István, amikor azt kutatja: hol és hogyan találkozik a ma embere a kortárs irodalommal? A tanulmány középpontjában a Nág- rád című megyei lap áll, illetve az o megállapítás, hogy az élő irodalom a megyei lapok irodalmi mellékletei által jut el legnagyobb tömegekhez vidéken. A magyar napilapok régi és nemes hagyománya, hogy rendszeresen közölnek irodalmi alkotásokat. Ez o hagyomány a kölcsönös érdekeken alapul immár több mint egy évszázada, hisz az írók és költők jelenléte a lapokban olyan pluszt jelent a szerkesztés számára, amit a legjobb újságírók sem pótolhatnak, az írók számára pedig a napilapokban való megjelenés egyrészt o közönséggel való „mindennapos”, közvetlen kapcsolatot teszi lehetővé, másrészt pedig olyan tömegű olvasót ígér, amit gyakorlatilag a legsikeresebb kötet, vagy folyóirat sem biztosíthat. A több tízezres nagyságú olvasótábor természetesen mind az irodalom, mind pedig a lapok számára óriási felelősséget jelent. Erdős István Kortárs irodalom — vidékre című tanulmányában a lapok felelőssége oldaláról közelíti a kérdést, mint említettük, a Nógrád irodalmi anyagát és olvasói körét vizsgálva. A tanulmány leglényegesebb megállapításai azonban túlmutatnak a vizsgált lap és megye határain: az elmarasztalás summás és valamennyi megyei lapot érinti: „A Központi Sajtó Ellátó által a megyei lapokra zúdított szép- irodalmi anyag többsége még- csak nem is tisztes rutinmunka, vagy elfogadható újságírói teljesítmény" — mondja. Mpjd nem sokkal később még azt is hozzáteszi: „ .. .Egy Ellátó nevű szerkezet mommut-termelő gépezete kényelmes-laposra nyomja a megyei lapokat' Erdős Istvánnak igaza van abban, hogy lapjaink irodalmi mellékletei meglehetősen hullámzó színvonalon jelennek meg, sok egészen gyenge alkotásnak is helyet adva. Tanulmánya mégis vitára késztet, sőt bizonyos megállapításait vissza kell utasítani. Kezdjük talán a Központi Sajtószolgálat (és nem Központi Sajtó Ellátó!) kérdésével. A KS nem ellát, hanem szolgáltat, tehát nem nyom kényelmes-laposra, hanem kisegít, választékot, pótlást biztosit. Minden valamirevaló lap Irodalmi mellékletének alapját ugyanis azoknak az íróknak, költőknek alkotásai képezik, akik szoros szálakkal kötődnek az illető laphoz, illetve - vidéki lapok esetében -, akik az adott megyében, városban élnek. A Központi Sajtószolgálat hetente két-három verset és két tárcát bocsát a lapok rendel- | kezésére. Ezek az írások két- I ségtelenül változó színvonalat képviselnek, mint ahogy a szer- : zök névsora is rendkívül változatos. De azt mondani: az anyagok többsége mégcsak : nem is tisztes rutinmunka — több mint igazságtalanság: íme néhány név a KS szerzői' gárdájából: Örkény István, Ráko- sy Gergely, Gyurkovics Tibor, Rideg Sándor, Ralfai Sarolta, : Lázár Ervin, Hallania Erzsébet, Sólyom László, Bajor Nagy Ernő, Sz. Lukács Imre, Hunyadi István, Urbán Ernő, Bihari Klára, Hegedűs Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, Baráth Lajos ... A költői termés még egyértelműbb — igaz, a versek színvonalát Erdős István is elfogadhatónak találja. Miért tehát e summás ítélkezés, vagdalkozós? Jó ügyet szolgál Erdős István, tényleg magasabbra kell emelni a lapok irodalmi mellékleteinek színvonalát — de ennek nem a bicskázás a módja. A magyar novella és általában a próza átélt már fényesebb korszakokat: a szépprózai rovatok megtöltése rangos folyóirataink számára is nagy gond, nincs értelme tehát részletkérdéseket kiragadva a spanyolviaszt újra feltalálni- A kérdés lényege nem az, hogy mit ad ki a Központi Sajtószolgálat, hanem: mit írnak az írók? Mívesen megírt, igaz, céltudatos, közéleti érdeklődésű, valós gondjainkra őszinte és felelős választ kereső novellákat szeretne látni Erdős István a megyei lapok hasábjain - amihez csak annyit tehetünk hozzá: mi is. D' e ez — ha valóban őszinték akarunk lenni —, nem KS-probléma. Szépprózánk helyzetéről kell őszintén beszélni, s ezen belül természetesen arról is, miképpen lehetne az élő irodalom és a napisajtó kapcsolatait szorosabbra vonni és termékenyebbé tenni. Mert minden ezen múlik. Még az is, miképpen végzi munká- ; ját Erdős István kényszerképzete: a „Központi Sajtó Ellátó” nevű mammutgépezet,. . Békés Sándor Taps nélküli hangverseny A muzsikusok ingujjban ülnek a kottaállványok előtt, huszonnyolc fokos szeptemberi júliusban, hétköznapi egyszerűségben. Pedig az alkalom ünnepi: a Pécsi Filharmonikus Zenekarról először készül hanglemezfelvétel. A pécsi Leőwey Gimnázium dísztermét befogták a mikrofonok. Legalább nyolc ágaskodik, lóg, alulról, felülről, oldalról, míndenünnét szívja magába az iskolai díszterem minden neszét Megszólal egy hang: — Kezdünk! A hang tulajdonosa láthatatlan, valahol az alagsori termek egyikében ül. Ládányi gépek és tekercsek mutatják, hogy ott a stúdió, ahol Székely András rendező és Csintalan László hangmérnök figyelik ennek a taps nélküli koncertnek minden rezzenő sét. Odafent pedig kék kötött ingben felemeli dirigens pálcáját Breitner Tamás és megszólal Schumann muzsikája. Egyszer, kétszer, ötször. De a pécsi muzsikusok nagy örömére igen sokszor elmarad az ismétlés, „egyből veszik” a produkciót Most, hogy a Tóvárosi, győri és miskolci zenekarok után a pécsiről is készül hanglemez, új vitatéma jelentkezett: melyik a nehezebb? Közönség előtt játszani, vagy csak így ingujjban, közönség nélkül, ám lemezre rögzített hangokat teremtve. A vélemények némi ingadozás utón lassan így alakulnak: — Egy hangverseny nehezebb, mert ott nem lehet ismételni. —- De mindent ki tudunk javítani! A közönség ezt itt nem hallja, csak majd a kész lemezt, amely — reméljük —- tökéletes lesz! Nyolc előkészítő próbával készültek és utána hat napon át négy—négy óráig tartott a két zenemű felvétele. Ügy születik meg az a negyven két perces lemez, amelyen Breitner Tamás vezényli o Pécsi Filharmonikus Zenekart. — Schumann lemez lesz — mondja a karmester, — rajta az I. szimfónia és a Geno véva nyitány. Azért választottuk ezt a műsort, mert a két zenemű szép is, és azt hiszem, piacképes is, mivel viszonylag ritkábban hangzik el. Igen tanulságos egy ilyen munka, mert pontosságot igényel és az előkészületei a hangver senyre való készülődés mér tékét is meghaladják. A felvétel mindenkori alap- követelménye persze a jó akusztikájú terem. Szerencséié a pécsi zenei életben szinte mindentudó Várnagy Viktor a Leöwey Gimnázium dísztermét ajánlotta és valóban, az akusztika itt kiváló. A felvétel tehát elkészült itt a Leöwey Gimnázium dísztér mében, ami hazai és külföldi népszerűséget is ígér. Székely András szerint — ha elkészül a lemez — bel- és külkereskedelmi szakemberekkel közösen döntik el a példányszámot, amely első alkalommal általában 4—5 ezer. Ebből a tapasztalatok szerint mintegy ezer kerül ki külföldre. De lehetséges második kiadás is. Egy-eqy hanglemez általában tíz—tizenöt évig van.forgalomban, eddig él tehát a múlt héten olyan gonddal elmuzsikált két Schumann-mű. I pécsi előadásban. Földessy Dénes I
