Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-06 / 214. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúlt nanio XXXI. évfolyam, 214. sióm 1974. augusztus 6., kedd Ara: 80 fillér Határőrök eskütétele Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szülők, hozzátartozók, báró- tok, volt munkatársak és az ér­deklődők százai jelenlétében vasárnap délelőtt a siklósi vá- történelmi falai ala'.i tettek es­küt a határőrség pécsi maga­sabb egységének ifjú katonái A katonai pompával megren­dezett eskütételi ünnepségen részt vett Érsek Bertalan ezre- j des, di. Vida Sándor az i MSZMP Siklósi Járási Bizottsá- | gának első titkára, dr. Hazafi j József Baranya megve Taná­csának vb-titkára és Szőke Atti- láné, a KISZ Siklósi Járási Bi­zottságának titkára. A díszzász­lóalj parancsnokának jelentése után Chován János alezredes köszöntötte az ifjú katonákat, a catonoi eskü jelentőségéről latárőreink becsületes helytó - ásónak fonto*sánáról szólvr. Az esküt tett katonákat a BM ■ la árő.sna "országos parancs­noka képvisel“ ében Érsek Be - 'lan ezredes köszöntötte, maid Cselik Laios határőr monda L álaszbeszédet bajtársai nevé­ben. Az eskü éteh ünnepség az jú Itan-'á' di'vme intővel er véget. Ezt követően megnyíltak a laktanya ' kapui: o szülők, hozzátartozók szeretteik társasé. | gában tölthettek a vasárnapot, A pártszervezetek a városért A ki manapság ellátogat egy-egy városi körzeti pártszervezetbe, azt tapasztalja, hogy figyelmük előterébe mind­inkább a lakóterület minden­napi élete, a környezet és az életfeltételek fejlesztése kerül. A korábban szőkébben értelme­zett alapszervezeti élet kérdé­sein túl a körzetekhez tartozó kommunisták mind nagyobb mértékben kívánnak részt venni a városuk fejlődését szolgáló közéleti tevékenységben is. Tegyük hozzá, hogy ehhez a feltételek is egyre kedvezőbbek. Az utóbbi években e pártalap- szervezetek munkája jelentősen fejlődött, szervezeti életük terv­szerűbbé, tartalmasabbá vált Fokozatosan növekszik tagjaik száma is: nem egy városban a párttagság mintegy tíz százalé­ka tartozik a körzetekhez. S az ide átjelentkező párttagok zö­me ma már nemcsak nagy élet­tapasztalattal, de a párt- és közéleti munkában szerzett jár­tassággal is rendelkezik. E kommunisták többsége jogosan igényli, szellemi és fizikai fris- seségük pedig lehetővé is te­szi számukra az aktív, közjót előmozdító társadalmi munka végzését. Ahol a pártszervezet vezetősége érdemben segíti o nyugdíjba kerülő kommunisták számára az új körülményekbe való beilleszkedést, ott a körzet által igényelt pártmunkához ha­mar megjön a kedvük. S ha a kellő tájékoztatás és útbaiga­zítás kíséretével adott pártmeg- bizatásuk igazodik érdeklődési körükhöz és korábbi mozgalmi, közéleti tapasztalataikhoz, ak­kor eredményes részvevői lesz­nek a terület politikai életének. Hogy a körzeti pártszerveze­tek érdemben és hasznosan tudiók segíteni városuk fejlesz­tését, az az irányitó pártszerve- ken is múlik. Vagryis azon, mennyire készítik fel és tájékoz­tatják őket, mennyire tisztázzák pontosan velük saját feladat­os hatáskörüket, a kapcsolatok rendjét így elkerülhető, hogy egyes lakóterületi alapszerveze­tek túllépjenek hatáskörükön, s olyan kérdésekben is dönteni kívánjanak, amelyekben csők az egész város helyzetét átte­kintve lehetséges állást foglalni. A z irányításnak és felkér szitésnek, a munkába történő bevonásnak több jó módszere és formája alakult már ki. Elismerően lehet szólni azokról o párt- és tanácsi szer­vekről, amelyek a városfejlesz­tési tervek kialokftósáhor rend­szeresen igénylik a körzetekben dolgozó kommunisták és pár- tonkivüli segítőtársaik vélemé­nyét, körzeműködését Több tá­rosban, — igen helyesen meghívjak a körzeti pártszerve­zetek képviselőit olyan tanács­kozásokra, amelyeken a toros helyzetéről, jövőjéről esik szó. Részt vesznek a városi pártbi­zottságok kibővített ülésem, a tanácsok és népfront-bizottsá­gok értekezletem, ahol javasla­taikkal, észrevételeikkel tel­jesebbé teszik a városfejlesz­tést szolgáló terveket Természetesen t tanácskozá­soknak fontos szerepük von ab­ban is, hogy segítenek rangso­rolni a javaslatokat és igénye­ket A lakosság közötti tömeg­politikai munkához ugyanis a körzeti pártembereknek ismer­niük kell a megvalósíthatatlan kérések elutasításának indo­kait éppúgy, mint a körzetüket érintő távlati elképzeléseket. Mindezek ismeretében tudnak megalapozott, reális munka- programot kialakítani, lfolytatás * 2. oldalon) Kádár János látogatása a Szovjetunióban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára oz SZKP Központi Bizott­ságának meghívására augusztus 2—5 között rövid baráti látoga­tást tett a Szovjetunióban. Augusztus 3-án és 4-én a Krímben találkozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Kádár János között. A két párt vezetője tájékoztatta egymást a Magyarországon, il­letve a Szovjetunióban folyó szocialista, kommunista építő­munkáról. Áttekintették az SZM- MP és az SZKP közötti kapcso­latok, a sokoldalú magyar— szovjet együttműködés további elmélyítésével összefüggő kérdé­sek széles körét. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, a feszültség további enyhítéséért, a béke megszilárdításáért folyó harc időszerű kérdéseiről is. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója o szívélyes barátság, az összes megtárgyalt kérdésben való teljes nézetazo- j nossóg légkörében folyt le. Kádár Jánost a szimferopoli i repülőtéren fogadta és búcsúz- i tatta Leonyid Brezsnyev, az SZKP j KB főtitkára, N. K. Kiricsenk.o, j az Ukrán Kommunista Párt Kri­mi Területi Bizottságának első titkára, T. N. Csemadurov, a Krimi Területi Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnöke, valam nt más párt- és állami vezetők Kádár Jánost hazoérkezése- i kor, hétfőn a Ferihegyi repülő­■ téren Biszku Béla, az MSZMP 1 Politikai Bizottságának tagja, a I Központi Bizottság titkára és dr. ■ Berecz János, a KB külügyi ősz- j tályónak vezetője fogadta Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­I unió magyarországi nagykövete. fl KSH Baranya megyei igazgatóság jelentése 1974.1. télévről A hét végére befejeződik az aratás 1974 első féléve során a megyében sokoldalú beruházási te­vékenység folyt, a termelő és a nem termelő ágazotok állóalap­jai egyaránt számottevően gyarapodtak. A fejlesztések — ösz- szességükben — folyamatosak, ütemesek voltak: nagyobb beru­házások üzembe helyezésén kívül számos fontos objektum kivi­telezési munkáit folytatták és nagy számban került sor újabb — főként ipari — létesítmények megkezdésére is. Az első félév folyamán üzembe helyezett beruházások vala­mennyi népgazdasági ágat érintették; a legnagyobb mértékben az ipar állóeszközállománya gyarapodott a mohácsi Farostlemez- gyár bővítésének üzembe helyezése következtében, Hég mindig „csúsznak a beruházások // A folyamatban lévő fejlesz­tések közül legfontosabbak: az egyes szénbánya-üzemek újabb szintjeinek termelésbe kapcsolása, ill. kapacitástar­tása, a Zsolnay Porcelángyári rekonstrukció, az új Pécsi Szikra Nyomda, a mellette épülő kenyérgyár, a pécsi vá­góhíd rekonstrukciója és oz ugyoncsck pécsi Konzum-óru- ház. Az első félév folyamán szá­mos nagyobb értékű új ipari létesítmény beruházásának meg­kezdésére is sor került Fonto­sabbak: a mohácsi ülőbútor­gyár, valamint pécsi viszony­latban az új Sopiana vákuum- technikai gépgyár beruházá­sának első üteme, a Pécsi Bőr­gyárban újabb — évenként félmillió négyzetméteres — sertés puhabőrgyártó kapaci­tást eredményező bővítés, a Szigeti úti gépkocsi javító és karbantartó üzem, a vállalati és szövetkezeti összefogással épülő baromfifeldolgozó és o tejporgyártó üzem. A beruházási tevékenység a különböző stádiumban lévő fejlesztések arányosnak tekint­hető megoszlása ellenére sem volt tervszerű. Az időszak fo­lyamán üzembe helyezett fon­tosabb létesítmények ugyanis (a lakásépítkezések kivételé­vel) szinte kivétel nélkül a ter­vezettnél későbbi időpontban készültek el, Ml. kezdték meg a rendszeres termelést, Mindezek a tünetek többnyi­re nem az építőipar mulasztá­sának következményei, hanem a beruházások hiányos előké­szítésére vallanak. A Mecseki Szénbányák idén az 1973. évinél lényegesen nagyobb beruházás! fedezettel rendelkeznek; első félév végi rendelés- és szerződésállomá- ; nyuk azonban arra mutat, | hogy a szénbányászati beru- i házások megkívánt ütemű ; felgyorsításához ez idő szerint meg nem minden esetben adottak az anyagi-műszaki fel- ! tételek. A teljesített tanácsi beruhá­zások összege a megye egé­szét tekintve 11,3%-kal növe- j kedett, a megyén belül Pécs | városában azonban ez a nö- ! vekedés 57,1%-os volt A me­gyeszékhelyen kevesebb lakás épül áz idén, mint tavaly, vi­szont a lakásépítkezések is, járulékos beruházásaik is fo­lyamatosabbakká váltak. Első félév folyamán idén tanácsi beruházásból 284 lakást he­lyeztek üzembe Pécsett, tavaly | egyet sem. Pécs célcsoportos | lakásberuházásaira 347,5 mil­lió Ft áll rendelkezésre ez év­ben, ennek 52,6°/o-át az első félév végéig mór fel is hasz­nálták. /avulás az ipar termelékenységében Baranya megye szocialista iparának termelése 1974. I. félévében 4,2%-kal, bányászat nélkül számítva 11,0%-kal volt több, mint egy évvel koráb­ban. Országosan az ipar ter­melése ezúttal is gyorsabban (7,0°/0-kal) bővült, mint me­gyénkben. Minisztériumi szektoron be­lül o nehézipar termelése 3,4%-kal nőtt. Dinamikusabb fejlődését a már elmúlt évek­ben is jelentkező strukturális problémák gátolták. A téglaiparban az idén is értékesítési gondok jelentkez­1 tek- és ez a- termelésre fékező­leg hatott. A nehézipar más termékeiből viszont növekedett I o termelés: cementből több I mint másfélszerannyi,' villamos- j energiából 1,4%-kql több volt az év első felének termelése, mint a múlt év azonos idősza­kában. A múlt évi visszaesés után a szolgáltató vállalatok tevékenysége is bővült. A minisztériumi könnyűipar fejlődése lassúbb volt, mint ta­valy. Lábbeliből azonban 15%-kal, bútorból 7%-kol töb­bet gyártottak a bázisidőszaki­nál. Kevesebb bőrkesztyű, jó­val több bőrruházati termék J készült, mint egy esztendővel korábban. Az élelmiszeripar főbb ága­zatai közül a húsipar az ala- . csony, a tejipar a magas bá­zishoz ^képest növelte terme­lését. A kedvezőtlen időjárás a zöldborsó és egyes gyü­mölcsfélék érését hátráltatta, ami miatt a konzervipar fél­évi termelése nem érte el az egy évvel ezelőtti szintet (Folytatás a 3. oldalon) Az összefogás példamutató Vasárnap estiq <j megye ter­melőszövetkezeteinek és állami, gazdaságainak több mint hetv ven százaléka befejezte az ara­tást A földeken .a termésnek, aliq nyofc százaléka áll még lábon, így hát, amennyiben az időjárás továbbra is kedvező marad a hét végén Baranya mezőgczdasáqi üzemei befeje­zik a betakarítást. A Baranya megyei Gabona­felvásárló és -feldolgozó Vál­lalattól kapott tájékoztatásból megtudtuk, hogy vasárnap es­tig 12 200 vagon étkezési és 1500 vagon takarmánybúzát vá­sároltak fel. Takarmány- és sörárpából pediq 240 vagonnal szállítottak q raktárakba. Az előzetes becslések szerint mint­egy 19 000 vaqon qabonát ter­melnek a qazdaságak. Ez azt jelenti, hogy 1500 vagonnal több búza érkezik a felvásár­ló telepekre mint az elmúlt esz­tendőben, Tárolási gondok nin­csenek, hiszen a Gabonafelvá­sárló és -feldolgozó Vállalat több mint négyezer vagonnal bővítette szükségtárolóinak be­fogadó kéoességét. , A gazdaságok összefogása i példamutató. Azok az üzemek, amelyek már befejezték az aj­tóst kölcsön adják kombájnjai­kat a szomszédos gazdaságok­nak. Az idei gábonq minősége jó, a búza hektoliter súlya megha­ladja a 80 kilogrammot. A Go- bonafelvásártó 'és -feldolgozó Vállalat ■ eddiq több mint hét­millió forint minőségi felárat fi­zetett o gazdaságoknak. Az aratás befejezéséig várhatóé-* méa hárommillió forint minősé­gi felár üt) a tsz-ek és állami gazdaságok markát, A gabonafelvásárló, hogv könnyítsen a mohácsi-szigeti gazdaságokon és önmagán, uszályokat állíttatott o szigeti oldalra: eddiq ötszáz vagon gabonát ■ küldtek a fővárosba. Időközben megkezdődött az e* port is. Csehszlovákiába ezer vagon búzát szállított a válla­lat. S a közeli napokban nyolc­száz vagon gabonát exportál­nak Jugoszláviába. Tizenhat kandeláber ontja a fényt A befejezéséhez közeledik a dróvoszabolcsi híd építése. Már csak kisebb munkálatok vannak | hátra, A jugoszláv—magyar ko­operációban létesülő hidat — az operatív bizottság előzetes tervei szerint — ez év októberé­nek végén adják ót teljes egé­szében a forgalomnak. Az avatatlan szemlélőnek úgy tűnhet, hogy hetek óta alig vál­tozott valami az új hídon, mert a látványos, nagy gépparkot igénylő műveleteket mór elvé­gezték az építők. A Hídépítő Vállalat a közelmúltban fejezte be annak a 216 előregyártóit vasbeton elemnek o beszerelé­sét, amelyen majd a tulajdon­képpeni gyalogos forgalom bo­nyolódik. Folyamatbon van ju­goszláv oldalon a hídfő kői üli feltöltés, betonozás is, s rövidé­Rövidesen elkészül a dróvoszabolcsi hid sen hozzákezdenek a védőkor­látok felállításához. A kivitele­zési munkálatokban részt vesz az Országos Szakipari Vállalat, s már végzi a vasszerkezeiek korróziógátló, alapozófestéset. A tervek szerint a létesítmény végleges színe zöldesbarna ár­nyalatú lesz. A másik társépítő, a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat a híd elektromos szerelését végzi és ennek kere­tében hamarosan o helyere kerül tizenhat korszerű világorí- tóst birtosító kandeláber is. A visszalevő munkálatok egy része még a jugoszláv^' kivitele­ző, o DURO DAKOVIC cég feladata, mert ők készítik a híd aszfalt burkolatát. Ezután kö­vetkezhet a próbaterhelés. Néhány szó a híd méretéből: A különlegesen szép, karcsú híd hossza 316.5 méter, szélessége 10.5 méter. A gépkocsik számá­ra 7.5 méter szeles pálya áll rendelkezésre, o gyalogosoknak pedig két oldcdon 1.5—1.5 me­ter széles járó. A rövidesen elkészülő új híd jelentős mértékben leegyszerű- síti majd a Jugoszláviából ha­zánkba igyekvő autós forgalmat A mind zavartalanabb átkeiés érdekében mindkét részről «or. szerűsítik a járulékos utakat és. a határ szolgalati épületeket F, J, i Fejlődött megyénk gazdasága

Next

/
Thumbnails
Contents