Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-17 / 255. szám

1774. September 17. DUNANTOLI NAPLÖ 3 Negyedszázados a Bányászati Kutató Intézet Kutatómunka -gazdaságosan Bányászati Kutató Intézet. Tí­zen megvédték az egyetemi doktori értekezésüket, tizenné­gyen a kandidátusi cím birtoko­sai, egy kutató akadémiai dok­tor. egy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, egy le­velezője, egyszóval, ennyien sze­reztek az elmúlt negyedszázad­ban tudományos fokozatot. Hu­szonöt esztendő alatt 5319 ku­tatási, szakértői, vizsgálati és más jelentést készítettek az in­tézet munkatársai. Ugyanők 1661 alkalommal publikálták munkáikat a hazai és külföldi szaklapokban. Százharminchat belföldi találmányi bejelentés­ből hatvanhat szabadalmi oltal­mat kapott. Huszonkét talál­mányt pedig a világ több tu­cat országában nyilvánítottak védetté, amelyek után már anyagi előnyökhöz is jut az inté- . zet, A felsorolt adatok egyértelmű bizonyítékai az intézetben folyó magasszintű szellemi munkának, de amely nem egyedüli érték­mérője a BKI-nek. Ugyanis az ország mintegy 130 önálló ku­tató intézete közül ők a válla­lati, vagyis gazdaságosságra tö­rekvő 30 intézet közé tartoznak. 1974-ben például 80 milliós ár­bevétellel, s jelentős nyereség­gel számolnak. A kutatás annyira közel került a BKI-ben a termeléshez, hogy néhány berendezést önmaguk is i gyártanak, vagy kooperációban gyártatnak. Dr. Martos Ferenccel, az in­tézet igazgatójával, a Magyar 1 Tudományos Akadémia levelező tagjával beszélgetve megdob- ; bentően sokszor hangzott el a gazdaságosság, a gyakorlatban már csináljuk, a gyártás, a sze­relés kifejezés. Mint mondja, ezekkel neki is, vezető munka­társainak is a kutatómunkával egyenértékű kötelességként kell foglalkozniuk. 1968-ban kezdő­dött az intézet életében ez az időszak — a találmányok, sza­badalmak száma éppen ekkor szökött a legmagasabbra ... 1949 áprilisában született a kormányhatározat, amely kutató intézetek létesítéséről rendelke­zett. A második világháború előtt ugyanis alig féltucat ilyen jellegű intézet működött. A bá­nyászatban nem voltak meg a feltételek, így 1949 októberéig csak az előkészületekkel megbí­zott kutatási bizottság tevékeny­kedett, majd október 6-án meg­alakult a Szénbányászati Ipari Központi Kutató Laboratórium, amely némi átszervezéssel 1950- ben a Bányászati Kutató Inté­zet nevet vette fel. Az intézet BNV 1974 — Otthon — A baranyai vállalatok és a Faipari Szövetkezet méltó vetélytársak — Éberül vigyáz a Carbon legújabb termekére (Tudósítónk telelonielentése) I fantáziadúsak. Úgy tűnik, a tér. A kányási üzem automata köz 37 fővel alakult, de nagyon rö­vid idő alatt száz fölé emelke­dett a létszám. Ma 560-an dol­goznak, közülük mintegy 130-an , kutatók. Az intézet megalakulását kö- \ vetően egészen 1957-ig központi j költségvetésből működött A hiá­nyos nyilvántartások miatt nem lehet pontosan megállapítani, hogy ebben az időszakban hány találmány született, hány szaba­dalom kapott oltalmat. Bizo­nyára ekkor is számos alkotás­sal gazdagították a bányásza­tot. Az F—5 és F—6 elővájó- vágathajtó gép erről tanúsko­dik. Több változatban tovább­fejlesztve még ma is ezek képe­zik a vágathajtó berendezések egyik legelterjedtebb, legkorsze­rűbb csoportját 1958 és 1967 között az úgy­nevezett' műszaki-fejlesztési alapból tartották fenn az inté­zetet. Ekkor is számos szép munka látott napvilágot a Má­tyás hegyi intézetben, ezek kö­zül több tényleges hasznosítása is megtörtént, anélkül azonban, hogy a BKI-nek ebből bármiféle anyagi haszna is származott volna. Mint említettük, 1968 döntő fordulatot hozott: ma az intézet a bányászat, a földtan, a víz­ügy, a vegyipar, a kohászat, az építészet, a közlekedés, s még a külkereskedelem számára is végez kutatásokat. Az árbevé­telből kitűnik, hogy 1972-ben például 4,2 százalék alap-, 15,0 alkalmazott-, 37,0 fejlesztés, ku­tatási, 39,6 alkalmazástechnikai munkák és 1,7 százalék saját kezdeményezésű kutatás volt pontja Talán nem is tudja az idős hölgy, mennyire lényegbevágó- an fogalmazott, amikor a búto­rok között nézelődve kimondta véleményét: olyan sutának tűn nek ezek a bútorok. Hosszú esz­tendőkön keresztül megszoktuk, hogy a kiállításokon, vásárokon j í csak néhány fajta bútort látha- : j tunk, a variát legfeljebb a do­bozok elhelyezése, mérete jelen­ti. A bútortervezők valósággal ! rászoktattak bennünket a piros, | a zöld huzatú fotel, kihúzható pamlag, szekrénysor összetételű bútorra. Kétszobás lakásokban a választék csak az lehetett, hogy az egyikbe zöldet, a má- i síkba pirosat teszünk. Ha na- I gyobb lakást kellett berendezni, megállt a tudomány. Az idős hölgynek, bár lényeg- belátóan fogalmazott, nem volt igaza. Nem suták a bútorok. Ellenkezőleg, nagyon szépek, A pajzs útja a BKI-től az NSZK-ig Másfél évtizede kezdődött meg a kutatás a szénbányászat tömegtermelő munkahelyeinek komplex gépesítésére. A ma VOB néven ismert pajzs előállí­tásával először a BKI foglalko­zott, majd 1964-től a Várpalo­tai Szénbányák és az Országos Bányagépgyártó Vállalat az in­tézettel közösen fejlesztik, illetve gyártják a pajzsokat, amelyek mái a köztudottan fejlett bá­nyagépgyártással foglalkozó NSZK-ban is megtalálhatók. Nyugat-Németország mintegy 18—20 bányaüzemében kiváló­an működnek, mintegy 20 millió nyugatnémet márka értékben vásároltak tőlünk. A „Prosper” nevű bányaüzemben egyedülál­ló technikai és termelési bravúrt hajtottak végre a VOB pajzsok­kal: a 200 méteres fronton 180 elemet építettek be, melyeket lézer sugaras műszerekkel tar­tottak egy irányban, A széntáb­la végéhez érve egy pont körül megforgatták a 180 elemet, s egy újabb kétszáz méteres fronttal visszatértek a kiindulási helyre. Az Integrált áramkörökből, elemekből felépített automati­kus vezérlőközpont ugyancsak a magas szellemi tevékenység reprezentatív végterméke. A robbantástechnikában elért eredmények külön fejezetet ér­demelnek: a zalai olajmezőkön gyakran előfordul, hogy a kuta fifes során pozitívnak minősített kutakból nem jön olaj. A közel­ben levő kút ugyanakkor a ku­tatásnak megfelelő eredményt produkálja. A szakirodalomból ismert úgynevezett rétegrepesz- téses eljárást szokták alkalmaz­ni, amikor is földalatti robban­tásokkal kőzetrepedéseket, utat nyitnak a kutak felé. Az elmélet egyszerű — gya­korlatban orrnál több problémát jelent az ilyen robbantás. A fú­rólyuk 10—12 centiméter átmé­rőjű. Ezen kell 1000—1500, nem ritkán 2000 méter mélységbe le- bocsátani a robbantóanyagot. Sokszor 10—15 méteres „hur­kát” kell a különleges robbanó­anyagból gyúrni. A fúrólyuk azonban teli van fúrózaggyal. Könnyen kiszámítható, hogy ha tíz méter magas folyadékosz­lop nyomása egy atmoszféra, akkor mekkora a nyomás a mélyben. Hazánkban a kőzet- hőmérséklet 17—20 méterenként egy Celsius fokkal emelkedik. 1800—2000 méteren már 70— 80 fok. Mindezen körülmények­hez kellett robbanóanyagot ké­szíteni, amely ráadásul nagy hatásfokú, akkor és ott robban, ahol a robbantómesterek akar­ják. A BKI-ben kidolgozták a ré­tegrobbantás feltételeinek meg­felelő robbanóanyagot és tech­nológiát . . lombos! Jenő Javult a közvilágítás, óvodai ellátottság Új lakótelep születik Szigetváron Hetvennégy lakás felépítése még ebben a tervidőszakban befejeződik Mire fordította Szigetvár Va­ros Tanácsa az 1974. első félévi fejlesztési alapját? A kérdésre választ adó összeállítást a ta­nács VB a közelmúltban tár­gyalta meg és fogadta el. A tanács elsősorban a lakos­ság igényeinek kielégítését se­gítő beruházásokra és fejlesz­tésekre fordította a legnagyobb figyelmet. Javult az óvodai el­látottság: a II. sz. óvodában újabb óvodai csoport elhelye­zésére nyílt lehetőseo és így az eddigi 63 helyett 108 kisgyer­meket tudtak felvenni. Játéko­kat, szemléltető eszközöket több mint 100 000 forint értékben vásároltak. Hasonlóan javult az áltolános iskolák eszközeilótott- sága is: szakmai felszerelések­re és szemléltető eszközök be­szerzésére közel 300 000 forint jutott. A középfokú oktatási in­tézményeknél nagy gond adó­dott: életveszélyessé vált a kol­légium épülete. A kollégistákat a gimnázium épületében he­lyezték el. A gondok enyhítését jelenti: a Megyei Tanács és a Városi Tanács segítségével új kollégium beruházási program­ja készül: a 150 személyes^kol- légiumban nyernek majd elhe­lyezést a szakmunkástanulók is. Az új kollégium minden va­j lószínűség szerint az V. ötéves tervben kerül átadásra. A város egyik legszebb ré­szén, a Radován téren tovább folytatták a lakásépítkezést. Az elkészült 14 szövetkezeti és 11 tanácsi kiutalásé lakásban megkezdődött a lakók beköl­tözése. A SZERETTEINKRŐL VALÓ GONDOSKODÁS a legszebb emberi tulajdonságok egyike KORSZERŰEN GONDOLKOZIK az, aki a társadalom gondoskodásai felül, a saját erejéből is igyekszik megvalósítani hozzátartozóinak anyagi biztonságát. A család jövőjének kialakításához, a gondok áthidalásához tartozik az ÉLETBIZTOSÍTÁS Minden család életkörülményei, igényei, szerint választhatja ki a megfelelő biztosítást. A lakáshelyzet további javí­tásáért a vár északi területén új lakótelep épül: a félév utol­só napjaiban megkezdték az első lakóépületek alapjainak lerakását. A lakótelep I. üte­mét képező 74 lakás felépítése a IV. ötéves terv időszakában befejeződik! Építik a Radován téren az 50 személyes óvodát is — amelyet a jövő évben ad­nak át Az elmúlt fél évben tovább javult a város vízellátása: az V. számú, napi 400 köbméter vízhozamú kutat bekötötték a hálózatba. Figyelmet fordítottak a város közvilágításának javítására is: 62 új lámpahelyet építettek. A tanácstagok szorgalmazására mintegy kétkilométeres hálózat­bővítéssel javították a becefai és a zsibóti szőlőhegyen lakók villanyellátását is. A város lakossági szolgálta­tásának további javítására igény van többek között egy új GELKA-szerviz építésére. A vá­ros közművesített területet már biztosított — a szerviz építésé­nek tárgyalásai megkezdődtek. Lakossági igényként merült fel a szemétszállítás gondjai­nak enyhítése is. A szolgáltq- tást végző Városgazdálkodási Vállalatnál a technikai felsze­relések gyarapítását tervezik és ezzel lehetővé válik — előre­láthatóan a jövő évtől — újabb területek bekapcsolása a sze- mételszóllításba. öorwr Ferenc ! vezők végre feltámadlak a tes- pedésből. A BNV-n a magyar oútorok állják a versenyt a szép jugoszláv bú.orozkal is. Értékét illetően kell felülvizsgálnunk, is. mét meg kell tanulnunk a szép­nek, a változatosnak örülni. A látogatónak ismét gondot okoz­hat a lakását berendezni — kellemes gondot. A reneszánsz­tól a népi motívumokkal díszí­tett, de nagyon szép és kényel­mes bútor választható. Valamennyi kiállító igyekezett a legújabb termékét bemutatni: a Carbon „Bányász” ülőgarnitú­rájához németalföldi stílusú po­hárszékek és tányértartók tartoz­nak, a nyersfaszínű berendezés annyira új, a tervezők annyira féltik, hogy csak miután bemu­tatkoztunk, akkor fényképezhet­tük le. Óvatosságuk indoka: a magánasztalosok tucatjai sze­retnék lefényképezni, és valószí­nűleg lemásolni. Ha megindul a szériagyártás kedvükre meg­vehetik. Talán rendezzünk be egy la­kást az — újságíró ízlése sze­rint? A Bútoripari Vállalat végre gyökeresen szakított a kihúzható pamlag már unalomig megunt konstrukciójával. Ez a pamlag egyetlen mozdulattal — a hát­támla lefordításával — kényel­mes, gumicsónakszerű kétsze­mélyes fekhellyé alakítható. A fotelek kényelmes, a test termé­szetes elhelyezkedéséhez kitűnő­en alkalmazkodó pihenést bizto­sítanak. Az Újpesti Asztalos Szövetkezet „Bajor” fenyő gar­nitúrája fényezetten nyersfaszí­nű, a bútor illatából, a színéből úgy tűnik, hogy még ma is él a fa. Ünnepélyes, otthonos han­gulatot áraszt. A dolgozószobát legszívesebben a Pécsi Faipari Szövetkezet sötét, reneszánsz bútorával rendeznénk be. Tér. mészetesen a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat mohácsi, valamint siklósi gyárai ezúttal jó néhány új ülőbútort készítettek, mélyéit lakásunk célszerű díszei lehet­nének. A zalai és kanizsai bú­torgyárak számos terméke szin­tén nagyon szép: a tervezők a lilától a narancssárgáig bátran alkalmazzák a színeket, és ami főleg örvendetes, a Lakástextil Vállalat ezernyi bútorszövetével szintén jó szolgálatokat tett a magyar bútoriparnak. Lehetsé­ges, hogy a jövőben már nem lesz majd érdemes az angol és nyugatnémet bútorszöveteket hazahordanunk. A Tisza Bútorgyár konyhája praktikus elhelyezést biztosít a szekrénynek, melyekből a gyárak vagy villamostűzhelynek, hűtő- szekrénynek, melyek a gyárak ugyancsak nagy választékot kí­nálnak az otthont építők számá­ra. A piros, sárga variációs sa­rokelhelyezésű ülőkék, padok, az asztal, a fonott bárszékszerű gyermekszékek a nappali tartóz­kodásra is otthonos környezetet biztosítanak a konyhában. A fürdőszobák csontszínű, tégla- vörös virággal díszített csempék, csontszínű kád és mosdókagyló. Gyönyörűek. A magyar vállalatok, de a ja­pánok különösen szép, arany vagy ezüst díszítésű kávéskész­leteket mutattak be, az Alumí­niumipari Vállalat konyhaberen­dezés tárgyai már csak díszítő jellegű használati cikkek. Otthonunk nélkülözhetetlen tárgyaivá válnak ma már a Csi­náld magad mozgalom szerszá­mai. Az angol Stanley-cég és számos magyar vállalat a bor- kácsszerszámok, kerti eszközök nagyon ügyes példányait mu­tatták be. A látogatók közül bi­zonyára sokan kedvet kapnak az otthoni bütyköléshez. L. J. Felvételre keresünk GYORS-GÉPIRŐT, GÉPJÁRMŰ FORGALMI ELŐADÓT, (forgalmi tisztivizsgaval ren delkezők előnyben), KAROSSZÉRIA-LAKATOSO­KAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS GÉPKOCSIVEZETŐKET. Postai Gépjármű Szállítási Üzem, Pécs, Diósi út 5t. I

Next

/
Thumbnails
Contents