Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-28 / 235. szám

1974. augusztus 28. DUNÄNTOL! NAPLÓ \ Mi történt diákotthon-építés ügyben egy hónap alatt? Korábban települ a pécsi diákotthon Miért nem épülnek a diákotthonok? címmel riportsorozat- I bon számoltunk be egy hónapja Pécs—Baranya három — máj- j dán — felépülő diákotthonáról, az építkezések (eddig) máris egy­két éves csúszásainak okairól. Vizsgálódásunkból kiderült, hogy ! a kollégiumépítés részben szervezési, tervmódositási, részben szemléleti problémák miatt késik: a komlóinál pedig egy kábel akadályozta a munkát. A napokban utána érdeklődtünk: történt-e változás egy hó­nap alatt, előbre jutott-e a kollégiumépitések ügye? Gyorsítják a munkálatok ütemét A pécsi 400 személyes kollé­gium esetében megírtuk, hogy a kivitelező Baranya megyei Építőipari Vállalat — a koráb­bi ígéretével ellentétben — 1975 második felében tudja el­kezdeni és 1977 júliusában ad­ja át az épületet. Az időpont előbbre hozása ügyében a Pécs megyei Város Tanácsa terv­osztályának vezetője tárgyalást folytatott a kivitelezővel. Az eredmény: a kivitelező vállalat vezetői, a probléma nagy tárr sadalmi kihatására való tekin­tettel, lehetőséget keresnek ar­ra, hogy- a pécsi kollégiumot 1976 végére felépítsék. Erről né­hány nap múlva jegyzőkönyvi megállapodást kötnek. A siklósi 100 személyes álta­lánosiskolai diákotthon épít­kezésének a megkezdése 1972 óta húzódik. Kivitelezője (BÉV) nyilatkozata szerint októberben kapják meg a módosított tervet és akkor lehetséges, hogy még az idei évben hozzákezdenek. Átadását -1970. nyárra ígérték. A módosított tervet készítő Baranya megyei Tervező Vál­lalat igazgatója közölte szer­kesztőségünkkel: átérezve az ügy fontosságát, egy hónappal — október 12. helyett szep­tember közepére — előbbre hozzák, azaz elkészítik az új terveket Ezzel tehát a kivite­lező egy hónappal korábban megkapja a módosított tervet vagyis egy hónappal több le­hetősége nyílik arra, hogy jel­zett ígéretét beváltsa. Mindettől függetlenül: a pé­csi 400 személyes legalább egy évet a siklósi 100 személyes diákotthon több évet késik. Néz­zük mi a helyzet a komlót „ká­belügyben-? Vizsgálat kábelügyben" Az ügy lényege: tavaly ősz­szel a komlói 100 személyes kollégium-bővítés kivitelezési munkálatainak megkezdését lehetetlenné tette egy véletlenül (egy másik közeli építkezéssel kapcsolatban) fölfedezett 20 kilovoltos földkábel. Ennek a Feldúlta Baranyát te a tő­rök, A Jakabhegy déli lejtőjé­ben megbúvó kis települések: Cserkút, Kővágószőlős, Kővágó- töttös és Bakonya középkori templomai mégis viszonylag ép­ségben maradtak fenn. A cser- kútin is felfedezhetők a barokk nyomai, de a román stílust idé­zik a félköríves, iőrésnyi abla­kok, a zömök falakat szorító támpillérek, az oszlopszerű tor­nyok, és az országban párju­kat ritkító freskók. — Erre képeslap, prospek­tus, de útjelzőtábla sem figyel­meztet — magyarázza Kerti Sándor, nyugdíj előtt álló cserkúti pedagógus. A busz nem jár ide, csupán hegyen- völgyö.i át billeg a gyalogös­vény falunkba. Az idős tanár a cserkúti tör­ténelmet kutatja lelkesen, és helyi idegenvezetőként kalau­zolja a vendégeket a ritkaszép műemléktemplomhoz. Nála a kovácsolt ajtókulcs. Az 1292- ben is szinte ugyanezekkel a falakkal álló templomot az idén félezren keresték fel. Nyom nél­kül semmit sem enged elsza­ladni. A magagyártotta ven­dégkönyv szabadkai, budapesti, miskolci, pannonhalmi, sepszi- szentgyörgyi, tamási, továbbá litván, lengyel, bolgár, angol, finn és NDK-beli látogatókról értesít, A mindössze hátszáz la­kosú faluban már 1954-ben le­véltári adatokból hallottak a freskókról, amelyeket ekkor még létezéséről a tervező nem tu­dott, nem is tudhatott, mivel a DÉDÁSZ hivatalos tárgyalásaik során egyszer sem jelezte. Emiatt az építkezés — eddig legalábbis — egy évet késett. A kábelt a DÉDÁSZ fektette le még 1970-ben. Minden jel és illetékesek véleménye is orra utalt, hogy mulasztás itt történt. Cikkünkre Körmendi Kálmán, a DÉDÁSZ üzemigazgatója vála­szolt. Eszerint o cikk után vizs­gálatot folytattak. Ki a felelős?! A vizsgálat alapján egyértel­műen megállapították, hogy az 1971-ben elkészített beruházási programhoz mellékelt helyszín­rajzon a kábelt a telekhatáron kívül másfél méterre, a terve­zett épülettől 4,5 méterre jelez­ték, így az az építkezést nem akadályozta volna. A kiviteli tervek (1973) azonban az ere­deti helyszínrajzhoz képest mó­dosították a korábbi tervet Ezt sem a tervező, sem a beruházó nem jelezte a DÉDÁSZ-nck. Egyértelműen kijelentik: válla­latunkat az építkezés elhúzódá­sáért, úgy érzik, semminemű fe­lelősség nem terheli. Kedden, augusztus 27-én reg­gel dr. Palotai Ferenc, a Ba­ranya megyei Tanács tervosz­tályának vezetője, valamennyi illetékes szerv — a komlói Vá­rosi Tanács, a DÉDÁSZ, a be­ruházó vállalat (UNIBER) va­lamint a kivitelező Tolna megyei Építőipari Vállalat — képvise­lőinek jelenlétében vizsgálta és vitatta meg az előállt helyzetet, és az egy éves csúszást okozó probléma felelősségét A következőket sikerűit »eg­állapítani: A kiviteli tervmódosítás mind­össze 49 cm-es távolságot je­lez. Ezzel, vagy ettől teljesen függetlenül az épület tervrajza „belóg” a földkábel átfutási területére. A földkábel jelenléte így is akadályozná a kivitelezési munkát, és erre a DÉDÁSZ- nak mindenképpen fel kellett volna hívni a teivező figyel­mét. Miért nem tette, vajon mi történhetett? több réteg vakolat rejtett. Vé­gül 1971-tól az Országos Mű­emléki Felügyelőség és pécsi építésvezetőségének régészei, restaurátorai, szakemberei min­den értéket, szépet a felszínre hoztak. Megmozdult a falu is. Habarcsot, téglát hordtak és malterosgödröket ástak. Hábo­rú alatt a két harang lövéstől repedt meg. Nem vártak sem­milyen szervre sem, mert az összegyűjtött 26 ezer forintból újraöntették. Idén tavasszal a KISZ-esek fákat telepítettek a szentély és a múlt századi öreg fa köré. Most is épp parkosít­ják a térséget, s ehhez a kő- vágószőlősi közös községi ta­nács 40 ezer forinttal járult hozzá. Padok, díszbokrak, cser­jék, fű, virágok kerülnek a szel- lős vaskerítés mögé. Az ide­genforgalom egyre inkább erő­södik. Hamarosan könnyen el­juthatnak a látogatók a híres műemlékhez. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat méa az idén megjavítja a kátyús üzemi utat, amely a, cserkúti műút legna­gyobb részét képezi. S akkor bejár a kővágószőlős—újtele­pi busz. — Jövőre a falumúzeumot és könyvtárat alakítjuk ki a tanács A kollégium drótkerítése a telekhatáron belül húzódik. Fel­tehető, hogy az a DÉDÁSZ-al- kalmazott, aki a helyszíni ún. leltári rajzot elkészítette, eh­hez, tehát a kerítéshez és nem a telekhatárhoz készítette mé­réseit. A DÉDÁSZ a saját hely­színi mérései alapján rossz ter­vet készített, és ebbe valóban nem „lógott bele" a felépíten­dő kollégium épületterve. In­nen a probléma. feltehetően emiatt nem tájékoztatták róla a tervezőt, aki — több doku­mentum igazolja — egyeztette a tervét a partnerekkel. Tény az, hogy a DÉDÁSZ-tervrajzon a feltüntetett adatok eltérnek a kábel valóságos helyzetétől. A DÉDÁSZ képviselője sze­rint nehéz megállapítani ennek a felelősségét, mivel semmiféle előírás nem köti, mihez kell bemérni terepen levő objektu­mokat. (I?) A beruházó vállalat szerint ezeket mindenképpen olyan fix tárgyakhoz kell mérni, amelyek alapján rekonstruálni lehet bi­zonyos mérések helyességét. A telekhatár ilyen „tárgy”; egy kerítés nem ilyen tárgy — nyil­vánvalóan. Dr. Palotai Ferenc tervosz­tályvezető foglalta össze az eset tanulságait: — Hasznos lett volna körül­tekintőbben eljárni a beruhá­zási program elkészítésekor, mindenekelőtt pontosabb raj­zokat biztosítani a munkálatok­hoz. Egy „apró" tévedés a kivi­teli rajzon — egyéves csúszást eredményezett. . . A további fejlemények: a DÉDÁSZ ígérete szerint a ká­belt augusztus közepére „kivál­totta”. A kivitelező vállalattal létrejött a szerződés, miután a munkálatokat már semmi nem gátolja. Eszerint a komlói kol­légium 100 személyes bővítését a Tolna megyei Építőipari Vál­lalat Mensch József építésveze­tő ígérete szerint egy hónapon belül — tehát még szeptem­berben — megkezdi, és 1975. december 31-ig befejezetten átadja rendeltetésének. Tanulságok A három építkezés tanulsá­gait — bizakodunk, hogy min­den illetékes levonta. Mindhá­rom késése önmagáért és álta­lában a kulturális építkezések mellett szól. Kívánjuk, hogy társadalmi fontosságukra való tekintettel ez a tanulság a jövőben se le­gyen pusztába kiáltott szó .., W. E támogatásával a megszűnő tag­iskolában. Benne állandó kiál­lítás mutatja be például a ke­nyérsütés, szőlőművelés, kender­fonás lassan elfelejtett eszkö­zeit. Pókhálók mögött, padlá­sokon szunnyadnak most a néprajzi kincsek, A közös köz- séqi tanácson megígérték, hogy felújítják a tér másik díszét is, a forrás „mosóházát". Ez volt a település legfontosabb köz­pontja : vízét nemcsak itták, ha­nem azzal mostak, főztek, ön­töztek, malmokat hajtattak. Kerti Sándor vezeti a község- krónikát. Hobbiból dolgozik, és a szívből jövő szenvedély nem ismer pihenőnapokat. Nem kö­telesség számára a település múlt és jelenbéli eseményeinek rögzítése. Amit megtud, nem ti­tok: rendszeresen tart előadá­sokat a helytörténeti érdekes­ségekről a művelődési házban. Nyáron sem pihen, és szíveseb­ben húzódik az öreq iskolába, a sárgult iratok és könyvek bi­rodalmába. Elvezet a főtérre, a 13. szá­zadban, román stílusban emelt, karcsúsított formájú templom­hoz. A csontház, sekrestye, cin­terem, a védőfal csak alapjai­ban áll, megkövesült pókháló­Nagydobszán Az egész járás összefogásá­val Nagydobszán új ötven sze­mélyes körzeti óvoda épül. — A szigetvári járásban fő­ként apró falvak találhatók ki­csi tanácsokkal, kevés anyagi bevétellel. Ha egy nagyobb lé­tesítmény építésébe fognak, bi­zony a tartalék-alapok is ki­merülnek, pedig eqyre több kulturális intézményre van szük­ség. így művelődési házra, klub­ra, iskolára, napközire, óvodá­ra, hogy az oktatás, közműve­lődés modern feltételeit bizto­sítsuk. Segíthet a községek kö­zös összefogása, erre már rá­jöttünk két-három eve. Az első példa, igaz még szűk keretek között, vagyis kevés résztvevő­vel, már bizonyította a gazda- i sági, pénzügyi együttműködés ; eredményességét. Tavaly Szen- tegáton egy régi épületet ala­kított át jól felszerelt 25 sze­mélyes óvodává a dencsházai tanács és a Szentegáti Állami Gazdaság, — mondja Farkas János, a Baranya megyei Ta­nács VB Szigetvári Járási Hi­vatala elnökhelyettese. Korábbi példát is említett az elnökhelyettes: Balatonmária­fürdőn q járási úttörő tábort 1968 óta 16 tanács, 12 téesz és két állami gazdaság hozta létre. Ezek a gazdálkodó szer­vek évente pénzt adnak a tá­bor fejlesztésére: idén például a 16 tanács százezer forintot áldozott korszerűsítésre. Nagydobszán az új óvodát az iskola mellett építi a kétúj- falui tanács költségvetési üze­me ez év májusától. A Bara­nya megyei Tanács 600 ezer, a helyi tanács pedig 200 ezer forinttal járult hozzá a költsé­gekhez. Ezen kívül nyolc köz­ség tanácsa nyújtott pénztámo­gatást: 190 ezer forint érték­ben, ki-ki a tartalék-alapjához, beruházási és egyéb lehetősé­geihez mérten. Somogyapáti 40 ezer, Dencsháza, Szentlászló, Somogyhárságy 30 ezer, Mozsgó 25 ezer, Ibafa 20 ezer. Alma­mellék 10 ezer és Vásárosbéc ötezer forintot utalt át a nagy- dobszai tanácsnak. Még ebben az évben decem­berben szeretnék átadnj az óvo­dát. A takarékosság fs vezette őket, hiszen az iskola napközis konyhája egyben az óvodának is dolgozik majd. Sőt a közös udvar, q közelség révén a ki­csik megismerhetik jövőbeli fa­ként. Délrő] visz o bejárat. Az egyetlen nyurga hajóban a cif­rabetűs felirat a 3—4 falréteg alól kihámozott freskók kelet­kezési idejét dátumozza: 1335. A tizenkét apostol, acél-kék, me­leg barna és sárga színben mint­ha hullámzana a girbe-görbe falfelületen. Krisztust ruha nél­kül csontváz figuraként ábrá­zolták az egykori mesterek, mint a tiszta szellemiséq jelképét Szent György lovát toporzékol- tatja, de a sárkány sehol sem tűnik fel. Munka jelenetek a diadalív képszelvényeiben: hor­dót készít a kádár, sajtolják a szőlőt, kalászokat gyűjtenek. A hajdani hegyaljai faluközösség hétköznapjairól vallanak a meg­fakult freskótöredékek. A kétsze­ri tűz az Árpád-házi királyi szen­teknek csupán a lábát és bí­borpalástját hagyta meg a szentély félkörívében. Egy kőhajításnyira Pécstől a nagy hegy átöleli a kis falut, az idegen elől eltakarja. A Ba­ranya megyei Műemléki Albi­zottság tervek szerint a megye Árpád-kori templomairól forgat filmet. Az ismeretterjesztő alko­tás „főszereplői” pedig a hegyaljai műemlék templomok lesznek. A szülőhely házai, a táj, az emberek marasztaló szeretettel fogják körül az embert. Ez a gyerekkorból kinövő kapcsolat- rendszer vezet el a haza meg­szereléséhez, Ezt Cserkúton már rég megértették. Csúf! János Épül a nagydobszai óvoda nuló társaikat, tanáraikat, a kü- I lönféle kollektív foglalkozáso­kon. Ha felépül az új létesít­mény, akkor Nagydobszán és - körzetében teljesen megoldott lesz az óvodai ellátottság. Együtt vásárol a tanács és a téesz egy mikrobuszt, amely beszál­lítja a gyerekeket a távoli Kis- dobszáról, Tótszentgyörgyről és Merenyéről. A fenti társközsé­gekből szülők, hozzátartozók, gyermektelen családok, fizikai és szellemi dolgozók: összesen 140-en ajánlottak fel társadal­mi munkát. Ennek értéke mint­egy 50" ezer forint. A két fog­lalkoztató, a pihentető, az ebédlő falai már állanak, ha­marosan a tető következik. Baranyi József pedagógus hatvan órát ajánlott fel. Miért?-— A mi életünkben termé- . Számos intézkedést léptetett életbe a Művelődésügyi Mi­nisztérium az 1972. évi oktatási párthatározat végrehajtása ér­dekében. Köztük az egyik a ta­nulói túlterhelés csökkentésé­ről, ezen belül a házi felada­tok mérsékléséről is intézke­dett. Az Oktatási Minisztérium 1974 júliusában Tájékoztatót jelentetett meg az idevonatkozó intézkedések értelmezéséről. A házi feladat mint a tanuló egyéni iskolán kívüli tevékeny­sége fontos szerepet, funkciót tölt be mind az ismeretszerzés folyamatában, mind a tanuló személyiségének fejlődésében, fejlesztésében. A túlterhelés csökkentésének szempontjából a házi feladat­nak a korábbitól elsősorban a tanítási órák intenzívebbé té­tele következtében kell eltérnie. Lehetőleg olyan feladatot je­lentsen, olyan tevékenységet tartalmazzon, ami az iskolai órába nem fér bele, „ami a ta­nítási órán megértett és bizo­nyos mértékben rögzített isme­retek, készségek további gya­korlása, alkalmazása; az egyé­ni hibák korrekciója; az egyéni érdeklődés elmélyítése," Mindez számos lehetőséget jelent a nevelőnek, de számos kötöttséggel is jár. Útbaigazító javítás A házi feladat mint az köz­tudott nemcsak a tanulói, a ta­nári túlterhelésnek is az egyik lényeges okozója volt. Az ott­honi feladatok elvégzésének ugyanis csak úgy van értelme, ha azt a pedagógus rendsze­resen ellenőrzi, és figyelemmel kíséri — nemcsak az elvégzés tényét, a minőséget is. Tehát számon tartja, elemzi, elemez­ted a hibákat, kijavítja, vagy kijavíttatja azokat a tanulóval, Mindezt csak tanórán lehet elvégezni. így a házi feladat visszahat a tanórára, csökkenti annak időtartamát és intenzi­tását egyaránt. Éppen ezért az Irányelvek 6. pontjában meg­fogalmazott elvek külön fog­lalkoznak a házi feladat funk­ciójával. „A nevelők csak annyi írás­beli házi feladatot adhatnak fel, amennyit minden egyes tanulónál útbaigazítóari ki tud­nak javítani." Tüstént hozzá­tehetjük, másképpen nincs is a házi feladatnak értelme. Itt a mennyiségi határvonalat o szetes a társadalmi munka. Többet nyújthatok másoknak, a falunknak. Kubik, kőműves és ács mun­kában szeretne szorgoskodni. Büki József téesztagnak nincs óvodáskorú gyermeke, mégis hatvan órában árkot ás, par­kosít. — Tartozom ennyivel a kör­nyezetemnek, a községnek, no meq megbecsülés, elismerés és biztatás is jár a munkámért. A szigetvári járás tanácsai folytatják gazdasáqi együttmű­ködésüket. Jövőre a tervek sze­rint ilyen közös megmozdulás hozza létre a nagypeterdi óvo­dát. Későbbiekben pedig az anyagi körülményektől fügoően Szentlászlón és Nagydobszán az új művelődési ház megépítése következik. pedagógus húzza meg ját lehetőségeinek szem előtt tartásával — természetesen. Az „útbaigazító javítás” nemcsak a tanulónak ad választ a házi feladat elkészítése közben fel­vetődött kérdésekre, a pedagó­gust is tájékoztatja: mennyire sajátították el a gyerekek a tananyagot van-e további gya­korlásra szükség, tovább le­het-e lépni az anyag feldol­gozásában. Az útbaigazító ja­vítás módszereit a pedagógus tantárgyának, és az adott hely­zetnek megfelelően határozza meg. A legfontosabb az — to­vábbra is — természetesen, hogy a gyermek maga készítse el a házi feladatát, és miután ezt tanára, tanítója rendszere­sen és tervszerűen ellenőrzi, ja­vítja, javíttatja, funkcióját te­kintve ne a szabad időt csök­kentse, hanem a tanonyag tényleges elsajátítását szolgál­ja. A vasárnap szabad! Erre azt mondhatná bárki: korábban is ez volt a házi fel­adat célja. Igen, de a mennyi­ségi és minőség-meghatározá­sok tekintetében a jövőben a régebbinél tervszerűbben, kö­rültekintőbben kell eljárni. Ha a tanítási óra intenzívebb lesz, kevesebb házi feladatra lesz szükség. A jól megválasztott házi feladat visszahat a követ­kező órákra. Minél intenzívebb, hatásosabb az óra, annál ke­vesebb házi feladatra van szükség. De minél jobb a házi feladat megválasztása, annál intenzívebbé tehető maga az óra. A kör tehát folytonosan szűkíthető. . . Az Irányelvek másik igen fon­tos pontja a szabad vasárnap­pal foglalkozik. Hétfőre sem­miféle írásbeli házi feladat nem adható! Amikor a szülők is pi­hennek, elképzelhetetlen az, hogy a gyermek írásbeli teen­dői fölé görnyedjen. A hétfői írásbeli házi feladat-mentessé­get nemcsak a szombati órák­nak kell garantálnia. írásbeli feladat hétfőre a hét más nap­jain sem adható fel. Ha q szokásos kérdésre: — Mi van feladva holnapra írás­beli?, a gyermek azt feleli: — semmi, a szülő nyugodtan el­hiheti — vasárnaponként... Bebesi Károly fFolytatjuk) Városunktól agy „kőhajításnyira" Filmet forgatnak műemlékeinkről Az Oktatási Minisztérium tájékoztatója —korábbi intézkedések értelmezéséről (I.) Házi feladatok < Az egész járás összefogásával w Óvoda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents