Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-30 / 237. szám

tf?4. augusztus 30. DUNANTÜLI NAPLÓ Munkaalkalom falusi asszonyoknak Kézműipari kisüzemet avattak Szenilűríncen Oj kisüzem kezdte meg mű­ködését Szentlőrincen a Baja utcában. Bossányi György, a Fő­városi Kézműipari Vállalat igaz­gatója tegnap ünnepélyesen fel­avatta a vállalat szentlórinci bőr-, műbőr- és műanyagfeldol­gozó üzemét. A négymillió fo­rintos ráfordítással létesített Üzem elsősorban a község és a környékbeli falvak asszonyainak ad helyben munkaalkalmat. Az év végére már százan dolgoznak itt, pontosabban ötvenen, mert ötvenen az otthonukban, bedol­gozóként állítják elő a kézmű­ipari termékeket A Fővárosi Kézműipari Válla­lat évekkel ezelőtt kezdte meg vidéki kísüzemtelepítési prog­ramját. A Buda pest-környéki községek után, az észak-magyar­országi bányavidék, Szolnok kör­nyéke, majd Csongrád követke­zett, s most Baranyában építet­tek új üzemet. Az ilyen falusi kisüzemek több szempontból is hasznosak, gazdaságosak. Buda­jSzáz külföldi szaktekintély Megnyílt a laboratóriumi diagnoszfiftai konferencia pesten egyre nagyobb a munka­erőhiány, ugyanakkor vidéken, részben a mezőgazdaság gépe­sítése folytán, részben más okokból, sok a szabad női mun­kaerő, s az ilyenfajta ipartele­pítésekkor a két érdek szeren­csésen találkozik. A Fővárosi Kézműipari Válla­lat egyébként eddig sem volt is­meretlen Baranyában, Évi hat­vanmillió forint értékű árut szál­lít a megye üzleteibe, s hogy minőségileg is kifogástalant, azt bizonyítják a pécsi ipari vásáro­kon kapott nagydíjak is. A vál­lalat termékeinek nagy részét exportálja, többségüket a tőkés országokba. A Szentlőrincen gyártott cikkek nagy része is exportra kerül. De mit is fognak itt készíteni? Például különböző sportcikke­ket —, köztük a külföldön na­gyon keresett bőrlabdát —, mun­kavédelmi cikkeket — például védőkesztyűket - lószerszámo­kat, különböző bőrdíszműárukat. Szentlőrinc ebből a szempontból is jó választás volt, mert a kör­nyéken sokan értenek a szíj­gyártó, a bőrös és a kesztyűs szakmához. A tervek szerint 1975 végére 300-ra növelik a létszámot, eb­ből 200-an lesznek bedolgozók. 1975-ben már 20 millió forint ér­téket: szeretnének előállítani. Megfeszített erővel folyik a helyreállítás az árvíz sújtotta területeken Eltakarítják a az épületeket A meteorológia további fel- hősödést, záporokat ígért, ért­hető, hogy megyeszerte aggo­dalommal figyelték a tegnapi időjárás alakulását. Szerencsé­re megszakadt az öt napig tar­tó zivatar-front, a súlyos káro­kat okozó felhőszakadásokat csupán kisebb eső követte. Szerdán éjjel 8,4 milliméter csapadék hullott Szigetváron, Sásdon pedig 7 millimétert mértek. Ez a mennyiség nem okozott különösebbb gondot, tovább javult a helyzet, apad­nak a tavak, vízfolyások. Csu­pán az Okorköz és Körcsönye medre telített, a Habi csatorna vize 90, az Almás patak 80, az egyéb vízfolyások 70—80 szá­zalékban töltik ki a medret. Mint ismeretes, az elmúlt napokban átszakította a gátat a mágocsi termelőszövetkezet 3 halastava. A víz egy része a Bikali Állami Gazdaság úgy­nevezett „nagy” halastavába ömlött. A gazdaság dolgozói éjjel-nappal talpon voltak, s olyannyira megerősítették a töl­téseket, hogy sikerült visszafogni a roppant víztömeget, megaka­dályozni a környező községek elárasztását. Bár a megrongá­lódott — alsómocsoládi tsz- tavak — gátjait helyreállítot­ták, megerősítették, az említett körülmények miatt túlterhelt, 118 holdas bikali halastó árapasz­tóján tegnap még folyt a víz. Mivel úgy tűnik, pillanatnyi­lag nem kell számolnunk újabb árveszéllyel, Szigetváron, Szent­lőrincen, Nagypeterden, Kom­lón, Mánfán és másutt egya­ránt, minden erőt a helyreál­lításra fordítanak. * Vastag iszapréteg és renge­teg hordalék borította még teg­nap is Komlón és Mánfán a keddi felhőszakadás után el­öntött területeket. A veszély el- hárultával hozzákezdhettek a kár alaposabb felméréséhez, o „nagytakarításhoz", az esetle­ges fertőzések megelőzéséhez és a helyreállításhoz. Mánfán házról házra jártak a komlói állami tűzoltók és a Mecsek Gyöngye Tsz önkéntes tűzoltói, hogy szivattyúikkal megtisztítsák a szennyes víztől elöntött kutakat, pincéket. Napi 24 órás megfeszített munkával tegnapig 30 helyen végeztek, de oly sok bejelentés érkezett, hogy a hét végéig akad még teendőjük. Velük együtt dolgoz­nak a KÖJÁL helyi- és megyei munkatársai, akik mindenek­előtt a kutak és emésztőgödrök fertőtlenítését végzik. Az életveszélyes állapotba került épületek lakéinak elhe­lyezését, és ingóságaik meg­óvását megnyugtatóan elren­dezték a Városi Tanács illeté­kesei. A bontásra ítélt illetve megerősítésre váró lakóházak­nál megkezdték a munkát a Városgazdálkodási Vállalat dol­gozói. A lakosságnak — elsősorban a segítségre szoruló idős embe­reknek — a rendteremtéshez nyújtandó munkatámogatás ér­dekében a Vöröskereszt komlói szervezete mozgósította aktíváit, az első brigádok ma kezdenek munkához. Az Állami Biztosító helyi fiók­jához tegnapig 8 mániái, és 10 komlói család jelentette be kárát. A bejelentések meggyor­sítása végett a helyszínre küld­ték a körzetfelügyelőket, akik felvilágosítással és tanácsokkal is szolgálnak a lakosságnak. A kárbecsléssel csütörtök délutá­nig öt családnál végeztek. Komló és Mánfa vezetékes vízellátása tegnap teljes mér­tékben helyreállt. A Baranya megyei Vízmű Vállalat dolgozói emberfeletti munkát végeztek ennek érdekében, hiszen az ár­víz a legfontosabb víznyerő te­rületei vonult át; 36 kút közül 19-et elöntött és a többinél is megrongálta a csővezetékeket és a táwez'ériő rendszer kábeleit. Néhány órai kényszerszünet után tegnap a kutak nagyrésze és a kőlyuki felszíni kivételi mű már ismét vizet szolgáltatott Komlónak. Wesztl—Berkics Véget ért a geodéziai konferencia Dr. Homoiudi Lajos, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület elnöke záróbeszé­dében nagyon hasznosnak ítélte a kétszáz geodéta- mérnök és -technikus tapasz­talatcseréjét, amelynek so­rán a magyar geodézia leg­időszerűbb kérdései szere­peltek napirenden. Egyik téma a vezetés és szervezés volt, tekintettel ar­ra. hogy a korszerű eszközök felhasználása, az automati­zálás minden esetben ma­gas fokú szervezettséget igé­nyel, különben nem fizető- dik ki a drága berendezé­sek alkalmazása. A másik időszerű kérdés — az or­szágban folyó új mérés, il­letve a régi térképek felújí­tásával kapcsolatos, amely számos technikai problémát vet fel. Egybehangzó volt az a vé­lemény, hogy a szakmai ok­tatást, továbbképzést mi­előbb szervezett formában meg kell oldani a geodéták részére. £ Piackutató jellegű gyógyszer- és orvosi műszer kiállítás 0 .gy magyar orvosi tudományág nemzetközi rangja 0 Pécs laboratóriuma hazai modell Bécsből, Prágából, München­ből kanyarodtak be a kocsik tegnap reggel a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulája elé, aztán lengyel, meg svájci rend­számokat olvashattak le a járó­kelők, végül már nem is olvas­ták, annyi volt a külföldi kocsi — a nemzetközi konferenciák egyik csalhatatlan ismertetőjele. Közel száz külföldi vendéq ér­kezett a Laboratóriumi Diag­nosztikai Társaság huszonötödik kongresszusára. S a megnyitó ünnepség előtt a nemzetközi rendezvények másik — elég ál­talános — vonását tapasztal­hattuk: a vendégek, sőt, a ma­gyar résztvevők is angolul tár­salogtak. A német, cseh, a len­gyel és a francia szavak mel­lett ma már elsősorban az an­gol a konferencia nyelv, leg­alábbis nemzetközi viszonylat­ban. Dr Tiqyi József akadémi­kus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora is angolul kö­szöntötte a résztvevőket, mind­járt tömören meg is fogalmaz­va a laboratóriumi diagnoszti­ka lényegét: ez az orvosi ág af­féle híd az elméleti alaptudo­mányok — fizika, kémia és a többi — valamint a gyakorló orvosi munka között. Hiszen a laboratóriumi diagnosztika köz­vetíti az elméleti eredményeket a rendelőbe, a betegágy mel­lé. Köszöntötte a konferenciái dr. Zsögön Éva egészségügyi ál­lamtitkár is. A vendégek között számos nemzetközi szaktekintély vesz részt ezen a jól szervezett há­rom napos rendezvényen, így el­jött Pécsre Martin Rubin ame­rikai professzor, a Klinikai Ké­miai Társaságok Nemzetköz Szövetségének elnöke, aztár Dubach svájci professzor, Rein hard Haschen professzor Halla Saale városból és firí Homolkc Prágából. A megnyitó ünnepség utár szekcióüléseken folytatódott c konferencia, egyben megkezdő­dött az aulában a gyógyszer és orvosi műszer kiállítás, amelynél meglehetősen naqy jelentősége van. A nyugati országok gyógy szer- és orvosi műszergyára ugyanis a kelet-európai államol közül először Magyarországrc hozták el nagyobb számban c termékeiket. Ez a megmozduló: kétségkívül piackutató jellegű és éppen Pécsett látható. Töb bek között itt van a nyugatné­metországi Frankfurtból a Ho echts Farbwerke AG; a svéc LKB Instruments, az Orion Diag nostica Helsinkiből, a híre Beckmann lndstruments a; Egyesült Államokból, aztán oz ugyancsak nagyhírű Hoffmann- La Roche Co. Schweizerhalle Baselból. De mellettük van a szocialista országok gyógyszer- ipara is. így a neves prágai Chemapol, amelynek kiállítási részén Dusán Mösnar gyógy­szerész, a budapesti csehszlovák nagykövetséq kereskedelmi osz­tályának munkatársa mondta: — A Chemapol az egyik legna­gyobb csehszlovák gyógyszer- ayár. Egyedülálló készítményei is vannak, így a tetanusz, valamint a diphteritis ellenanyagok kimu- atására szolgáló gyógyszer. Egyik sajátossága a Sevak gyógyrágógumi, amellyel a gye­rekek és felnőttek léqúti megbe­tegedéseit lehet ellensúlyozni. A konferencián már tegnap számos barátság szövődött. A jó szervezés révén a külföldi és a hazai vendégek igen jól érzik magukat. A társaságnak egyéb­ként ez a huszonötödik, tehát jubileumi konferenciája. Ebből az alkalomból mondta dr. 00- reczky László, a társaság ügy­vezető elnöke: — A laboratóriumban dolgo­zó kollégáinknak az a törekvé­sük, hogy minél jobban, cél­szerűbben használják fel azt a pénzt, amit egy-egy kórház a la­boratóriumi diagnosztika műsze­res fejlesztésére kap. Minél jobban sikerül ez a törekvés, annál kevesebb ideig kell a já­róbetegrendelésen várni, vagya kórházi, illetve klinikai fekvőbe­teg kivizsgálás során bentfeküd­ni. Hiszen a betegágy mellett a gyakorló orvosok egyre több hasznos tájékoztatást várnak a betegre vonatkozólaq a labo­ratóriumtól. Nehéz erről sze­rénytelenség nélkül beszélni, de társaságunknak és egyáltalán a magyar laboratóriumi diag­nosztikának nemzetközi rangja van. Ugyanakkor világviszony­latban szinte mindenütt egye­temi tanszékekkel rendelkezik ez a tudomány. Magyarországon a Pécsi Orvostudományi Egyetem az első. aho| egy modem köz­ponti egyetemi épületet hoztak létre, s ezen belül egy közpon­ti laboratóriumot. A társaság örül annak, hogy módja van ezt a konferenciát Pécsett meg­tartani, mert Pécs ebből a szempontból egy hazai megol­dási modell. Földessy Dénes Uj lakótelep a vártól északra Ülésezett Szigetvár Város Tanácsa eredményeként a lakótelepen a Szigetvár és Vidéke ÁFÉSZ 2,5 millió forintos beruházással egy korszerű ÁBC áruházat épít meg. A felszabaduló tanácsi pénzből óvodát építenek. Ennyit a múltról, s most nézzük a jö­vőt. A vár északi részét jelölték ki évekkel ezelőtt lakásépítés cél­jára a szigetváriak. Ez a terület mintegy 15 évre biztosítja majd a lakásépítkezések helyét. A felkészülés az építkezésre — amint azt előterjesztésében Ber­ta József, a Városi Tanács terv- és munkaügyi osztályának veze­tője elmondta — már két eszten­dővel ezelőtt megkezdődött. De a konkrét tervezői tevékenység csak ez év tavaszán indulhatott meg, mivel ekkor dőlt el, hogy a tanács a lakásberuházási ke­retből 12 millió forintot közmű- építési célokra felhasználhat, így a tervezett létesítmények építésében — annak ellenére, hogy mind a tervek készítője, a BARANYATERV, mind pedig a kivitelező, a Baranya megyei Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat igen jó hozzáállást ta­núsít — néhány zökkenő is adó­dik. A tervek szerint á jövő évben a Vár-északi lakóte ep első 75 la. kásának, valamint a nyolc tan­termes iskolának és a negyven férőhelyes bölcsődének el kell készülnie. Az alapozási munká­latok a közelmúltban már meg­kezdődtek. A tervező vállalat képviselője arról biztosította a tanácsülés résztvevőit, hogy az épülő objektumok terveit folya­matosan szállítani fogják, s ez nem lesz gátje az építési mun­káknak. A magas- és mélyépítő vállalat képviselője a tanácsülé­sen elmondta, mindent megtesz­nek, hogy a kiadott határidőre elkészítsék a lakótelepi létesít­ményeket. A tanács vezetői arról is be­számoltak, hogy a Batthy utca és a lakótelep közötti részen a munkáslakás építési akcióban épülő házaknak is megfelelő te­rületet biztosítottak. A tanácsülés ezt követően meghallgatta és jóváhagyta a művelődésügyi és eoésrsigügyi bizottság munkájáról szóló be­számolót, és az ez évi Zrínyi- emlékünnepség megszervezésé­vel foglalkozó beszámolót. A ta­nácsülés résztvevői úgy döntöt­tek, hogy a város zászlajának színe búzáké!; lesz, mnF-en g vá­ros címere és a Szig:lvár felirat látható'.' Mécs László Kétnapos műtrágya-mozgatási tanácskozás kezdődött Pécsett Kefiraden az apÄai központok kialakítása Kétnapos műtrágyázás! kon­ferencia kezdődött tegnap Pé­csett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Boszorkány utcai épü­letében, az MTESZ Anyagmoz­gatási és Csomagolási Bizott­ság Pécsi Szervezete, a MAE Gépesítési Társaság Anyagmoz­gatási és Gépértékesítési Szak­osztálya és a Baranya megyei AGROKER közös rendezésében. Az idei nyár egyik legrango­sabb műszaki rendezvényét Czé- gény József, a Megyei Pártbi­zottság titkára, az Agrártudo­mányi Egyesület megyei elnöke nyitotta meg, méltatva a téma fontosságát, a műtrágyának a terméshozamok növelésében betöltött szerepét, jelentőségét, a korszerű kemikáliák haszná­latában elért dinamikus fejlő­dést, s körvonalazta a műtrágya felhasználás, szállítás és kiada­golás korszerűsítésből adódó feladatokat. A megnyitót követő első napi előadások, a kutatástól, a gyár­táson, g szállításon, és a kiada­goláson át a felhasználásig sokoldalúan világították meg a műtrágya-kérdést, kitágítva a konferencia címét, melynek o rendezők „A műtrágya mozga­tása" címet adták. Két előadás is foglalkozott egy napi gyakor­lati problémával, amelyet a mű­trágyák tárolás közbeni össze­tapadása idéz elő. Dr. Demény Antal, a NEVIKI osztályvezetője és dr. Örffy László, a NEVIKI tudományos főmunkatársa be­számoltak a résztvevőknek a műtrágya tapadósmentesítési kísérletek eredményeiről. Dr. Bésán Jánosné, — ugyancsak a NEVIKI munkatársa — a mű­trágyák összetapadási hajla­mának laboratóriumi, vizsgála­tairól adott számot. A hazai műtrágyaipar termék- választékáról, és annak fejlesz­tési irányairól adott hasznos tájékoztatót dr. Szerencsés Ká­roly, a Magyar Vegyipari Egye­sülés főosztályvezetője. A kon­ferencia első napjának legfon­tosabb témája, az agrokémiai központok kialakítása volt. Me­gyénkben három ilyen centrum van kialakulóban — az egyik Szigetvár, a másik Drávafok, a harmadik Mohács térségében. Érthető várakozás előzte meg Krecsmáry Sándornak, a Hő- gyészi Agrokémiai Központ üzemvezetőjének előadását, mi­vel ez már évek óta működik, s az ország egyik legelső ilyen centruma volt. Krecsmáry Sán­dor, a Hőgyészi Agrokémiai Központ műtrágya mozgatási tapasztalatairól számolt be. A témában még két előadás hangzott el, dr. Grockler Lajos, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet — MGI — munkatársa, az agrokémiai központok kiala­kításának üzemgazdasági kér­déseit világította meg. Drotár András, az AGROKER fejlesztő mérnöke pedig arról számolt be, miként vesz részt az AGROKER a mezőgazdasági kemizálási központhálózat kialakításában. Szünet után Horváth Jánosné és Pintér Gyula, a Nagynyomá­sú Kísérleti Intézet munkatársai a mezőgazdasági gépek és be­rendezések korrózióvédelméről tartottak előadást a kemizálás összefüggésében. A konferen­cián részt vett és felszólalt dr. Kasza Béla, a MÉM Műszaki és Termelésfejlesztési Főosztályá­nak helyettes vezetője. A konferencia ma folytatja munkáját. A délelőtti program­ban a műtrágya-szállítások kor­szerűsítéséről, az agrokémiai centrumok gépesítéséről, a fo­lyékony műtrágyák használatá­ról, a korszerű műtrágyaszórós technológiájáról és gépeiről, a konténeres műtrágya-szállítas- ról, és tárolásról hangzanak el többek között előadások, a Kö- KUTI, a VEGYTERV, az MGI, a MEFI munkatársainak tolmácso­lásában. A rendezők a mai na­pon várják Pécsre dr. Konkoly Istvánt, az AGROTRÜSZT vezér­igazgató-helyettesét, aki a kon­ferencia résztvevőinek műtrágya ellátásunk jelenlegi helyzetéről és kilátásairól tart tájékoztatót 4 Az elmúlt napok drámai ese­ményeinek felidézésével kezdő­dött a tanácsülés tegnap dél­előtt Szigetváron. Tinusz János, tanácselnök néhány jellemző adattal illusztrálta a városban lezajlott árvízvédelmi munkát: három nap során 700 ember, ötven erő- és munkagép küzdött azért, hogy a megáradt Almás patak ne léphessen ki medré­ből. A tanácstagság elismerését fejezte ki az árvédekezés vala­mennyi résztvevőjének. A sziget­váriak megvédték a víztől fejlő­dő városukat, ahol az elkövet­kező években — a vár szomszéd­ságában — új lakótelep épül. Az úgynevezett Vár-északi lakó­telep beruházásának helyzetét és jövőjét vitatták meg egyebek között a szigetvári tanácstagok. Megtárgyalták a IV. ötéves tervi II. ütemű lakásépítés és a kap­csolódó beruházások jelenlegi állását. Lakótelep építésben van „gya­korlata" a szigetváriaknak, mert már befejeződött a Radován téri lakótelepi beruházás, melyről a tanácsülés megállapította, hoay az itt létrehozott 305 lakás épí­tési költségei nem lépték túl a megyei átlagot. S még valami a Radován térről: a tanács és a szigetvári gazdálkodó szervek hathatós együttműködésének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents