Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-26 / 233. szám

fi Icriyop területen már 41 Iliit dolgozik — A veszteség havi 100 ezer köbméter H város csapja Szuggesztív plakátok ordíta­nak ránk az utcán: „A viz érték, ne pazarold!" Jó, mondja az ember, de esze ágában sincs komolyan venni a figyelmezte­tést. A vízművek magyaráz, a szak­emberek számokkal, adatokkal támasztják alá, hogy vannak időszakok, amikor képtelenség annyi vizet adni, amennyit le­nyelne a város. A fogyasztó vi­szont a „vízcsap oldaláról’’ kö­zelíti meg a dolgot: ha folyik a víz, rendben van a dolog, ha nem, qkkor miért nem? Nézzük meg egyszer a másik oldalt, látogassunk el a „forrás­hoz" ... Ötszöri átemelés után Karcsú, toronyszerű épület, mellette egy testesebb másik, gépház felirattal, Hát erről a telepről úgy első pillantásra igazán nehéz lenne megállapí­tani, hogy innen iszik a fél vá­ros, Illetve, hogy egészen pon­tosak legyünk: az egyharmad város. A tortyogói srivattyútelep — Pécstől 14 kilométerre Szent- lőrinc felé, a 6-os út mellett — napi 16 ezer köbméteres vízter­melésével Pécs szomjának egy- harmadát oltja. Méghozzá jó ivóvízzel. A szivattyútelep történelmé­ből is nyomon lehet követni mennyire nőtt a szomjúságunk az elmúlt évtizedek alatt. Erről o területről 1902 óta kap vizet a város — abban az évben maxi­málisan 3000 köbmétert napon­ta Az 1938—40-ben mára dup­lájára kellett növelni a tel­jesítményt, — az ötvenes évek elején már tízezer köbméter víz áramlott a város felé, most 16 ezer köbméternél tartanak .., A tortyoqój területen összesen 41 kút dolgozik, — a fejlesztés folyamatos, mindig új és új he­lyen csapolják meg a földet. Persze ezek a kutak igen távol esnek a köznapi „kút” fogalom, tói. Vizet nem is látni, csak a műszerek mutatják, hogy 2—300 méter mélyen dolgoznak a szi­vattyúk, s pillanatnyi megállás nélkül hozzák a vizet. Pécs vize vagy féltucatnyi falu határából jön: cserkúti, kóvógószöllősi. oodal, töttösi, bicsérdi határ­ban vannak a kutak. Éjjel-nappali ug/elet — Igen nehéz körülmények között termeljük a vizet, — mondja P!aU András, o telepve­zető — távol esnek egymástól a kútjaink, úttalan utakon lehet csak megközelíteni őket. A ke­zelők nagyon kemény munkát végeznek, hiszen sokszor eső­ben, hóban, zivatarban kell le­járni ezeket a kutakat, gyakran gyalogosan. Csak engedéllyel Horgászok, vadászok a határsávban Pécsnek és a bányaüzemeknek továbbítják a vizet a nagyteljesítményű tortyogói szivattyúk Erb János felvétele Megyénk déli határa egy­ben országhatár is. A roman­tikus táj vonzza a természetba­rátokat, turistákat. A hotárkózel- ben való tartózkodás rendjét jogszabályok rögzítik. Ezek a rendeletek minden állampol­gárra kötelező érvényűek. Ha történnek szabálysértések, mert történnek, ez abból adódik, hogy nem ismerik kellőképpen a rendeleteket a határsávban lakók, vagy ott-tartózkodők. Csak egyedül. Szamoson kedvelik a drávai holászatot. Annál kevesebben ismerik a határvíz-halászatra vonatkozó rendeletet, amelyet a MÉM adott ki. Lényege, hogy A telepvezető elmondja, hogy í az időjárásnak igen nagy sze- I repe van a víztermelésben. Per- { sze, bólint rá az ember, hiszen I a csapadékmennyiség ... Dehogy. A kutak teljesít- | ménye nagyjából azonos min- i den időben, Viszont, ha jön egy nagy zivatar, s áramszünet van ezen a részen, minden egyes kúthoz ki kell menni a szerelő­nek, hogy az áramszünet befe­jeztével újból indítsa a kutakat. Eltelik másfél óra is, míg eljút az utolsóig, s az is beléphet a termelésbe. De megtörtént már, nem egyszer, hogy mire bekap­csolták az utolsó kutat is újbóli áramszünet miatt kezdhették élőről az egészet. Keserves munka, — a viharban gyalog­ló emberen segíthetne egy okos automata, de idáiq méq nem jutottunk el, az automatizálás most van folyamatban .., A vállalatnak 5 forint... A kutak termése ide a telep­re fut be, tartályba kerül, s in­nen osztják a vizet, ennyi a vá­rosnak, ennyi a bányának. A városig 14 kilométert utazik a víz, — közben gyakran „elfárad", átemelőtelepeken kell erősíteni, hogy továbbjuthasson. Van olyan pécsi fogyasztó, akihez ötszöri átemelés után jut el a víz. A városi víz sok munkával ter­melt, értékes „áru". A fogyasz­tó forintokban nem nagyon ér­zi ezt az értéket, hiszen 1—1,50 forintért egy egész köbméter­nyi vizet fogyaszthat. Azt viszont már kevesen tudják, hogy az állam jóvoltából ilyen olcsó ez az italnemű: a Pécsi Víz- és Csatornamű Vállalat öt forin­ton felüli összegért tud „elő­állítani" egy köbméter vizet... Nem nagyon becsüljük meg ezt az ajándékot. A csöpögő csapok, a kánikulai locsolás, a házi autómosás a nyári hóna­pokban havi 100 ezer köbmé­terrel növelik o vízfogyasztást. Ha ezt az elfolyatott értéket megfoghatnánk, kánikulában sem kellene szomjazniuk a pé­csieknek ,., D. K, j. Világosodnak, feszesednek a fürtök Három hét múlva szüret — ... No és azt tudja-e, mennyi volt az idei búzái — Nem — felelem. — ... Amennyi megtermett. Es mennyi lesz a bori Ameny- nyit akarunk! — mondja egy kisparcellás szőlősgazda kajá­nul. itt Siklós környékén. Ezt viccnek szánta, mert ugye, ki is gondolna arra, hogy valaki, va­lahol, valamikor is „csináló" a bort? Ezt úgysem hiszi el senki, nem igaz? Szávai gyönyörű vi­dék ez itt, a siklós—villányi hegyvonulat mentén. Az embe­rek kint vonnak a szőlőkben, dolgozgatnak, felhajtogatják itt- ott a leveleket, másik, hogy vi­lágosodik, feszesedik a bogyó a fürtökön. „Feszült figyelem­mel” persze, mert egy hónap múlva ha minden jól megy, kezdődhet a koraérők szürete­lése, ha csak az égből nem jön valami „istencsapása”, hosz- szantartó eső, vagy jég. Az állatni gazdaság főkerté- sze, Heiner László is abban re­ménykedik, hogy — az ezer hektáros szőlőterületen — az idén megközelítik majd a 75 mázsás holdankénti! — átla­got, vagyis a tavalyit — Örökké a iégtöl félünk, voltak évek, amikor minden al­kalommal rettenetes pusztítást végzett. Most — hogy lekopog­jam, az utóbbi két esztendőben viszonylag kicsi jégkárunk volt. Villány, Kisharsány, Villány- kövesd, Siklós, Diósviszló és Ba­barc termelőszövetkezetei zel nagyon szoros termesztési-szak­mai kapcsolatot teremtett o gazdaság. Mór közösen végzik o helikopteres növényvédelmi munkákat (olcsó, gyors és a minőség is kifogástalon), s ezt a kapcsolatot jövő évtől kezd­Fahegyek a Dráva-parton Paneiparketták Barcsról i A Dráva-porton valóságos fahegyek között épült fel a barcsi panelparkettagyár. A 187 méter hosszú csarnokban folyik a próbaüzem. A szárí­tók alumínium borítású falai között — ahonnan podorja- szórazon kapja majd az üzem az alapanyagot — még kelle­mes, hűvös van. A duploüveges ablakok mögött az automatá­kat állítják be a nyugatnémet Hildebrand-cég szerelői. Barcson rekordidő alatt jó minőséiben készült el az or­szág leqnogyobb kapacitású nane'narketta gyára. Az alap­követ Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter 1972. november 3-án helyezte el. Most áll a csarnok, ontja melegét a babócsoi földgáz­mező kincsének felhasználásá­ra épült kazánház, s forognak az automata qépek. Nem eiés’en két év alatt 220 millió forintot éoitettek be a Dráva-parton. Ebből 140 Hézag nélkül illeszkednek a lapok. millió forint értékű gépeket vásároltak. S e gépek — a so­mogyi és baranyai erdők fakin­csének felhasználásával — évente 600 ezer négyzetméter panel parkettát készítenek. S hogy mit jelent ez a szám? A mostani lakás-alapterületeket figyelembe véve évente lő ezer kétszobás lakást lehet vele le­pő rkettázni. A barcsi gyár az építőipar növekvő igényeinek jobb kielé­gítésére készült. Nemcsak több, hanem jobb minőségű parket­tát kap ebből az üzemből Dél-Dunántúl. Az automata gépek uqyanis sjázadmillimé- tér pontossággal dolgoznak: szinte hézáq nélkül illeszked­nek egymáshoz a lapok. Lera­kása ötször olyan gyors mint a hagyományos burkolóanyagé, s bár hivatalosan nincs még meg ennek az új parkettának a mi­nősítése, szakemberek harminc évre becsülik az élettartamát. Tartós lakkal bevonva négy négyzetméteres csomagokban kerül majd forgalomba. A gyár indulása után való­sággal „eszi” az alapanyagot: évente 50 ezer köbméter gömb­fát használnak itt fel: vasúton, teherautókon érkezik az üzem­be ez a hatalmas mennyiség. A tervek szerint az igény 85 százalékát a somogyi erdők elégítik ki. De érkezik tölgy, kő­ris, akác és cser a pécsi erdő- gazdaságtól is. ve még jobban kiterjesztik. Pél­dául a gazdaság szakemberei a tápanyag visszapótlás szak- szerűsége érdekében talajvizs­gálatokat végeznek a téeszek szőlőiben. Borászati vonalon is segítenek: a legújabb borké- szítési-kezelési módszereket át­adják, hiszen ebben több évti­zedes tapasztalatokkal rendel­kezik már a gazdaság. — Van még egy nagyon szép tervünk: körülbelül 1976-tól kezdődően évente mintegy két­millió kész szölöoltványt állítunk elő hazai — elsősorban — me­gyei telepítés részére, de ko­moly mennyiséget exportálunk is, például szovjet partnerek számára. Villányból visszafele jövet — éppen a Szársomlyó (nogyhar- sányi hegy) alatt, o szoborpark­kal szemben nyitott a gazdaság egy mondjuk így — „bor­boltot”. Egyszerű kis pavilon: 17 féle állami gazdasági pa­lackozott bort árusítanak, a ki­rándulók, hazai és külföldi tu­risták legnogyobb örömére. Hi­szen aki erre jár, látja -— pél­dául itt — a háromszáz holdas szőlőt és egyáltalán tudja, hogy történelmi borvidéken utazik át — csak megkívánja a táj ere­deti borait. Az első vásárló egy osztrák turista volt. Két nap múlva ismét megjelent húsz üveg Cabernet-ért A kisharsányi téesz egyik szőlészet« a Pakai-dűlőben van, éppen a nagyfalusi kanyarban. Iványi Istvánnal — a szövetke­zet pincemesterével — behúzó­dunk a söntésbe, ott legalább jó hűs van és még jobb hideg fröccs. Ugyanis ezt a borozót a téesz ismét megnyitotta — egy­szerű, tiszta terem és külön sön- tés — ahol Éva asszony méri a téesz borait, s ami nem is utol­só dolog — hideg házikészít­ményeket is, vagy rendelésre bográcsos ételeket Az ötlet mindenképpen elismerésre mél­tó: végre „felfedezzük” az* a lehetőséget is, hogy a szőlő­ben, a helyszínen is kaphat a a modern „vándor” egy kis italt, ételt igazán gyönyörű', csendes környezetben. — Mikor kezdődik a szüret? — Szeptember második leié­ben. Eltart egy ideig, száznegy­a határvízen — így a Diáván Is — csők határvízi-horgúszati en­gedéllyel lehet halászni. Az en­gedélyt azok kapják meg, akik­nek állami horgászjegy van bir­tokukban és területi engedélyük van. A határvízi engedélyek ki­adására a határőrség illetékes szervei jogosultak. Jó ha tudja o horgász, hogy az engedély csak részére nyújt lehetőséget. Feleséget, rokont, testvért, vagy vendéghorgászt nem vihet ma­gával. A határsávban történő vadá­szat szintén szabályozott. A határon lévő egy kilométeres sávban csak csoportos vadászat engedélyezhető. Minden hónap első és második vasárnapján tartható. Ezt a szándékot a va­dásztársaságnál is be kell je­lenteni. A iársaság vezetője pe­dig köteles öt nappal a vadá­szat előtt értesíteni az illetékes határör-órsparancsnokot — be­mutatva a csoportos vadászat résztvevőinek névsorát —, hogy az egy kilométeres sávban hol, s mikor kívánnak hódolni nemes passziójuknak. Az egy kilométe­res sávon bőiül vadászni éjsza­ka tilos II Centrum hétfő! Minden női és íéiíi iövid ujjú pulóver ven heldnyi területünk van. Az idén várunk vagy negyven- negyvenöt mázsás holdankénti átlagot. Eddig jól ment minden, mi is a villanyiak helikopteié- vei - permeteztünk, lisztharmatos tökét még csak nem is láttunk. A növénybetegségtől megóv­ta mintegy két holdnyi szőlőjét Kordé Miska bácsi is, akinek a területe szomszédos a téesz- szólóvel. Hetvennyolc esztende­jének ellenére fáradhatatlan művelője szőlőjének. Egyetlen •■„jelszót" tart magáénak: kemi- zálás. Belelapozok munkanap­lójába, ahol ezt olvasom egy helyütt: „A szuperfoszfáttal lombtrágyázott szőlők cukortar­talmának átlagos növekedése 1,6—2,* tokkal nagyobb, mint az ellenőrzötté... A lombtró- gyázás csökkenti a virágok és bocsók hullásét, jovftja a minő­séget fokozza a szürkerotha­dással szembeni ellenállóképes­séget..." Á naplóban ponto­son feltünteti különböző fajták érésének kezdftét: Medoc Noir színeződése július 16. Csaba­gyöngye július* 10... stb. — Nálam a kemizólás egy­két héttel előbbre hozza az élés kezdetét. — Mennyit vár az Idén? — Amennyit tavaly: nyolc- vanöt-kllencven mázsát hold'a számítva. Nagyon sokat dolgoz­tam most Is, eddig kilencszer permeteztem, de jövőre sikerül nekem is talán a helikoptert igénybe vennem. Magam met­szem, magam csinálok jóformán mindent, ami kényes itt a sző­lőben, stóvof nehéz ez. Mert ugye, egyszer csak „üzen" a Péter: „Na Miska, pakolj ősz- sze, jössz velem .. .1" szóval... sietnem kell. Kié a tehén? Itt hívjuk fel olvasóink figyel­mét a Minisztertanács határ- rendészeti szabálysértésekkel foglalkozó rendelete fontosabb részeire. A határsávba csak en­gedéllyel lehet belépni, tartóz­kodni. Akik a határsávba belép­nek, kötelesek a határőr-őrsön jelentkezni, még akkor is, ho az 500 vagy 50 méteres terület­sávon belül tartózkodási enge­déllyel rendelkeznek. Ha ezt megtették, akkor be kell tartani azokat a magatartási szabályo­kat, amelyeket különböző ren­deletek előírnak. Nevezetesen % a határsávból, közvetlen a ha­tár közeléből tilos a szomszédos országba átkiabálni, tárgyakat átdobni, vagy esetlegesen on­nan származó tárgyakat felven­ni. Néhány évvel ezelőtt egy ha­tármenti községben élő gazda a mezőn talált egy tehenet — hazahajtotta és istállójában tartotta, sajátjaként kezelte. Rosszul tette. A tehén a szom­szédos Jugoszláviából bitangolt magyar területre. Aki hasonló helyzetbe kerül, bármilyen el­kóborolt állatot talál, azt nyomban jelentse, hogy az ille­tékes szervek visszajuttassák jo­gos tulajdonosukhoz. Ha a mi területünkről kóborol el bármi­lyen állat, azt a tulajdonos kö­teles jelenteni, hogy a határ- I őrség intézkedni tudjon. A határsávba való belépés | helyét minden egyes határra vivő úton megjelölték. Táblát állítottak, rajta felirat: HATÁR­SÁV. Engedély nélkül belépni tilosl Sajnos akadnak, akik a táblákat nem tisztelik. Tizenhat esztendeje ismerem Miska bátyámat, minden alka­lommal ezt mondja. Mindig „készül”. Szerencsére a „Péter­nek” másfele akad dolga. El­kerüli messzire a Dakai-dűlöt Ezen a vidéken — és itt Miska bácsi présházában is — inkább szép és maradandó dolgok'ól szabad beszélni. Még akkor is, ha tudjuk, hogy csak magunkat ámítgatjuk . ,. Rab Ferenc Elhagyott járművek A határőrség kéri a határsáv­ba belépőket, hogy a közleke­dési eszközeiket ne hagyják őri­zetlenül. Vigyék mogukkeri a horgászás helyére, ha ez nem lehetséges, hagyják a falu szél­ső házánál, s jelöljék meg jár­műveiket. Ez esetben a jármü­vet megtaláló katona tudja kié az, és hol található a tulajdo­nosa. SZÁMVITELI KÉPZETTSÉGGEL ÉS GYAKORLATTAL, LEHETŐLEG SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI ISMERETEKKEL RENDELKEZŐT KERESÜNK FELVÉTELRE iigyvitelszervezoi munkakörbe Jelentkezés: „Ipari nagyvallalat” jeligére, a Hunyadi úti hirdetőbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents