Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-11 / 219. szám

1974. augusztus 11. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Nagyobb általános műveltség, egyenlő esély g továbbtanuláshoz Á jövő tanévtől: egységes szakmunkásképzés Holnap kezdődik Pannónia ’74 Harkányban Egy hónap múlva, szeptem­berben még A és B tagozatos osztályokban kezdik az iskola­évet a szakmunkástanulók. A Munkaügyi Minisztériumban azonban már elkészültek az egységes, azaz tagozatnélküli, szakmunkásképzés megvalósítá­sának alapelvei és ütemterve. Arról már korábban is hírt ad­tunk, hogy az 1975/76-os tan­évtől nem lesznek tagozatok, valamennyi szakmunkásképző in­tézetben azonos lesz a közis­mereti törzsanyag. Most azon­ban részleteiben is megismer­kedhetünk az új oktatási formá­val. András László, a Munka­ügyi Minisztérium szakképzési és nevelési osztályának vezető­je ad tájékoztatást. A szakmák igénye — M/ tette szükségessé az új, egységes képzési formát? — Az 1970-es oktatási reform­nál abból indultunk ki, hogy a képzési formát a szakma köve­telményei határozzák meg. Az nem kétséges, hogy egyik szak­ma elsajátításához több elmé­leti, a másikhoz inkább gyakor­lati ismeret szükséges. Ennek megfelelően alakult ki az emelt szintű B tagozat, ahol lényege­sen több volt a közismereti anyag. Ezáltal viszont a tovább­tanulásnál hátrányosabb hely­zetben voltak azok, akik A ta­gozaton végeztek.- Milyen alapelvekbSl Indul­tak ki az egységes képzés ki­alakításánál?- Egyrészt abból a társadal­mi igényből, hogy valamennyi fiatal a szakmunkásképző inté­zet elvégzésével azonos általá­nos műveltséggel rendelkezzék. Továbbá, hogy az iskola elvég­zése után azonos eséllyel indul­hassanak a továbbtanulásban.- Az egységesítés nem megy-e egyes speciális tudni­valók rovására? — Semmiesetre sem akarunk | uniformizálni. A szakmai elmé- j let és a gyakorlat időaránya to­vábbra is más lesz az elmélet­igényesebb, és más a gyakorlat- igényesebb, illetve a rövidebb képzési idejű (2 éves) szakmák számára, így például a máso­dik évben három nap elméleti és három nap gyakorlati okta­tás folyik, a gyakorlatigénye- sebb szakmákban a harmadik évben 4 nap lesz a gyakorlat és kettő az elmélet 0 Uj tárgyak- Milyen jelentősebb válto­zások lesznek az óratervben és a tantárgyakban? — Tekintettel arra, hogy az egységes szakmunkásképzés új es izem­jj zot AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Cim: Vegyesipari Szövetkezet, Iregszemcse, óratervei a jelenlegi B tagozat óraterveihez állnak közelebb, ezért a változások inkább az A tagozatnál jelentősek. Az összes közismereti óraszám heti nyolc órával, a szakmai elméleti ok­tatás heti két órával növekszik, ugyanakkor a gyakorlati okta­tási idő heti 7 órával csökken a gyakorlatigényes szakmáknál. Az elméletigényes szakmáknál a kémiát az anyag- és gyártás­ismerettel összevontan komplex szaktárgyként oktatják majd. Az egységes továbbtanulás biztosítása érdekében vala­mennyi hároméves szakma ese­tében szükségesnek tartjuk az elektro-technika bevezetését. Ezt a tantárgyat heti két, illet­ve az elektromos szakmáknál 4 árában oktatják. A rövidebb képzési idejű szak­mákban, mindkét évfolyamban heti hat órával növekszik a köz­ismereti órák száma. Ez óhatat­lanul azt eredményezi, hogy heti 7 órával csökken a gya­korlati oktatási idő. E lényeges csökkenés miatt a jelenlegi 14, kétéves szakma, felülvizsgálata folyamatban van. A tervek sze­rint csak azok a szakmák ma­radnak meg kétéves képzési idővel, amelyeknél a gyokorlati képzés az így lecsökkent idő­ben is megoldható. A többiek egy részét más rokonszakmával vonják össze, vagy felnőttkép­zésre utalják. — Mi lesz az éretségizett fia­talok C tagozatos szakmunkás- képzésével? — Mivel a C tagozat eddig sem adott iskolai végzettséget, csak szakmát, az az álláspont alakult ki, hogy az iskolarend­szerű C tagozatú képzést meg kell szüntetni. A középiskolát végzett - tehát nem feltétlenül szükséges az érettségi — fiata­lok szakmunkásképzését a jövő­ben az iskola keretei között, új rendszerű nappali tanfolyamok szervezésével kell megoldani. Ezek a jelenleginél rugalma­sabb szervezeti formában mű­ködnek, előtérbe kerül a tur- nusos képzés. A fiatalok az is­kolával tanulóviszonyt is létesít­hetnek, igy fő foglalkozásuk tanfolyami hallgató lesz, ugyan­olyan jogokkal és kötelességek­kel, mint a tanulók. Esti szakmunkás- képző — Lesz-e változás a felnőttek szakmunkásképzésében? — A munkaviszonyban álló felnőtteknek ez a képzési forma iskolai végzettséget is biztosít, ezt a lehetőséget a továbbiak­ban „esti szakmunkásképző is­kola” elnevezéssel kell fenn­tartani. — Az egységes szakmunkás- képzés bevezetése nem jelent e többlet megterhelést a tanulók­nak, hiszen a tananyag inkább a jelenlegi B tagozathoz áll kö­zelebb? — Ogyeltűnk erre, és a köz­ismereti tárgyak nagyobb óra­számú oktatása nem azt jelenti, hogy ugyanilyen arányban nö­vekedett a tanulnivaló. Inkább az volt a cél, hogy a valamivel több tananyag oktatására lé­nyegesen több időt biztosítsunk, tehát könnyebb lesz annak el­sajátítása. — Az új koncepciók kidolgo­zásánál milyen mértékben vet­ték figyelembe a szakmák dif­ferenciálódását, illetve azt, hogy egyes szakmák kihalófélben vannak. — 1969 ben még 285 szakmát tartottunk nyilván, most csak 188-at. Ez azt a törekvést is jel­zi, hogy igyekszünk egy meg­bízható általános alapot adni. Olyan felkészültséget tehát, hogy az időközben megválto­zott technológiához, speciális igényhez könnyebben tudjon alkalmazkodni. Egy-egy konkrét vállalati igény kielégítésében ezentúl nagyobb szerepet kell kapnia a szakmunkás továbbképzésnek. Természetesen, ha a technikai fejlődés úgy kívánja, új szak­mák képzését is bevezetjük. Igy például a közelmúltban gépjár­művezető és -karbantartó, va­lamint a számítástechnikai mű­szerész is felkerült a szakmák listájára. Még nincs beiktatva, de tervezzük a repülőgép-mű­szerész képzésének bevezeté­sét is. — Mit várnak az új oktatási formától? — A munkásfiatalok számára valamennyi szakmában maga­sabb általános műveltség el­érésére teremtünk lehetőséget, ugyanakkor a továbbtanuláshoz azonos kiindulási alapot, egyenlő feltételeket biztosítunk. Kurucz Gyula Ötödször rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei el­nöksége a hazai szövetkezeti emberek találkozóját. Az au­gusztus 12—24-iq tartó ma­gasfokú ismeretterjesztő elő­adássorozatra több. mint százötvenen jelentkeztek. A Pannónia ’74 jó fórumot biz­tosít a részvevőknek, a szö­vetkezeti mozgalom szakem­bereinek a legidőszerűbb kérdések tisztázására. Az elő­adásokat neves szakemberek, az országos szövetkezeti szer­vek képviselői tartják. A Pannónia '74 ünneoélves meanyitóját, holnap délelőrt a siklósi vár kongresszus! ter­mében rendezik. amelyet Czente Gyula Baranya megye Tanácsának elnökhelyettese nyit meg. Az első előadást dr. Pál lózsef, az Országos Szövetkezel Tanács titkára, a S7nvoSZ főosztályvezetője tartja. A tíz előadásból álló isme­retterjesztő sorozat a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat harkányi üdülőjében folytatódik. A részvevők tá­jékoztatást kapnak a magyar szövetkezeti mozqalom hely­zetéről, a term-1*?»'- -''keze­tek oktatási és továbbképzé­si rendszeréről. feladatairól, a szövetkezeti ifjúsáa neve­léséről, Természetesen nem csupán a magyar mezőgaz­dasági szövetkezetekről hall­hatnak előadást a részvevők: szó lesz a szocialista orszá­gok mezőgazdasáqának in­tegrációs és kooperációs munkájáról. A hazai és a meghívott lengyel, valamint cseh szak­embereknek módot adnak ar­ra is. hogy ismerkedjenek Ba ranya idegenforgalmi neve­zetességeivel, megyénk ipa rával. Igy látogatást tesznek a siklósi várban, megtekintik a BCM-et. a villányi művész­telepet, Pécs nevezetességeit. Ezerötszáz baranyai középiskolás kedvezményes üdülése Tizenöt baranyai középiskola 500 tanulója kezdi meg ma egy­hetes üdülését Siófok-5óstón, az EXPRESS Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda táborában. A ta­nulók mindössze 100 forint térí­tést fizetnek a szállásért és tel­jes ellátásért. Az üdülés többi költségét az Állami Ifjúsági Bi­zottság fedezi. Az idén össze­sen 1500 Baranya megyei kö­zépiskolás és ipari tanuló ré­szesült ilyen kedvezményben. Nagyrészük már júniusban és júliusban igénybe vette az ol­csó és népszerű üdülési lehe­tőséget^ Augusztus 18-án még két — 50—50 fős — csoport indul megyénkből a badacsonyi és a balatonszemesi ifjúsági táborba. Idén negyven nap alatt fejeződött be az aratás.. Kombájnok, kombájnosok Két ürítés között jut idő a viccelődésre, egymás ugratásá­ra, fácán kergetésre, vadnyúl zavarásra. Tizenegy kombájn, néggyel több .szállítóeszköz, negyven ember alkotja a stábot. A Ber- kesd melletti Tekenős dűlőben vágják a gabonát a kissé ko­pottas SZK 4-esek, egy John Deere és a kölcsön Claas do- minátor. A kilencvenkét hektá­ros tábla a nagykozári Zengő­gyöngye Tsz-é. Másutt már vé­geztek az aratással, ez a terü­let a legmostohább. Völgy és domb próbára tesz gépet és embert. Előbukkan a Joon Deere, huszonnyolc mázsás tar­tálya csordultig tele. Felkászá- lódok a vezetőállásba. Mire el­helyezkedem az alkalmi ülőal­kalmatosságon, a kihordószer­kezet az utolsó kiló búzát is a pótkocsira továbbítja. A traktor elhúz mellőlünk, Vörös Bene Já­nos nekivág a táblának . . . Szit­kozódik, mert a vontatók ma­gasító nélkül jönnek, így jóne- hány mázsával kevesebb búza fér a pótkocsira. Húsz éves volt, amikor elő­ször kombájnra ült, azóta a ne­gyedik aratást csinálja. Egy- szuszra mondja el benyomá­sait az új aratócséplőről. — A Joon Deeret nem na­gyon lehet összehasonlítani a többi kombájnnal. Ez a dupláját tudja, mint az SZ—4-esek. De a dombos talajon nehezebb dolgozni vele. Eléggé magas építésű gép, így aztán legfel­jebb három százalékos lejtőn dolgozhatok vele... —- A fizetés ... ? — Hatvan fillért kapunk mázsánként, a felét annak, amit az SZK—4-en dolgozók. . Igy egyenlítik ki g teljesítmény kü­lönbséget. Ügy számoltam, hogy a kilencezer forintot az idén is megkeresem. Ha ké­szen leszünk a búzával, rendbe teszem a gépet. Aztán addig le sem szállók róla. amíg nem végzünk a kukoricával. A Joon Deere motorja egyen­letesen dolgozik. A motolla ren­dületlenül hajtja a szárat a kések alá. Az orsó közepére tereli a gabonát s valahol itt, alattam tűnik el a kombájn gyomrában, hogy kicsépelje •> magot — Jó ez a fülke, de ha na­gyon száraz a gabona, ide is bejön a por, pedig úgy tudom, hogy több mint egymillióba ke­rült ez a kombájn. Mondtam is, hogy ezért a pénzért vagy öt SZK—5-öt vehettünk volna .. Horváth lános Class kom­bájnon dolgozik. Fülkéje szű- kebb, igy a hátamat a gépház­nak vetem. Ürít a John Deere, mögötte új táblába áll a CLAAS. — Ez nem a mi gépünk. A bábolnaiaktól béreljük. Két éve dolgozom vele. Eddig csak zsí­rozni kellett, meg ékszíjadat cserélni. Úgy mondják, eddig én csépeltem a legtöbbet. Százharminc vagonnal. Tavaly 12 600 forintot kerestem, kicse­réltem a négytizenkettős Moszk­vicsomat egy Polski Fiatra, üdülni nem mehetek, mert ha végzek az aratással, át kell sze­relnem a kombájnt aprómagra, utána . meg kukoricára. Sokat tud ez a nyugatnémet gép. Mindent lehet vele csépelni. Még mákot is. A vörösherét nem szeretem vágni, mert annak a pora nagyon csíp. Sokszor úgy érzem, mintha drótkefével sú­rolnák a testemet Tíz évvel ezelőtt Baranya me­gye mezőgazdasági üzemei 346 aratócséplögéppel rendelkeztek. A téeszeknek mindössze 63 bombájnjuk volt. Egy gépre 244 hektár aratandó terület jutott, ma ez az értéli 133 hektárra csökkent. S ez már önmagában is jelzi azt a nagyarányú fejlő­dést, amelyen a megye mező- gazdasági üzemei keresztül mentek. Ma kettő hijján hatszáz kombájnja van a téeszeknek, állami gazdaságoknak. A tíz órás műszakra vetített össztel­jesítményük meghaladia a tizen­nyolc és félezer tonnát Tarcsay József, a Megyei Ta­nács csoportvezetője: — Néhány évvel ezelőtt csak egy típusú kombájnokkal ren­delkeztek az üzemek. A zárt termelési rendszerek elterjedé­sével egyidőben megjelentek a nyugati kombájnok is. Ma 9 Clcas dominótor, 31 John Deere dolgozik a gazdaságok­ban. Tizenhét E 512-es keletné­met kombájnjuk van az üzemek­nek, s az idei aratásra megjöt­tek az új ■ típusú és már na­gyobb teljesítményű szovjet Nyiva aratócséplők is: ezekből negyven van a megyében. Szükség is van az új kombájnok­ra, hiszen a még működő 535 SZK—4-es kombájn legalább huszonöt százaléka elöregedett, tehát kicserélésre szorul. Jó len­ne, ha mielőbb megvalósulna a cserekombájn-rendszer is. Ra­gyogó ötlet, persze, mindez pénzkérdés. Jó dolog az is, hogy a gazdaságok egyre in­kább arra törekednek, hogy ko­rai, középkorai és későn érő búzákat vessenek. Igy a munka­csúcsot el tudják tolni: a Libe- lulla, a Bezosztája, a Kavkáz búzák négynapos érési idő kü­lönbsége biztonságosabb, nyu- godtabb aratást jelent Per jós Vitusz szabadkozik, amikor az ő SZK ötösére ckarok felülni. Társához küld, arra ké­rem mégis, hogy együtt menjünk végig a táblán. Az utolsó pil­lanatban kapta meg a felsó- szentmártoni téesz az új szov­jet kombájnokat Ha nem ér­kertek volna meg, még most is aratnának. Július utolsó nap­ján befejezték saját földjeiken a munkát, azóta a szomszédos Tótújfalunak segítenek a szent- mártoni kombájnosok. — Talán kitört a fülke szél­védője? — Nem. Leszereltem. Inkább a port nyelem. A meleget nem bírom. Kék pulóverem néhány perc alatt szürkévé változik. A szó ló por és pelyva minduntalan tol­iam hegyére tapad. Közben Jerjás Vitusz megáll, visszakap­csol, mert a motollára mind­untalan feltekeredik a gaz. — Ez a legjobb táblájuk. Képzelheti milyen a többi. Igy lassabban megy a munka igaz, de abba nem hagyhatjuk ... A Libelullót szeretem vágni. Azt a legkönnyebb. A legjobban az Auróra irzasztja meg az em­bert: annak legkeményebb a szóra. Hóba tekintek. A gólyák el­lepik a tarlót Sétálnak, aztán hirtelen megugranak. Egerész- nek, — Sokszor annyi gólya követ — mondja Perjás Vitusz, hogy szinte fehér a tarló. Megszok­ták a gépeket Győri Pál a felsőszentmártonl téesz elnöke: — Néhány évvel ezelőtt az volt a fő feladat, hogy elég búzát adjunk. Most már odáig jutottunk, hogy nyomelemzésre is fut az erőnkből. Tehát fino­mítunk. Ez a termésátlag, amit elértünk, az ipari háttérnek köszönhető. A termésátlagok nö­vekedése megkövetelte a na­gyobb teljesítményű kombájnok létrehozását. Néhány évvel ez­előtt ötven lóerős gépekkel dolgoztunk ma már elhagytuk a száz lóerőt. Most vettük meg a Nyivákat, de mielőbb látni szeretnénk az új szovjet nagy­teljesítményű kombájnt, a Ko- loszt is. I Baranyában negyven n< alatt fejezték be az idei ar tást A kombájnok mára i utolsó hektárokról is levágti a gabonát. Soha nem látott r kordtermést értek el a meg üzemei. Hektáronként negyve két és fél mázsa búza terme Salamon Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents