Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-08 / 216. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXI. évfolyam, 216. szám 1974. augusztus 8. csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Á nyereség forrásai |__I a vállalatról van szó, * • csaknem mindig szere­pel az a megállapítás, hogy nyereséggel gazdálkodik s eh­hez automatikusan pozitív gon­dolatok társulnak. Nem ok nél­kül, mert az eredménnyel, nye­reséggel záruló vállalati tevé­kenység végső soron azt jelenti, hogy a dolgozók bére, keresete növekedett, a nyereségből olyan alapok képződtek — részben a vállalatnál, részben a társa­dalom közös kasszájában, a költségvetésben —, amelyekből a termelés bővítésének költsé­geit lehet finanszírozni. Az is pozitívum, hogy szinte minden vállalatnak van nyere­sége, a valóságos veszteséggel gazdálkodók száma oly csekély, hogy azokat két kezünkön is számbovehetjük. Népgazdasági szinten a vállalati nyereség ősz- szesitett summája jóval megha­ladja a 100 milliárd forintot. Az elmúlt esztendőben különöskép­pen szép volt a vállalati gazdál­kodás mérlege, mert a nyereség majd 20 százalékkal gyarapo­dott A nyereség összege, növeke­désének üteme elegendő indok orra. hogy elégedettek legyünk. > A vállalati nyereségben ugyan­is átfogóan tükröződik egy-egy gazdálkodó egység munkájának eredménye. Ebben a logikai összefüggésben a nyereség nö­vekvő összegéhez az élő- és holtmunka jobb hasznosítása, a termelékenység javulása, az ön­költség csökkenése társul. An­nál is inkább, mert a vállalati nyereség az árbevétel és az el­számolható költségek különbsé­géből adódik s az utóbbiak leg­jelentősebb tétele az anyag-, a bér- és az úgynevezett általá­nos költség. Kétségtelen, hogy a nyeresé­get ez a forrás is táplálja. A költségszint épp az elmúlt esz­tendőben javult — a korábbiak­hoz képest — legjelentősebben s az ebből származó nyereséa- növekmény a vállalati gazdál­kodás érdeme. A nyereség ösz- szegét azonban olyan fori-tok is gyarapitották, amelyek más for­rásokból származnak. Az ipar- vállalatok az elmúlt esztendő­ben kedvezőbb, jobb áron érté­kesítették termékeiket, s a na­gyobb árbevétel ugyancsak te­vékenyen alakította a nyeresé- net. Ebből a szempontból a tőkés piaci értékesítésnek volt döntő szerepe; a tőkés piaco­kon értékesített ipartermékek órs-lntje majd 9 százalékkal emÄl'“-t«>tt. N i-ható a vállalati n~-dálkodás javára az a nyereségsumma sem, amely az imnortárak költségvetési tá­mogatása következtében kelet­kezet. Az elmúlt esztendőben — s erről gyakran esett szó — a tőkés világpiacon példátlan ütemben emelkedtek az anyag­árak. A költségvetés a viszony- laaos árstabilitás megőrzése ér­dekében milliárdokkal dotálta a leafontosabb nyersanyagok termelői árát s ez — a válto­zatlan anyagárakkal dolgozó — magyar ipar versenyképességét, az export-árbevételben pedig a nyereséget növelte. Hadd utal­junk arra is, hoav ez a nyere­ség-forrós. amelvet eavrészt a növekvő imnorttámonatás. más­részt a tőkés piaci értékesítési □ rak emelkedése táplál, ma méa bővizű, de a termelői árak részleges — *075. lanuár else­jei — rendezése elapasztio. 0 lövő évben azzal már aligha le­het ka!k"lá!ni. A vállalati nyereségnek — számos iparáéban — a ked­vezmények is fpe*ns összetevői. Nér>nzizdn*ági s-inten az e*r- közállomány majd egyharmadát (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre Piotr Jaroszewi Megkezdődtek a magyar—lengyel tárgyalások ELELMISZER-KIMELET. A Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet legújabb kísérletei alapján lehetővé válik az élelmiszerek új­fajta, kíméletesebb feldolgozása és ezáltal a nyersanyagok érté­kes tulajdonságainak megőrzése és jobb hasznosítása. Az élel­miszeripari feldolgozás során sok értékes vitamin, tápanyag el­vész az élelmiszerekből. Az intézet kutatói azon fáradoznak, hogy a konzervek és más módon tartósított élelmiszerek minél több tápanyagot őrizzenek meg. Képünkön: Fock lenő miniszterelnök a Ferihegyi repülőtéren fogadja a vendéget. Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke — Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására — szeidán délelőtt baráti látogatásra Magyarországra érkezett. A magasrangú vendéget és a kíséretében érkezett lengyel állam­férfiakat a zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített Ferihegyi re­pülőtéren Fock Jenő miniszterelnök és más magyar vezetők fo­gadták. A baráti ország kormányfő­jének kíséretében van Kazi- mierz Secomski, a Miniszter­tanács mellett működő Terv­bizottság első elnökhelyettese, Stanislaw Tre^czynski külügymi­niszter-helyettes, Aleksander Kopec gépipari miniszterhelyet­tes, Tadeusz Nestorowicz külke­reskedelmi és tengergazdálko­dási miniszterhelyettes és Ta­deusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A vendégek ünnepélyes fo­gadására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, dr. Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Magyar —Lengyel Állandó Gazdasági Együttműködési Bizottság ma­gyar tagozatának elnöke, Kos­ira István, külügyminiszter-he­lyettes, Drecin József, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese, a Magyar—Lengyel Ál­landó Gazdasági Együttműkö­dési Bizottság magyar tagoza­tának elnökhelyettese, dr. Bet­lej Sándor kohó- és gépiperi miniszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyet­tes és Németi József, hazánk varsói nagykövete. Jelen volt a párt- és az állami élet több más vezető személyisége, 0 Budapestre akkreditált diplomá­ciai testület sok vezetője és tagja. * Piotr laroszewiczet, aki teg­nap érkezett hivatalos, baráti látogatásra hazánkba, szerdán délelőtt parlamenti dolgozószo­bájában fogadta Fock Jenő, A fogadáson megjelent Hu­szár István miniszterelnök-he­lyettes és Németi József, ha­zánk varsói nagykövete. A len­gyel miniszterelnököt o foga­dásra elkísérte Tadeusz Hanu­szek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. V Tegnap délelőtt a Miniszterta­nács tanácstermében megkez­dődtek a két ország delegációi közötti tárgyalások. döttnek választották az I. kongresszusra. A háború után a lengyel hadsereg politikai­nevelési főcsoportfőnökének helyettese tett, 1945 végén ve­zérőrnaggyá és honvédelmi mi­niszterhelyettessé nevezték ki. 1950-ben előléptették altáber- naggyá és egyidejűleg az Ál­lami Gazdasági Tervezési Bi­zottság elnökhelyettesévé vá­lasztották. 1952-ben a minisz­tertanács elnökhelyettese lett, 5 1954—1956 között — egyidejű­leg — a szénbányászati minisz­ter funkcióját is ellátta. 1948 óta a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tagja. 1947 óta a Szejm képviselője. 1968-ban a LEMP KB Politikai Bizottsága póttag­jává, 1970 decemberében pedig 0 Politikai Bizottság tagjává i és a Minisztertanács elnökévé választották. Fenyegetőzik a „fekete rend“ Tüntetések Olaszországban a terrorizmus ellen Határozott fellépést követelnek a kormánytól Olaszorszógszerte kedden is több tízezren tüntettek o San Benedetto Val Di Sambróban elkövetett véres fasiszta merény­let miatt, amelynek tizenketten estek áldozatul. A doigozák követelték a kormánytól, hogy hozzon végre hathatós intézke­déseket a szélsőjobboldali cso­portok tevékenységének telies felszámolására, a fasiszta vé­rengzés megszüntetésére. Az olasz rendőrség külön'e- ges alakulatai közben folytat­ják a vonatrobbantósnak áldo­zatul esettek azonosítását. A legfrissebb értesülések szerint a pokolgép által széttépettek között szerepel egy Sergio Eccher nevű újfasiszta is, aki­nek maradványait bátyja is­merte fel. Az olasz kormány rendkívüli ülésen vitatta meg az újabb fasiszta terror-akció következ­tében kialakult politikai hely­zetet és arra az elhatározásra jutott, hogy törvénytervezetet terjeszt a parlament elé a köz- biztonság védelméről. A terve­zetről részleteket még nem hoz­tak nyilvánosságra. Kommunis­ta, szocialista és republikánus vezetők nyomban a törvényter­vezet gondolatának felvetése után közölték, hogy vélemé­nyük szerint nem a jogi normák • számát kellene szaporítani, ha- I nem a kormánynak kellene ha- l torozott antifasiszta magatartást tanúsítania. Mariano Rumor miniszte-el- nök szerdára újabb magasszrn­tű tanácskozásra hívta össze a kormányban résztvevő pártok vezetőit és az állambiztonsági szervek parancsnokait. A Chigi palotában megtartandó össze­jövetelen a fasiszta merénylet­ről és o szükségesnek vélt in­tézkedésekről tárgyaltak. * Bolognában szerdára virra­dó éjjel merényletet kíséreltek meg a csendőrparancsnoksóg ellen. Ismeretlen terroristák több kiló robbanóanyagot helyeztek el az épületnél és gyújtózsinór­ral fel akarták robbantani. Az őrszem az utolsó pillanatokban fedezte fel a készülő robban­tást és kitépte az égő gyújtó­zsinórt. Olaszország egész területén folyik a nyomozás a Róma— München gyorsvonaton vasár­nap elkövetett borzalmas ter­rorcselekmény kapcsán. A nyo­mozást végzőknek rendkívül nehéz a dolguk, kevés támpont áll rendelkezésükre. A „fekete rend” nevű újfasiszta terrorszer­vezet ismételt üzenetekkel es névtelen telefonokkal megerő­sítette: ő követte el a vonat- robbantást, és a szervezet újabb akciókkal fenyegetőzik. Egy üzenet szerint robbantás készül augusztus 10-én a milano— bari gyorsvonat ellen. A ható­ságok úgy vélik megfélemlítő provokációs üzenetről van s'ó. Számos házkutatás és őrizetbé- vétel történt szélsőjobboldali körökben, a fekete rendhez tar­tozóknál. 1909. október 8-án — népis­kolai tanító fiaként — szüle­tett Nieswiezben. Tonítóként dolgozott. 1934—39-ig a garwo- lini járásban általános iskolai igazgató volt. Elvégezte a ta­nítói, felsőfokú tanfolyamot, később Varsóban pedagógiai és társadalmi tanulmányokat folytatott. A háború kitörése után a Szovjetunióba ment, ahol eie­inte tanítóként dolgozott. 1943- bon önkéntesként belépeti a lengyel hadseregbe, s ott elvé­gezte a tiszti iskolát. Az 1. lengyel hadsereggel Leninotól Berlinig és az Elbáig végig- küzdötte a háborút, s ezredesi rangot ért el. Helyettese volt az 1. lengyel hadsereg politi­kai-nevelési parancsnokának. 1944-ben belépett a Lengyel Munkáspártba, s 1945-ben kül­Befeiezéshez közeledik megyénkben a gabona betakarítása. A kombájnok után a szalmát bá­lázzák és tárolóhelyre szállítják, majd a tarlóégetés és tarlóhántás köti le a mezőgazdasági nagyüzemek traktorosait, gépkezelőit. Főleg a tarlóhántás fontos teendő, hogy a talajban lévő nedvesség ne párologjon el, — Szokolai felv. t i Piotr Jaroszewicz életraiza

Next

/
Thumbnails
Contents