Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-24 / 231. szám

* DUNANTOLI NAPLÓ 1974. augusrtus 24. Mi újság a giccspíacon? Az emléktárgyak, ajándé­kok özöne eddig is jó va­dászterületet jelentett a „giccs-iparnak". Most, az autótartás elterjedésével a giccs újabb területet hódí­tott meg magának a gépko­csik szélvédője mögött és a hátratekintő ablaknyílás kő­iül. Elöl mostanában már nemcsak műanyag csiniba­bák himbálóznak, hanem mini boxerkesztyűk, babaci­pók és fehér műanyag csont­vázak. Hátul a régebbi di­vat szerinti ragadozókat rész­ben kiszorította a formátlan­ra sikeredett bólogató, barna kutyus. Újabban a kocsik dekorá­lására mind többen hívják segítségül a matricákat, amelyek egyébként nem tar­toznak a legolcsóbb díszítő c-iemek közé: áruk 8—20 forint között mozog. Aki csú-, nyának találja a trükkfilm- ből esetlenül kimásolt ame­rikai gorillát a magyar nyel­vű „vigyázz rám" táblával, vehet egy csinos hölgyet szí­nes kidolgozásban, bikiniben 8 forintért. Ha ugyanez a nő a ragasztóképen éppen sztriptízbe kezd, már 14 fo­rint az ára. Ma mór a sebváltók gombját sem illik meghagyni a gyári egyszerűségében. Jobb vezetők csak átlátszó, szivárványszínű óriáskristály- bc foglalt, kis ágyúval, szí­nes virággal bélelt gombra helyezhetik tenyerüket. Az utóbbi időben nagy a keletje a „művészi" motívu­mokkal és magyar feliratok­kal ékesített trikóknak. Ben Quick napja leáldozóban van, kapható viszont trikó cigónyosan öltözött Kandúr Bandival, amint éppen fülé­be cincogtatja hegedűjét a nyavalyás egereknek, Duná­val, amint éppen benne ázik a Vajdahunyad és a Halász- bástya, sőt olyan is, amely jelszólítja „kicsit”, hogy men- fen a trikó tulajával rózsát szedni. Az efféle szerelés stíl­szerű kiegészítője a nyaklán­con függő színes, óriás pil- iongó-bizsu, továbbá a piros, kék, fehér üvegdarabkákkal ékített alumíniumpatkó, amelyből alul szakállszerűen rémlapok lógnak alá, s az egész láncon, nyakban vi­selhető. Állítólag szerencsét i;oz viselőiének. S egész biz­tosan az árusnak, aki jó pén­zért sózza a vevők nyakába. Mindezek mellett nem tűn­tek még el a „művészi" ke­retben árusított mázolmá- nyok: a patak sebzett őzcsa­láddal, a patakhíd korlátján ülő serdületlen ifjú pár idilli csókjával. A szobákat mostanában inkább mű-őztróíeák, vil­lanyfényben lebegő, plafon­ra függesztett halak, lomb- fűrész, fára égetett kivehe tetlen ábrák és deszkára dolgozott, alumínium főúri címerek teszik „elegánssá"... Á betegségek történelemformáló szerepe Miért verték Waterloonál meg Napóleont Wilson mindig keze ügyében tartotta pisztolyát Senki előtt nem kétséges, | hogy egy hosszú, súlyos beteg­ség rányomja a bélyegét az ember egész lelkivilágára. A londoni King's College orvos- tudományi osztályának vezető­je, Frederick Cartwight nem­régiben megjelent könyvében — A történelmi eseményeket befolyásoló betegségek — ar­ra igyekszik fényt deríteni, hogy a betegségek mennyiben befolyásolják az ember ítélő­képességét. Elméletét híres államférfiak j — XIV. Lajos, Vili. Henrik, Na­póleon stb. — példájával I igyekszik alátámasztani. VERENGZÖ HANGULATBAN A Nantes-i Edictum vissza­vonása a „napkirály" egyik leg­érthetetlenebb intézkedése volt: 200 000 francia polgárt és munkást utasítottak ki Francia- országból. Eltekintve attól, hogy ez milyen kedvezőtlenül befo­lyásolta Franciaország gazda­sági helyzetét, egyben nagyon szerencsétlen politikai sakkhú­zósnak is bizonyult, mert az Angliába menekült hugenották széltében-hosszában hirdet­ték, hogy Franciaországban micsoda vallásüldözés folyik. Ennek volt a következménye, hogy katolikus II. Jakabot, XIV. Lajos unokatestvérét eltávolítot­ták az angol trónról, Francia- ország elvesztett egy szövetsé­gest, és szerzett egy ádáz el­lenséget Maga XI. Ince pápa is ostobaságnak minősítette a Nantes-Í Edictum visszavoná­sát. Az udvari krónikák feljegy­zése szerint 1685-ben XIV. La­jos vérengző hangulatban volt. Vajon mi idézhette ezt elő? A választ az 1686. november 18-i események adják meg. Reggel 7-kor ugyanis a „nap­királyt” végbélsípollyal műtöt­ték. Egyébként Richelieu-t is ez a betegség kínozta, csak­hogy neki több önuralma volt. Ül KINZÁSI MÓDSZER Vajon milyen betegségben szenvedett Vili. Henrik? Mert az kétségtelen, hogy valamiféle betegség kínozta. Egyesek vé­leménye szerint köszvényes volt, mások combcsontveló-gyulla- dásra gyanakodnak. Cartwight véleménye szerint a király cselekedeteinek meg­ítélésekor nem szabad figyel­men kívül hagynunk szifiliszes voltát sem. Ezt a feltételezését a király leszórmazottainak egészségi állapotával kívánja alátámasztani. A király egyik törvénytelen gyermeke 17 éves korában, „elhanyagolt mirigy­gyulladásban" pusztult el. Má­ria, Aragóniái Katalin lánya az örökölt szifilisz kétségtelen je­leivel született. Orra lapos és bűzös volt. erre gyakran pa­naszkodott férje, II. Fülöp spa­nyol király. Jane Seymour fiá­nak, Edwardnak testét gennyes pattanások borították, ujjai el­haltak, körmei lehullottak, 15 éves korában meg is halt. Bo- leyn Anna lánya, Erzsébet med­dő volt. De maga Vili. Henrik is ter­méketlenné vált már 49 éves korában, ami egyáltalán nem nevezhető normálisnak. Annál kevésbé tekinthetjük normális folyamatnak, mert Vili. Henrik fiatal korában maga volt az egészség. Szép, értelmes, sze- retetre méltó férfinak ismerték, 40 éves korában mutatkoztak nála a lelki egyensúly meg­bomlásának első jelei. Erre legfőbb bizonyíték egy új kín­zás! módszer bevezetése. Az embereket úgy végezték ki, hogy lobogó forró vízbe dobták őket. És mindennek a kegyetlenke­désnek az alapját az ún. „ná­polyi betegség" képezte. HAJNALBAN NYOMTA EL AZ ALOM Napóleon Waterlooi veresé­gét Victor Hugo egyik költemé­nyében szerncsétlenségnek ne­vezte. Cartwright véleménye szerint Napóleon betegségé­nek tudható be. Napóleon ek­koriban még csak 46 éves volt, de mór elhízott és aranyér­bántalmai voltak. Olyannyira, hogy éppen 1815. június 16-ról 17-re virradó éjjel le sem hunyta a szemét. Csak hajnal felé nyomta el az álom, és 8 óra tájban ébredt, vagyis 4,5 órával napkelte után, amikor már nem szoktak átütő erejű támadást indítani. És ami még rosszabb, már 11 óra is elmúlt, amikor kiadta a parancsot a támadás megindítására. Cart­wright szerint a Waterlooi csa­ta elvesztése nagyrészt Napó­leon betegségén múlott. SENKIT SEM ENGEDETT A MAGA KÖZELÉBE Wilson, aki 1913 és 1921 kö­zött volt az Egyesült Államok elnöke, ragyogóan kezdte kar­rierjét. 1917-től kezdve azon­ban súlyos agyvérszegénység lépett fel nála, ami a későb­biek során agylágyulást ered­ményezett. A háború után ma­gára haragította Franciaorszá­got azzal, hogy nem vette fi­gyelembe biztonsági követelé­seit. Ez azt eredményezte, hogy a szenátus elutasította a ver- sailles-i szerződés rotifilkálósát Történelmi feljegyzések szerint Wilson annyira gyanakvóvá vált, hogy senkit sem engedett a maga közelébe, és állan­dóan kezeügyében tartott egy revolvert. Végül rs át kellett adnia az elnöki tisztséget War­ren Hardingnak, ó maga pe­dig három évvel később nyo­morúságos körülmények között halt meg. Mindezek utón az olvasóra kell bíznunk annak eldöntését, vajon Cartwight helyesen kö- vetkeztet-e vagy sem. Szereti Ön a fagylaltot? Mindnyájan szeretjük, de tudnunk kell: A fagylalt hizlal. Nézzük, miből áll a fagylalt: tej, tej­szín, cukorral felvert tojás sárgája, vanília, csokoládé vagy gyümölcs. így tehát a fagylalt nem más, mint fe­hérjéből, zsírokból, ásványi sókból, szénhidrátokból és vitaminokból álló, magas kalóriatartalmú keverék. Egy kiló tejszínes fagylalt 2000 kalóriát tartalmaz, a gyü­mölcsfagylalt 1200 kalóriát. Nehéz lenne elképzelni, hogy valaki egyszerre képes el­fogyasztani 1 kiló fagylaltot, de a kis adagok is „nyomot hagynak". A fagylalt betegséget is okozhat. Torokgyulladás, hangszalag-gyulladás, lég­csőhurut — gyakori követ­kezményei a nyári nyalánk­ság túlságos fogyasztásának. A szájüreg és az orr a szer­vezet „előszobája”. Nagy mennyiségben élnék ott kü­lönböző mikroorganizmusok, közöttük olyanok, melyek betegséget idéznek elő, de normális körülmények között nem károsak a szervezetre. Normális körülmények a meghatározott hőmérséklet, a nedvességtartalom és a védekező mechanizmusok, a mandulák, a nyirokcsomók tökéletes működése. A hideg fagylalt lehűti az orr nyál­kahártyáit és ezzel megza­varja az orr vérellátását. Ez a pillanat, amikor a bakté­riumok felülkerekednek a szervezet védekező erőin. Megnyugtatásul tegyük hoz­zá. hogy normális körülmé­nyek és adagok esetén ez ritkán történhetik meg. De ha például felhevült és fá­radt állapotban villámgyor­san lenyelünk egy nagy odag fagylaltot, megfázha­tunk tőle. Ha azonban a fagylalt örömeit csak lassan élvezzük, nyelvünkkel olvaszt- gatjuk, nem fenyeget hason­ló veszély. Nem mindenki ehet fagy­laltot. A fagylalt nem aján­latos azoknak, akiknek gyo­morfekélyük van, illetve emésztőszerve vagy légző­szervei gyulladtak. Ök csak mérsékelt hőmérsékletű élel­miszert fogyaszthatnak, amely sem nem hideg, sem nem forró. A gyermekekkel sem lehetünk elnézőek, nem sza­bad mindig megvenni a fagylaltot, ha kérik. A gye­reknek egy adag éppen elég egy napra, természetesen csak akkor, ha nem köhög, nem náthás, nem izzadt és nem fáradt Komolytalan rovat Balatoni történetek Kifogtuk az évszázad legme­legebb nyarát. Az ESTI Újság írta, 1921-ben volt ehhez ha­sonló meleg, de még akkor sem ilyen. Ha az ember bement a vízbe és ha a háta kint volt gyorsan le kellett guggolni, mert annyira tűzött a nap. Valamit a Balatonról! Egy hetet töltöttem ott elég is volt. Orfűn van egy kulipin- tyónk, víz ott is van, de szá­momra mindörökké csak a Ba­laton a víz. Amikor meglátom a vonatab­lakból — 50 éve — mindig ugyanaz az érzés fut át rajtam, amit soha, semmi víz eddig nem tudott elérni. Ki is próbáltam már, mikor unom meg. Egyszer három hétig voltunk ott egyfolytában. Hiány­zott is már az otthon, elég volt már o félig-meddig semmi kom­fortból, haza is mentünk, de amikor egy hónap múlva meg­láttam a Balatont újból, ugyan­az az érzés futott át rajtam. * Éveken keresztül alig lehetett más idegen szót hallani, mint csehszlovákot. Most elvétve imitt-amott akad egy cseh autó. mindent elörönlöttek a germá­nok. Kísérletet is tettem, hogy statisztikával bizonyítsam. Be­mentem Fonyódra a Centrum Áruházba és aki utamba került, art a könyökömmel oldalba lök­tem. öt eset közül négyszer ez volt a válasz: — Bitte? Az ötödik esetben az: — Mondja, mit lökdösődik maga?! — Végre magyar szót is hal­lok — mondtam honfitársam­nak és barátságosan kezet ráz­tunk, mint akik egymásra talál­tak. Hogy milyenek a germánok? Keletiek és nyugatiak. Hogy mi­ről lehet a kettőt egymástól megkülönböztetni? Az autójukról. A keletnémetekére rá von ír­va: DDR, e nyugatnémeteké­re: D, * És hogy a németek mire jöt­tek rá? Többször jártak már itt fegy­verrel. Jó vége egyikünk számá­ra sem lett Most márkával jön­nek. Ez okosabb, hasznosabb és célravezetőbb is. * Ha az ember nem tud olvas­ni, vagy nem hisz a menetrend­nek — amit egyébként jól tesz! — akkor legegyszerűbb, ha megkérdez egy vasutast Elvi­leg! Mert gyakorlatilag a fonyó- di állomáson ezzel semmire sem megy. öt esetből háromra nem kap választ, egyben morgást, egy­ben rossz’ eligazítást Meg is állapítottam, hogy a fonyódi vasútállomáson a nagy idegenforgalomnak megvan a hátránya, mert németül még nem tudnak, de magyarul mór elfelejtettek. * Amikor hazulról erindultam, elhatároztam, hogy estéimet a mólón fogom eltölteni és a csendes, hűvös éjszakákon le­sem, mikor mozdul a jelző, hogy a tizenkét főre menő üdülő-kö­zösségünket ellássam hallal. Nem láttam el. Kétszer men­tem el horgászni. Az első mély lelkiválságot idézett bennem és a második is tanulságos volt A negyedik napon, hogy ott vagyunk, éreztem mór, hogy bár meleg az idő, szúnyog is van bőven, de valamit tennem kell omladozó horgósztekinté- lyem megerősítése érdekében. Kimentem tehát a horgószmóló- ra. Tizenegy óráig becsületesen ültem anélkül, hogy bárki za­vart volna, a szúnyogokon kí­vül. Ekkor elindultam hazafelé. A parton volt egy zenés nem tu­dom micsoda, ahol a helybeli nem tudom milyen zenekar óriási hangzavart rendezett Amikor visszafelé jöttem, mára így látja a pszichológus Utazás a pohár körül Az ittasan okozott közieke- | désj balesetek száma 1974. el­ső negyedévében jelentős mér- | tékben növekedett. Bár hasonló növekedés tapasztalható a for­galomban is (évente 30—40 ezer gépkocsival több közleke­dik a közutakon), mégsem le­het azt állítani, hogy a két je- lenséq között összefüggés ten­ne. KÉT JELENSÉG KONFLIKTUSA Az ittas balesetek növekedé- j sének okait elsősorban abban | kell keresni, hogy miközben megnőtt a forgalmi sűrűség, és a gyors járművek száma is, a korábbi italozási szokások meg­maradtak. Ez a két jelen­ség együtt már összefér­hetetlen a közlekedésbizton­sággal, A közhiedelemmel el­lentétben az ittasan 'karambo­lozó gépjárművezetők zöme nem megrögzött alkoholista, ha­nem „alkalmi ivó”. Közlekedé­si szempontból ez a tény nem­csak hogy nem kedvező, ha­nem fokozottan súlyosbító kö­rülmény. A kismértékű alkohol- fogyasztás is károsan befolyá­solja a vezetési teljesítő ké­pességet. A többség úgy véli, hogy vállalati összejövetelek­ről, esküvőkről, vagy hétvégi kirándulásokról hazatérőben — egy-két pohár sör, vagy bor- fogyasztás után — még bizton­ságosan vezethet, mert körül­tekintőbb, figyelmesebb, óva­tosabb. Súlyos tévedés... Ilyen esetekben csak azért nem tör­ténik baleset — ha nem tör­ténik 1—, mert út közben nem adódott olyan váratlan aka­dály, forgalmi szituáció, mely­nek elhárítása a vezetési ké­pesség maximumát követelte volna. Ha ugyanis adódott vol­na — a baleset elkerülhetet­len bekövetkezik, mert már eny­he alkoholos befolyásoltságban sem képes a járművezető ak­kor és úgy cselekedni, amikor és ahogyan józan állapotban cselekszik. EGY KORSÓ SÖR — ÖT ÓRA Jó lenne, ha a következő né­hány adatot minden gépjármű- vezető legalább olyan jól is­merné, mint a jobbkéz-szabólyt, vagy az előzési manőver felté­teleit ... Egy pohár sör 7,2 gramm alkoholt tartalmaz, és vóralkohol koncentrációja 0,14 ezrelék. Fél deci konyak 20 gramm alkoholt, két deci bor 24 grammot. De ilyen kis meny- nyiséq is elegendő ahhoz, hogy a szervezetbe került alkohol — a gyomorból felszívódva, a vér­keringésen át a szervekbe jus­son, íqy az agyállományba > is és qátolja a központi idegrend­szer működését. Más szóval: a járművezető ítélőképességét ön­maga és környezete állapotára vonatkozóan. Az alkoholhatás aenének vége volt és jobbra- balra fiatal párok ették egy­mást — Kedves egészségükre! — mondtam némi irigységgel és ballagtam tovább. Odaérek egy magányos párhoz. Kibontakoz­nak egymásból és a legény megszólal: — Hö, hő, hö! Megy haza a kövér horgászlegény! Éktelen méregbe gurultam és a következményekkel nem tö­rődve a következőket mondtam: — Látja, maga itt is előny­ben van velem szemben! Nem elég, hogy azt a csinos lányt ölelgeti, de rólam már messzi­ről látszik, hogy kövér vagyok, magáról csak akkor derül ki, hogy hülye, ha kinyitja a szá­ját. Hát akkor miért nyitja ki? Annyira meglepődött, hogy csak hápogott, de én is, hogy ilyen hirtelen méregbe gurul­tam. Aztán rájöttem, hogy miért lettem mérges. Nem a horgász, nem a kövér szóért, hanem a „I e g é n y”-ért! Mert sajnos ez utóbbi nem volt igaz. Szőllősy Kálmán egyénenként változik és egyénen beiül is eltérő hatást vált ki különböző időszakok­ban. A tökéletes felszívódás csak fél, eqy óra múlva kö­vetkezik be, majd a felszívó­dott alkohol fokozatosan le- bomlik, és eltávozik a szerve­zetből. De nagyon lassan ... Az alkohol koncentrációja órán­ként egy ezrelékkel csökken, ami annyit jelent, hogy egy korsó sör felszívódása és le­bomlása őt órát vesz igénybe. Bár az értékek — a szervezet alkoholtürő képessége, a táp­lálkozás ideje és mennyisége, a testsúly szerint — egyénen­ként — változnak, mégis azt kell mondani, hogy sokan még akkor sem nyerik vissza józan Ítélőképességüket, amikor az alkohol már távozott a szerve­zetükből. Ezt az állapotot ne­vezik posztalkoholos állapotnak, a köznyelv másnaposságnak... Vezetni, ebben az állapotban is veszélyes. TÁMADÁS AZ AGYKÉREG ELLEN Miért veszélyes az alkohol? Gyengíti a látóképességet, a mozgásszervek összerendezett működését, megnyújtja a reak­cióidőt, korlátozza a vezetési képességeket, csökkenti az idegi és izombeli működések elle­nőrzését, Hasznos azt is tudni, hogy az alkohol nem élénkítő — stimuláns — szer, mint ál­talában hiszik, hanem tompí­tó — depresszáns — hatású ital. Minderről többet-keveset a gépjárművezetők is tudnak, csak éppen nem veszik komo­lyan. Nem veszik figyelembe, hogy az alkohol kezdeti hatá­sai magunkon észrevétlenek, csak másokon láthatók... Az alkohol első „támadáspontja1' gz agykéreg — a gondolkodás és ítéletalkotás központja, a mélyebben fekvő agyrészeket, az agytörzset eleinte nem érin­ti. Aztán mór annál inkább... Józan állapotban a két agy- rész közötti kölcsönhatás állan­dó és kölcsönös. Az első pohár ital után ez a kapcsolat meg­zavarodik, az ogykéreq gondol­kodási központjából eredő gát­lások megszűnnek magatartás- szabályozó műveleteiket elvé­gezni, és a viselkedés ellen­őrizhetetlen lesz... Ezek megdönthetetlen bioló­giai — lélektani — folyamatok. Akkor is hatnak, ha o gépjár­művezető azzal nyugtatja ma­gát: nem történhet baj, hiszen csak egy kortyot ittam... Dr. Réti László pszichológus Röviden Ma avatják fel ünnepélyes keretek között az erdósmároki bekötőutat. A megye legújabb bekötőútjának műszaki átadása és használatba vétele már meg­történt A 15 millió forintba ke­rült út 4, illetve 6 méter széles, 4,5 kilométer hosszú. Az útépí­tést februárban kezdték, s há­rom hónappal korábban fejez­ték be, mint az előzetes átadá­si határidő. * A jövő héten folytatják o gázvezetékfekteiést a Kossuth Lajos utcában. A következő épí­tési szakasz a Zetkin Klára ut­cánál kezdődik és az Irányi Dá­niel tér irányában haladnak a munkálatokkal. * Az autóápolási és -felszerelé­si cikkeket árusító pécsi üzle­tekben kapható újdonság a Contact pilot Az aerosolos do­bozban árusított anyag rozsda­oldó és víztaszító hatású. Töb­bek között megrozsdásodott csavarok „megindításához”, aj­tózárak kenéséhez, akkusáru tisztítására és az érintkezés megjavítására használható. * Az Állami Biztositó újdonsá­ga: a turizmus fellendülése nyo­mán lehetővé tették a gépko­csikkal vontatott lakókocsikra is a külön CASCO-biztosítást. Ugyancsak köthetnek már fe­lelősségbiztosítást a segédmo­torok tulajdonosai is-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents