Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-22 / 229. szám

* Pécs >;i Vííág proletárjai, egyesüljetek! 'Tűzijáték Budapesten Orbán Dunántúlt nanlo XXXI. évfolyam, 229. szám 1974. augusztus 22., csütörtök Ara; 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja i - - " ......T .................... ....... Á munka és a nemzeti egység jegyében ünnepeltük alkotmányunk születésének 25. évfordulóját Nagygyűlés Mohácson Eoadó; ár. Orbán László kulturális miniszter Megyénkben az alkotmány­napi központi ünnepséget augusztus 20-án, Mohácson délelőtt 10 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban rendezték. A dús lombú fák ár­nyékolta szabadtéri színpad nézőterére már jóval a nagygyű­lés kezdete előtt hosszú sorok­ban érkeztek az ünneplők: ma­gyarok, németek, délszlávok. A nagygyűlés elnökségében fog­lalt helyet dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, kulturális miniszter, dr. Nagy József, oz MSZMP Megyei Bizottságának első titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, dr. Pila- szanovich Imréné, a Hazafias Népfront megyei alelnöke, Bor­sos János, a Mohács városi Pártbizottság első titkára, Fi­scher János, Mohács város ta­nácselnöke, a gazdasági, tár­sadalmi és tömegszervezetek több vezetője, nemzetiségi nép­viseletbe öltözött kiváló dolgo­zók. Az élet ünnepe Az ünnepi nogygyűlés beve­zetőjeként a Mecseki Szénbá­nyák Vállalat fúvószenekara a Himnuszt játszotta, majd Lend- vai József munkásfiatal, Keszt­helyi Zoltán Óda a néphez cí­mű versét szavalta, Halasi La- iosné országgyűlési képviselő megnyitó szavai után dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, kulturális miniszter, az ünnepi nagygyűlés előadója lépett a mikrofonhoz. — Tisztelt nagygyűlés, kedves elvtársak és elvtársnők! Tolmá­csolom az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa üdvöz­letét és köszöntését — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta: ezen a napon az egész ország­ban ünnepeljük alkotmányunk születésének 25. évforduló­iát, új életünk alaptörvényét, A munka és a nemzeti egység jegyében ünnepiünk! Ezt tükrözi °z is, hogy ezen a napon új lé­tesítmények kerülnek átadásra, munkás-paraszt találkozókat rendeznek. Az élet ünnepe ez, azért is, mert az új kenyér ün­nepe, a kenyér pedig az élet jelképe. Igazi népünnepély, ví­gassággal, énekkel, tánccal. Be­szédét történelmi múltunk elem­zésével folytatta, megemlítve azt is, hogy a több mint 2000 eszten­dős Mohács az ünnepségnek különös sajátosságot ad, — jel­képe volt a nemzeti széthúzás­nak is, „nemzeti nagy létünk nagy temetője ..Történelmünket a magas csúcsok és a mély sza­kadékok kísérik a történelmi katasztrófák fő oka a népgyűlö- lő uralkodó osztály volt. Most, nemzeti felemelkedésünk 29 éve a szocializmus alapján kitelje­sedő nemzeti egység bizonysá­ga. A felszabadító Szovjetunió szövetségese lettünk, a nemzet ügye találkozott a társadalmi haladás ügyével, a szocialista világközösségbe kapcsolódtunk és így győzelmünk biztosított. Nem követi bukás, mint törté­nelmünkben annyiszor. A 29 év története, a szocialista építés László kulturális miniszter 'ünnepi beszédét mondja eredménye azt rs tanúsítják, hogy megvalósítható a nemzeti egy­ség és leküzdhető a széthúzás, ha a nemzet élén egy olyan osztály áll, mint a harcokban edzett, győzelmekben élenjáró munkásosztály. Olyan osztály, amelynek történelmi célkitűzése a szocializmus felépítése egybe­esik az egész társadalom érde­kével és ezért nemzeti prog­rammá vált. A munkásosztály­nak szövetségese a parasztság, segítője az értelmiség, — A szocializmus és nemzet szétváloszthatatlanul összeforrt — folytatta beszédét a minisz­ter. — Nem lehet a hazát sze­retni és a szocializmust elvet­ni és nem lehet a szocializmust szeretni és közömbösnek, lenni a nemzet ügye iránt. A hazafi - ság szocialista hazafiság lehet csak. Ebbe beletartozik a múlt értékeinek, hagyományainak, népi kultúránk megbecsülése, fejlesztése. Hazafiság, nemzeti öntudat nem létezik ó jelen eredményeinek, a szocialista építőmunka, népünk erőfeszíté­sei fölött érzett büszkeség, az internacionalista egység össze- forvottsága nélkül, A törvények törvénye Beszédének további részében az alkotmányról szólva hang­súlyozta: a törvények törvénye, amely kimondja népünk legna­gyobb vívmányát és eredmé­nyét, azt, hogy a Magyar Nép- köztársaságban minden hata­lom a dolgozó népé. Ezt köve­tően szólt az ipar, a mezőgaz­daság és a kulturális területen elért nagyszerű eredményeink­ről. Mohácsot említve kiemelte többek között: ipari üzemei az első félévben 580 millió forint termelési értéket hoztak létre, — a IV. ötéves tervben elő­irányzott 1100 lakást felépítik, — jelentősek a mezőgazdaság eredményei, de megfelelő tár­sadalmi összefogás segíti pél­dául az Építsünk óvodát moz­galmat is. Beszédét így folytat­ta : ' — Mohács is mást jelent, mint ami a történelmi tudatunk­ban rögződött: ma mór nem csupán történelmi katasztrófa szimbóluma, hanem idézi o nemzet felemelkedését, ami a szocializmus építése nyomán mindjobban kibontakozik .,. Mindehhez az alkotmány jogot, lehetőségeket teremt, éljenek ve­le a dolgozók. A vezetők pedig segítsék, hogy minél többen közvetlenül is részt vegyenek a hatalom gyakorlásában, érez­zék, hogy gazdái az országnak. Vannak még akik nem ismer­ték fel, hogy társadalmunkban az egyén boldogulása is elvá­laszthatatlan a közösség boldo­gulásától. A közösségi érzést tovább kell erősíteni. Nem jó vezető az, aki nem követeli meg a becsületes munkát be­osztottjaitól. De az se jó veze­tő, aki csak a munkát követeli tőlük, de véleményüket, taná­csaikat nem igényli . .. Min­denütt, a termelő munka alap­jainál, üzemekben, termelőszö­vetkezetekben, hivatalokban, lakóhelyen is erősíteni kell o demokráciát, hogy az a minden­napi élet kérdéseiben is mind­jobban érvényesüljön. Mind több és több ember élete vál­jék tartalmasabbá, gazdagab­bá azáltal, hogy tudatosan és cselekvőén vesz részt annak a közösségnek az életében, kér­déseinek megvitatásában és el­döntésében, amelyben él és dolgozik. A szocialista demok­rácia nem csak a jogok bőví­tése — a kötelességek teljesí­tése is. Bizakodva tekintünk a mohác ,i nagygyűlésen. Erb János felvétele j akik nehezebben élnek — tud­tuk, ilyenek is vannak, — azok is bizakodva tekinthetnek a jö­vő elé. Tudják,' pártunk szem előtt tartja nagy célunkat és következetesen halad e felé, de számításba veszi a napi gondokat és érdekeket, azokat sem becsüli le. Elkövet mindent, hogy mind kevesebb legyen a gond és mind több az öröm az emberek életében. A párt po­litikáját a néppel folytatott ál­landó párbeszédek útján ala­kítja, igényli és hasznosítja, számbaveszi az emberek véle­ményét, a közvéleményt. Az emberek pediq látják e politika eredményeit nemzeti előrehala­dásban, oz országépítő mun­kában és egyes emberek, csa­ládok mindennapi életének ja­vulásában is. így erősödik to­vább a kölcsönös bizalom a párt és a nép között. A párt és a tömegek összeforrottsága — legnagyobb, féltett kincsünk és jövő előrehaladásunk biztos zá­loga. (Folytatás a 3. oldalon) Alkotmányát ünnepelte az ország népe Nagygyűléseken, munkás­paraszt találkozókon, gazdag eseménysorozattal ünnepe'te az ország népe 25 éves alkot­mányunkat. Az alkotmány ünnepén, a Parlament előtt — több ezer érdeklődő jelenlétében — tar­tották meg a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola, a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskola és a Karikás Frigyes Katonai Kollégium idén végzett hallgatóinak hagyományos, nyilvános tisztavató ünnepségét. Az ünnepi eseményen megje­lent Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Bor­bánd/ János, a kormány elnök­helyettese, továbbá politikai és társadalmi életünk több más vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a néphadsereg és a társ-fegyveres testületek sok vezetője, a tábornoki és a parancsnoki kar számos tagja. Az ifjú tisztek hozzátartozóin kívül ott voltak azok is, akik 25 évvel ezelőtt tették le tiszti es­küjüket. Délután a budapestiek sport- rendezvényeken, szabadtéri színpadok műsorábon gyönyör­ködhettek. Az Ifjúsági Parkban, a hűvösvölgyi Nagyréten, a Ha­lászbástyán és a Nemzeti Mú­zeumban zenés műsor volt. Este, soha nem látott, tűzi­játékban gyönyörködhetett a főváros, s a televízió jóvoltából az ország lakossága. < Fock Jenő Szófiában Megkezdődtek a tárgyalások Sztanko Todorov bolgár mi­niszterelnök meghívására szer­dán délelőtt különgépen hiva­talos baráti látogatásra Szófiá­ba érkezett Fock Jenő, a Ma­gyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke és kísérete: Tímár Mátyás miniszterelnök- helyettes, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke, Roska István külügyminiszter­helyettes és Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyettes. A magyar kormányfőt és kí­séretét a szófiai repülőtéren Sztanko Todorov, a Bolgár Mi­nisztertanács elnöke, Ivan Hiev miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Petr Mladenov külügyminiszter, Andon Trajkov, o külügyminisz­ter első helyettese, Konsztantin Kozrhov külkereskedelmi minisz­terhelyettes, valamint Sztoio Sztanoev budapesti bolgár nagykövet fogadta. Fock Jenő üdvözlésére megjelentek a ma­gyar nagykövetség diplomatái, élükön Böjti János nagykövettel, aki Szófiában csatlakozott a miniszterelnök kíséretéhez. Szerdán délután Fock Jenő és kísérete megtekintette és meg­koszorúzta Qeorgi Dimitrov mau­zóleumát. „A bolgár nép nagy fiának, a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő harcosá­nak —, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke” — olvasható a koszorú szalagján. Az ünnepélyes koszorúzást kö­vetően a Bolgár Minisztertanács épületében megkezdődtek a hi­vatalos tárgyalások Fock Jenő és Sztanko Todorov között. Ford alelnökjelöltje: Nelson Rockefeller • rr |_ a jovobe A továbbiakban a mát ele­mezve a következőket mondot­ta : — Ez ünnepi napon szám­adást készítve megállapíthat­juk; pártunk X. kongresszusa ki­jelölte úton haladva társadal­munk fejlődése töretlen és ki­egyensúlyozott. Az emberek — magyarok, nemzetiségiek eqyütt — dolgoznak, a béke és a tör­vényes rend biztosítja nyugodt életüket, munkájukat, A holnap. ] tói, jövőtől, létbizonytalanság- I tói nem kell félniük. Ét még, Washington Gerald Ford amerikai elnök hivatalba lépése után 11 nap­pal, kedden rövid televíziós be­szédben jelentette be, hogy Nel­son Rockefeller volt New York-i kormányzót választotta maga mellé az Egyesült Államok cl- elnökévé. A bejelentés előtt Ford kö­zölte döntését kormányának tagjaival és a kongresszus ve­zetőivel. Az elnök hangsúlyozta, hogy „hosszú töprengés”, valamint a demokrata és a republikánus párt vezetőivel folytatott kon­zultációk után választotta ki az alelnöki tisztségre Nelson Rockefellert, „akinek a kor­mányban és másutt hosszú időn át végzett eredményes tevé­; kenysége közismert”. Ford ki- ! emelte: olyan embernek ismeri Rockefellert, aki .elkötelezte ma­gát a világbéke ügye és a sza­bad vállalkozások rendszere mellett". Nelson Rockefeller rövid vá­laszbeszédében ígéretet tett arra, hogy alelnökként híven képviseli majd az amerikaiak érdekeit, elismeréssel szólt Ge­rald Ford-ról és derűlátóan nyi­latkozott „az amerikai nép jö­vőjéről Ford elnök vezetése alatt". Rockefeller alelnöki kinevezé­sét még jóvá kell hagynia a : képviselőhóznak és a szenátus- j nak. Mindkét házban egyszerű szótöbbség elegendő. Washing- I tonban biztosra veszik, hogy ez i nem ütközik akadályokba. Folytatta munkáját a közgazdász világkongresszus Az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában plenáris üléssel folytatta munkáját a IV. közgazdász világkongresszus. A délelőtti ülésen dr. Bog -nár József egyetemi tanár fő- referátuma alapján az integrá­ció társadalmi-politikai vonat­kozásainak, intézményeinek kérdéseit- elemezték. Ezután Jean Waelbroeck és Ivan Guillaume belga közgazdászok bevezető előadása alapján a gazdasági integráció fokának, illetve fejlődésének mérésével összefüggő problémakört vizs gálták. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents