Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-25 / 232. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ »74. augusztus 25. Megkezdték az 1975. évi vágósertés- értékesítési szerződések kötését Szigorúbban veszik a teljesítési időt, a háztáji Cs közös állomány elkülönítését Miutón véglegessé vélt, hogy o korábban meghirdetett ob­jektív minősítési rendszert 1975. január 1-vel mégsem vezetik be, az ipar a mezőgazdasági nagyüzemekben országszerte megkezdte a jövő évre szóló vágósertés értékesítési szerző­dések kötését. A Baranya me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat rövid egy hét lefor­gása alatt 50 ezer vágósertés­re kötött szerződést a termelő- szövetkezetekkel, s a jelenlegi ütem- mellett ez a szám au­gusztus végére el fogja érni a • százezret, ami nagyjából meg­felel a tsz szakosított telepek kapacitásának. Az idei vágósertés felvásár­lás Baranyában várhatóan ke­reken negyedmillió darab lesz, ami igen szép felfutás az el­múlt évhez képest, de még alatta marad az 1972, évi 270 ezres csúcsnak. Jövőre viszont' a vállalat az előrejelzések síerint 280 ezer vágósertés leszerződésére ké­szül fel és a húsprogram cél­kitűzései szerint a jövőben, évi 400 ezer sertés felvásárlásával kell számolniok, amelynek 90 százalékát le. is kell majd vág­ni. Az iparnak nem célja a ter­melés fékezése, hiszen ennek növelése szolgálja az ioar ér­dekeit is. Ezért 1975-ben is minden szerződésre felkínált ser­tést leszerződnek. A kereslet ío'yama'os a kínálat lökésszerű Szükséq van tehát a vágó­sertés termelés növelésére, de nem úgy, ahogy az idén jelent­kezett Míq az év első felében a hazai ellátás folyamatossá­gának biztosítósa végett kény­telenek voltunk a Szovjetunió­ból importálni bőrös sertéshúst, addig az év második felében olyan lökésszerűen jelentkezett a belső kínálat, hogy ennek le­vezetésére most mi voltunk kénytelenek o Szovjetuniónak exportálni sertéshúst. Az orszá­gos Sertéstermelési és Húsgaz­dálkodási Operatív Bizottság — mely a közelmúltban ülése­zett és hozta meq döntéseit — megállapította, hogy a vágó­sertés felvásárlás 1970-hez ké­pest 1974-re megduplázódott, omi jó. Ezen belül azonban a nagyüzemek 160 százalékra, a háztáji és egyéni termelők vi­szont 370 százalékra növelték árutermelésüket. A tsz-en ke­resztül történő háztáji vágóser­tés értékesítés az év végéiq vár­hatóan 400 százalékos lesz. A szektorok közötti arányok elto­lódása egyenetlen üteművé tette a termelést és a felvásárlást is. Hiba volt, hoqy különösen az alföldi megyékben — Békés, Szolnok, Bács — a háztáji vá­gósertés termelés dinumikus fel­futásáról ai iparnak nem volt kellő információja. Ennek ta­nulságaként kívánják erősíteni 1975-re a megbízhatóbb prog­nosztikát. Hogy az idei helyzet ne ismétlődjön meg, az eddi­ginél megbízhatóbb információs rendszert kell különösen a ház­táji és egyéni gazdaságokban kialakítani, s ennek a szektor­nak a nagyvolumenű — ma is a kisüzem adja a vágósertés több, mint 50 százalékát — árutermelését és értékesítését gondosabban kell szervezni, sőt megszervezni. A Irz’á'ira külön szerződőst kötnek Ahhoz, hogy ezt a népgoz- daságilaq is fontos célt az ipar elérje, nem kell a szerződést tartalmilag módosítani, csak amit eddig is tartalmazott azt kell következetesen betartani. Tehát az 1975-ös szerződések­ben nem a szerződéses felté­telek szigorodnak, ami új az a szerződéses fegyelem erősítése lesz. * Legtöbb problémát q szövet­kezeti tagoknak a tsz-en ké­résziül törlénő vágósertés érté­kesítése okozta, vagyis az, hogy ez a tevékenyséq nem volt kel­lően szervezett. Ezért a jövő évi szerződéseknél alkalmazott szabályozás úgy szól, hogy a szerződés kötésekor is és az ér­tékesítés teljesítésekor is külön kell kezelni a tsz közös és a háztáji gazdaságból származó sertéseket. Tehát külön szerző­dést kell kötni a közös és kü­lön a háztáji állományra. Sőt ezen túlmenően a szövetkezeti tagok állatai közül csak azok­ra köthető szerződés, amelyek­nek értékesítésére a tsz tagjai­val már megállapodott és ezt a megállapodást szerződéskö­téskor névjegyzékkel dokumen­tálta. Ez azt jelenti, hogy az a tsz tag, aki a tsz-en keresztül kíván vágósertést szerződni, a vállalattal, annak fel kell irat­koznia egy listára, és azt Is meg kell mondania, hogy mi­kor, melyik hónapban hány da­rob állatot kíván értékesíteni. Értékesítéskor is változott a helyzet. Eddig bár a szerződés­ben benn volt, nem nagyon nézték meg, melyik állat szár­mazik a közösből, melyik a ta­goktól. A jövő évi szerződésben viszont szigorúan kikötötték, hogy a közös állományra kötött szerződés a háztáji sertésekkel nem helyettesíthető, és ez for­dítva is érvényes, tehát a ház­táji sem a közössel. Végül még egy szigorítás, átvételkor csak a listán szereplő tagok leszer­ződött jószágait veszik át, il-. letve a rugalmas bonyolítás ér­dekében a mennyiség 10 száza­léka helyettesíthető azoknak a tagoknak a sertéseivel, akik a névjegyzékben nem szerepelnek. Akik ezt o szabályt hem tart­ják be, azok a felkínált állatai­kért csak szobád árat kaphat­nak. A nem háztáji, tehát eqyé- ni és kisegítő gazdaságokkal- a jövőben is közvetlenül kötik a szerződéseket. A teljesítési idővel kapcsolat­ban annyi változást hoz az 1975. évi szerződés, hogy a leg­korábbi lejárati idő — ez köz­ismerten 90 nap vagyis 3 hónop — esetében a szerződés teljesí­tése a három teljes naptqri hó­nap elteltét követő hónapban állapítandó meg. Például q január havi teljesítésre legké­sőbb szeptember hónap végéig, februárra október végéig lehet szerződést kötni. i biztonság A háztáji lista bevezetése és különkezelés nem felesleges bürokrácia, hanem az értékesí­tési biztonság erősítése — hangsúlyozták a húsipari veze­tők. Az 1975. évi vágósertés ex­port kilátásokról a vállalat nem tudott nyilatkozni. Ellenben kö­zölték, hogy a piaci forgalom egyensúlyának fenntartása ér­dekében, a tenyésztési kedv tö- retlenségének biztosításáért 1975-ben is folytatják a korábbi évekből már ismert intervenciós malac- és süldő felvásárlást és értékesítést. így a háztájiban jelentkező malac és süldő feles­leget a vállalat felvásárolja és a közös gazdaságoknak értéke­síti kedvezményesen. A tsz-ek ilyen célra kamatmentes rövid­lejáratú hitelt vehetnek fel a Nemzeti Banktól, mert a kama­tot —- malaconként és süldőn­ként 40 forint kamattérítést — a húsipar átvállalja. A jövő évi vágómarha szer­ződéseknél a vágósertéshez ha­sonló módosítások érvényesek annyi különbséggel, hogy itt 10 százalékos helyettesítés sem megengedett. Az exportra szer­ződött vágómarhánál a felső súlyhatárt 50 kilóval emelik fel — kötetlen és kötött tartásé állatnál, egyaránt s a termelő- szövetkezetnek a vállalat akkor is export árat fizet, ha az ex­portra szerződött állat belföldön értékesül. Késedelmes szállítás esetén pedig a vállalat kötbért fizet. Változatlan cél a mező­gazdasági üzemek szarvasmar­ha tartási kedvét fenntartja, a gazdaságos állattartást bizto­sítói. — Keszthelyen, az Agrártu­dományi Egyetemen szombaton befejeződtek a 16. Georgikon Napok tudományos előadásai. Az idei tudományos tanácsko­záson — amelyet a Magyar Biológiai Társaság 11. országos küldöttgyűlésével együtt ren­deztek — több mint 300-an vet­tek részt. A háromnapos prog­ramban csaknem 100 előadás hangzott el a hazai természet- és környezetvédelemről. G. V. Fregyin vezérezredes Pécsett A Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter ven­dégeként hazánkban tartózko­dó Genagyij Vasziljevics Fre­gyin vezérezredes, Horváth Ist­ván ezredes, a Magyar Nép­hadsereg Politikai Főcsoportfő­nöksége helyettes vezetőjének társaságában szombaton Ba­ranyába látogatott. Pécsett, a Megyei Pártbizottság székhazá­ban Megyaszai Józsel, a Me­gyei Pártbizottság osztályveze­tője fogadta G V. Fregyin elv­társat, tájékoztatta Baranya gazdasági és kulturális életé­ről, majd megtekintették Pécs nevezetességeit. Ezután Siklós­ra látogattak, ahol dr. Vida Sándor, a Járási Pártbizottság első titkára fogadta a vendé­geket. Megtekintették a siklósi várat, a múzeumot és az ál­landó kiállításokat, majd Har­kányban Zsifkó Ferenc, a für­dővállalat igazgatója mutatta be a neves fürdőhelyet Fregyin tábornoknak, aki a délutáni órákban elutazott Pécsről. A Kunbajai Állami Gazdaságban is megkezdődött a Traubisoda gyártása. Az aromán kívül az alapanyagot is a helyszínen állítják elő, és a kész üdítőitalt olasz gyártmányú töltőgépen palackozzák, majd pasztörizálják. Úgy tervezik, hogy napi negyvenezer üveg Traubisodát fognak Bács-Kiskun, Csongrád és Baranya megye üz­leteibe szállítani. Képünkön: Laboratóriumi ellenőrzéssel ügyelnek a megfelelő minőségre. Igém! könnyebb, mint teljesíteni? Az orfűi vízkivételi mű elkészült Miért nem kész a dencsházai szolgáltatóház? Úimohácson megindul az anyanyelvi óvodai oktatás Alig akad nap, hogy lapunk hasábjain ne számolhatnánk be új létesítmény építésének meg­kezdéséről. Az olvasó pedig, miután tudomásul vette az örömhírt, rögtön a bűvös dátu­A Labor Műszeripari Müvek esztergomi gyárában befejeződött a porterhelés mérő ciklonszonda kísérleti gyártása. A berendezés, amely környezetünk levegőszennyeződésének ellenőrzésére szolgál, több éves alapos kutatómunka eredménye. Felhasználható olyan üzemeknél, ahol nagy mennyiségben kerül különféle gáz, por és füst a levegőbe. A műszer sorozatgyártása 1975-ben kezdődik meg. Képünkön : Magyarfalvi Imre konstruktőr és Tóth Béla, a kísérleti üzem művezetője ellenőrző méréseket végez a berende­zéssel. Módszertani" esküvő // A „nagy rendező”, oz időjá­rás természetesen most is köz­beszólt: úgy volt, hogy szom­baton fél négykor a táncosok népi rigmusokat rikoltoznak itt az Uránvárosban, — de most, a csepergő esőben inkább be­felé morognak, és húzódnának az eresz alá, ha lenne eresze a pécsi Ságvári Művelődési Ház­nak ,., A menyasszony és a vőlegény teljes díszben és egy kicsit meglepett arccal áll a bejárat előtt, — mindkét dolog várat­lanul érte őket: az eső is, a néptóncosok is... Az utóbbi meglepetést a KISZ pécsi lá- rási Bizottsága készítette elő. ök rendezték meg Szabó Ist­vánnak, a Pécsi Nemzeti Sz.n- ház díszletfestőjének és Kiss Klára gépkönyvelőnek az esKÜ- vójét. És a lebonyolításból úgy látszik, hogy a rendezők, szer­vezők is legalább olyan izga lommal készültek erre a szom batra, mint az ifjú pár... Népviseletei fiúk karolnak a menyasszonyba, népviseleies lányok fogják közre a vőlegényt, egyenruhás ifjúgárdisták sorfala között jönnek fel a nagyterem­be. Reflektorfénybe áll az ifjú pár, villognak a fotósok, meg­szólal egy tangóharmonika és a személyi délszláv tánccsoport már ropja is a friss ütemű kó­lót. Utánuk jönnek az ellendiek a magyar táncokkal, majd a hásságyi német nemzetiségi tánccsopo't tagjai szolgálnak „aperitif"-fel a későbbi hangu­lathoz ... Szabó István és Kiss Klára még mindig vőlegény és meny­asszony — de a forgatókönyv szerint mór jönnie kell az anya- könyvvezetŐnek ... A hivatalos rész Onnepélyes i csendben zajlik, ám amikor az igent hitelesítő aláírásokra kerül sor, rázendít az énekkar: „Ta­vaszi szél vizet áraszt..." És ebben a dalban ugye az is ben­ne van, hogy hát én immár kit válasszak, virágom, virágom... Vér László, a pécsi járási KISZ-fJizottsóg titkára a bará­tok, a közösség nevében köszön­ti őket, utána az egész járás fiatalsága képviseletében újból a három ifjúsági tánpcsóport, — és kezdődik az igazán fia­talos, ötletesen és fantáziával rendezett KISZ-esküvő „máso­dik felvonása ...." Végezetül egy kulisszatitok: az itt szereplő fiatalok Újpet- réről, a KISZ-táborból jöttek, s ez az újszerű esküvő részükre egyben módszertani foglalkozás is volt. Hát soha rosszabb hqn- gulatú foglalkozást... D. K. J. mot keresi, az átadás határidő jét, a megvalósulás napját. Ez úttal a megye beígért létesít ményeinek elkészülte után ér deklődtünk, melyeket a kivitele zők a nyári hónapokra ígértek „Jövőre elkészül az orfűi viz kivételi mű. 1974. -májusában megkezdheti a próbaüzemet" — adtuk hírül tavaly szeptem­berben. Az új létesítmény üzem- beállítását bizonyára jónéhány komlói lakásban várták türel­metlenül, hiszen ezzel jelentős javulást várhatott a bányászvá­ros több vízszegény körzete. A jelenlegi állapotokról kérdeztük Tompos Jánost, a Víz- és Csa­tornamű Vállalat főmérnökét: — Az ígért próbaüzem határ­idejét betartóttuk, azonban az is igaz, hogy ebben segített a csapadékos időjárás is, mert a jelzett dátumra csak nagyon korlátozott mértékben tudtunk volna vizet szolgáltatni. A le­maradás az anyagbeszerzési-ne- hózségeknek is köszönhető, a ki­vitelezéskor jelentkező, előre nem várt műszaki problémák­nak, ugyanis első alkalommal alakítottunk ki úgynevezett bar­langaknát. Jóllehet, még min- diq a próbaüzemnél tartunk, de ma már, ha Komló vízigénye úgy kívánja, elegendő mennyi­séget nyomathatunk a vezeté­kekbe. A kivitelezés teljes befe­jezésének határideje október 30. — teljesítjük I A megyei kisüzem-telepítés programja szerint ez év júliusá­ra jeleztük a Főváros! Kézmű­ipari Vállalat szentlőrinci telep­helyének átadását. Nem így tör­tént, erről a részleg telepveze­tője, Fischer Dezső a követke­zőket mondta: — Valóban úgy terveztük. Hogy 1974. júliusában már in­dulhat a termelés. A kivitelező, a szentlórinci Költségvetési özem azonban csak a jövő hó­napra ígéri. A szóba Morgó létesítmény 40—50 fős létszámmal és bedol­gozó-hálózattal bőrdíszműáru­kat, labdákat, nyergeket, szíja­kat, valamint munkavédelmi kesztyűket készít majd, de ter­vezik ormánsági népművészeti termékek gyártását is. A csú­szott egy hónap miatt így is már komoly termelési értékek­től maradtak le. Mit ígér a Költségvetési Özem, Szirtes Adóm, építésvezető: — A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat egy teljes hónapig egy fil­lért nem adott az építkezéshez, íqy az természetesen szünetelt. Pontosan ez a hónap hiány­zik. Sajnos tetézte mindezt né­hány szerelvény hiánya Is. Ezek- után az átadás szeptemberben megtörténik. Nagy őrömet okozhatott Dencsháza lakosainak az a hír, amelyben arról olvashattak, hoqy szolgáltatóház énül a köz- -<iben, s ami a legjobb, már ez év májusára el is készül. Dencsházán talán ez az egyet­len befejezetlen épület, a mun­kálatok állnak, pedig takarék- szövetkezet, fodrászüzlet, cse­csemőtanácsadó és védőnői la­kás is helyet kapna benne. Mit szól mindehhez Pöttendi János, tanácselnök: — A legújabban közölt határ­időt már nem is mondom, úgy­sem tartják be. Hetek óta egy lelket sem láttam az építkezé­sen. A minap ugyan ledobáltak néhány lapát sódert, de azóta megint semmi. Legutóbb a ki­vitelező, a kétújfalui költségveté­si üzem, arra hivatkozott, hogy más, fontosabb beruházásra irá­nyította embereit. A Költségvetési Özem vezető je, Bíró Kálmán: — A késés az «üzem pénzügyi nehézségeinek köszönhető. Sok mindent rendbe kellett tennünk. A Jövőben minden bizonnyal tartani tudjuk a vállalt határ­időket. A dencsházi szolgáltató­ház átadására is hamarosan sor kerül ..., valószínűleg szep­tember végén. Szerény kis hírként bújt meg. hogy Siklóson júliusban 75 kis­gyermek járhat óvodába és át­adnak egy 40 személyes böl­csődét is. A kivitelező, az Építő­ipari Tanácsi Magas-, és Mély­építő Vállalat, Jónás Dezső, ter­melési osztályvezető: — Való igaz, hogy egy hónap­pal elmaradtunk a tervezett ha­táridőtől, de rajtunk kívülálló okokból. Előre nem várt bur­kolóanyag és apróbb szerelvé­nyek hiánya miatt. Pillanatnyi­lag az építkezés már jó ütem­ben halad és szeptember 10-re teljesen elkészülünk. Korszerűsítik Dél-Baranya hírközlő-hálózatát. Felújítják Beremend és környéke vona­lait, valamint Siklóson az új la­kótelep is CB-távbeszélő-kőt- pontot köp. Már kissé kétel­kedve érdeklődtünk — a fenti tapasztalatokból okulva Czakó Jánosnál, akf a Bara­nya megyei Távközlési özem vezetője: — Nem vertünk különöseb­ben nagy hírt, de a munkája- tok már korábban befejeződ­tek, és a siklósi új lakótelepen is a telefonigények 99 száza­lékát kielégítettük. Az elmúft év márciusában kérdezte egy mohácsi olva­sónk, hogy mikorra tervezi Mo­hács város Tanácsának műve­lődési osztálya a szerb-Horvót nyelvoktatás bevezetését a vá­ros más óvodájában is, mert ez Idáig csupán egy intézmény­ben oldódott meg. Az illetékes szervek akkori válasza szerin1 1974-re ez már nem lesz prob' léma. A jelenlegi helyzetin Eördögh Endre tanulmányi f®1' ügyelő adott tájékoztatást: — Az ígéretünknek megfej ■ lően szeptembertől, az újmoh a­esi óvodában is oktatno szerb-horvát nyelvet. Azért esed a választás erre az Intézmény­re, mert a felmérések szerjj1 itt volt erre a legnagyobb igény.

Next

/
Thumbnails
Contents