Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-12 / 250. szám

1974. szeptember 12. DUNANTOU NAPLÓ A beruházás tavasszal kezdődik # UN I VÁZ-monopólium Komlón? 9 Évente 120 ezer négyzetméter falpanel © A teljes termelés 1976-ban indul Az UNIVÁZ szót tulajdonkép­pen az univerzális falpanelek rövidítéseként használják; ezek j az előregyártott, variálható, sok i területen felhasználható pane­lek óriási előnyt jelentenek a korszerű és gyors építkezésnél. Mind a lakás —, mind egyéb — iroda, műhely, raktár, üdülő, szociális létesítmény stb. — épí­tésénél. A gyártó számára biz­tos piacot és megélhetést je­lent az UNIVAZ, éppen ezért érthető a Beton- és Vasbeton­ipari Müvek dunaújvárosi gyá­rának komlói gyárrészlege dol­gozóinak öröme, akik szintén a jövő biztosítékát látják benne. Ugyanis egy rövidesen kezdődő nagyszabású rekonstrukció nyo­mán a komlóiak fogják e ter­mékkel ellátni az építőipait Az átállás: 64 millió forint Nem is olyan régen még az Igen gazdaságtalanul működő, gyártmányféleségek és vevők után futó telep felszámolásá­nak módjairól beszélgettek a bányászvárosban és a Művek központjában. Hiszen az itt gyártott termékek nagy része raktáron maradt, amit egyedi gyártásokkal próbáltak ellensú­lyozni; nem is beszélve arról, hogy a telep 180 dolgozójának munkakörülménye sem volt a fegideálisabb. Az idei esztendő azonban úgy látszik, hogy vég­leges és megnyugtató fordula­tot hozott a kollektíva életében; o Beton- és Vasbetonipari Mű­vek döntése értelmében a tele­pet jelölték ki arra a feladatra, hogy az UNIVÁZ gyártmányt át­vegyék. Ami a döntés másik oldalát jelenti; az UNIVÁZ mo­nopólium kialakításának felté­tele az, hogy Komlón egy kor­szerű gyár épüljön. Jobban mondva a jelenlegi lehetősége­ket felhasználva meg kell te­remteni a falpanel gyártásának korszerű feltételeit. A 64 millió Ft-ot igénylő nagy­szabású rekonstrukció, amely nyomán régi gépekből, berende­zésekből szinte alig marad meg valami — jövő tavasszal kezdő­dik. Minden munkafolyamat — az alapanyag fogadásától a kész termékek elszállításig — gépesített lesz; a jelenleg még szükséges manuális munkafo­lyamatokat teljesen kiküszöbö­lik. A rekonstrukció terveit a Bányászati Tervező Intézet ké­szítette, az építési feladatokat a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat, a gépészeti sze­reléseket pedig a Mecseki Szénbányák Gépüzeme végzi majd. A kivitelezőknek más­fél-két év alatt kell végezniük; a rekonstrukció három lépcső­ben folyik majd, hiszen az üzem átépítése alatt is szeretnének, ha nem is teljes, de részleges termelést végezni a telep dol­gozói. Az első lépcsőben az üzemi gyártórész átépítése, a másodikban a tárolótér és az anyagmozgatás feltételeinek megteremtése, a harmadikban pedig az energiaellátó egy­ség rekonstrukciója valósul meg. Csak panel...? Az előzetes elképzelések sze­rint évente 100—120 ezer négy­zetméter panelt kell a komlóiak­nak legyártaniuk a termelés megindulását követően. Ez az egy évi program 80—85 száza­léka lenne, ezen túl pedig vázszerkezeti elemek gyártását végeznék. A paneligények azon­ban napról-napra nőnek, s nem elképzelhetetlen, hogy „kimon­dott" panel üzem lesz a komlói. Ez egyben az UNIVAZ-monopó- liumot is jelentené, hiszen 1976 után máshol az országban nem készül e termékből. Az átállásra már felkészül­tek a dolgozók is; jelenleg többségük a pécsi üzemben ta­nulja az UNIVAZ gyártás csín- ját-binját. Ugyanakkor a leendő korszerűbb gyártó-technológiai folyamatok is képzettebb szak­embereket kívánnak, ezért mint­egy kezdésnek már most ősz- «•! megindul egy nehézgépke­zelői tanfolyam, amely szintén az átállást segíti majd. (Záró­jelben érdemes megjegyezni, hogy tulajdonképpen a komlói kollektíva eddigi jó munkájának is köszönhető, hogy végül is a rekonstrukció nem másutt lesz, s hogy Komlóra kerül az UNI­VÁZ.) Olcsóbb lesz...? Létszómproblémák előrelátha­tólag nem lesznek: a teljes gépesítés teszi azt lehetővé, hogy a jelenlegi gyártó-kapa­citás megháromszorozódjon, s hogy a komlói telep a száz­millió forintos éves termelési szintet elérje. így aztán a be­ruházás rö\)id idő alatt megté­rülhet Végezetül egy gondolatot: a hagyományos, illetve a pane­les építkezések összevetésekor több szempontot is figyelembe vesz az építtető, s e szempontok között döntően az ár kérdése szerepel. Az olcsóbb-drágább pedig sok esetben megelőzi a gyorsabb-lassabb kérdését. Ha beindul Komlón az UNIVAZ; termelése az eddigieknél jóval gazdaságosabb lesz — olvasom a beruházási programösszeál­lításban —, tehát — és erről már a Műveknél is beszélnek—, olcsóbban lehet a terméket érté­kesíteni. S ha a panelos épít­kezés gyorsaságát figyelembe vesszük, könnyen meglehet, hogy az UNIVAZ megnyeri a versenyfutást a téglával szem­ben, árát tekintve is. Kozma Ferenc Barakkokban kezdték Dr. Gyöngyösi Lászlónak, a SZUV pécsi adatfeldolgozó központ­ja igazgatójának átnyújtják a minisztérium Kiváló dolgozója ki­tüntetést Három műszakban dolgoznak r a Belvárosi Aruház pincéjében Az eddig nagyforgalmú pécsi Belvárosi Aruház bejárati ajtajában egy létrán csak ez a felirat olvasható: Műszaki okok miatt zárva. © Vízzel telt mélypincét találtak © A legfontosabb: megállítani az épület süllyedését © Hosszú helyreállítási munkára van kilátás leti sarkán az újabb mély­pince . .. — Annál is ezt az eljárást szeretnénk alkalmazni. Előrelát­hatólag néhány nap múlva e munkálatokat befejezzük. Ezzel minden bizonnyal megállítjuk a ház további süllyedését, aztán láthatunk hozzá a tulajdonkép­peni feltáró munkákhoz. Az épület föld alatti részé­nek biztosítási és helyreállítási terveit Csobó István, a PTV szakosztályvezető mérnöke ké­szíti. — Mi az eddigi tapasztalata a tervezőnek? — Igen sok munka van még hátra. A pince megerősítés után az épület aláfalazását kell elvégezni. A süllyedés az egy méter vastag falakat nagyon megrongálta, ezért azokat is szükségesnek látom megerősí­teni. Elképzeléseim szerint az alagsorban a főfalakat vas­beton-köpennyel fogjuk majd össze. — Véleménye szerint meddig tartanak a helyreállítási mun­kálatok? — Attól tartok, még a jövő év elején is itt dolgoznak majd az aknamélyítők. (Mécs) Tanévnyitó a Közgazdasági Egyetemen 132 elsőéves Tegnap délelőtt 10 órakor rendezték meg a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett tagozatán a tanévnyitó ün­nepélyt A Himnusz elhang­zása után dr. Hoóz István egyetemi tanár, tagozatveze­tő köszöntötte Szentirányi Józsefet, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titká­rát, valamint a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Kara és a Tanár­képző Főiskola vezetőit, a meghívott vendégeket és a hallgatókat, majd dr. Papp László tagozatvezető-helyet­tes tartotta meg tanévnyitó beszédét. Az új tanévben szükséges­sé vált a tantárgyi összetétel felülvizsgálása, a tananyag- csoportosítás, a tantárgyi programok egybevetése, a tanszékek közötti egyeztetés. A hallgatókat is megkérdez­ve kívánják megvalósítani a szóbeli és írásböli vizsgák módszereinek egységesítését. Ebben a tanévben 59 oktató és 418 hallgató kezdi meg munkáját. A barakkokban kezdődött. A pécsi Tüzér utcai felvonulási épületekben, nehézkes és zajos mechanikus gépeikkel tíz éve álltak munkába a gépi adat- feldolgozók. Ez igazi hőskor volt. Később megérkezett a fran­cia Bull számitógép, s ezzel a Számítástechnikai és ügyvitel- szervező Vállalat első vidéki adatfeldolgozó központjában működésbe lépett a Dunántúl első elektronikus számítógépe. Tív év telt el. s közben a me­gye és a szomszédos megyék vállalatainak tengernyi adatát dolgozták fel, ma már minden rutinszerűen megy, a számító- gépes kultúra elterjedt, ma már nagyon sokan dolgoztatnak a SZÜV-vel, s a számítástechni­ka olyan területre is bevonult, mint például egészségügy, A pécsiek éppen a tizedik, a jubileumi évben érték meg, ki­léphettek a barakkokból, csen­des helyre, a Szántó Kovács Jó- nos uícába, új és kényelmes székházba költöztek, ráadásul új, szovjet gyártmányú R—20- as számítógéppel is gyarapod­tak. A jubileumot és e két je­lentős eseményt ünepelték tegnap délelőtt a SZÜV-nél. Az ünnepségen megjelent Lukács János, az MSZMP Pécs városi titkára, Koós László, a Megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője, dr. Galabár Li­bor, a Pécs Városi Tanács VB titkára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ megyei titkára, a megyei adatfeldolgozó központok veze­tői és a pécsi számítóközpont dolgozói. A tízéves jubileum­ról, a SZÜV felügyeletével meg­bízott szerv részéről Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese emlékezett meg. A pécsi számítóközpont létreho­zását úttörő kezdeményezésnek nevezte; szerepe a számítógé­pes kultúra hazai elterjesztésé­ben jelentős. Az elmúlt tíz év­ben hasznos és értékes munka folyt itt. Köszönetét mondott azoknak, akik a mostoha fizi­kai környezetben, de jó válla­lati légkörben vállalták ezt a munkát. Pesti Lajos megemléke­zése után dr. Gyöngyösi László­nak, a pécsi adatfeldolgozó központ igazgatójának átnyúj­totta a minisztérium Kiváló dol­gozója kitüntetést. Ezután Öry János, a SZÜV budapesti igaz­gatója több törzsgárdatagnak a vállalat Kiváló dolgozója kitün­tetést adományozta. Többen pénzjutalomban és jutalomsza­badságban részesültek. A ven­dégek végezetül megtekintették a pécsi számítóközpontot. Három hét telt el a pécsi Belvárosi Aruház épületének pincebeszakadása óta, mikoris a nagy felhőszakadás következ­tében a pincébe zúduló víz mély üregeket vájt magának, s a patinás belvárosi ház keleti szárnya megsüllyedt. Az áruház Kossuth Lajos ut­cai frontjának járdája és az út­test egyik fele, napok óta fel­vonulási terület. A pince szén­ledobó nyílásán futószalag kandikál ki. A Zetkin Klára utcai épületszárny előtti járda megrepedezett. Az épület és a járda találkozásához vizes ho­mokzsákokat raktak, hogy ellen­súlyozzák a ház süllyedése okozta nyomást. Az áruházban nagy a felfor­dulás. Vaskos gerendák tartják a falakat, a mennyezetet. — Mindenütt csaknem dup­lájára nőttek a falakon a repe­dések — állapítja meg szomo­rúan Behek István, az áruház igazgatója. — Épp, hogy átren­dezkedtünk a cipó-osztályra, megsüllyedt az a rész is. Hetven dolgozónk egy részét elküldtük kényszerszabadságra, a töb­biek szétszóródtak a különböző boltokba. Az épület pincéjében két hét óta éjjel-nappal, három mű­szakban dolgoznak a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat mun­kásai. A pince folyosóit, a helyisé­geket deréknyi vastag fenyöge­rendákkol támasztották alá. A lejárattól jobbra terebélyes földkupac. A főfolyosón levő akna felett deszkaátjárót ké­szítettek. Villany pislákol a mélyben. Az egyik munkás tég­lát dobál az aknában dolgozó társainak. A deszkával kibélelt három méter mély akna szom­szédságában habarcsot kever­nek. — Ez volt az első vízvájta üreg — magyarázza Nagy Ist- vá*n, az aknamélyítő vállalat üzemvezetője. — Az akna tál-' pánál egy vízzel teli mélypince ágára bukkantunk. Mivel innét nem tudtuk kiszivattyúzni a vi­zet, ezért ide 14 köbméter kő­betont és hat köbméter cement­zagyot juttattunk be, hogy na­gyobb legyen a teherbírás. — Most mit csinálnak az aknában? — Megkezdtük az itt húzódó egyik főfal megerősítését, — pillértéglával aláfalazzuk. Néhány méterre ettől az ak­nától kelet felé újabb három méter mély akna látható. — Itt is egy pinceágra buk­kantunk a mélyben. Ez azonban nemcsak vízzel, de iszappal is tele van. Ebbe a mélypincébe perforált csöveket helyeztünk, ezekbe pedig vizüveget és hígí­tott magnéziumkloridot jutta­tunk. Erre jön aztán majd a teherbíró köbeton. — Es még ott az épölet ke­„Gazdára talált” a pécsi román kori kőtár Szocialista brigádok és kiszesek mentik, ami menthető Lapunk július 31-1 számában a pécsi románkori kőtár elha­nyagolt állapotáról számoltunk be. A több-gazdájú, egykor sok bába által létrehozott intéz­mény amolyan „elvesző” gyer­mek helyzetébe került az utób­bi időben. Tervek születtek vele kapcsolatban, tervek, amelyek távoli megvalósulásukkal szép jövőt ígérnek a pusztuló kövek­nek, de addig is... Tegyük ki őket az időjárás szeszélyeinek, hagyjuk, hogy a tenyérnyi rak­tárban kalaposgombák üssék fel fejüket a penészes, dohos levegőben? — tettük fel a kér­dést cikkünkben. Maga a kőtár egyszeri takarítása is sok pénz­be kerül. Egy ablaktisztításért 2000 forintot fizetett ki a mú­zeum a minap ... Az Országos Műemléki Felügyelőséget is megkerestük ezügyben, és a se­gítőkészségről meggyőződhet­tünk: mihelyt a leégett Zsolnay múzeumi épületszárny felépítési munkálatainak előrehaladása megengedi, az építőbrigád a kőtárban elvégzi a legfonto­sabb karbantartási és állagmeg­óvást szolgáló teendőket. De ó kőtár jelenlegi helyzete nem hagyott másokat sem közöitibö­sen. Röviddel cikkünk megjele­nése után a MÁV egyik KISZ- alapszervezete megkereste a múzeumot, és megállapodtak abban, hogy a kiszesek — tár­sadalmi munkában — elvégzik a kőtárban jelenleg legsürgő­sebb takarítási munkákat. És ez még nem minden. Ugyan­csak a MÁV három szocialista brigádja is megkereste a mú­zeumot társadalmi-munkaválla­lás ügyében. Tegnap délután — miután napi munkájukat befejezték — amikor a püspökség épületének homlokzatába épített óra el­ütötte a négyet, takarítóeszkö­zökkel, szerszámokkal fölszerel­kezve ott álltak a kőtár bejára­ta előtt, és néhány perccel ké­sőbb már sikongtak a kések a kőburkolatú udvar jókora kövei között, itt-ott kis halmokba gyűlt a gyom. A MÁV pécsi Allomósfőnök- sége Ferenczy Dénesné ve­zette Széchenyi István ezüst­koszorús szocialista brigádjának 14, a Győry Miklós Vezette Bé­ke aranykoszorús szocialista brigádjánák 16 és a Károlyly Jánosné Vezette Liszt Ferenc bronzérmes szocialista brigád jónak 8 tagja jött el a kőtárba, hogy mentsék, ami menthető. összesen — ha jól számoltuk — 38-an öltöztek át szinte pil­lanatok alatt, és kezdték meg a munkát Kováts Valéria régész irányítása mellett Három-négy apróság is ott serénykedett a nagyok mellett Szüleik most hozták ki őket o bölcsődéből, óvodából. Ismerőst is láthattunk a fűcsomóknak ha­dat üzenők között, Verböczy Jó- zseiné, a magyar kosárlabda válogatott tagja személyében. A társadalmi munkát kong­resszusi felajánlásként vállalták. Valamit tenni akartak városun­kért, azokért az értékekért, ame­lyek tulajdonképpen valameny- nyiünké és utódainké is egy­ben. Az ilyen — voltaképpen magunknak végzett — munkára mindig szükség van és szükség lesz. Ezesetben a választás kü­lönösképpen jónak mondható, hiszen a kőtár ugyancsak sür­gős segítségre szorult. Éppen ezért a gyors és lelkes segítsé­gért köszönet illeti meg a há­rom szocialista brigádot, akik tegnap összesen 72 órát áldoz­tak fel értékeink megmentése érdekében, Sebes! Kárai» » Tíz éves aSZÜV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents