Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-04 / 212. szám

Hogy mi marod emlékezetes? Talán a XV. századi kis orosz templom, a töredezettre száradt óból, a skanzenben, nem mesz- sze Rigától. A fenyvesek közt magyar ének tör át, betöltve az erdőt. A rögtönzött hangver­senyt Pitti Katalin, a Zeneművé­szeti Főiskola harmadéves hall­gatója adja, aki operaénekes­nek készül.,. Vagy a salaspFlsi rekviem? A volt német koncentrációs tá­bor helyén, a nappali fényű éjszakában (Rigában fehér éj­szakák vannak). Utána a tábor életbenmaradt tagja kalauzolt bennünket a volt barakkok he­lyére, a kézzel és kanalakkal vájt tó partjára. A százezer soknemzetiségű ál­dozat emlékműve monumentális és lenyűgöző. Alkotói szakítot­tak a hagyományos emlékmű építészettel, A hatalmas beton­fal alá, mint ék hatol egy má­sik betonkonstrukció — talán a felszabadulás iszonyú erőfeszí­tését jelképezve. Itt, a Kék be­tonkolosszus találkozásánál van a bejárat. A falon túl, a hatal­mas zöld térségben a tábor néhai életét (ha életnek lehet nevezni!) megidéző monumen­tális kompozíciók, arányosan el­osztva a puszta térségben. Ref­lektorok világítják meg a szob­rokat, méltóságteljes gyászzene szál, betöltve a környező er­dőt, a mi afkonyatunkhoz ha­sonló éjszakát... A száz magyar fiatalnak, aki július 18—26 között részt vett a VI. szovjet—magyar barátsá­gi tábor munkájában, van mire emlékeznie. Munka volt ez a ja­vából. A tábor célja egymás ifjúsági szervezetének, ifjúság­politikai kérdéseinek, eredmé­nyeinek jobb megismerése volt Csak emlékeztetőül: a Komszo- mol idén tartotta XVII. kong­resszusát, s idén ünnepelték azt, hogy ötven évvel ezelőtt vették fel a Lenini Komszomol nevet. A tábor több szekcióban vé­gezte munkáját: az ifjúmun­kások, a parasztfiatalok, a fiatal alkotók, az egye­temisták, diákok és a fiatal ér­telmiségiek külön csoportokban beszélték meg közös gond­jaikat. A magyar táborvezető Bara­bás Iá nos, a KISZ KB titkára 'volt, de Baranya is képvisel­tetne magát a „legfelső veze­tésben" a KISZ Baranya me­gyei első titkára, Petöházi Szil­veszter személyében, aki a tá­borvezető helyettes tisztét töl­tötte be. Vendéglátónk, a lett Komszo­mol Rigától nem messze, egy pompás fürdőhelyen, Jurmalá- ban szállásolt el bennünket Autósztráda visz ide, az út mentén mindenütt apró dácsák. Megérkezés a rigai pályaudvarra, (Középen Barabás János, a KISZ KB titkára, a kép bal szélén a Lett Komszomol titkára) Szorongatott helyzetben a Lón Holdrendszer A kambodzsai felszabadító erők Pnohm Penh köze­lében végrehajtott sikeres támadásai nyomán a Lón Nol-rendszer felté­tel nélküli béke­tárgyalások meg­kezdését javasolta a hazafias erők­nek. A 181 035 km* területű ország 90 százalékát a fel­szabadító erők el­lenőrzik. Itt él a VtETW*M 6,7 milliós lakos­ság 82 százaléka. A Lon Nöl­re zsim uralma csak a főváros és közvetlen környékére, vala­mint néhány városra terjed ki. Kambodzsa 1862-tői francia gyarmat 1953. november 9-én Kambodzsai Királyság néven függetlenné vált 1955. október 25-én szakított a francia gyar­matbirodalommal. 1960-tól No­rodom Szfhanuk a királyság formálta fenntartása mellett Kambodzsa államfője fett 1960- tól az ország pozitív semleges­ség! politikát folytatott barát­sági szerződést kötött Kínával, szakított Thaifölddel, Dél-Viet­nam mai és az USA-val. 0- ismerte a Dél-vtetnaml Nem­zeti Felszabadítás) Frontot és az NDK-t Az 1969 augusztusá­ban hatalomra került Lón Nol miniszterelnök 1970. március 18-án jobboldali puccscrf meg­döntötte Szihanuk elnök hatal­mát Az ország egész területén fegyveres ellenállás bontakozott ki, A rendszer összeomlását az amerikai és a dél-vietnami csa­patok 1970. április 30-i, a sai- goni hadsereg 1971. novemberi és 1972 januári intervenciója akadályozta meg. 1970. május 4-én Pekingben Szihanuk veze­tésével megalakult a Kambod­zsai Királyi Egységkormány. 1970. október 9-én a fővárost és környékét valommt pór várost magába foglaló területen a Lón Nol-rendszer kikiáltotta a Khmer Köztársaságot A gazdasági élete* az 1970 Óta folyó háború dezorganizál- ta. 1969-ben az egy főre jutó nemzeti jövedelem 111 dollár volt A gazdaság alapja a me­zőgazdaság. A nemzeti jövede­lem közel 50%-át a mezőgaz­daság, 30%-ót a bányászat 20%-át az ipar, Illetve a szol­gáltatóipar adta. Fontosabb ter­mékei: a kukorica, rizs, nyers­gumi, szója, cukornád. Számottevő Ipar a független­né válás után főleg külföldi se­gítséggel Jött létre. A szocialista országok közül a Szovjetunió egyetem, erőmű, kórház, Cseh­szlovákia traktorokat összesze­relő üzem, Kína pedig textil-, falemez-, cement- és papírgyár építésében működött közre. Nyugatnémet és francia tőké­vel az út- és vasúthálózatot, va­lamint az oktatást fejlesztették. Az ipari termelés 40%-át az élelmiszer feldolgozás adta. A bányászat termelési értékét a vas-, fém-, arany és ezüstére, valamint a foszfát kiaknázása adta. hétvégi házak. Szállásunk egy szakközépiskola, hatalmas parkjával csak néhány száz méterre feküdt a Balti-tenger­től, a „borostyánporttól." Ép­pen ottlétünk alatt ünnepelték 34. évfordulóját annak, hogy a most 2,5 milliós Lettország visszatért a Szovjetunió népei­nek sorába. A szovjet tábor résztvevői a legkülönbözőbb köztársaságok­ból és vidékekről érkeztek. Litvánok és ukránok, bjeloru- szok és kárpát-ukrajnai magya­rok is voltak közöttük. Egy közösség hamar megis­meri legérdekesebb tagjait. A néhány baranyai közül bizo­nyára Csizmadia Sándor, a nemrég feltűnt komlói pol-beat énekes volt az egyik legismer­tebb. Egy gitárt szagga'ott el a közös éneklések során. Min­dig az alkalmas pillanatban hangzott fel tőle a Guantana- mera vagy a DÍVSZ induló, vagy saját szerzeménye. Nem kis mértékben ennek a zene­szerszámnak volt köszönhető, hogy a magyar közösség nem­csak venni, hanem legtöbb­ször adni tudta a lapot. A legszínesebb egyéniség vi­szont minden bizonnyal Pólyák Feri, az alföldi népi fafaragó volt, aki üres óráiban (pedig ebből kevés volt), minden fel­lelhető fát megfaragott, s be­lőlük kedvenc figuráit, kunsá­gi parasztemberek arcmását. Amikor erre felfigyeltek a szov­jet fiatalok, mindenki Pólyák szobrot akart ajándékba. Pó­lyák Feri nem is a „megrende­lésre", hanem a szokatlan fa­anyagra panaszkodott, pedig kedvenc baltáját is ótcsem- pészte a vámon. A magyar csoport az egyéni ajándékokon túl kollektív keze- nyomót is otthagyta Rigában. Nem messze a fővárostól fo­lyik egy hatalmas erőmű épít­kezése, az első turbinák szep­temberben már indulnak. Egy napon idejöttünk ki dolgozni a komszomolistákkal. Az összetúrt, vasbetonnal kibélelt terepen né­hány hónap múlva az elterelt Daugava folyó vize hömpölyög majd, s 40 négyzetkilométer mes­terséges tó keletkezik a kör­nyéken. Olyan hamar, mint mi. ezen az építkezésen senki sem érdemelte ki az erőmű „tiszte­letbeli építője" címet. Az er­ről szóló „okmányt", egy jó tizenötkilós követ, rajta a fel­irattal az egyik magyar fiúnak kellett hazáig cipelnie. Az elutazás napján esett az eső. A tenger felöl érkező bő felhők terítették be a várost. Azt mondják, jó ha búcsúzás­kor rossz az idő, zuhog az eső. Ki tudja? A fúvószene foszlá­nyai, az esőtől csatakos virá­gok cseréje közben csak egy mondat tért vissza mind un to­lón: Viszontlátásra jövőre, Ma­gyarországon. Marafkó László A nemzetközi figyelem középpontjában Ellentétek a Földközi-tenger térségében Hosszabb idő óta a nem­zetközi figyelem középpont­jában áll a Földközi-tenger és annak térsége. A közel- keleti háború, a válság meg­oldatlansága, a legutóbbi ciprusi összeütközés ismét bi­zonyította e térség rendkívüli nemzetközi jelentőségét. Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára a lengyelországi ün­nepségek alkalmából mon­dott beszédében többek kö­zött utalt arra, hogy a Szov­jetunió hajlandó a térség biz­tonsági egyensúlyához hozzá­járulni olyan módon is, hogy megfelelő kölcsönösségi ala­pon kivonnák a szovjet flottát a Földközi-tengerről, célozva arra, hogy ha az Amerikai Egyesült Államok és a NATO is ilyen lépést tenne. A Földközi-tenger a föníciai­ak óta az emberiség fő keres­kedelmi és hódítási útvonala. Az ókortól napjainkig az Euró­pát, Ázsiát és Afrikát összekötő víztükör felett az uralkodott, akinek erősebb flottája volt, aki minden időben biztosítani tud­ta jelenlétét ebben a térségben. Ma, a repülőgépek és rakéták megjelenésével némileg módo­sult a helyzet. A Földközi-tenger feletti ellenőrzésben a flottán kívül számottevő szerepet kap­tak a tengeralattjárók, minde­nek felett pedig a szárazföldi repülőterek, a partraszálló erők és a szárazföldi csapatok. Érthető, hogy az Egyesült Ál­lamok és a vele szövetséges NATO-tagállamok az elmúlt év­tizedben igen érzékenyen rea­gáltak minden olyan változásra, amely jelenlétüket megkérdő­jelezhette a térségben. A Gib­raltártól Port Sóidig húzódó mintegy 3500—3800 kilométeres útvonal mentén politikailag ugyancsak tarka képet találha­tunk. A három NATO-tagálla- mon (Olaszország, Görögország és Törökország) kívfil itt terül el az egymástól merőben eltérő két szocialista ország, Jugoszlá­via és Albánia, a politikailag rendkívül labilis Spanyolország, Izrael és az arab országok egy része, az igen különböző orien­tációjú Maghreb-csoport, vala­mint a partvonalak között meg­húzódó két fontos sziget, Ciprus és Málta. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy egyetlen na­pon általában körülbelül 2600 kereskedelmi hajó tartózkodik o Földközi-tengeren, vagy rako­dik kikötőiben, nem nehéz fel­ismerni a világ egyik leghatal­masabb tengeri folyosójának fontosságát Ugyanakkor napjainkban földrészünknek ellentétekkel leg­inkább megterhelt sávja ez a terület. Ellentét feszül itt Nagy- Britannia és Spanyolország kö­zött Gibraltár, Olaszország és Jugoszlávia között Trieszt,. Gö­rögország és Törökország kö­zött pedig Ciprus és az Egei- tengeri olaj kérdésében. Itt kell említést tennünk a közvetlen világpolitikai konfliktus veszélyét rejtő közel-keleti problémáról. ■«mim A mediterrán-medence föld­rajzilag két részre bonthatók a nyugati és keleti körzetekre. A kettő között szűk tengerszoros húzódik, Szicília déli partjaitól a tunéziai Tib-fokig, léfontossó- gú összeköttetést teremtve a távoli partvidékek között. Ez a 130 kilométer széles tengeri ka­pu fontos útvonal, de ugyan­akkor holtvágány is lehet a NATO számára, attól függően, hogy milyen politikai tényezők uralják itt a helyzetet. Semmivel sem kisebb jelentő­ségű ilyen szempontból a nyu­gati körzet másik pontja, a 13,4 kilométer széles Gibraltári-szo- ros, amely mély és gyors áram- lású kaput jelent Spanyolország és Marokkó között az Atlanti­óceán felé. Jelenleg a „Szikla" Nagy-Britannia fennhatósága alatt áll, bár Spanyolország már több alkalommal megkér­dőjelezte ezt A keleti körzetben a török szorosok — a Boszporusz, a Márvány-tenger és a Dardanel­lák — a Fekete-tenger kapui, így jelentőségüket nehéz lenne túlbecsülni. A délebbre kiépített és az újramegnyitásra készülő Szuezi-csatorna a tengeri össze­köttetés szempontjából igen fontos útmegtakarítást jelent az Arab-félsziget olajkincseihez, il­letve a Vörös-tenger, az Indiai­óceán és a Távol-Kelet felé. Az „olasz csizma" délkeleti kfszögellóse és Albánia között található az Otrantói-szoros, az Adriai-tenger bejárata. Itt ve­zet az út a Földközi-tenger felől Jugoszlávia partjaihoz és az úgynevezett „(jubjanai-kapu- hoz”, amely Trieszten ót Auszt­ria és Magyarország felé visz. Mindezek után érthetővé válik a NATO magatartása a Föld­közi-tenger térségében. Nápolyi székhellyel NATO-bázist hoztak létre, hogy annan figyelemmel kísérhessék a szovjet hajók moz­gását amerikai—görög egyez­ményt írtok alá, amelynek ér­telmében a 6. flotta használhat­ja a pireuszi és eleuziszi tá­maszpontokat A hadihajók utánpótlásának biztosítására bő­víteni kívánják a támaszpontok hálózatát és azt akarják, hogy a kulcsfontosságú stratégiai pontokon politikailag is nyu­gati befolyás érvényesüljön. Éppen ezért nagy jelentőségű a Szovjetunió állásfoglalása a Földközi-tenger vizeivel kapcso­latban, amely abból Indul ki, hogy Itt sajátos viszonyokkal kell számolni. Földünknek ezen a részén a szocialista országok, a kapitalista Nyugat, és a fej­lődő országok közvetlenül érint­keznek egymással. Arról sem lehet megfeledkezni, hogy ez a körzet közvetlenül szomszédos a Szovjetunió déli' határaival. Ért­hető tehát, hogy a Szovjet­unió mindazt figyelemmel kísé­ri, ami a Földkőzl-tenger me­dencéjében történik., Tolnay Lószid Nagy-Britannla gyarmata, a gibraltári „Szikla”, az algedras-i öböl felől Látogatóban Karl-Marx-Stadtban Szálloda az új városközpontban Testvérpártunk, a Freie Presse meghívására egy hetet töltöt­tem Karl-Marx-Stadtban. Az egyre szépülő, gazdagodé vá­rosból sok kellemes meglepe­tés, találkozás élményével tér­tem haza. Vendéglátóim büsz­kén mutatták meg mindezt az újat, mely legutóbbi, tíz évvel ezelőtti látogatásom óta lé­tesült Ezekről számolok be az elkövetkezendő hetekben meg­jelenő írásaimban. Elsőként szálláshelyemről, a Július ele­jén átadásra került Kongresz- szus Szállodáról néhány sor­ban úgy, ahogyan azt ked­ves újságíró kísérőm, Hans Egon Hoffmann nekem bemu­tatta. A városba autóval érkezők már messziről és minden irány­ból láthatják a központban ál­ló, ez idő szerint legmoder­nebb és legmagasabb épüle­tet A fővárosi Berlin Város nevezetű hotel után ez az NDK második legnagyobb szállodája, egyébként a 27. nemzetközi szálloda a köztár­saságban. A szálloda harma­dikként csaflakozfk a mór meg­lévő két Karl-Marx-Stadt-I nemzetközi szállodához: a Chemnitz) Udvarhoz és a Moszkva Szállodához. A 28 emeletes épületben 380 szoba van, 760 vendég szá­mára. A szobák többsége egy-, illetve kétágyas. Ezen kívül hét lakosztály áll rendelkezésre. Minden szobában kádfürdő, önálló mellékhelyiség, telefon, rádió és ébresztőóra van. A lakosztályokban ezen kívül szí­nes televíziókészülékek és hű­tőszekrények szolgálják a ké­nyelmet A szállodában mindent meg­tesznek a vendégek kényelmé­re, kiszolgálására, különös te­kintettel étkezési Igényeikre. Húsz különböző helyiség ren­dezhető be különleges alkal­makra, esküvők, családi ünnep­ségek tartására. A helyiségek egyikét a magyar testvérme­gyéjük tiszteletére Tolnának hívják, A 26. emeleten találha­tó a 120 vendég fogadására alkalmas Jolta cukrászda és bár, ahonnan szép látvány nyí­lik a városra, jő Időben még az Erchegységet is láthatják a vendégek. A szálloda mellett épül a leendő kultúrközpont, amely­ben kongresszusokat és egyéb nagyobb ünnepségeket rendez­hetnek majd, felszerelve azo­kat a modern technika min­den eszközével. Az épületcso­port teljes felavatását október­re az NDK fennállásának 25. évfordulójára tervezik. Ezzel lé­nyegében befejeződött o má­sodik világháborúban szétbom­bázott városközpont újjáépítő­Jurmala — barátság

Next

/
Thumbnails
Contents