Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-16 / 254. szám

Pécsett otthon vagyunk Finnek a vásáron Interjú ö’avi Salonen úrral, a Finn Kereskedelmi tara finn—magyar szekciójának elnökével A pécsi tévétorony presszója, vasárnap délután. Talán ilyen­kor a legkellemesebb itt fenn, szeptemberben. Az idő vénasz- szonyok nyarába hajló, körülöt­tünk a Mecsek-alji város nap- . fényben sütkérező, csodálatos panorámája. Velünk szemben pedig, a székben, a város veze­tőinek társaságában, Olavi Sa Ionén úr, a Finn Kereskedelm Kamara finn—magyar szekciójá nak elnöke, a finn szövetkezet mozgalom régi embere, melles leg az ottani fogyasztási szövet­kezetek országos szövetségének elnökhelyettese. Interjút kértünk tálé.- Olavi Salonen úr! Hogyan érzi magát Pécsett? Hogy tet­szik a városf- Pécs nagyon jó benybmást tett rám, remekül érzem magam. Egyedül azt sajnálom, nagyon kevés az időnk. Ez egy régi, tör­ténelmi város, érdemes lett vol­na alaposabban megismerkedni vele és múltjával. Mi, finnek, ál­talában nagyon jól érezzük ma­gunkat Magyarországon. Pécsett pedig egyenesen otthon va­gyunk. Olyan érzésekkel me­gyünk el, ebbe a városba még vissza kell térnünk.- ön az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár alkalmából érke­zett hazánkba és mint a Finn Kereskedelmi Kamara finn-ma­gyar szekciójának elnöke azért jött, hogy előmozdítsa a két or­szág kereskedelmi kapcsolatai­nak további fejlődését. Ezzel kapcsolatosan kikkel tárgyalt és milyen elképzelések születtek.- Amikor ide érkeztem, rög­tön kialakult bennem a gondo­lat, jó lenne jövőre szövetkezeti áruházainkban magyar heteket rendezni. Együtt vacsoráztunk Szalai Béla külkereskedelmi mi­niszterhelyettessel és beszélget­tünk a két ország kereskedelmi kapcsolatairól. A finn—magyar szekció a jövő esztendőben ma­gyar technikai-gazdasági ismer­tetőket kíván rendezni Finnor­szágban. Ezeket nagyon alapo­san elő fogjuk készíteni. Ebből a célból külön bizottságot hoz­tunk létre, amelybe a legkülön­bözőbb intézmények és szerve­zetek legkiválóbb szakembereit vontuk be. A technikai-gazda­sági napokra neves magyar szakembereket hívunk meg elő­adások tartására, a legérdeke­sebb témákban. Ezen kívül egy speciális piacozási szemináriu­mot is rendezünk jövőre. Úgy gondolom, mindezzel nagy mér­tékben befolyást gyakorolhatunk a két ország kereskedelmi kap­csolatainak fejlődésére. Hétfőn egyébként dr. Kallós Ödönnel, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökével és dr. Lakatos Bélá­val, a magyar—finn szekció el­nökével találkozunk és ott is a két ország kereskedelmi kapcso­latainak kérdése szerepel. Mi aztán magyarországi látogatá­sunkra a finn kamarai közgyű­lésen szeretnénk visszatérni, ahol előterjesztjük elképzelése­inket.- Hogy tetszett a vásárt- Nagyon jól megrendezett vásárral találkoztunk, ahol az egyes cikkek bemutatása na­gyon világos és egyértelmű. Sok érdekes termékkel találkoztunk, omely a magyar ipar terméke. Meg kell állapítanunk, egyre szélesedik az áruválaszték, mi­nőségileg is egyre kiválóbbak a termének, amire oda kell fi­gyelni.- Hogy tetszettek a pécsi ki- lakatok?- Csak rövid sétát tettünk. Igen pozitív benyomásokat sze­reztem.- És a vendéglátás, a Nádor­ban? — Remek hely, nagyszerű ebé­det kaptunk. A magyar konyha közismerten kitűnő. A kiszolgá­lás előzékeny, figyelmes. Külön is meg kell dicsérnem a zené­szeket, akik amikor megtudták, finnek vagyunk, finn számokat kezdtek játszani. Szeretném megköszönni. Olavi Salonen úr búcsúzóul rokonságunkat emlegette, mi pedig megköszöntük, hogy zsú­folt programja során időt szakí­tott és interjút adott a HDN- nek. {—mz—) Új kulturális létesítmények, ipari beruházások Új lakótelep Dombóváron a Népköztársaság útján. — A „prérin” már áll a csavargyár épülete. Egy csarnokában még idén megindul a termelés, a teljes felfutást jövőre tervezik. Felületesek a vizsgálatok fl téoyál’ást tisztázza: a Munkaügyi Bíróság Ej, ezek a szigorú vállalatok. Könnyen osztogatják a fegyel­mit. A buszon ’ rum iiétíő! Minden színben, cord bársony-89,50 Ft-ig Valaki panaszt tett, a bu­szon inzultusban volt része. Egy utas, mégpedig a közle­kedési vállalat dolgozója, dur­ván és szemtelenül letámadta. Az eset tényleg kellemetlen. Mit tett a vállalat? Elővette al­kalmazottját és fegyelmit akasz­tott a nyakába, megvonva tőle a kedvezményét Is. Az ügy a munkaügyi bíróságon folytató­dott Itt aztán elhangzottak azok a kérdések, amelyeknek a vállalati fegyelmi tárgyalá­son kellett volna elhangzani- uk. Hogyan is volt? Min kap­tak hajba? Ki kezdeményezte a szóváltást? Hol vannak a tanúk? Szembesítették-e a pa­nasztevőt és a vállalat alkal­mazottját? A Munkaügyi Bíró­ság végül is mentesítette a büntetés alól az illetőt, mert nem talált semmi olyan körül­ményt, ami miatt el lehetett volna marasztalni, Cifrább eset Egyik vendég­látó helyünkre magasrangú vendégek érkeztek. Egyikük a vendéglátó hely alkalmazottjá­nak átadott egy nagyobb ösz- szegü bankjegyet, intézzen el neki egy szívességet. Ez meg is történt. A vendégnek vissza­járó pénzt viszont a másnap szolgálatba lépő alkalmazott adta át. A vendég a visszaka­pott tíz forintot felettébb ke­vesellte és követelte a többit Mire az alkalmazott szabad­kozni kezdett, ő ennyit kapott kollégájától. Végül Is a pénz előkerült, de a tíz forintot visz- szaadó alkalmazott nyakába fegyelmit varrtak, áthelyezéssel büntették. Ez az ügy is a Mun­kaügyi Bíróságon folytatódott Megállapították, az illető al­kalmazott ugyan mulasztást követett el, miután nem győző­dött meg, ténylegesen mennyi pénz jár vissza, viszont nem érdemelt ilyen súlyos büntetést, ugyanakkor a másik alkalma­zottat is felelősségre kellett volna vonni. A Munkaügyi Bí­róság a fegyelmi büntetést túl szigorúnak találta és csekély büntetésre mérsékelte. Bűnbak~keresés Évente több száz ügy kerül a Munkaügyi Bíróságra. Je­lentős részük vállalati fegyelmi ügy. Dr, Grabecz Ferenc, a Munkaügyi Bíróság elnöke mondja; Egyes vállalatok túl szigorúak, ha nincs jogalap, esetenként akkor is kierősza­kolják a fegyelmit. Egyes vál­lalatok csekély fegyelmi vétség esetében is túlzottan súlyos büntetést szabnak ki. Amikor aztán a Munkaügyi Bíróság o teljes tényállást tisztázza, eny­hébb fegyelmi büntetést kell kiszabni, vagy hatályon kívül helyezni az előző büntetést Az ügyek másik nagy cso­portja a balesetekkel kcpcso- iatos kártérítés. Itt is elítélen­dő a hozzáállás. Egyes válla­latok húzzák, halasztják az ügyet, ahelyett, hogy megad­nák a kártérítést. Történjék bár­milyen baleset, elképzelhetet­lennek tartják, hogy mögötte ne keressenek és ne is találja­nak feltétlen bűnbakot. Hogy fedezhessék magukat és doku­mentálhassák: a vállalat nem hibás, ez és ez a felelős, ezt és ezt kell elmarasztalni. Nem az a baj, hogy keresik a fele­lősöket, hanem, hogy minden áron, ha kell, mondvacsinált mádon, feltétlen meg is talál­ják. Egy eset. A munkásnő mun­kaidő alatt megcsúszott, lába megbicsaklott, ezért hosszabb időre táppénzre került. Később jelentkezett vállalatánál és kér­te, vegyék fel a ba leseti jegy­zőkönyvet. Felvették, majd azon a címen, hogy hamis ada­tokat akart közölni, mert nem is történt baleset, fegyelmi el­járást indítottak a munkásnő ellen és elbocsátották. Mind­ezt a vállalati munkaügyi dön­tőbizottság is helyben hagyta, ezután került az ügy a Munka­ügyi Bíróságra. A bíróság ál­lásfoglalása: a vállalat akkor járt volna el törvényesen, ha lefolytatja a balesettel kapcso­latos vizsgálatot, tisztázza a körülményeket, megállapítja a tényeket és ebben foglal elő­ször állást. A fegyelmi döntést végül is hatálytalanították, mi­vel a fegyelmi vétség körülmé­nyei nem voltak megállapítha­tók. Felét megváltoztatják A Munkaügyi Bíróságra ke­rülő ügyek száma az évek fo­lyamán némi emelkedést mu­tat. 1971-ben 493, 1972-ben 600, 1973-ban 669, az idén jú­lius 1-ig 384 ügyet tárgyaltak. Mint említettük, nagy részük fegyelmi és balesettel kapcso­latos kártérítési ügy, a többi egyéb kártérítés, felmondás, különféle munkaügyi vita. A Munkaügyi Bíróság az esetek felében megváltoztatja az elő­zőén hozott határozatot. Dr. Grabecz Ferenc tapasztalatai­ból így általánosít: A hozzánk került ügyekből az derül ki, a vállalati vizsgálatok nagyon felületesek, nem tisztázzák kel­lően a tényállást, a döntések részben megalapozatlanok. Lel­kiismeretes, a teljes igazságot feltáró vizsgálatokra, megala­pozott és igazságos döntések­re van szükség. Emberek sor­sáról döntenek. Miklosvárj Zoltán ! Somogyi házak Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és a Somogy me­gyei Tanács pályázatot hirdetett a megye különböző tájait, ter­mészeti adottságait és a lakos­ság egyes foglalkozási ágait fi­gyelembe vevő családi házak tervezésére. E pályázat alapján bővítik majd a megyében aján­lott családi lakóházak terveinek választékát. 300 millió villanyégő Befejezéséhez közeledik a za­laegerszegi Kerámia és Cserép- kályhagyár Elektrokerámia-gyá- rának szerelése, ahol villanyégö fejeket állítanak elő az Egyesült Izzó részére. Az új gyár csarno­kaiban folyamatosan szerelik az automata gépeket, amelyeket még szeptemberben üzembe is helyeznek. így a jövőben a za­laegerszegi Elektrokerámia Gyár egy év alatt 300 millió villany­égőt gyárt. Csavargyár a prérin Qombívár a dinamikus íepdés útján Dombóvár 1970-ben nyerte el a városi rangot. Tolna megye legfiatalabb városa a dinamikus fejlődés éveit éli. Sorra kezdőd­nek, illetve valósulnak meg olyan beruházások, amelyek je­lentős mértékben átformálják o városképet, az itt lakók életét. Az új városközpontban, a Népköztársaság utcában való­ságos új lakótelep bontakozott ki. Még tavaly elkészült az a száz alagútzsalus technológiá­val épített lakás, melynek most folynak a garanciális munkái. Ugyancsak ebben az utcában építettek fel két 24 lakásos pa­nelházat, s épp a múlt héten kezdődött a lakótelep újabb épületeinek, a két 60 lakásos háznak az alapozása. A PEVA- rendszerű épületeket jövőre ad­ják át. Szintén a Népköztársa­ság utcában kezdik az ősszel KoSbász, szemétre Nem mintha, amint a me­sében, kolbászból lenne ke­rítésünk, nem mintha az üz­letekben mindig lenne ele­gendő füstölt áru. A sze­métre azonban jut belőle. A pécsi higiénikus szak- állatorvosok rendszeresen ügyelnek a piacok és a vá­sárok élelmiszerhigiéniai helyzetére, a nagy forgal­mú és a kiemelt üzletekben pedig szúrópróbaszerű el­lenőrzéseket végeznek. Igen sok a szabálytalanság. Kü­lönösen sok a panasz o szövetkezeti és az állami gazdasági húsfeldolgozók­ból szállított húskészítmé­nyekre. Az állatorvosok ter­mészetesen minden esetben könyörtelenül közbeléptek. Ilyenkor aztán az ebek har- mincadjára került az embe­rek által egyébként oly ke­resett élelmiszer. A húské­szítmények egy részét elko­bozták, megsemmisítették, más részüket csak ügy en­gedték értékesíteni, ha előt­te letőzik. Ez az áru termé­szetesen már nem a forgal­mas belvárosi üzletekbe, ha­nem a hatásági húsboltba került. Csökkent az értéke, olcsóbb az ára. Néha előadódnak olyan esetek, amelyek egyenesen kőkorszakbeli állapotokra utalnak. Egy alkalommal pél­dául nagy mennyiségű füs­tölt áru érkezett Szegedről, minden igazolás nélkül. Nem volt a szállítmánnyal sem ál­latorvosi igazolás, sem szár­mazási bizonyítvány, de még az áru szállításához szüksé­ges szállítójegy sem. A kö­vetkezményeket mem nehéz elképzelni. A szakállatorvo­soknak csak ebben az egy esetben kilenc mázsa füstölt kolbászt kellett a kényszervá- góhídro irányítaniuk és lefő­zetniük. Micsoda kár! Néha a higiénikus srakál- latorvosok haja az' égnek áll. Előfordult például, c nyers füstölt kolbászt előbb hozták forgalomba, mint ahogy a szalmonella-vizsgálat ered­ménye megérkezett volna. Mondanunk sem kell, fertő­zött kolbász került forgalom­ba, s mire az ellenőrzés a hiányosságot felfedte, az árut már értékesítették. Csak a szerencsés véletlenen múlha­tott, hogy nem történt étel- mérgezés. Mit mondjon erre az em­ber? Olyan nehéz megérteni, kényes áruról, élelmiszerről van szó, amelynek forgalom­ba hozatala megfelelő óva­tosságot, a higiéniai követel­mények messzemenő betartá­sát követeli meg. Miért kell kockáztatni, amikor az állat­orvosi szűrőn úgyis fennakad a nem tisztán kezelt áru? És a másik.' Az eladók egyszer­smind vevők is. Ók nem azt tartják, hogy olyan árut küldj mások asztalára, amilyet a magadéra is kívánsz? Arról nem is beszélve, hogy olykor a tragédia is bekövetkezhet, A legkisebb mulasztás sze­rencsétlen esetben ételmérge­zést okozhat, emberéletekbe kerülhet. S vajon olyan gazdagok vagyunk-e, hogy a szemétbe, a hatósági húsboltba enged­hetünk húskészítményeinkből? Nem vagyunk olyan gazda­gok. Egyelőre még ott tar­tunk, hogy a keresett húsok­ból és húskészítményekből ke­retgazdálkodás van, még nem juthat elegendő az asztalok­ra.. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagy erőfeszítéseket tesznek az ál­lattenyésztés fellendítésére. Furcsa, hogy ugyanakkor az ő vágóhídjaikról kerül ki olyan húskészítmény, amely nem felel meg a higiéniai követelményeknek. Amit pe­dig egyszer már előteremtet­tünk, nem szabadna hagyni, hogy pocsékba menjen, M. £ egy 20 lakásos garzonház épí­tését, melyben új orvosi rendelő is helyet kap. Az új szociális és kulturális lé­tesítményeket is rövidesen átad­ják rendeltetésüknek. Az utolsó simításokat végzik a tanácsi be­ruházásban épült, 2,5 millió fo­rintba kerülő napközi otthonos iskolai ebédlőn, melyet azonban egyelőre óvodának használnak majd. Az épületet a jövő hó­napban vehetik birtokba a gye­rekek. A tanévkezdésre készült el a Gárdonyi Géza Általános Iskola udvarán az a példás gyorsasággal felépített tornate­rem, amelyből nem sok van még az országban, s amely ötlet kö­vetésre méltó. Az iskola udva­rán olyan műanyagpanelekből építettek gyorsan összeszerelhe­tő tornatermet, amilyen szerke­zeteket eddig csak a mezőgaz­daságban, sertéshizlalók építé­séhez használtak. Jövőre újabb kulturális léte­sítmények építésének kezdését tervezik. Már elkészült az új vá­rosi művelődési ház terve. A 40 milliós költséggel épülő létesít­mény kluboknak, könyvtárnak, színházteremnek ad majd kor­szerű, szépen berendezett ott­hont. Készek a jövőre felépíten­dő bölcsőde tervei is, s ugyan­csak jövőre új óvodával is gaz­dagodik a város a Molnár György utcai lakótelepen. Az ipari létesítmények közül o Budapesti Csavaripari Válla­lat dombóvári gyáregysége és a Pátria Nyomda dombóvári üze­me áll a legközelebb a megva­lósuláshoz. A 60 milliós költség­gel épülő csavargyár első csar­nokában már idén ősszel szeret­nék megkezdeni o termelést Ennek érdekében már a majda­ni munkások, az ipari tanulók képzése is folyik. A termelési szakaszosan tervezik megindíta­ni, jövőre azonban az egész gyár üzemelni fog. A Pátrio Nyomda is 1975-ben kezdi meg működését. Most a szakipari munkák folynak az építkezésen. Fiatalok, figyelem! A Pécsi Fémipari Vállalat György-aknai üzemébe (revolver-eszterga gépekhez) ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKASOKAT és BÉTÁN. TASRA SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES FELVÉTELRE. Begyakorlás után teljesít­ménybérezés, jó kereseti lehetőség Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom u. 13. sz., munkaügy.

Next

/
Thumbnails
Contents