Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-06 / 214. szám

DUMÁMTÓL» NAPI ö 1974. augusztus A. Fontos tudnivalók a munkásoknak A repülés századai (5.) I. Mikor és hogyan szüntethető meg a munkaviszony? II. Mikor Löte les a vállalat újból alkalmazni a munkaképessé vált dolgozóját? III. Mikor kötelezhető a munkáltató kártérítésre? IV. Hová fordulhat a dolgozó, ha...? A dolgozókat — munkásokat — érintő jogokat és kötelezettsé­geket ilyen rövid terjedelmű anyagban ismertetni nem lehet. Ezért néhány fontosabb kérdéssel kapcsolatos legfontosabb ren­delkezésről adunk tájékoztatást az alábbiakban. I. A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE Általában a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos kér­déseknél kevesen tudják, hogy milyen esetekben nem lehet a határozatlan idejű munkavi­szonyt megszüntetni. A Munka Törvénykönyvének 26. §-a értel­mében a vállalat a jogszabály­ban meghatározott ideig nem mondhat fel a sor- vagy tarta­lékos katonai szolgálatra bevo­nult és az onnan leszerelt, a keresőképtelenné vált beteg dol­gozónak, továbbá a terhes és szülő nőnek sem. A Munka Törvénykönyvének végrehajtási rendelete értelmé­ben a vállalat nem szüntetheti meg felmondással a munkavi­szonyt az alábbiakban meghatá­rozott időtartam és az azt köve­tő tizenöt nap alatt: a) sor- vagy tartalékos kato­nai szolgálat; b) keresőképtelenséggel járó bétegség, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjá­tól számított egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre jogosultság teljes ideiére; c) az illetékes szervek enge­délyével külföldön nemzetközi szervezetnél vagy államközi egyezmény végrehajtásaként Idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka; d) a tartósan külföldön szol­gálatot teljesítő dolgozó külföld­re utazására tekintettel fizetés­nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetésnélküli szabadság; e) a dolgozó nő férjének sor­katonai szolgálata; f) ösztöndíjjal külföldi tanul­mányútra kiküldött dolgozónak a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam; g) a terhesség és a . szoptatás alatt, a szülést követő hatodik hónap végéig; h) a beteg gyermek ápolá­sára táppénzes állományba he­lyezés vagy ilyen célból kapott fizetésnélküli szabadság; i) a gyermekgondozási segély, valamint a gyermek gondozá­sának céljára kapott egyéb fi­zetésnélküli szabadság; j) az állami csecsemőotthon­ban elhelyezett gyermekének vagy idegen gyermeknek szop­tatására az otthonba felvett dol­gozó nőnél ott-tartózkodása; k) a vállalat által vagy a vál­lalat hozzájárulásával más szer­vek által iskolára (tanfolyamra) küldés miatti munkavégzés alóli felmentés. A most ismertetett rendelke­zések a határozatlan idejű mun­kaviszonyra vonatkoznak. E rendelkezéseket nem lehet al­kalmazni a hatáiozott időre lé­tesített munkaviszonyok eseté­ben. Ez utóbbiaknál a munka- viszony akkor is megszűnik a határozott idő elteltével, ha fenti esetek valamelyike követ­kezik be időközben. Például, a munkaviszony megszűnése előtt a munkás megbetegszik. A ha­tározott idő leteltével a munka- viszony a betegség ellenére megszűnik. Ez a munkaviszony megszűnés azonban nem érinti a dolgozónak a betegségi ellá­tásra vonatkozó jogát. Ez utób­bit külön jogszabályok rendet zik s azok az irányadók. Hason­ló a helyzet akkor is, ha a dol­gozó nő terhes és határozott idejű munkaviszonya a szülés után szűnik meg. A munkavi­szony megszűnése nem vonja maga után a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának az elvesztését. A gyermekgondo­zási segéllyel kapcsolatos jog­szabályok értelmében lehetőség van a gyermekgondozási segély fizetésére, ha a jogszabályban meghatározott feltételeknek o dolgozó nő egyébként megfelel. (Erről ez évben már részletes I tájékoztatást adtunk). II. MIKOR KÖTELES A VÁLLALAT ÚJBÓL ALKALMAZNI MUNKAKÉPESSÉ VÁLT DOLGOZÓJÁT? A Munka Törvénykönyvének 19. §-a értelmében a vállalat köteles újból alkalmazni azt a munkaképessé vált dolgozót, aki nála üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegségek folytán megrokkant és rokkantsági nyugdíjának megállapításara tekintettel munkaviszonya koráb­ban megszűnt. Az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatt vagy egyéb okból csökkent munkaképessé­gű dolgozókat a vállalatok kö­telesek a számukra alkalmas munkakörben alkalmazni, cél­szerű foglalkoztatásukat minden rendelkezésre álló módon — így különösen belső munka­erő-átcsoportosítással, a mun­kahelyek, illetve eszközök meg­felelő átalakításával, átképzés­sel és egyéb úton is — biz­tosítani, a munkaviszonyuk meg­szüntetését pedig korlátozni kell. A most felsoroltak szerint nem foglalkoztatható csökkent mun­kaképességűek munkába állítá­sát a tanácsok kötelesek elő­segíteni. Azokat a csökkent munkaképességűeket, akiknek állapota miatt észszerű foglal­koztatása. s ezen keresztül anyagi ellátása már nem biz­tosítható, szociális támogatás­ban kell részesíteni, <1/1967. (XI. 22.) MüM—EüM—PM sz. r.> Hl. MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE Sajnos elég qyakori, hogy a munkások munkahelyükön mun­kavégzés közben üzemi balese­tet szenvednek. Ezzel kapcsolat­ban még mindig többször elő­fordul, hogy nem ismerik jogai­kat a dolgozók. Ezért itt kell is­mertetnünk a Munka Törvény- könyvének 62. §-át, amely ki­mondja, hoqy a vállalat a dol­gozónak munkaviszonya kereté­ben okozott kárért vétkességé­re tekintet nélkül teljes mérték­ben felel. Mentesül <j vállalat a felelős­ség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizáró- laq a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, Ennek hiá­nyában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. A vállalat — ha a sérelemért felelős — a dolgozó bejelenté­se alapján köteles a kárt meg­téríteni. A vállalat köteles a bejelentés megtételére a dol­gozó figyelmét felhívni, éspe­dig a sérelem bekövetkezését, illetőleq munkaképtelenné vá­lás esetén legkésőbb a felgyó­gyulást, q körülményekben be­következett lényeges változás esetén pedig legkésőbb a vál­tozást követő 30 napon belül. A sérelem miatti kárigény ér­vényesítésére a vállalat minden olyan esetben köteles a dolgo­zó figyelmét felhívni, amikor a sérelem; a) az üzemi balesetek beje­lentéséről és nyilvántartásáról szóló 3/1967. (VII. 21.) SZOT számú szabályzat 1. §-a értel­mében üzemj balesetnek minő­sül, valamint akkor is, ha a sé­relem a munkába menet vagy onnan jövet érte a dolgozót, amennyiben arra a vállalat szállítóeszközén történt utazás során került sor, b) a dolgozók társadalombiz­tosítási nyugdíjáról szóló 1958. évj 40, számú törvényerejű ren­delet végrehajtására kiadott 67/1958. (XII. 24.) számú kor­mányrendelet II. számú mellék­letében meghatározott foglal­kozási megbetegedésnek minő­sül. A felhívásban igénybejelen­tést szolgáló nyomtatványt is mellékelni kell. Ezt követően a vállalatnak a dolgozó bejelentése alapján 30 napon belül kell a kártérítést a dolgozó részére kifizetni, ille­tőleg, ha az igénnyel, illető­leg annak mértékével nem ért egyet, erről a határidőn belül köteles a dolgozót értesíteni. Hasonló rrtódon köteles a vállalat eljárni akkor is, ha hozzátartozói kártérítési igényé­ről van szó. A rendelkezések szerint ez esetben a dolgozó halálát követően haladéktala­nul köteles a munkáltató a hozzátartozók figyelmét a beje­lentés megtételére felhívni. IV. S HA ELMULASZTJA? Abban az esetben, ha a munkáltató q most ismertetett kötelezettségeinek nem tesz ele­get a megadott határidőn be­lül, akkor a dolgozó — munkás — jogosult a Munka Törvény- könyvének a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó szabályai szerint panaszt előterjeszteni. A panasz kérdésében a Vál­lalati Munkaügyi Döntőbizott­ság jár el. Határozattal értesí­ti a dolgozót kérelme teljesíté­séről, illetve elutasításáról, A határozat ellen — ha azt a dol­gozó sérelmesnek tartja — ke­resettel lehet fordulni a Mun­kaügyi Bírósághoz. A bíróság előtti eljárás során mód van a végleges rendezésre. Külön fel­hívjuk a figyelmet arra, hogy a kártérítési igény a Munka Törvénykönyvének általános rendelkezése szerint (5 §) há­rom év alatt évül el. Ezért az érdekelt dolgozók ezen időn belül érvényesítsék igényüket Léghajók i kanttal Sokan megjósolták mór az el­ső Montgolfier léggömb meg­születésekor: ez az eszköz is a háború istenét fogja szolgálni, mint annyr nagy találmány. A jósoknak részben igazuk is lett. Már a nagy francia forradalom­ban született fiatal köztársaság felállította az e|ső léghajós osz­tagot, amely fontos felderítési feladatokat hajtott végre a töb­bi között a Charleroi, a Fleurus-i Maubeuge-i csatákban és Mainz ostrománál. Felderítéssel kezdődött A harci bevetés menete a kö­vetkező volt: a forradalmi sereg állásai fölé kötött léghajót en­gedtek fel, mintegy 1000 méte­res magasságban. A léghajós társa egy vezérkari tiszt volt, aki az akkor szokásos zászlójel­zésekkel ismertette a földön ál­lókkal az ellenséges csapatok helyzetét, létszámát, mozgási irányát. A hadászati szakemberek ter­mészetesen nem elégedtek meg a felderítéssel. Kísérletképpen 1798-ban a Mars mezőn légha­jóról bombáztak szét egy faerő­döt. És ez még csak bemutató volt... Napóleon eleinte felielkese- dett a léghajós osztagok tevé­kenységén, majd a lelkesedése alábbhagyott. Pedig ha Napó­leon a számára oly végzetes Waterloo-i ütközetnél felhasz­nálta volna a léggömböt, nehéz- lavasságának java talán nem pusztul el a természeti akadá­lyon, és talán sok minden más­ként alakul. A napóleoni háborúk után az első levegőből történő bombá­zást az osztrákok hajtották vég­re Velence fölött. Ezeket a szer­kezeteket nem emberek irányí­tották és valóságos eredményt nem is értek el velük. Összeköttetés a külvilággal Ügy tűnt. hogy a léggömb hadászati jelentőségének befel­legzett. Ezt látszott igazolni az is, hogy az amerikai polgárhá­ború harcaiban az északi felde­rítés alig tulajdonított jelentő­séget a felderítő léggömböknek. Ennek oka az volt, hogy hiány­zott a megfelelő összeköttetés a megfigyelő tiszt és a földi felde­rítés között. így aztán a lég­gömb kosarából a felderítő, ki­ordíthatta a tüdejét, lent csak bólogattak, de egy szavát sem értették. Ez 1861—1863 között történt. De a polgárháborúban sok külföldi katonai megfigyelő is részt vett. A többi között egy német tiszt is: gróf Zeppelin. Ö a látottak alapján megszállott Zeppelint építettek, amelynek Az LZ I. Zeppelin léghajó felszállás előtt (1900) híve lett a léghatjózósnak. De az egészet új módon képzelte el. A későbbi párizsi kommün idején a körbezárt városból a kommünárdok csak léggömbbel tudták tartani a külvilággal az összeköttetést. A sárkányballon A léggömbnek — harcászati felhasználás tekintetében — nagyon sok rossz tulajdonsága volt még abban az időben. Ezeket küszöbölte ki a német Sigsfeld és Parseval az úgyneve­zett sárkányballonnal, amely hosszúkás formájú volt, és ép­pen a magasban fújó szél tar­totta irányban. A sárkánybailo- nok már jelentős harci tényezők voltak még a motoros repülés kezdetén is. A léghajók a benzinüzemű és Diesel-rendszerű motorok feltalálása előtt a szelek játék­szerei voltak, de 1895 körül megjelent az első benzinmotor­ral és légcsavarral hajtott lég­hajó. Ekkor már fémből is épül­tek motoros léghajók. E mun­kában úttörő volt a magyar származású Schwarcz Dávid ter­vező és kivitelező tevékenysége. Alumínium-testű léghajót épített csaknem áramvonalas formával. A zseniális feltaláló azonban művénök próbarepülését már nem érhette meg. Sikerek tekintetében nagy utat kellett megtennie az egyik leg­nagyobb léghajó tervező-kivite­lezőnek, az előbb már említett Ferdinand Zeppelinnek, (1838— 1917). Igaz, hogy az ipar ugrás­szerű fejlődése, a motorok kor­szerűsödése már megteremtette a kormányozható és kívánt irányba, nagyobb sebességgel vezethető merevtestű léghajó építésének lehetőségét. Zeppe­lin 1890-ben lemondott katonai rangjáról (vezérőrnagy volt) és minden pénzét a magatervezte léghajó megteremtésére fordí­totta. Őrültnek tartották, a hiva­talok elzárkóztak előle. Ekkor részvénytársaságot hozott létre, és 1900 július 2-án az LZ I. si­kerrel kiállta a gyakorlati pró­bát. Csakhogy elfogyott az alap­tőke, s a kísérletek folytatását sorozatos szerencsétlenségek gátolták, végül a már 68 éves Zeppelin eladta mindenét, de tovább dolgozott. Az LZ III. 1906 októberében j elsöprő győzelmet aratott a két- ! kedők és kishitűek fölött. Ez a Zeppelin gyors és tökéletesen kormányozható; hadi célokra is alkalmas léghajó volt. Erre már felfigyelt a porosz kormány is: 1915 és 1916 között az első vi­lágháborúban Zeppelinek bom­bázták Londont, Hullt és más angol városokat. Közben az angolok sem tét­lenkedtek. Nagyobb hatósugarú messzehordói légvédelmi ágyúik a fényszórókkal megvilágított Zeppelineket egymás után szed­ték le. A németek^ válasza: szuper Zeppelint építettek, amelynek sebessége meghaladta az órán­kénti 100 kilométert, emelkedő- képesége pedig a 4000 mé­tert. Az angolok válaszként ki­fejlesztették a nagyobb ma­gasságban operáló éjsza­kai vadászgépeket, és a szuper Zeppelin sem volt már elég jó. A németek ennek ellenére még mindig kitartottak a Zep­pelinek építése mellett, jólle­het ebben az időben már óriási lépésekkel fejlődött a repülés, amelyről következő fejezeteink­ben szólunk. Az új Zeppelinek űrtartalma 62 000 köbméter, hosszuk 211.5 méter volt, hét motorral működtek. Valamennyi motor 260 lóerős volt. A lég­hajók sebessége elérte az órán­kénti 130 kilométert Az első szuper-szupert 1918 -aügysziu- sában egy angol vadászgép gyújtólövedékei mégis felgyúj­tották. Megkondult a lélekharang a hadiiéghajózás fölött (Folyt, csütörtöki számunkEan) Gépkocsi­vezetőket keresünk FELVÉTELRE Havi munkaidő: 191 éra. Jelentkezés: Postai Gépjármű Szállítási Üzem, Pécs, Diósi u. 51. GarázsvezetönéL Nemzeti Színház: Nyári szűnetl Olympia Bár: ,, Paprikás Show’1',, Nyitva: 22—04 óráig. MOZI Parit: Dacolva élni (4. 6. 8) Park Kert: Az Olsen banda nagy fo­gása (10, 12), A zeppelin (f3, f5), mozi műsora 8 órakor a teremben! Petőfi: Az Olsen banda nagy fogá­sa (f5, f7, f9) Kossuth: Az Ölsen banda nagy fo­gása (10. 12), A zepelin (f3. f5). Bűntény a Via Venetón (f7, f9) Fekete Gyémánt: Kamaszkorom leg­szebb nyara (6), Jószerencsét: Az audiencia (5, 7). Rákóczi: Kettős bűntény Hamburgban (5, 7). Kodály Ko.: Némo kapitány és a víz alatti város (6), Május 1,s Solaris I—II. (f5). Boly: Kopernikusz (8), Har- kány: Három, milliárd lift nélkül (f8), Komló, Május 1.: Ordasok között (4, 6, 8), Komló, Zrínyi: A miniszter (4, 6), Mohács: Idegen arcok (6), Tere­sa doktornő (8), Mohács Kert: Ne- retval csata I—-II. (fö), Pécsvárad: önző szerelem (f8), Sellye: Napszú­rás (8), Siklási: Saint Tropezbe köl­töztünk (8), Szigetvár: Ruszlán és Ludmilla I—II. (5), Ha... (8). KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reqgeltl A Kossuth rá­dió reggeli műsora. Közben: 7.45: Orvosi tanácsok. 8.00: Hírek. Időjá- dás. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Bu­dapest és a vidék kulturális prog­ramjából. 8.20: Harson a kürtszói 8.56: Donizetti: A csengők 10,00: Hí­rek. Időjárás. 10.25: Az MRT szimfonikus zenekara játszik. 11.44: Gondolat A Rádió irodalmi lapja. 12.00: Déli krónika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Melódiakoktél. 14.07: Achmed és a tevehajcsór. Mesejáték. 14.50: Éneklő ifjúság. 15.00: Hírek. Időjá­rás. 15.10: Verdi: A végzet hatalma. 15.30: Népi muzsika. 15.59: Hallga­tóink figyelmébe! 16.00: A világ- gazdaság hírei. 16.05: Beethoven: G-dúr szonáta. 16.40: Maya. 17.00: Hírek. Időjárás. 17.05: Fiatalok stú­diója. 17.25: Polkák. 17.35: Honnan vegyék? 18.00: Könnyűzenei olimpia. Vili. (befejező) rész. 18.30: A Sza­bó-család. 19.00: Esti krónika. 19.25: Népdalok. 20.00: Mi a titka? 21.00: Hírek. 21.03: Kilátó. 22.00: Hírek. Időjárás. Körülbelül 22.15: Sport­hírek. 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. 22.30: Válaszút. 22.58: Részletek Offenbach: A tamburmujor lánya c. operettjéből. 24.00: Hírek. Időjárás. 0.10—0.25: Jannequin-kórusolc, ;i PETŐFI RADIO 4.25-—'7.59: A Petőfi rádió réggéH ze­nés műsora. Közben: 7.40: Xz MRT Közönséq szolga laténak tájékoztatója. 8.00: Hírek. Időfárás. 8.05: Zenekari muzsika. 9.00: Hírek. 9.03: Kórusok és népi zenekarok műsorából. 9.52: Fehér a fehéren. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Vonósnégyes-felvé­telek. 12.49: Bolíviai néoi da'llamok. 13.00: Hírek. Időjárás. 13.03: Törvénv- kőnw. 13.20: Abu Hasszán. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió ze­nés délutánja, 18.00: Hírek. Időjárás. 1Ä.10: Génjeink: veszélyben? 18.35; Iskolarádó. I „Zúgni kezd « térkép tengere” (ism.). 19.01: Gitárral angolulI 19.16: Magyar bajnokok labdarúgó-tornája. (A 3. helyért) 19.45: Peter Nero és zenekara játszik. 19.53: iá estét, gye­rekek I 20.00: Esti krónika II. 20.25: Üj könyvek. 20.28: Irodalmi kirándu­lások. 20.58: Mcnvar bajnokok lab­darúgótornája. (Döntő II. félidő) 21.50: Zenekari muzsika. 22.24: Nó­ták. 23.00: Hírek. Időjárás. 23.15: Romantikus zene. 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárás. 18.10: Szára- dunk zenéjéből. 18.34: Gépek az egészségért (ism.). 18.44: Mozart összes szimfóniái. 19.54: Magnósok, figyelem. 20.39: Hírek. 20.42: Schu­bert: B-dúr szonáta. 21.30: Dzsessz- felvételeinkből. 22.00: Plllangókisasz- szonyu 23.00—23.15: Hírek. Időjárás. PÉCSI RÁDIÓ 17.38: Műsorismertetés, hírek 17.35: üdülők kedvére 18.80: Az épülő pécsi kenyérgyár . „ . A riporter: Laky Rudolf 18.15: Résrletek a Három a kislány c. Schubert—Berthé daljáték­ból 18.30: Dél-dunántúli híradó 18.45: Cor Steyn orgonái 19.00: Szerb-horvát nyelvű műsor A fiatalok hullámhosszán. Ze­nés ifjúsági műsor. — Hírek 19.30: Német nyelvű műsor Hírek, események. — Hűtőhá- zak.^ Riport. — önök kérték. Zenés műsor Műsorzárás, MAGYAR TV I 80.0«: 17.23: Műsorismertetés 17.25: Hírek 17.35: Piros, tilos ., . (Ism.). 13.10: Honvéd Kórház 18.40: Játék a betűkkel 19.05: Reklámműsor 19.10: Esti mese 19.30: Tv-h íradó 20.00: Magyar bajnokok tornája. A döntő labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése a Népstadionból 21..50: Mai magyar egyfelvonásosok a képernyőn. Gyurkovics Tibor: Fekete vasárnap 22.25: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.00: Műsorismertetés 20.01: Richard Waverly pere. Tévéjá­ték (ism.). 21.25: Tv-híradó 2. 21.50: A kalandra hívó tenger. Ame­rikai filmsorozat. V. rész: Tró­pusi halvadászat. JUGOSZLÁV TV 16.45: Magyar nyelvű Tv-napló. 17.50: A fekete színű ló — filmsorozat gyer­mekeknek. 18.30: Népi muzsika. 19.00: Tudományos stúdió. 20.30: Párhuza­mosok — külpolitikai adás. 21.15: Összeütközések a határon — filmso­rozat. 22.05: Komolyzene. 2. MŰSOR 20.30: Szóra kozta tó-zen el műsor. 21.30: A belgrádi dokumentumaim iskola. 22.50: Huszonnégy ó>*a. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents