Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-22 / 229. szám

1974 augusztus ti DUNÁNTOL! NAPLÖ Nagygyűlés Mohácson (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően kiemelte: gaz­daságunk egészségesen, a IV. ötéves terv előírásaival össz­hangban fejlődik. Három év alatt a nemzeti jövedelmünk a tervezett 15—16 százalék he­lyett 19 százalékkal nőtt. Az ipar növekedésének üteme a tervezettnek megfelelően évi 5—7 százalék fölé emelkedett. Mezőgazdaságunk eredmé­nye az előirányzott évi 2,9 szá­zalék helyett 6 százalék. Siker­rel valósulnak meg a kormány- határozatok, amelyek a gazda­ság szerkezetének korszerűsí­tésére, a veszteséges termelés mérséklésére, a beruházási fe­szültség csökkentésére és a kül­kereskedelmi egyensúly továb- Di javítására irányulnak. Mind­ezekben még további eredmé­nyeket kell elérnünk. Van ten­nivalónk még többek között az üzemszervezés területén, a munkafegyelem szilárdításá­ban is. — Az Alkotmány ünnepe egyúttal az új kenyér ünnepe is — folytatta beszédét az elő­adó. — Elmondhatjuk, hogy az aratási időszak szokatlanul szeszélyes időjárása és a mun­ka kényszerű elhúzódása elle­nére is biztosítva van az or­szág kenyere. A betakarítás — előbb az országos és szűnni nem akaró esőzések, majd a rendkívüli meleg miatt — nagy munkát követelt Parasztsá­gunk mezőgazdaságunk dol­gozói ismét példamutatóan bir­kóztak meg feladataikkal. Az idei évet a legszervezettebb aratás évének mondhatja a mezőgazdaság. Köszönet érte! Valóra váltjuk a X. párt- kongresszus határozatait Életszínvonal- politiká nkról szólva hangsúlyozta: központi intézkedésekkel nőtt a külön­böző munkaterületeken dolgo­zók bére, emelkedett a családi pótlék, nyugdíj, anyasági se­gély összege. A negyedik öt­éves terv elmúlt három eszten­dejében a tervezett 224 000 la­kás helyett 240 000 épült Je­lentősek az eredmények a né­pesedéspolitikai határozat megvalósításában, valamint a kulturális területen is. Egyesek azt mondják: sokba kerül a kultúra. A kulturálatlanság vi­szont még többe kerül! Az is­kola, az oktatás és általában a kultúra nem csupán „fo­gyaszt” anyagiakat, hanem termel is. Termel olyan érte­lembe véve, hogy — habár nem azonnal, hanem hosszabb távan — a magasabb isme­retek, nagyobb tudás és szi­lárdabb szocialista tudat elen­gedhetetlen feltétele a terme­lés magasabb szintjének. A nemzetközi helyzetet em­lítve elmondotta többek kö­zött: kulcskérdés a szocialista országok egysége, összeforrott- sága, összehangolt tevékeny­sége és az antiimperialista erők összefogása. Ennek kö­szönhető, hogy az imperialista körök is mindjobban fefisme- rík: egyetlen alternatíva van,a békés egymás mellett élés. Be­szédét így fejezte be: — Készülünk pártunk XI. kongresszusára, felszabadulá­sunk 30. évfordulójának méltó megünneplésére. A legjobb ké­szülődés, ha továbbra is erő­teljesen munkálkodunk a X kongresszus határozatainak végrehajtásáért A munkafel- ojánlások, -vállalások Is azt bizonyítják: dolgozó népünk cselekvőén kiveszi részét a fel­adatok megoldásából, nagy nemzeti célunk megvalósításá­ért a szocialista Magyarország felépítéséért A jó hangulatú nagygyűlés — amelyet többször szakított meg a részvevők tetszésnyilvá­nító tapsa — végén a mohácsi fiatalok friss kenyeret és gyü­mölcsöt nyutjottak át az elnök­ség tagjainak. A nagygyűlés Halasi Lajosné zárszavával, majd az Internacionálé hang­jaival ért véget. Ezt követően a mohácsi Bartók Béla Műve­lődési Ház tánc-, zene- és énekkara adott nagysikerű mű­sort. A kulturális miniszter, a megye és a helyi vezetők részt vettek a Farostlemezgyárban megrendezett munkás—pa­raszt találkozón is. Garay Ferenc Beremend : Iskolaátadás Alkotmányunk és az új kenyér ünnepét hétfőn köszöntötték Beremend lakói a község film­színházában. A részvevőket Eictmann János a HNF elnöke köszöntötte, A himnusz akkord­jai után szavalat következett, majd dr. Szabó József ország- gyűlési képviselő mondott ünne­pi beszédet. Bevezetőjében utalt arra, hogy alkotmányunk összefoglalja mindazokat a jo­gokat és kötelességeket, ame­lyek biztosítják hazánk felvirág­zását, a szocializmus teljes fel­építését, amelyek meghatároz­zák a különböző állami és tár­sadalmi szervezetek, az állam­polgárok alapvető munkáját, életét. A továbbiakban utalt ar­ra, hoqy 1949 óta gyökeresen megváltozott a mezőgazdaság és vele együtt a parasztság helyzete, munkája, gondolko­dásmódja és életviszonya, majd rátért a szocialista országok, így hazánk külpolitikájára is. Elmondotta, hogy a következe­tes békepolitikának beértek a gyümölcsei. A kitűzött béke­program alapján tett intézkedé­sek szemünk láttára valósulnak meg. A nemzetközi élet küzdő­terein is az enyhülés, 0 tárgya­lási készséq jelei erősödnek. Amikor nagyra értékeljük a nemzetközi életben a béke megszilárdításában elért ered­ményeket azt is tudjuk — mon­dotta Szabó elvtárs — hogy a kedvező jelenségeket nem sza­bad eltúlozni, mert még sok a tennivaló. Alkotmányunk ünnepe egy­ben az új kenyér ünnepe is. Az ünnepségek ismétlődő esemé­nye, hogy megszegjük az új kenyeret és ebben is kifejezésre juttatjuk tiszteletünket mindazok iránt, akik mindennapi kenye­rünk termelésén munkálkodtak, azt betakarították. A beremendi termelőszövetkezet is több mint j 40 mázsa hektáronkénti termést takarított be. Az aratást és a í kenyerünkért végzett tevékeny- ! séget a múlt századok nagy nemzeti poétái is ugyanúgy megénekelték, mint a szocia­lizmus építésének mai költői, krónikásai. Ez a mostani ünnep­nap is legyen az új kenyér ünnepe, a család, a közösség, a munkahely, a falu és a vá­ros boldogulásának a munkás- paraszt szövetség erősítésének felemelő erejű szimbóluma. Köszönet illeti azokat a munká­sokat, mezőgazdasági dolgozó­kat, akik az új kenyér alapját képező gabonát elvetették, le­aratták és most pirított fehér cipóként az ünnepi asztalra, az ország asztalára tették — fe­jezte be ünnepi beszédét dr. Szabó József országgyűlési kép­viselő. Az ünnepséget követően Né­meth Kálmán a közséq tanács­elnöke a helybeli iskola igazga­tójának átadta — jelképesen — azt az iskolát, melyet társa­dalmi munkában építettek. Az alkotmónynapi ünnep változa­tos sportműsorral fejeződött be. Pécs: Átadták a pécsi gyermek-közlekedési parkot Végre elkészült, augusztus j 20-án ünnepélyesen felavatták a pécsi gyermek-közlekedési parkot. Újmecsekalján, a volt modellezőpálya melletti erdő­sávban társadalmi összefogás­sal létesített egymillió forint értékű park. A Városi Tanács megbízásából a Mecseki Kul- túrpark vette gondozásba a parkot. A DÉDÁSZ, a Pécsi Víz­mű, a Posta és a Köztisztasági Vállalat dolgozói újabb társa­dalmi munkát vállaltak, hogy a speciális játszótér megfelel­jen arra a célra, omire szán­ták. Az avatóünnepségen a váro­sunkban vendégeskedő NDK- beli bernsdorfi ifjúsági zene­kar adott műsort, majd Csorba Tivadar, a Városi Tanács mű­velődésügyi osztályvezetője vágta át a bejáratnál levő nemzeti színű szalagot, meg­nyitva a parkot. A KRESZ-táb- lákkal felszerelt parkban épült új műhelyben kijavíthatják a meghibásodott járműveket, já­tékokat. Vasárnaponként játé­kokat kölcsönöznek a jövőben, már meg is vásároltak öt rol­lert, öt háromkerekű kerékpárt, öt lábhajtásos kisautót és 10 háromnegyedes kerékpárt a gyerekek számára. Nincs tehát akadálya, hogy a pécsi kis­diákok a szabadban tartott tanórán, játszva sajátítsák el a közlekedési ismereteket orra: Fiatal képzőművészek bemutatkozása Augusztus 19-én a községi tanács egyik munkaszobájából alakított alkalmi kiállítóterem­ben nyitotta meg Erdős Anial orfűi tanácselnök az „Ars So­lis" alkotókor bemutatkozó kiál­lítását. Tanács Zsuzsanna, Ist­ván László, Kormos Erzsébet, Kováts Ferenc fiatal grafikusok és Sz. Szabó Gábor fafaragó a községi tanács és a művelő­dési ház támogatásával július elején kéthetes atkotótáborozó- son vettek részt Orfűn, s az ott töltött idő alatt készült grafi­káikat, fafaragásokat mutatják be első önálló kiállításukon. A grafikák a község környezetét, természeti világát, a Pécsi-tavat mutatják be. Az augusztus 20-i kettős ünnepen sok látogatója volt a fiatalok bemutatkozó ki­állításának. Szederkény: Három új létesítmény Nagy Sándor, o MÉSZÖV elnöke megnyitja a szederkényi új eszpresszót. Szederkényben augusztus 19- én tartották az alkotmánynapi megemlékezést, ezt követően pediq több új létesítményt avat­tak. Az alkotmányunk negyed- százados évfordulóját méltató ünnepségen megjelent Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke, a Baranya megyei párt-végrehajtó bizottsáq tagja, Ambrus Lajos, a Mohácsi járási Pártbizottság első titkára, dr. Hazafi József, a Megyei Tanács vb-titkára, va­lamint a Mecseki Szénbányák vezetői. On népi beszédet dr. Hazafi József mondott. Beszélt a párt és államélet fejlődéséről, a szo­cialista demokrácia kibontako­zásáról, majd a munkásosztály vezető szerepéről és a vele szö­vetséges parasztsáq helyzetéről. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy ez a nap nemcsak az al­kotmány ünnepe, de az aratás befejezéséé, az új kenyéré, s mint ilyen, elsősorban a pa- rasztsáq ünnepe. Alkotmányunk jelntőségét méltatva hangsú­Fotó: Erb János tyozta hogy Népköztársaságunk alaptörvénye történelmi mér­földkő népünk életében. Az ünnepséget követően dr. Hazafi József felavatta a köz­séq központjában létesített új autóparkolót, majd Nagy Sán­dor, a MÉSZÖV elnöke vágta át a szalagot a szederkényi ÁFÉSZ presszójának bejáratá­ban. A 750 ezer forintba került szórakozóhely 70 vendéq befo­gadására alkalmas. Ezt köve­tően került sor a közséq har­madik új létesítményének át­adására: dr. Kóbor József me­gyei főorvos avatta fel a 2,5 mil­lió forintos költséggel épült új szociális otthont. Az ízlésesen berendezett, szállodának is be­illő épületet rekordidő alatt, négy hónap alatt fejezte be a Mecseki Szénbányák építési üzeme, de a közös összefogás­sal készült otthon építésében a Bólyj Állami Gazdaság és a környékbeli termelőszövetkeze­tek is kivették részüket. Pécsszabolcs Bensőséges hangon emlékez­tek meg Pécsszabolcson az alkotmány napjáról és az új kenyér ünnepéről augusztus 20- án. délelőtt. Balázs László, a Hazafias Népfront körzeti bi­zottságának elnöke köszöntötte a pártszervezet képviselőit, a lakóbizottság elnökeit, a HNF vezetőit, a termelőszövetkezet tagságát, a szőlőtársulás meg­jelent képviselőit, a nyugdíjaso­kat, pedagógusokat. A köszön­tő után Csirke Anna, ország- gyűlési képviselő méltatta az alkotmány jelentőségét: ..alkot­mányunk megszületése hazánk történelmének ezeréves korsza­kát zárta le. Nemcsak a jelen ünnepe, hanem a magyar nép több évszázados harcának befe­jező mozzanata. A sokat emle­getett „ezeréves alkotmány” csupán - lényeges vonásaiban - mindvégiq feudális jogszoká­sok gyűjteménye volt, a minden­kori elnyomó osztály törvényei­nek tára. 1949-re elegendő tár­sadalmi, gazdasáqi erőt és ta­pasztalatot gyűjtöttünk ahhoz, hogy megszülethessen a mun­kás-paraszt szövetség írásba foglalt alkotmánya.” A továb­biakban szólt a Hazafias Nép­front kiemelkedő szerepéről, melynek szép hagyományai vannak Pécsszabolcson is. Csirke Anna beszéde után megszegték az új kenyeret, melyhez a helyi szőlősgazdák egy-egy kulacs bort hoztak. Az úttörők változatos műsora zárta a hangulatos alkotmánynapi gyűlést. Szigetvár: Kétnapos ünnep A kétnapos ünnep Szigetvá- rott is bővelkedett kulturális és sportrendezvényekben. Az alkot­mánynapi megemlékezést hét­főn délelőtt 10 órakor, a Tinódi városi művelődési központ park­jában, kellemes környezetben, gesztenyefák árnyékában tartot­ták. A Himnusz hangjai utána megjelenteket és az emelvé­nyen álló elnökséget — a vá­ros és a járás párt- és állami szerveinek, tömegszervezeteinek és vállalatainak képviselőit — Papp István, a Hazafias Nép­front városi elnöke köszöntötte. Az ünnepi megemlékezést Czé- gény József, a Megyei Pártbi­zottság titkára tartotta. Beszédében taglalta az alkot­mány 1949-ben történt törvény­be iktatása óta megtett utat, kü­lön kitérve az alkotmány 1972- ben történt módosítására, ami a társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett változásokat fe­jezte ki. — A régi, széttagolt, egymás­sal szemben álló osztályok el­tűntek társadalmunkból, erősö­dött a szocialista néni, nemzeti egység — állapította meg Czé- gény József. — Az alkotmány azt is rögzíti: államunk változatla­nul betölti a proletárdiktatúra funkcióit. Azonban ennek gya korlásában is jelentős változás következett be. Az állam elnyo­mó szerepe csökkent, ugyanak­kor növekedett gazdaságszer­vező és kulturális nevelő funk­ciójának jelentősége. Előtérbe került a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. így erősödött a képviseleti szervek szerepe az állami munkában. Fokozatosan növekszik a tanácsok önállósá­ga, tevékenységük népképvise­leti, önkormányzati jellege. Czégény József szólt a közel gó pártkongresszusról, amelyet hazánkban sohasem tekintettek a párttagok belügyének, mivel a szocializmus építésének prog­ramja nemzeti program, s a párt kongresszusai mindig meg­határozó jelentőségűek voltak egész népünk életére, az ország fejlődésére. Szólt a kongresszus tiszteletére kibontakozó munka­versenyről, amelyhez Szigetvár gazdasága is csatlakozott. Beszéde végén Czégény Jó­zsefnek átnyújtották a sziget­vári termelőszövetkezetek új ter­méséből sütött kenyeret. Az ün­nepi megemlékezésen közremű­ködő úttörőzenekar befejezésül eljátszotta az Internacionálét. Romonya Romonyón három község — Romonya, Bogád és Nagykozór — lakói ünnepeltek augusztus 20-án este. Vasas-bánya és a vasasi termelőszövetkezet közös zenekara adott térzenét, majd az újjáépített művelődési ház­ban Komár András országgyű­lési képviselő mondott ünnepi beszédet. Ezt követően felavat­ták az újjáalakított művelődési házat, melyet a község lakóinak és a termelőszövetkezet szocia­lista brigádjainak társadalmi munkájával varázsoltak újjá. A létesítményt este bállal avatták Boly A nemzetiségi községben a közép-dunántúli lovasbajnok­ság vezette be a kétnapos ün­nep programját. Hétfőn délután innen vonult ót a bójyi közön­ség a szabadtéri színpadra, az alkotmánynapi ünnepségie. Czente Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese mondott ünnepi megemlékezést. Felidézte az országgyűlés 1949. augusztus 19-i ülését, amikor a képvise­lők korszakos jelentőségű napi­rend vitáját kezdték el: a ma­gyar nép első alkotmányának törvényjavaslatáról tanácskoz­tak. Miután áttekintette az az­óta eltelt negyedszázadot, a je­lenről beszélt: a készülődésről az MSZMP XI. kongresszusára és az annak kapcsán kibonta­kozott széles körű munkaver­senyről. — Kiegyensúlyozott belpoli­tikánk és |reális gazdaságpoliti­kánk eredményekét»! örömmel látjuk Boly igen jelentős gazda­sági fejlődését — mondta vé­gezetül Czente Gyula. — A kedvező gazdaságföldrajzi és közgazdasági adottságok mel­lett azonban mégis a legdön­tőbb a hozzáértő vezetés, a község dolgos népének fegyel­mezett munkája. A legnagyobb elismerés hangján szólhatunk csak a szocialista brigádok fel­ajánlásairól, nemes versengé­sükről. Az eredmények növelé­sére, a gazdaságosságra, a ha- tékonyság javítására tett válla­lásaik biztosítékot jelentenek arra, hogy a község gazdasági eredményei töretlenül felfelé Íveljenek. A megye párt- és ál­lami vezetése örömmel tapasz­talja, hogy a község lakosságá­nak egészséges lokálpatriotiz­musa töretlen. A szülőfalu, a lakóhely szeretete, a lakosság megértő támogatásának ered­ményeként a község kategóriá­jában ismét elnyerte a megye legtisztább, legkulturáltabb köz­sége címért folyó versenyt, és vele a Megyei Tanács százezer forintos jutalmát. Az ünnepi megemlékezés so­rán megszegték az új kenyeret, majd a szabadtéri színpad kör­nyékét szegélyező platánfák ár­nyékában a népviseletbe öltö­zött iskolások, az úttörőzenekar és a művelődési ház kórusa ma­gyar és német nyelven előadott versekkel, dalokkal és zenekari muzsikával szórakoztatta az (»rtukpnui'lljolzof Zászlólevonások Népköztársaságunk állami zászlaját, amely az alkotmány ünnepe alkalmából két napig lengeti az Országház előtti Kossuth Lajos téren, szerdán délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták az árbocrúdról. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták le a magyar nemzeti lobogot és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját.

Next

/
Thumbnails
Contents