Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-04 / 212. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. augusztus 4. Az 1973. évi mikrocenzus adatai Magyarország lakossága: 10416000 Több szülés, kevesebb abortusz Az Idén január elsejétől június végéig tízezerrel több nő szült hazánkban, mint tavaly az első félévben. Az év első felében 30 és félezerrel többen keresték fel a terhes-tanácsadókat ázzál, hogy vállalják a gyermeket. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva ez 37 százalékos emelkedést jelent. S hogy nemcsak a szülőképes korú nők arányá- nck növekedéséről van szó, art egyetlen adat is meggyőzően bizonyítja: a terhes tanácsadókban először megjelenő terhesek között az idei első félévben 12 és félezren jelentették be, hogy a harmadik gyermeküket várják: csaknem annyian, mint 1972- ben egy teljes év alatt Ugyanakkor, amióta a körzeti és az üzemorvosok is felírhatják a hormonális fogamzásgátló-szereket, a nők bátrabban élnek a korszerű védekezés lehetőségével. 1973. október óta az antf- bébi tabletták forgalma 45 százalékkal emelkedett, s 40 százalékkal kevesebb nő terhességét szakították meg műtéttel, mint egy évvel korábban. Az abortuszok számának a vártnál Is kedvezőbb alakulása azonban nem a terhességmegszakítást elbíráló bizottságok szigorúságának tudható be. Az év első öt hónapjában az elsőfokú bizottságoktól 48 900-an kérték terhességük megszakításának engedélyezését, s a kérelmek közül mindössze 494-et utasítottak el. Az abortuszok számának kedvező alakulásában jelentős szerepet töltenek be a kormány által biztosított, ■ gyermeknevelés anyagi terhelt enyhítő emelt összegű juttatások. A szülési és gyermekgondozási segélyek címén az év közepéig több mint másfél milliárd forintot fizettek ki a kismamáknak; 427 millió forinttal többet, mint az előző év első felében. S mint ismeretes, ez év június 1-től a családi pótlékot is gyermekenként havi 100 forinttal emelték. E kedvező intézkedések együttes hatására — a becslések szerint — az idén a szülések száma országosan 28—30 százalékkal emelkedik. Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal legújabb kiadványa, amely az 1973. január 1-én megtartott reprezentatív népszámlálás adatait tartalmazza az 1970-es népszámlálás utáni hároméves időszak; ról. A felmérésből kitűnik: az ország össz-lakossága 1970 és 1973 között 115 000 fővel — 1.1 százalékkal — 10 millió 416 000-re növekedett. tovább tart a lakosság vándorlása a községekből a városokba, ennek folytán csaknem azonos számban élnek a városokban és a községekben. Csökkent Budapest vonzása, az adatok szerint ugyanis az utóbbi három évben a vidéki városok népességnövekedése több mint két és félszerese volt a fővárosénak. Három év alatt nem változott a produktív munkát végző korosztály aránya, 62 százalék volt. A gyermekeké azonban kissé csökkent — 20 százalék —, elsősorban azért, mert a demográfiai hullám utolsó két évjárata, az 1955—56-ban születettek ezekben az években léptek produktív korba. Növekedett viszont az öregkornak száma — 18 százalék —, bár az előző évtizedhez viszonyítva a népesség öregedési folyamata némileg lelassult. A nemek közti arányt vizsgálva kitűnt: továbbra is a nők vannak többségben. Az Iskolázottsági színvonal emelkedésének eredményeként 1973-bän a 15 évnél Idősebb népesség 56 százaléka rendelkezett befejezett általános iskolai vagy magasabb végzettséggel, a 18 évesek és idősebbek között ot érettségizettek, illetve magasabb végzettségűek aránya 18 százalék volt, a 25 éven felüliek közül minden 20. lakos felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Az oklevelesek száma több mint 330 000, egyharmaduk pedagógiai, egynegyedük műszaki diplomás. 1970 és 1973 között legnagyobb arányban a műszaki és a közgazdasági végzettségűek száma nőtt. 1973-ban az ország népességének csaknem fele — 5 660 000 fő — aktív kereső, egyhatoda inaktív kereső (nyugdíjas, szülési szabadságot kivett nő stb.) és több mint egy- harmada eltartott volt Az aktív keresők számának növekedését teljes egészében a nők munkába állása eredményezte: amíg 1970-ben a nők 41 százaléka, addig 1973-ban 43 százaléka dolgozott Az 1973-as évi adatok szerint az aktív keresőknek a mező- gazdaság már kevesebb, mint egynegyedét, az Ipar és építőipar 44 százalékát, a többi nép- gazdasági ág pedig együttesen csaknem egyharmadát foglalkoztatta. A fizikai dolgozók között a szakmunkások aránya három év alatt 32-ről 37 százalékra emelkedett, a betanított munkásoké alig változott, míg az egyéb fizikai dolgozóké — vagyis a semmiféle képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottaké — 40 százalékról 34 százalékra csökkent. Előzetes számítások szerint 1973-ban az aktív keresők 58 százaléka — mintegy 2 950 000 fő — munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, csaknem egynegyede értelmiségi és egyéb szellemi dolgozó volt, amíg a klsárutermelök aránya három százalék. 1973 elején az ország lakás- állománya 3 millió 346 ezer volt, 196 ézerrel — 6.2 százalékkal — több, mint három évvel korábban. Évszázados platánok, szilek, juharfák Az István téri platánsor egyik szép példánya Huszonöt év az autóközlekedés szolgálatában Hárman a negyvenből Ünnepi a hangulat. Az asztalon mindhármuk előtt vöröskötésű emléklap és vadonatúj karóra, amelynek hátlapjára ezt vésték: 25 éves a Volán. Az imént fejeződött be az ünnepség, a Volán vezetői köszöntötték és megajándékozták azokat a dolgozókat, akik a vállalat megalakulása óta, azaz negyedszázada a közhasznú autóközlekedés szolgálatában állnak. A pécsi Volán 4Ö00 dolgozója közül negyvenen kapták meg Oz emléklapot. Huszonöt év. Ilyenkor érdemes egy kicsit a visszapillantó tükörbe tekinteni. KOMLÓN HARMAN KEZDTÉK Winkler Sándornéról, a komlói üzemegység munkaügyiséről nehezen hinni, hogy már nagymama. — Miért ne, hiszen a 25 éves emléklapot nem éppen a fiatalok kapták — mondja, s mindjárt bizonyítja is. — 1949- ben kezdtem Budapesten kalauzként, majd Esztergomban dolgoztam, mint kalauz és elszámoltató. Pécsre is kalauznak jöttem 1952-ben, at akkori 26-os AKÖV-höz. Később irodába kerültem bércsoportvezetőnek, 69- től pedig munkaügyi előadónak Komlóra. Azóta is ott dolgozom,_ ott lakom. Röviden ennyi. — És bővebben? — Eleinte furcsa volt, addig nem igen dolgoztak nők ezen a pályán. A vállalat mindenesetre megkülönböztetetten foglalkozott velünk, a nőket például nem osztották be éjszakásnak. De nem is volt rá nagyon szükség. Emlékszem, a szegedi busz is csak Bajáig járt, mert nem készült még el a háborúban lePécsi első díjas népművész Faragókiállítás Lellén Számos újdonság — Igényes megmunkálás (Tudósítónk telefon/elentése.) A pásztorok között nemcsak jó táncosok, jó zenészek és jó mesemondók voltak, hanem faragók is. A pásztorok faragóművészetét nevezte el Herman Ottó „kántorművészetnek". Ma már városszerte is elterjedt szórakozás, foglalkozás és hivatás a' faragás, különböző foglalkozású emberek lelik örömüket a népművészetben. A faragókésnek, a bt zsáknak a napjainkban elterjedt használata tulajdonképpen annaka pásztorembernek is köszönhető, oki — hazánkban elsőként — ezért Kossuth-díjat kapott. Idős Kapoli Antal emlékére kétévente Somogy megyében, Balaton- lellén, országos faragókiállítást rendeznek. A balatonleflel művelődési házban tegnap délelőtt nyitotta meg a kiállítást Kocsis László, a Somogy megyei Tanács elnökhelyettese. Az idei országos faragópályázatra, melynek anyagából a kiállítást rendezték, 162-en 642 alkotást küldtek. A Somogy megyei mernyeszentmiklósi Kovács István vette át a főd íjat, a faragott kürtöt Az első díjasok között van a pécsi Serényi László: csipkés szélű díszes tányérjáért és egy szépen faragott bödönért. Elsődíjas továbbá Tóth Mihály segesdi és Nagy Ferenc tobi faragó. A családi hagyományok követője a Szigetváron élő Kapoli Ilona lopótök és kobaktök díszítéséért második díjat kapott Mezei Tamás sárospataki faragó mellett. Baranyából a már említetteken kívül Serényi Lóránt, Kal- kán Mátyás és Krausz György vett részt a kiállításon. Egybehangzó vélemény, hogy az idős Kapoli-kiállítások történetében a leg rangosabbat láthatjuk az idén Balatonlellén. A zsűri maximális igényeket támaszthatott az elbírálásra beküldött munkákkal szemben. Lényeges fejlődést mutat népművészeink újító kedve. Számos újdonsággal lepték meg az érdeklődőket. A különböző anyagok megmunkálásában pedig a legtökéletesebbre törekedtek. Horányl Barna bombázott híd. Mégis nehezebb volt, mint ma. A távolsági járatokon még esak-csäk — ezeken az új, 30-ds Ikarusok közlekedtek — de a rövidebb utakra bó- dés kocsikkal jártunk. Akkor kaptam reumát. De a szerelők sem dolgoztak jobb körülmények között. Pécsett csak a siklósi-telep működött, Komlón meg — ahova eleinte csak napi három járat ment — hóban, sárban a szabad ég alatt javítottak. Javítanivaló pedig akadt bőven. — Komlón hárman kezdték, ma ötszázan vannak. — Igen, tulajdonképpen együtt nőttem a vállalattal. Itt végeztem iskoláimat, itt tettem le az érettségit, és itt fejeztem be a felsőfokú munkaügyi tan- folyömot. A férjem is, 0 lányom is a Volánnál dolgozik. Ügy is mondhatnám, az én életem ösz- szefonódott a vállalatéval... FÉLMILLIÓ KILOMÉTER BALESETMENTESEN Cser József gépkocsivezető a jubileumi emléklap mellé nemrég kapta meg oz 500 000 balesetmentes kilométerért járó plakettét. — Mi a véleménye a pécsi közlekedésről? — Inkább kérnék. Fogadja meg mindenki 0 felhívást és adjanak elsőbbséget az autóbusznak. Valóban sok-sok ezer utas érdekében. Számtalan pécsi buszmegállóból — például a Hal tériből — szinte képtelenség elindulni. Ezért is késnek a kocsik, bosszankodnak az emberek. Az udvariassági felhívás óta tapasztalható ugyan némi változás, de még ma Is sokon éppen azért villogtatnak, hogy a busz ne jöjjön ki előttük a megállóból... — Mit tenne, ha változtathatna a forgalmi renden? — Először Is több útvonalról, de főképpen a 6-os útról kitiltanám a lassú járműveket. A zetorok, lovaskocslk, kerékpárok hihetetlenül akadályozzák a forgalmat. Aztán fontos lenne déli Irányban egyirányúsítani a Rét utcát, mert most nagyon nehéz ott a csuklóssal. Végül megtiltanám a várakozást a mecseki szerpentinen. Meglehetősén veszélyes a lassú, nagy kocsival kerülgetni ott az autókat — Hogy kezdődött? — Nem autóbuszon. Műhelydolgozóként kerültem 1949-ben a Pécsi Közüzemi Vállalataoz, ahol nemsokára villamoskalaus, majd villamosvezető lettem. 1960-ban, amikor megszűnt a villamos — én vittem az utolsó- előtti éjszakai kocsit a remisbe - mint a legtöbben, én is átnyergeltem a buszra. Azóta vezetek, most a 27-esen járok. — Az utasok? — Hát, jobban kellene Igyekezniük a felszállással. Ott van mind a három ajtó, s szinte mindenki az elsőt használja. Aztán a jegyautomata. Ezt te meg kéne szokniuk, pontosabban megtanulniuk. Ezekkel az öreg kocsikkal, ilyen forgalomban elég lassú, nehézkes a közlekedés, az utasok is sokat tehetnek a gyorsításért. Cser József, a többszörös aranykoszorús Magyar—Jugoszláv Barátság szocialista brigád tagja. Az idén megkapták a közlekedés kiváló brigádja címet.- Mivel érdemelték ki?- Sok egyéb mellett egyik feltétel volt a balesetmentes közlekedés. Sikerült. Takarékoskodunk az üzemanyaggal és oz alkatrészekkel. S ami ma a legfontosabb: vállaltuk, hogy — mivel kevés a kocsi - tovább járunk a kiszolgált, lefutott buszokkal is. A HÁBORÚBÓL MARADT GMC-K Bauer János szerelő csoportvezető a mohácsi üzemegységnél dolgozik. — Negyvenhétben kerültem Mohácsra szerelőnek a Dél-baranyai Kft-hez. Az államosítás után a MÁVAUT alkalmazott bennünket. 1948 óta vagyok a cégnél. Hatvanötig mint autószerelő, azóta szerelő csoport- vezető. — És a Kun Béla szocialista brigád vezetője, aki sok-sok újításával segítette a vállalatot. Milyen volt annak idején az autóközlekedés? — Harmincötén dolgoztunk a Teherfuvarozási Vállalatnál. Harmincöt ember és huszonkét, a háborúból maradt amerikai GMC teherautó. Később, az ötvenes évek elején kaptuk a Csepeleket. Fuvaroztunk mindent: tejet, terményt, ócskavasat, építőanyagot, élelmiszert, ami csak akadt Mit mondjak? Nehéz körülmények között dolgoztunk, de soha nem panaszkodtam. Mindig szerettem a szakmámat, szerettem dolgozni is. Úgy elrepült ez a huszonöt év, észre sem vettem. Ma sokkal jobbak a körülmények, de a kocsik hagynak kívánni valót. Nagyon elöregedett a kocsipark és oz alkatrész-ellátás sincs megoldva. Tudomásul kell viszont venni, hogy ez van, ezzel kell dolgozni. De nemcsak dolgozni, tanulni is. Most például az új Skodákat tanuljuk. — Van kocsija? — Nincs. És szabad időmben nem is szerelek, nem fusizok. Nézze, ha az ember 53 éves korában fizikailag és szellemileg lépést akar tartani a követelményekkel, pihennie és tanulnia kell. Ezt én többre tartom a pénznél. Sokat olvasok, nézem a tévét, néha evezek. Szeretem a munkát, de a munka ne legyen nyűg. Itt a vállalatnál szeretnek, megbecsülnek, nemrég kaptam meg a törzsgárda tagságért járó arany pecsétgyűrűt. Nem, nem várom a nyugdíjat, de ha megyek, innen szeretnék... (Pánics) Zöld folyosó a Mecsekre * V. Ritkaszép virágok, magányos, többszázéves fák kerülnek abba a „természetvédelmi leltárbo”, amelyet a Pécsi Természetvédelmi Bizottsáq készít. Az utolsó véde'té nyilvánitós 1957-bén történt Pécsett. A melegmányi terület és a Mélyvölgy forrásai, mésztufavlzesései, növényéi: többek között a gyéren előforduló tarka lednek, az olasz müge nyertek ekkor védelmet. Előtte, 1943-ban a jakabhegyi sze- lídgesztenyefákat, 1940-ben pe- diq az istenkúti forrás tölgyesét óvták meq a pusztulástól. Jelenleq Pécs belső területén a védetté előkészítés folyik. Et őszre fejeződik be, és októberben a védelmet igénylő növények névsorát a Városi Tanács V. B.-a elé terjesztik. A pécsi kertekben, udvarokban ritkaságszámba menő fák élnek. A pécsbányatelepi ősgesztenyésben jónéhárty példány a mohácsi vészt is megérte. Óriási méretűvé vastagodott legalább 150 törzs. A védelmet a magánkézben levő gesztenyésekre is kiterjesztik. A Szkókó-dűlőben negyven' méteresre nőtt egy kaliforniai óriásfenyő, A Sallai utca 25- ben a páfrányfenyő koronaátmérője 12 méter. Három tiszafa ál| a Káptalan utca 2, szám alatt, A két törökmogyorófa közül az egyik koronaátmérője az István tér 12-ben majdnem húsz méter. A másiké Viszont 22 méter és a Bálicsl úton található földet söprő ágOfVal. Matuzsálemi korú, fává terebélyesedett szőlőtőkére bukkanhatunk a Kullch Gyula u. ó-ban. Legutoljára háromszáz fürtöt termett a valószínűleq a török hódoltság végén elültetett töke. Az Anna utca 53-as számú ház kadarkafája húsz négyzetméteren futott szét a kétszáz ért alatt. Még ma is hozza a fürtjeit. A Tettyén levő Pintér-kert altalaját hűvös karsztvíz tartja üdén. A kertben fenyőfélékbőt 17- és lomblevelűnkből pedig 13-félét számolhatunk össze. Itt ágaskodik a Kaukázusban honos Nordmann-fenyŐ, az Észak- Amerlkában, Japánban, Kínában elterjedt Lawson-ciprus, a feketefenyő korzikai változata, valamint a keleti életfa. Az ari- zóniai ciprus ilyen méretbein másutt hazánkban nem fordul elő, sőt Közép-Európában is ritka, Egy olyan kőris ismeretlen, kertészeti változatát is szá- montartják, amely tavasszal aranysárgán hajt. Az arboré- tum-jellegű kertbe az Appenin- félszigetröl, Kis-Ázsiából is kerültek féliq örökzöld cserjék. Különlegességnek Számít még a hasogatott levelű nyír, valamint a perzslai eredetű vŐrösle- vetű szlivafa, A Pintér-kert tervezett megnyitásával egyébként zöld folyosó jönne létre a Tety- tyei park és a Mecseki Parkerdő között. Védettek lesznek az István tér, a Börbakán és a Szabadtéri Színpad környékének évszázados platán-, bokréta., szil* és juharfái. Ez a városmag műemlékeivel együtt háborítatlanul marad, A környezetvédelmi leltározás felmérte a jakabhegyi Szörnyé-völay vörös áfonya-bokrait is. öt hektár területen őrzik meg ezt a növényritkaságot. A Mecseki Parkerdőből 50Ó hektárt nyilvánítanak maid védetté. Az értékes viráqok közül említhetnénk a mecseki és a maqyar zergeviróqot, a bíbor kosbort: a bakszarvú lepkeszeget, az illatos hunyort, a díszes vesepóf- rányt, a lónyelvű csodabogyót. Legalább 500-féle virág és fa egzotikus, szép birodalma ez a terület. Számbaveszik még Pécs tereinek, utcáinak összes fáit, A lehetőségek szerint megakadályozzák, hoqy útszélesítés, csatornázás elpusztítsa ezeket. Csökkent Budapest vonzása Az aktív keresők 58% -a munkás
